Bfv.1484/2014/8 – Kúria

(1)bekezdés I. fordulat]. Ezért őt 4 év börtönbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett továbbá az előzetes fogvatartás beszámításáról és a bűnügyi költségről. A védelmi fellebbezések alapján másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék a

1. október
2. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 28.Bf.XIII.8873/2013/
3. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta az alábbiak szerint: - a cselekményt rablás bűntettének [
4. évi C. törvény (a továbbiakban: hatályos Btk.)
5. §

(1)bekezdés a) pont II. fordulat] minősítette, - „főbüntetése" (helyesen: büntetése) szabadságvesztés, melynek végrehajtási fokozata börtön, - a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, rögzítette a terhelt személyazonosító okmányának számát, helyesbítette az egyik ülnök nevét; egyebekben helybenhagyta az első fokú ítéletet. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt a bűnösség megállapítása és törvénysértő minősítés folytán törvénysértő büntetés miatt, értelemszerűen enyhébben büntetendő bűncselekményként minősítés és a büntetés enyhítése érdekében. Az indítvány - megjelölés nélkül - a Be. 416. §

(1)bekezdése

1. a)pontjának 3. fordulatán és
2. b)pontjának 1. fordulatán alapul. A terhelt felülvizsgálati indítványának indokai szerint: - a rablás tényállási elemei nem valósultak meg. Csak abban bűnös, hogy magatartásával félelmet keltett a sértettben, - a sértett vallomása részben pontatlan, helyesbítésre szorul. A megállapított tényállás ettől is eltért, mert ő valójában említést tett a bicskára, de nem közvetlenül a sértettre, hanem egy járókelőre vonatkoztatva, és a sértett azt is észlelte, hogy a fenyegetettsége következmény nélkül maradt, - ő pénzt akart szerezni, de nem kapott, mire elállt a szándékától. A sértett magától pakolta ki a táskáját. Ő felszólította, hogy pakoljon vissza. Végül csak egy T R volt elől. Ő megkérdezte, hogy megeheti-e. A sértett ekkor már nem érezhette, hogy bármilyen hátrány érhetné, - a sértett szerint ő a békesség kedvéért adta oda a T R-t. A terhelt fellépése „kicsit talán megfélemlítő volt", ezért akaratot megtörő félelemről nem beszélhetünk, azért sem, mert az utcán a közelben járókelők voltak. A sértett tudatában volt annak, hogy másoktól is próbált kéregetni pénzt, de soha senkit nem bántott. Ráadásul ő 55 kg súlyú, míg a sértett 180 cm magas és sportos testalkatú, - a sértett osztálytársa őt cigányként írta le, így kissé elfogultnak érzi, miáltal tanúvallomása elfogadhatatlan, - az ítélete, azaz büntetése erősen túlzó, azaz mértékében súlyos. A Legfőbb Ügyészség a BF.1774/2014/1. számú átiratában a terhelt felülvizsgálati indítványát részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta. A Legfőbb Ügyészség a következőket fejtette ki: - a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás irányadó, s nem támadható [Be. 423. §

(1)bekezdés]. Az irányadó tényállás kiegészítésére, megváltoztatására nincs lehetőség. A tényállás a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységén keresztül, megalapozottságra hivatkozva sem kifogásolható, - az indítvány a sértetti vallomás pontatlanságára és a tanú elfogultságára hivatkozó részeiben törvényben kizárt, - az indítvány egyebekben nem alapos, mert - a terhelt a sértettel szemben élet, illetve testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott. Arra kényszerítette a fenyegetés hatása alatt álló sértettet, hogy a nála lévő T R-t átadja. Ekként a rablás tényállási elemeit maradéktalanul megvalósította, ezért bűnösségének megállapítása és a bűncselekmény minősítése egyaránt törvényes, - a szankció mértéke pedig csak törvénysértő minősítés vagy más anyagi jogi szabály megsértése esetén támadható, de ilyen nem történt, ezért az indítvány ezen részében is törvényben kizárt. A Legfőbb Ügyészség - miután feltétlen eljárási szabálysértést nem észlelt - a megtámadott határozat tanácsülésen történő hatályában fenntartását indítványozta. A terhelt az észrevételében jórészt megismételte az indítványában foglaltakat. Továbbra is vitatta, hogy rablást követett volna el, mert célja pénzszerzés, és nem a Túró Rudi megszerzése volt, amit a sértett azért adott át, hogy ő leszálljon róla. A terhelt felülvizsgálati eljárásban kirendelt védője az ügyészi nyilatkozatra észrevételt nem terjesztett elő. III. A Kúria azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati indítvány részben a törvényben kizárt, érdemében pedig nem alapos. 1. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelyre csak a törvényben kimerítően felsorolt indokok alapján nyílik lehetőség. A felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó. A felülvizsgálati indítványban a jogerős határozatban megállapított tényállás nem támadható. [Be. 423. §

(1)bekezdés]. Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak sincs helye [Be. 419. §

(1)bekezdés, 388. §

(2)bekezdés]. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. Felülvizsgálati indítványában a terhelt alapvetően a bűnösségének a megállapítását kifogásolta. A Be. 416. §

