Pf.20081/2015/7 – Debreceni Ítélőtábla

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.081/2015/

1. szám A Debreceni Ítélőtábla az előbb Dr. Novák Rudolf ügyvéd (címe) által képviselt, majd személyesen eljárt felperes neve (címe) felperesnek - a Dr. Varga Imre ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű alperes neve (címe) I. rendű és II.rendű alperes neve (címe) II. rendű alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében az Egri Törvényszék 12.P.20.256/2013/
2. számú ítélete ellen a II. rendű alperes részéről
3. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. I n d o k o l á s: A fellebbezés elbírálása szempontjából releváns tényállás szerint E, B és H községek polgármesterei a felperest
4. február
5. napjától - 6 hónapos próbaidő kikötésével - E Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjének nevezték ki. Közszolgálati jogviszonya - a próbaidő alatt -
6. április
7. napján felmentessél szűnt meg; a felmentés jogellenességének a megállapítása iránt a felperes munkaügyi pert indított, amely jelenleg is folyamatban van. Az I. rendű alperes E Község polgármestere, a II. rendű alperes E Község Önkormányzata 6 tagú képviselő-testületének a tagja. Az önkormányzat
8. április 25-i zárt képviselő-testületi ülésén ismertetésre került a pénzügyi bizottság
9. április 22-i üléséről készült jegyzőkönyv, miszerint a felperes „a helyi önkormányzat pénztárából jogosulatlanul vett fel több alkalommal pénzt összesen 329 000 Ft összegben. (…) A jogosulatlan pénz feletti rendelkezés összesen 849 467 Ft. A mai napig elszámolt előleg összege 205 000 Ft, az el nem számolt előleg összege 283 000 Ft!!!" A felperes a felvett előleleget
10. április 24-én visszafizette. A II. rendű alperes a
11. április 25-i zárt képviselő-testületi ülésen - általa sem vitatottan - megjegyezte, hogy „a jegyzőasszony a közpénzt az otthoni költségvetés pótlására használja." Az önkormányzat belső ellenőre
12. május 15-én ellenőrzési jelentést készített a közös önkormányzati hivatal székhelyi, házi pénztári és bizonylati rendjének a tételes vizsgálatáról. A jelentés összegző megállapításai, következtetései és javaslatai szerint „a jegyző [a felperes] a Számtv.-ben és az Ávr.-ben, valamint a Megállapodásban elrendelt szabályzatelőkészítési kötelezettségének nem tett eleget, s ezzel megsértette a számviteli fegyelmet. (…) Az önkormányzat és a Közös Hivatal pénzkezelése szabálytalan, mivel a jegyző nem jelölte ki írásban a kiadások teljesítésének igazolására jogosultakat, így minden banki- és pénztári kifizetés az első kontroll nélkül történt meg. Szabálytalan az utólagos elszámolásra kiadott előlegek kezelése, melyben érintettsége okán elsődlegesen a jegyző felelőssége állapítható meg. Az átvett előleget sajátjaként kezelte, de a felszólításra visszafizette, így vagyoni kár az önkormányzatot nem érte. (…) A feltárt hiányosságok és szabálytalanságok a vezetői felelősség megállapítását indokolják, azonban a jegyző munkaviszonyának megszüntetése miatt büntetőjogi felelőssége megállapítására van lehetőség." A jelentés részletes megállapítása rögzíti, hogy „a pénztári bizonylatok alapján megállapítható, hogy a jegyző indokolatlanul vett fel vásárlási előleget, mivel a 448 000 Ftból mindössze 20 395 Ft-ot fordított ténylegesen vásárlásra. (…) 238 000 Ft előleg visszafizetése április 24-én megtörtént, 5 000 Ft elszámolásának nincs fellelhető bizonylata a pénztárban." A felperest a közös önkormányzati hivatal polgármesterei nem jelentették fel, ellene nem indult büntetőeljárás. A felperest a
13. április 25-i képviselő-testületi ülésen a II. rendű alperes által tett, fentebb idézett állítás következtében társadalmi megítélésének a negatív irányú változásában és megszégyenítettség-érzésben manifesztálódó immateriális hátrány érte. A felperes az I. rendű alperessel szemben előterjesztett keresetében a belső ellenőri jelentésben foglaltak nyilvánosságra hozatala, a II. rendű alperessel szembeni keresetében pedig a
