← Magyarország

Bhar.97/2014/3 – Pécsi Ítélőtábla

A Pécsi Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság Bhar.I.97/2014/

  1. szám A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
  2. évi május hó
  3. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta az alábbi végzést : A harmadfokú bíróság a garázdaság vétsége miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Pécs i Törvényszék 2.Bf.148/2014/
  4. számú ítéletét helybenhagyja. A harmadfokú eljárás során felmerült 5.000 (ötezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Indokolás A Pécsi Járásbíróság a
  5. március
  6. napján kelt 12.B.44/2014/
  7. számú ítéletével vádlott bűnösségét garázdaság vétségében állapította meg, ezért - mint többszörös visszaesőt - 6 hónap börtönre, valamint 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. Elrendelte a vádlottal szemben korábban kiszabott 6 hónap - két évi próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztés végrehajtását és megállapította, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A másodfokon eljárt Pécsi Törvényszék a
  8. év október hó
  9. napján kelt 2.Bf.148/2014/
  10. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a vádlottat a garázdaság vétsége miatt emelt vád alól felmentette és a rendzavarás szabálysértése miatti eljárást megszüntette. A másodfokú bíróság ítélete ellen az ügyész jelentett be fellebbezést bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség az ügyészi perorvoslati nyilatkozatot fenntartva indítványozta a vádlott bűnösségének az elsőfokú ítéletben foglaltakkal egyező megállapítását, a vádlottal szemben az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés alkalmazását, és a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárására vonatkozó rendelkezés mellőzését. A vádlott védője a nyilvános ülésen a másodfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. A harmadfokú bíróság a jogorvoslattal megtámadott másodfokú határozatot a Be.387.§

(1)bekezdése alapján az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárással együtt bírálta felül, vizsgálva az eljárási szabályok megtartását, valamint a másodfokú ítélet megalapozottságát. Ennek során az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által kiegészített tényállást a Be.388.§
(2)bekezdésére figyelemmel - az iratok tartalma alapján - az alábbiak szerint egészítette ki: A tényállás személyi részének
  1. pontjában írt büntetését a vádlott
  2. november
  3. napján töltötte ki. Az ekként kiegészített, illetve helyesbített tényállás mentes a Be.351.§
(2)bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól, az a bizonyítékok indokolt és okszerű mérlegelésén alapul. A megállapított tényállás ezért - a Be.388.§
(1)bekezdésében írtak szerint - irányadó volt a harmadfokú eljárásban is. A garázdaság bűncselekményének megállapíthatósága körében a harmadfokú bíróság az alábbiakra mutat rá. Az 1978. évi IV. törvény 271.§
(1)bekezdése értelmében a garázdaságot az valósítja meg, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Az irányadó tényállás alapján megállapítható, hogy a vádlott erőszakos magatartást tanúsított, amikor a sértettet váratlanul, minden előzmény nélkül megütötte. A vádlott Pécs városának egyik legforgalmasabb helyén, közterületen bántalmazta a sértettet, a mások általi észlelés lehetősége biztosított volt, megbotránkozás és riadalom keltésére a cselekmény elkövetésének a helyszíne tehát alkalmas volt. A bírói gyakorlat szerint a közterületen tanúsított bármely, a közelben tartózkodó személyek által észlelhető erőszakos magatartás alkalmas lehet megbotránkozás (felháborodás, megütközés, megrökönyödés) vagy riadalom kiváltására, megállapíthatóságának nem feltétele mások tényleges jelenléte vagy észlelése, hanem elegendő annak távoli, de reális esélye is. A fentieken túl a bűncselekmény megállapíthatóságához vizsgálni kell a terhelt által tanúsított magatartásnak a törvényi tényállásban meghatározott kihívó közösségellenességét. Minden bűncselekmény közösségellenes is egyben, hiszen az elkövető a társadalom által elfogadott általános magatartási normákat sérti. A garázdaság megvalósulásához azonban ennek magasabb foka szükséges. Kihívóan közösségellenesnek akkor minősülhet valakinek a magatartása, ha a társadalmi együttélés szabályainak leplezetlen, gátlástalan semmibevételével valósítja meg a cselekményét, az elfogadott társadalmi normákkal nyíltan szembehelyezkedik; kötekedő, feltűnést keltő, öntörvényű, jogsértő magatartást tanúsít és ezáltal a köznyugalmat veszélyezteti vagy sérti. Az ezt el nem érő kisebb rendzavarások, a kifejezetten személyek ellen irányuló jelentéktelenebb támadások nem értékelhetők garázdaságként [BH 2007.283., Kúria Bfv.I.182/2014/5.]. Az elbírált ügyben a vádlott a mindössze egyetlen mozzanatból - a sértett ököllel történő arcul ütéséből - álló cselekményét igen rövid idő alatt valósította meg; magatartását nem előzte meg feltűnést keltő szóváltás, kiabálás, hangoskodás, avagy más kötekedő magatartás. Fentiekre tekintettel helyes a másodfokú bíróság azon álláspontja, amely szerint a vádlott magatartása nem éri el a közösségellenességnek azt a mértékét, amely a garázdaság megállapíthatóságának törvényi feltételét jelenti. Ennek tükrében törvényi feltételek részbeni hiánya miatt a cselekménye nem tényállásszerű. A másodfokú bíróság ezért helyesen következtetett arra, hogy a vádlott magatartása nem valósította meg a garázdaság vétségét, és - bűncselekmény hiányában törvényesen mentette fel az 1978. évi IV. törvény 271.§
(1)bekezdése ütköző garázdaság vétségének a vádja alól. Ugyanakkor a rendzavarás szabálysértése miatti felelősségre vonás feltételei a cselekmény elkövetése óta eltelt több mint két év után már nem állnak fenn, ezért a törvényszék e vonatkozásban az eljárást törvényesen szüntette meg. A kifejtettekre figyelemmel a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét a Be.397.§-ában írtak alapján helybenhagyta. A vádlott felmentésére tekintettel a harmadfokú eljárásban felmerült bűnügyi költséget a Be.385.§-a folytán alkalmazandó Be.339.§
(1)bekezdésének figyelembevételével az állam viseli. P é c s,
  1. május
  2. Dr.Makai Lajos s.k. a tanács elnöke, Dr.Hudvágner András s.k. előadó bíró, Dr.Tóth Sándor s.k. bíró A Pécsi Törvényszék 2.Bf.148/2014/
  3. számú ítélete a Pécsi Ítélőtábla Bhar.I.97/2014/
  4. számú végzése folytán
  5. május
  6. napján jogerőre emelkedett. .Makai Lajos s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.