(1)bekezdése a) pontjának

1. fordulata alapján a jogerős ügydöntő határozat felülvizsgálatának van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor. A terhelt felülvizsgálati indítványában mindenekelőtt a jogerős ítéletben megállapított tényállást, illetve a bíróság mérlegelésének a helyességét támadta, a bizonyítékok mikénti mérlegelését vitatta, átértékelését célozta, és mindezen keresztül kifogásolta a bűnösség megállapítását - ami felülvizsgálati eljárásban kizárt. A Be.
2. §-a

(1)bekezdésében c) pontjában felsorolt ún. feltétlen eljárási szabálysértéseken kívül eső eljárási indokok (um. a sértett vallomásának hiányossága, elfogult tanú vallomása) érdemi felülvizsgálat alapját nem képezhetik. Az irányadó tényállástól eltérő, azzal szemben álló állítások (a bicska említése egy járókelőre vonatkozott, a közelben járókelők voltak az utcán, a sértett tudatában volt, hogy soha senkit sem bántott, a sértett volt erőfölényben) ugyanígy elfogadhatatlanok. Ezekkel az indokokkal a Kúria nem is foglalkozhatott. A tényállást támadó részében a felülvizsgálati indítvány kizárt, s ezért elutasításának van helye [Be. 421. §

(2)bekezdés

1. mondat
2. fordulat]. A felülvizsgálati indítvány érdemi elbírálásra az indítvány egyéb érvei alapján került sor.
3. A Be.
4. §

(1)bekezdése

1. b)pontjának 1. fordulata alapján a jogerős ügydöntő bírósági határozat felülvizsgálatának van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. A hatályos büntető törvény szerint rablást követ el, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből
2. a)valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy
3. b)öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi [hatályos Btk. 365. §

(1)bekezdés a) pont]. Az irányadó tényállás (első fokú ítélet

1. oldal 4.-
2. bekezdés; másodfokú ítélet
3. oldal
4. bekezdésbeli kiegészítés és helyesbítés) lényege a következő: - a terhelt egy szervizúton a 16 éves sértetthez lépett, akitől a „tiszta ideg vagyok, az előző úrra is kicsaptam a bicskámat… itt van a kezemben a bicska" kijelentéssel pénzt kért, - a sértett közölte, hogy nincs nála pénz, mire a terhelt „nem akar rosszat csinálni" kijelentéssel, kezét a zsebében tartva, tovább kérte a pénzt, - a terhelt komoly félelmet keltett a sértettben, aki ennek hatására egy autó tetejére a szatyrát és a zsebét kiürítve mutatta, hogy nincs nála pénz, a terhelt felszólítására végül átadott egy hetven forint értékű Túró Rudit, és ezután elhagyta a helyszínt, - a sértett kára nem térült meg. A Kúria e tényállás alapján azt állapította meg, hogy a bűncselekmény minősítése megfelelt a büntető anyagi jog szabályainak. A terhelt fenyegetést intézett a sértett felé, amikor kezét a zsebében tartva, a kezében lévő bicskára és annak előző használatára utalt, ami nem jelentett mást, minthogy kilátásba helyezte, készen áll a kés ismételt használatára. Ezzel egyértelműen azt üzente a sértettnek, hogy legalábbis testi sérülés okozásával számolhat ellenkezése esetére. A fenyegetés közvetlenül a sértett testi épsége ellen irányult. Fenyegetésében olyan súlyos hátrányt helyezett kilátásba, amely nemcsak alkalmas volt arra, hogy a megfenyegetett sértettben komoly félelmet keltsen [hatályos Btk.
5. §

(1)bekezdés

1. pont], hanem a komoly félelmét ténylegesen ki is váltotta. A fenyegetés akaratot bénító, lenyűgöző erejű (vis absoluta) hatást gyakorolt a sértettre, aki magától ürítette ki a szatyrát, valamint a zsebét, és adta át pénz hiányában a végül kikövetelt dolgot. A terhelt a számára idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett vette el a sértettől. Cselekménye a rablás törvényi tényállásának valamennyi elemét megvalósította, a minősítés ezért kifogástalanul törvényes. A terhelt az indítványában önkényesen értelmezte át az irányadó tényállást. Egy valójában nem létező, általa kialakított tényállásból vont le olyan következtetést a minősítésre, amely szerint - a részéről nem tagadott - félelemkeltés nem törte meg a sértett akaratát.
2. A felülvizsgálat szabályrendszere alapján törvénysértő minősítés hiányában a büntetés önmagában nem vizsgálható. A büntetés önmagában akkor eshetne felülvizsgálat alá, ha az - a minősítésen túl a büntető törvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközve volna a nemében vagy mértékében törvénysértő (BH 2012.239.), amire egyébként felülvizsgálati indítványában a terhelt nem hivatkozott és a Kúria ilyen törvénysértést maga sem észlelt. A kifejtettek alapján a Kúria - a Be.
3. §-a

(1)bekezdésének

1. fordulata szerint tanácsülésen, a Be.
2. §

(1)bekezdése

1. mondatának
2. fordulatának megfelelő összetételben eljárva - miután a felülvizsgálat alapjául szolgáló feltétlen eljárási szabálysértést nem észlelt - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatot - a Be.
3. §-ának megfelelően - hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
4. §-ának

(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §

(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának

(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §-ának

(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,

1. március
2. Dr. Molnár Gábor Miklós s. k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s. k. előadó bíró, Dr. Krecsik Eldoróda s. k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző NYM