A határozat elvi tartalma: Az időbeli hatályra vonatkozó szabályok téves értelmezése, és emiatt közérdekű munka büntetés törvénysértő alkalmazása az elbíráláskori szabályok alapján. KÚRIA Bfv.I.1327/2014/
- szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő március hó
- napján tartott í t é l e t e t: A lopás vétsége miatt indult büntetőügyben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség felülvizsgálati indítványát elbírálva a Mezőkövesdi Járásbíróság 11.B.395/2012/
- számú ítéletének az I. rendű terheltre vonatkozó részét megváltoztatja, az I. rendű terhelt terhére megállapított cselekményt társtettesként elkövetett, az
- évi IV. törvény
- §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés d) pontja szerint minősülő lopás vétsége kísérletének minősíti; a vele szemben kiszabott közérdekű munka tartamát 300 (háromszáz) órára enyhíti; a közérdekű munka átváltoztatása esetén a közérdekű munka, illetve annak hátralévő része helyébe lépő szabadságvesztés esetén hat óra közérdekű munkának egy napi szabadságvesztés felel meg. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Mezőkövesdi Járásbíróság a 2014. február 17. napján meghozott és aznap jogerőre emelkedett 11.B.395/2012/5. számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki a Btk. 370. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés bc) alpontja szerint minősülő lopás vétségének kísérletében, mint társtettest, és ezért mint különös visszaesőt háromszáztizenkét óra fizikai munkakörben letöltendő közérdekű munkára ítélte. Megállapította, hogy amennyiben a terhelt a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munka, illetve a hátralévő része helyébe szabadságvesztés lép, melyet fogházban kell végrehajtani, és ez esetben négy órai közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg. A jogerős ügydöntő határozat ellen a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség az I. rendű terhelt javára - a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontjára alapozottan - felülvizsgálati indítványt terjesztett elő. Abban arra hivatkozott, hogy a járásbíróság megsértette a Btk. időbeli hatályra vonatkozó szabályát, a
- §-t, és tévesen alkalmazta az elkövetéskor hatályos büntető törvényt az I. rendű terhelttel szemben. Ezt azzal indokolta, hogy az elkövetéskor hatályban volt
- évi IV. törvény alkalmazása mellett szintén törvényes lehetőség volt a közérdekű munka kiszabására a különös visszaeső terhelttel szemben, és míg annak felső határa 300 óra volt, az elbíráláskor hatályos
- évi C. törvény a közérdekű munka felső határát 312 óra tartamban szabályozza. Miután az elbíráláskor hatályban lévő törvénynek csak akkor van visszaható hatálya, ha a cselekmény az új büntető törvény szerint már nem bűncselekmény, avagy enyhébben bírálandó el, álláspontja szerint az I. rendű terhelttel szemben kiszabott 300 óra tartamot meghaladó közérdekű munka törvénysértő. Mindezekre figyelemmel arra tett indítványt, hogy a Kúria a Be.
- §
(1)bekezdés b) pontja alapján az I. rendű terhelttel szemben hozzon a törvénynek megfelelő határozatot, cselekményét minősítse az
- évi IV. törvénynek megfelelően, és a vele szemben kiszabott közérdekű munka tartamát az elkövetéskor hatályos törvény keretei között határozza meg. A Legfőbb Ügyészség a megyei főügyészség indítványát annak helytálló indokaira figyelemmel módosítás nélkül fenntartotta. Indítványozta, hogy a Kúria - a Be.