14. április 25-i képviselő-testületi ülésen tett, idézett kijelentés miatt jóhírneve és becsülete megsértésének a megállapítását, az alperesek további jogsértéstől történő eltiltását, valamint arra való kötelezését kérte, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a..... Megyei H-ban megfelelő méretű, keretes, vastagon kiszedett szövegű közleményben, valamint E Önkormányzata jogerőt követő első testületi ülésén napirend előtti felszólalásukban, televíziós közvetítés ideje tegyenek közé egy olyan nyilatkozatot, miszerint „alaptalanul állítottuk, hogy felperes neve, E korábbi jegyzője nem számolt el 283 000 Ft előleggel, alaptalanul állítottuk, hogy ezt az összeget nem fizette vissza és minden alapot nélkülözően tettük azt a nyilatkozatot, hogy a Jegyző Asszony a közpénzt az otthoni költségvetés pótlására használja. Alaptalan állításainkért felperes neve elnézését kértjük." Kérték továbbá, hogy a bíróság egyetemlegesen kötelezze az alpereseket 500 000 Ft nem vagyoni kártérítés és 50 000 Ft + ÁFA ügyvédi munkadíjból álló perköltség megfizetésére. Az alperesek a kereset elutasítását és a felperes perköltségben történő marasztalását indítványozták. A II. rendű alperes érdemi ellenkérelmében kifejtette, hogy a felperes által sérelmezett kijelentést nem vitásan ő tette, de az kérdés és nem állítás formájában hangzott el. A törvényszék 12.P.20.056/2013/
15. számú ítéletében megállapította, hogy a II. rendű alperes E Község Önkormányzatának
16. április hó
17. napján megtartott közgyűlésén tett, azon való tényeket hamis színben feltüntető kijelentésével, hogy „a jegyzőasszony a közpénzt az otthoni költségvetés pótlására használja", megsértette a felperes jóhírnevét és becsületét. A II. rendű alperest a további jogsértéstől eltiltotta és kötelezte, hogy a felpereshez intézett magánlevélben 15 napon belül kérjen elnézést a felperestől a fent írt kijelentésért. Kötelezte a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül nem vagyoni kártérítés jogcímén fizessen meg a felperesnek 200 000 Ft-ot. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 50 000 Ft perköltséget. A II. rendű alperest 20 000 Ft, a felperest 40 000 Ft kereseti illeték állam javára, külön felhívásra történő megfizetésére kötelezte. Indokolása szerint a II. rendű alperes elismerte, hogy a felperes által sérelmezett kijelentés elhangzott a részéről, s ezt B. G. tanú vallomása is alátámasztotta. Rögzítette, hogy a felperes előleleget vett fel a közös önkormányzati hivatal házi pénztárából és azt felhívásra, de 30 napon túl visszafizette. Ezt a tényt a II. rendű alperes hamis színben tüntette fel azzal, hogy burkoltan azt állította, hogy a felperesnek az előleg felvételével és visszafizetésével kapcsolatos magatartása egyben bűncselekmény gyanúját is felveti, hiszen azon kijelentés, hogy a közpénzt az otthoni költségvetés pótlására használja, köznapi nyelven annak az állításnak a megfogalmazása, hogy a felperes a közpénzzel a sajátjaként rendelkezett és a rendeltetésétől eltérő más célra (saját személyes céljára) használta fel. A II. rendű alperes tehát a való tényeket hamis színben feltüntető állításával megsértette a felperes jóhírnevét és becsületét. A II. rendű alperest eltiltotta a további jogsértéstől, s ez elégtételadás körében a magánlevélben történő elnézés-kérést tartotta arányos objektív szankciónak. A II. rendű alperest a felperest ért immateriális hátrányok csökkentése érdekében 200 000 Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére is indokoltnak tartotta kötelezni, ugyanis „kijelentése hátrányosan befolyásolta a felperes társadalmi megítélését, rombolta az a közbizalmat, amely szükséges, hogy a felperes, mint a közigazgatásban dolgozó szakember a munkáját a jövőben is felelősséggel tudja gyakorolni." A felperest és a II. rendű alperest a 6/
18. (VI. 26.) IM rendelet
19. §-ának