- §-ának
(1)bekezdése szerint tartandó tanácsülésen - a megtámadott határozatot a Be. 427. §
(1)bekezdésének b) pontja alapján az I. rendű terhelt tekintetében változtassa meg, állapítsa meg, hogy a terhelt által elkövetett cselekmény az elkövetéskor hatályos Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 316. §-ának
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés d) pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett lopás vétsége kísérletének minősül, és a vele szemben kiszabott közérdekű munka tartamát állapítsa meg e törvény 49. §-ának
(4)bekezdése szerinti keretek között, egyebekben pedig a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn (BF.1427/2014/2). A Kúria a Be. 423. §
(4)bekezdésében írtakra figyelemmel a határozatot a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján, valamint az
(5)bekezdésre figyelemmel a 416. §
(1)bekezdés c) pontjában felsorolt - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - esetleges más eljárási szabálysértésekre tekintettel is felülvizsgálta; ilyen eljárási szabálysértést nem észlelt. A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. Az erre az okra alapított felülvizsgálati indítvány megalapozott. A Btk. 2. §
(2)bekezdése szerint - ahogy a terhelt terhére megállapított bűncselekmény elkövetésekor hatályos
- évi IV. törvény
- §-a szerint is - a bűncselekményt az elkövetése időpontjában hatályban volt törvény szerint kell elbírálni, akkor azonban, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, az új törvényt kell alkalmazni. A terhelt cselekménye a
- évi IV. törvény szerint a
- §-ának
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés d) pontja szerint minősülő lopás vétségének kísérlete, amit a törvény két évig terjedő szabadságvesztéssel rendelt büntetni. A bűncselekmény a Btk. szerint is büntetendő, és - a jogerős határozatban alkalmazott - minősítés mellett is két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, azaz az elkövetéskor és az elbíráláskor hatályos büntető törvényi rendelkezései között e tekintetben nincs különbség. Emellett egyik törvény szerint sem kizárt a közérdekű munka kiszabása a különös visszaesővel szemben. Ugyanakkor az 1978. évi IV. törvény 49. §
(4)bekezdése szerint a közérdekű munka legkisebb mértéke negyvenkettő, legnagyobb mértéke háromszáz óra volt, míg a Btk. 47. §
(1)bekezdése szerint a közérdekű munka legkisebb mértéke negyvennyolc, legnagyobb mértéke háromszáztizenkettő óra. Azaz a közérdekű munka felső határa a Btk. szerint szigorúbb; így a közérdekű munka kiszabása esetén a Btk. nem eredményez kedvezőbb elbírálást a terheltre nézve. Ezért anyagi jogi szabály - a Btk. 2. §
(2)bekezdésének megsértése miatt törvénysértő mértékű büntetést szabott ki járásbíróság. a Emellett az 1978. évi IV. törvény - elkövetéskor hatályos - 50. §ának
(2)bekezdése szerint a közérdekű munka, illetőleg ennek hátralévő része helyébe lépő szabadságvesztést úgy kellett megállapítani, hogy hat óra közérdekű munkának egy napi szabadságvesztés felelt meg. Ugyanakkor az elbíráláskor hatályos, a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 67/D. §
(1)bekezdése szerint a közérdekű munka, illetve annak hátralévő része helyébe lépő szabadságvesztést úgy kellett megállapítani, hogy négy óra közérdekű munkának egy napi szabadságvesztés felel meg. Azaz a közérdekű munka átváltoztatására vonatkozó szabályok sem enyhébbek az elkövetéskori szabályokhoz képest. Mindezekre tekintettel a Kúria - a Be. 424. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva a Mezőkövesdi Járásbíróság 11.B.395/2012/5. számú ítéletét a Be. 427. §
(1)bekezdésének b) pontja alapján az I. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta; a terhelt által elkövetett bűncselekményt az 1978. évi IV. törvény elkövetéskor hatályos - 316. §-ának
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés d) pontja szerint minősülő, társtettesként elkövetett lopás vétsége kísérletének minősítve. A terhelttel szemben kiszabott közérdekű munkát enyhítette; azonban indokoltnak tartotta azt a különös visszaeső terhelttel szemben büntetett előéletére és arra tekintettel, hogy a bűncselekményt feltételes szabadság tartama alatt követte el - az 1978. évi IV. törvény 49. §
(4)bekezdésében meghatározott leghosszabb tartamban megállapítani. A közérdekű munka átváltoztatására vonatkozó rendelkezés az
- évi IV. törvénynek - az ugyancsak az elkövetéskor hatályban volt
- §-án alapul. Egyebekben a jogerős határozatot az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. Az ítélet elleni fellebbezést a Be.
- §-ának
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416. §-ának
(4)bekezdés b) pontja kizárja. A felülvizsgálati indítvány ismételt benyújtásával kapcsolatos tájékoztatás a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel. Budapest,
- március
- Dr. Mészár Róza s.k. a tanács elnöke, dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, dr. Soós László s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő