Bf.344/2012/95 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)és

(6)bekezdés a.) pont I. tá.] 1 rb. közvetett tettesként elkövetett hűtlen kezelés bűntettének [2012. évi C. tv. 376. §

(1)és

(4)bekezdés a.) pont VII/

1. tá.] 1 rb. hűtlen kezelés bűntettének [
2. évi C. tv.
3. §

(1)és

(5)bekezdés a.) pont VII/

1. tá.] 1 rb. csődbűncselekmény bűntettének [
2. évi C. tv.
3. §

(1)bekezdés b.) és c.) pont,

(2)bekezdés b.) pont,

(3)bekezdés b.) pont II. tá.] 2 rb. közokirat-hamisítás bűntettének [2012. évi C. tv. 342. §

(1)bekezdés c.) pont II/3/b-c. tá.] 1 rb. társtettesként elkövetett jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettének [

1. évi C. tv.
2. § a.) pont III. tá.] 1 rb. tőkebefektetési csalás bűntettének [
3. évi C. tv.
4. § a.) pont IV. tá.] minősíti. Bűnösségének megállapítását 2 rb. folytatólagosan elkövetett számvitel rendjének megsértése bűntettében [
5. évi C. tv.
6. §

(1)bekezdés b.) pont V. tá.] mellőzi. Büntetését 10 (tíz) év börtönbüntetésre, 10 (tíz) év közügyektől eltiltásra, végleges hatállyal gazdálkodó szervezet vezetését ellátó szerv tagja foglalkozástól eltiltásra és 500 (ötszáz) napi tétel, napi tételenként 20.000.-(húszezer) forint összegű, összesen 10.000.000.-(tízmillió) forint pénzbüntetésre súlyosítja. A pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 20.000.-(húszezer) forintonként kell egy napi börtönbüntetésre átváltoztatni. A vádlott a szabadságvesztés büntetése kétharmad részének kitöltése után feltételes szabadságra bocsátható. A vádlottal szemben 170.878.425.-(egyszázhetvenmillió-nyolcszázhetvennyolcezernégyszázhuszonöt) forintra vagyonelkobzást rendel el. II. r. vádlott cselekményeit 1 rb. bűnsegédként elkövetett csődbűncselekmény bűntettének [2012. évi C. tv. 404. §

(1)bekezdés b.) és c.) pont,

(2)bekezdés b.) pont,

(3)bekezdés b.) pont II/1,

2. tá.] 1 rb. társtettesként elkövetett jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettének [
3. évi C. tv.
4. § a.) pont III. tá.] 1 rb. bűnsegédként elkövetett tőkebefektetési csalás bűntettének [
5. évi C. tv.
6. § a.) pont IV. tá.] minősíti. Bűnösségének megállapítását 1 rb. folytatólagosan elkövetett számvitel rendjének megsértése bűntettében [
7. évi C. tv.
8. §

(1)bekezdés b.) pont V. tá.] mellőzi. Büntetését 5 (öt) év börtönbüntetésre, 5 (öt) év közügyektől eltiltásra, végleges hatállyal gazdálkodó szervezet vezetését ellátó szerv tagja foglalkozástól eltiltásra, 400 (négyszáz) napi tétel, napi tételenként 5.000.-(ötezer) forint összegű, összesen 2.000.000.-(kettőmillió) forint pénzbüntetésre súlyosítja. A pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 5.000.-(ötezer) forintonként kell egy napi börtönbüntetésre átváltoztatni. A szabadságvesztés büntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztését mellőzi. A vádlott a büntetése fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. III. r. vádlott cselekményeit 1 rb. bűnsegédként elkövetett csődbűncselekmény bűntettének [2012. évi C. tv. 404. §

(1)bekezdés c.) pont,

(2)bekezdés b.) pont VI/

1. tá.] 1 rb. folytatólagosan elkövetett bűnpártolás bűntettének [
2. évi C. tv.
3. §

(1)bekezdés c.) pont és

(2)bekezdés VI/1/a-b-c-d. tá.] minősíti. Büntetését akként súlyosítja, hogy 5 (öt) évre gazdálkodó szervezet vezetését ellátó szerv tagja foglalkozástól eltiltásra is ítéli. IV. r. vádlott cselekményét 1 rb. folytatólagosan elkövetett bűnpártolás bűntettének [2012. évi C. tv. 282. §

(1)bekezdés c.) pont és

(2)bekezdés VI/1/c. tá.] minősíti. Büntetését akként súlyosítja, hogy 300 (háromszáz) napi tétel, napi tételenként 10.000.-(tízezer) forint összegű, összesen 3.000.000.-(hárommillió) forint pénzbüntetésre is ítéli. A pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 10.000.-(tízezer) forintonként kell egy napi fogházbüntetésre átváltoztatni. A szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a meg nem fizetett pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozatára a szabadságvesztés végrehajtási fokozata az irányadó. A vádlottal szemben 260.288.-(kettőszázhatvanezer-kettőszáznyolcvannyolc) forintra vagyonelkobzást rendel el. V. r. vádlott cselekményét 1 rb. folytatólagosan elkövetett bűnpártolás bűntettének [2012. évi C. tv. 282. §

(1)bekezdés c.) pont és

(2)bekezdés VI/1/d. tá.] minősíti. A vádlottal szemben alkalmazott intézkedést akként súlyosítja, hogy 200 (kettőszáz) napi tétel, napi tételenként 15.000.-(tizenötezer) forint összegű, összesen 3.000.000.-(hárommillió) forint pénzbüntetésre ítéli. A pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 15.000.-(tizenötezer) forintonként kell egy napi fogházbüntetésre átváltoztatni. VI. r. vádlott cselekményeit 2 rb. bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntettének [2012. évi C. tv. 376. §

(1)és

(4)bekezdés a.) pont VII/

1. tá.,
2. évi C. tv.
3. §

(1)és

(5)bekezdés a.) pont VII/

1. tá.] 1 rb. társtettesként elkövetett jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettének [
2. évi C. tv.
3. § a.) pont III. tá.] 1 rb. bűnsegédként elkövetett tőkebefektetési csalás bűntettének [
4. évi C. tv.
5. § a.) pont IV. tá.] minősíti. Büntetését 6 (hat) év börtönbüntetésre, 6 (hat) év közügyektől eltiltásra, végleges hatállyal gazdálkodó szervezet vezetését ellátó szerv tagja foglalkozástól eltiltásra és 500 (ötszáz) napi tétel, napi tételenként 20.000.-(húszezer) forint összegű, összesen 10.000.000.-(tízmillió) forint pénzbüntetésre súlyosítja. A pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 20.000.-(húszezer) forintonként kell egy napi börtönbüntetésre átváltoztatni. A szabadságvesztés büntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztését mellőzi. A vádlott a szabadságvesztés büntetése kétharmad részének kitöltése után feltételes szabadságra bocsátható. VII. r. vádlott cselekményét 1 rb. társtettesként elkövetett jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettének [
6. évi C. tv.
7. § a.) pont III. tá.] minősíti. A vádlottal szemben alkalmazott intézkedést akként súlyosítja, hogy 400 (négyszáz) napi tétel, napi tételenként 5.000.-(ötezer) forint összegű, összesen 2.000.000.(kettőmillió) forint pénzbüntetésre is ítéli. A pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 5.000.-(ötezer) forintonként kell egy napi fogházbüntetésre átváltoztatni. A vádlottat 1 rb. bűnsegédként elkövetett tőkebefektetési csalás bűntette [
8. évi C. tv.
9. § a.) pont IV. tá.] miatt emelt vád alól tekinti felmentettnek. IX. r. vádlott cselekményét 1 rb. társtettesként elkövetett jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettének [
10. évi C. tv.
11. § a.) pont III. tá.] minősíti. A vádlottal szemben alkalmazott intézkedést akként súlyosítja, hogy 300 (ötszáz) napi tétel, napi tételenként 3.000.-(háromezer) forint összegű, összesen 900.000.(kilencszázezer) forint pénzbüntetésre is ítéli. A pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 3.000.-(háromezer) forintonként kell egy napi fogházbüntetésre átváltoztatni. XI. r. vádlott cselekményét 1 rb. bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntettének [
12. évi C. tv.
13. §

(1)és

(4)bekezdés a.) pont VII/

1. tá.] Pénzbüntetését akként súlyosítja, hogy a napi tétel összegét 10.000.-(tízezer) forintban állapítja meg, az így kiszabott összesen 4.500.000.-(négymillió-ötszázezer) forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 10.000.-(tízezer) forintonként kell egy napi fogházbüntetésre átváltoztatni. I. r. vádlottól lefoglalt a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatal letéti számlájára befizetett 1.800.000.- forintot a vádlottal szemben elrendelt vagyonelkobzás biztosítására visszatartja. Az elsőfokú ítéletben megjelölt sértettek polgári jogi igényét - xy, ZZ és PP kivételével - elutasítja. A zár alá vételt - I. r., IV. r. és V. r. vádlottak személyes vagyona kivételével feloldja. Tájékoztatja a B…csoport felszámolóját, hogy amennyiben I. r., IV. r. és V. r. vádlottakkal szemben a határozat kézbesítésétől számított 60 napon belül polgári eljárás megindítását nem igazolja, a bíróság a zár alá vételt kérelemre feloldja. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét I. r., II. r., III. r., IV. r., V. r., VI. r., VII. r., IX. r. és XI. r. vádlottakkal szemben helybenhagyja. A másodfokú eljárásban felmerült 174.644.- (százhetvennégyezer-hatszáznegyvennégy) forint bűnügyi költségből II. r. vádlott 30.960.-(harmincezer-kilencszázhatvan) III. r. vádlott 25.717.-(huszonötezer-hétszáztizenhét) VI. r. vádlott 25.717.- (huszonötezer-hétszáztizenhét) VII. r. vádlott 30.960.- (harmincezer-kilencszázhatvan) IX. r. vádlott 34.290.-(harmincnégyezer-kettőszázkilencven) XI. r. vádlott 27.000.-(huszonhétezer) forint megfizetésére kötelezi. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. I. r. vádlottal szemben a jogerősen kiszabott szabadságvesztés azonnali foganatbavételét rendeli el. VI. r. vádlottal szemben a szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedést rendel el akként, hogy ….-t a bíróság engedélye nélkül nem hagyhatja el és a ….. szám alatti lakóhelyét nem változtathatja meg. A bíróság előírja, hogy az előbbiek betartását a ….-i Rendőrkapitányság köteles ellenőrizni úgy, hogy a vádlott a szabadságvesztés megkezdéséig minden héten szerdai napon déli 12 óráig köteles a rendőrségen jelentkezni. Az előbbi szabályok megszegése esetén az elítéltet a rendőrség őrizetbe veheti és a bíróság a szabadságvesztés azonnali foganatba vételét rendelheti el, elfogató parancsot bocsáthat ki. INDOKOLÁS A Fővárosi Bíróság a
2. január
3. napján kihirdetett 18.B.703/2006/
4. számú ítéletével I. r. vádlottat 2 rb. hűtlen kezelés bűntette [
5. évi IV. tv.
6. §

(1)és

(3)bekezdés d.) pont,

1. évi IV. tv.
2. §

(1)és

(3)bekezdés b.) pont]; csődbűntett [

1. évi IV. tv.
2. §

(1)bekezdés b.) és d.) pont,

(2),

(3)és

(4)bekezdés]; jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység bűntette [

1. évi IV. tv. 298/D. §]; közokirat-hamisítás bűntette [
2. évi IV. tv.
3. §

(1)bekezdés c.) pont]; 2 rb. folytatólagosan elkövetett számvitel rendjének megsértése bűntette [1978. évi IV. tv. 289. §

(1)bekezdés a.) pont és

(3)bekezdés a.) és b.) pont] és számvitel rendjének megsértése vétsége [1978. évi IV. tv. 289. §

(1)bekezdés a.) pont] miatt halmazati büntetésül 7 év börtönbüntetésre, 9 év közügyektől eltiltásra és 9.000.000.- forint pénzmellékbüntetésre ítélte. Az I. r. vádlottat az ellene tőkebefektetési csalás bűntette [

1. évi IV. tv. 299/B. §] és gazdasági adatszolgáltatás vétsége [
2. évi IV. tv.
3. §] miatt emelt vád alól felmentette. II. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett csődbűntett [
4. évi IV. tv.
5. §

(1)bekezdés b.) és d.) pont,

(2),

(3)és

(4)bekezdés]; bűnsegédként elkövetett jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység bűntette [

1. évi IV. tv. 298/D. §] és számvitel rendjének megsértése bűntette [
2. évi IV. tv.
3. §

(1)bekezdés a.) pont és

(3)bekezdés a.) és b.) pont] miatt halmazati büntetésül 1 év 8 hónap börtönbüntetésre ítélte, a szabadságvesztés büntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A II. r. vádlottat az ellene tőkebefektetési csalás bűntette [1978. évi IV. tv. 299/B. §] miatt emelt vád alól felmentette. III. r. vádlottat az ellene 4 rb. bűnpártolás bűntette [1978. évi IV. tv. 244. §

(2)bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette. IV. r. vádlottat az ellene bűnpártolás bűntette [1978. évi IV. tv. 244. §

(2)bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette. V. r. vádlottat az ellene bűnpártolás bűntette [1978. évi IV. tv. 244. §

(2)bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette. VI. r. vádlottat 2 rb. bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntette [1978. évi IV. tv. 319. §

(1)és

(3)bekezdés c.) pont,

1. évi IV. tv.
2. §

(1)és

(3)bekezdés b.) pont] és bűnsegédként elkövetett jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység bűntette [

1. évi IV. tv. 298/D. §] miatt halmazati büntetésül 540 napi tétel, napi tételenként 600.- forint, összesen 324.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. A VI. r. vádlottat az ellene tőkebefektetési csalás bűntette [
2. évi IV. tv. 299/B. §] miatt emelt vád alól felmentette. VII. r., VIII. r. és IX. r. vádlottakat bűnsegédként elkövetett jogosulatlan pénzintézeti tevékenység vétsége [
3. évi IV. tv. 298/D. §] miatt 1-1 évre próbára bocsátotta. A VII-VIII-IX. r. vádlottakat az ellenük tőkebefektetési csalás bűntette [
4. évi IV. tv. 299/B. §] miatt emelt vád alól felmentette. X. r. vádlott ellen számviteli fegyelem megsértésének vétsége [
5. évi IV. tv.
6. §

(1)bekezdés a.) pont] miatt indult büntetőeljárást megszüntette. XI. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntette [1978. évi IV. tv. 319. §

(1)és

(3)bekezdés b.) pont] miatt 360 napi tétel, napi tételenként 400.- forint, összesen 144.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. A XI. r. vádlott ellen számvitel rendje megsértésének bűntette [1978. évi IV. tv. 289. §

(1)bekezdés a.) pont és

(3)bekezdés a.) pont] miatt indult büntetőeljárást megszüntette. vádlottat számvitel rendje megsértésének vétsége [1978. évi IV. tv. 289. §

(1)bekezdés a.) pont] miatt 1 évre próbára bocsátotta. Valamennyi magánfél polgári jogi igényének érvényesítését egyéb törvényes útra utasította és a zár alá vételt megszüntette. Az ítélet ellen az ügyész - I. r. vádlott esetében a gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása vétsége kivételével - valamennyi vádlott terhére a felmentés és eljárás megszüntetése miatt bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása végett, egyebekben a büntetések súlyosítása, a zár alá vétel fenntartása, a polgári jogi igények elbírálása érdekében és az indokolás ellen is fellebbezett. Jogorvoslattal éltek I. r., II. r., VI. r., VII. r., VIII. r., IX. r. és XI. r. vádlottak és védőik is. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség Bf.621/2006/20-I. számú átiratában az ügyészi fellebbezést X. r. vádlott vonatkozásában és XI. r. vádlott tekintetében a rész-megszüntetést támadó részében visszavonta. Az elsőfokú bíróság ítélete X. r. vádlott vonatkozásában 2010. október 07. napján jogerőre emelkedett. I. r. vádlott esetében a gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának vétsége miatt emelt vád alóli felmentő rendelkezése, illetve XI. r. vádlott esetében a számvitel rendje megsértésének bűntette miatti büntetőeljárást megszüntető rendelkezés tekintetben a Be. 348. §

(2)bekezdés alapján szintén beállt a részjogerő. A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a

1. december
2. napján kelt 3.Bf.321/2010/
3. számú végzésével a Fővárosi Bíróság 18.B.703/2006/
4. számú ítéletét I. r., II. r., III. r., IV. r., V. r., VI. r., VII. r., VIII. r., IX. r., XI. r. és XII. r. vádlottak tekintetében hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. A megismételt eljárásban a Fővárosi Törvényszék - a
5. január
6. napján kelt és aznap jogerőre emelkedett 26.B.7/2011/178-II/I. számú végzésével XII. r. vádlottal szemben a Btk.
7. §

(1)bekezdés a.) pontjába ütköző és aszerint minősülő számvitel rendje megsértésének vétsége miatt indult büntetőeljárást - vádelejtés miatt - megszüntette. - a

1. március
2. napján kelt és aznap jogerőre emelkedett 26.B.7/2011/208-I. számú végzésével VIII. r. vádlottal szemben a Btk. 298/D. § a.) pontjába ütköző, bűnsegédként elkövetett jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette és a Btk. 299/B. § a.) pontjába ütköző, bűnsegédként és folytatólagosan elkövetett tőkebefektetési csalás bűntette miatt indult büntetőeljárást - a terhelt halála miatt megszüntette. A Fővárosi Törvényszék a
3. március
4. napján kihirdetett 26.B.7/2011/
5. számú ítéletével I. r. vádlottat folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette [
6. évi IV. tv.
7. §

(1)és

(3)bekezdés d.) pont], csődbűntett [

1. évi IV. tv.
2. §

(1)bekezdés b.), c.) és d.) pontjai és

(2)bekezdés], hűtlen kezelés bűntette [1978. évi IV. tv. 319. §

(1)és

(3)bekezdés b.) pont], jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette [

1. évi IV. tv. 298/D. §], folytatólagosan elkövetett tőkebefektetési csalás bűntette [
2. évi IV. tv. 299/B. §], 2 rb. folytatólagosan elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntette [
3. évi IV. tv.
4. §

(1)bekezdés a.) pont és

(3)bekezdés b.) pont] és 2 rb. közokirat-hamisítás bűntette [1978. évi IV. tv. 274. §

(1)bekezdés c.) pont] miatt halmazati büntetésül 7 év börtönbüntetésre, 7 év közügyektől eltiltásra és 5 év gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélte. Az I. r. vádlottat az ellene számvitel rendje megsértésének vétsége [1978. évi IV. tv. 289. §

(1)bekezdés a.) pont] miatt emelt vád alól felmentette. II. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett csődbűntett [1978. évi IV. tv. 290. §

(1)bekezdés b.), c.) és d.) pont és

(2)bekezdés], bűnsegédként elkövetett jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette [

1. évi IV. tv. 298/D. §], bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett tőkebefektetési csalás bűntette [
2. évi IV. tv. 299/B. §] és folytatólagosan elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntette [
3. évi IV. tv.
4. §

(1)bekezdés a.) pont és

(3)bekezdés b.) pont] miatt halmazati büntetésül 1 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette. III. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett csődbűntett [1978. évi IV. tv. 290. §

(1)bekezdés d.) pont és

(2)bekezdés] és folytatólagosan elkövetett bűnpártolás bűntette [1978. évi IV. tv. 244. §

(1)bekezdés c.) pont és

(2)bekezdés] miatt halmazai büntetésül 1 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. IV. r. vádlottat folytatólagosan elkövetett bűnpártolás bűntette [1978. évi IV. tv. 244. §

(1)bekezdés c.) pont és

(2)bekezdés] miatt 8 hónap börtönbüntetésre ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. V. r. vádlottat folytatólagosan elkövetett bűnpártolás bűntette [1978. évi IV. tv. 244. §

(1)bekezdés c.) pont és

(2)bekezdés] miatt próbára bocsátotta, a próbaidő tartamát 2 évben állapította meg. VI. r. vádlottat 2 rb. bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntette [1978. évi IV. tv. 319. §

(1)bekezdés és

(3)bekezdés c.) pont,

1. évi IV. tv.
2. §

(1)bekezdés és

(3)bekezdés b.) pont], bűnsegédként elkövetett jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység bűntette [

1. évi IV. tv. 298/D. §] és bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett tőkebefektetési csalás bűntette [
2. évi IV. tv. 299/B. §] miatt halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetésre ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását 5 évi próbaidőre felfüggesztette. VII. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett jogosulatlan pénzintézeti tevékenység vétsége [
3. évi IV. tv. 298/D. §] miatt megrovásban részesítette. A VII. r. vádlottat az ellene bűnsegédként elkövetett tőkebefektetési csalás bűntette [
4. évi IV. tv. 299/B. §] miatt emelt vád alól felmentette. IX. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett jogosulatlan pénzintézeti tevékenység vétsége [
5. évi IV. tv. 298/D. §] miatt megrovásban részesítette. A IX. r. vádlottat az ellene bűnsegédként elkövetett tőkebefektetési csalás bűntette [
6. évi IV. tv. 299/B. §] miatt emelt vád alól felmentette. XI. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés [
7. évi IV. tv.
8. §

(1)bekezdés és

(3)bekezdés b.) pont] miatt 450 napi tétel, napi tételenként 600.- forint, összesen 270.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a bűnjelekről, a letéti számlára befizetett pénzösszegről, a bűnügyi költségről. Név szerint megjelölve 1810 magánfél által és minden további a büntető eljárás során előterjesztett polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította és a zár alá vételt a polgári jogi igények biztosítására fenntartotta. A Fővárosi Törvényszék ítélete ellen az ügyész valamennyi vádlott terhére fellebbezést jelentett be I. r. vádlott esetében a részfelmentés, valamint téves minősítés miatt és a büntetés súlyosítása; II. r. és III. r. vádlott esetében téves minősítés miatt a büntetés súlyosítása; IV. r., V. r., VI. r. és XI. r. vádlottak esetében a büntetés súlyosítása; VII. r. és X. r. vádlottak esetében a részfelmentés, valamint téves minősítés miatt és büntetés súlyosítása érdekében. Az elsőfokú ítélet ellen a terheltek és védőik a következők szerint jelentettek be fellebbezést: I. r. vádlott hatályon kívül helyezés, védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében; II. r., III. r., V. r. vádlottak és védőik elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében; VI. r. vádlott felmentés, védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében; IV. r. és XI. r. vádlottak és védőik felmentés érdekében; VII. r. vádlott és védője felmentésért, a védő a részfelmentés esetében a felmentés jogcímének megváltoztatása - bűncselekmény hiányában történő felmentés érdekében is; IX. r. vádlott védője felmentésért. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség Bf.136/2011/12-I. számú átiratában az ügyészi fellebbezést a részfelmentő rendelkezéseket támadó részében visszavonta, egyéb részeiben fenntartotta; a védelmi fellebbezéseket alaptalannak tartotta, azok elutasítását indítványozta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban a perrendi szabályok megtartásával járt el és a hatályon kívül helyező végzésben foglalt iránymutatásnak is eleget tett. A vádlottak és tanúk figyelmeztetése szabályszerű volt, az iratok ismertetése felolvasással megtörtént. A bíróság ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, a tényállás megállapításához szükséges bizonyítékokat beszerezte, azokat egyenként és egymással összevetve, a logika szabályai szerint értékelte, indokolási kötelezettségének is eleget tett. A vádlottak az eljárás során mindvégig tagadták bűnösségüket, a cselekmények elkövetését azonban nem vitatták. Védekezésük lényege az volt, hogy a jogszabályokat maradéktalanul betartották, senkit nem tévesztettek meg, a stratégiai döntéseket mindig I. r. vádlott hozta meg, aki egy személyben irányította a cégcsoportot. A vádlotti védekezéseket cáfolták a tanúvallomások, a szakértői vélemények és az egyéb okirati bizonyítékok is. Az elsőfokú bíróság a vádlottak védekezését helyesen vetette el, a mérlegeléssel megállapított tényállás megalapozott, mentes a Be. 351. §

(2)bekezdésben írt hiányosságoktól. Az irányadó tényállás alapján az elsőfokú bíróság okszerűen vont következtetést a vádlottak bűnösségére, a cselekmények minősítése azonban csak részben törvényes. I. r. és II. r. vádlottak V. tényállásbeli cselekményei esetében az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a B… Általános Befektetési Szövetkezet, a B….. Ingatlanfejlesztési Szövetkezet, a B… Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet, valamint a B….. Vagyonkezelő Szövetkezet beszámolóiban a mérlegadatok valótlanok voltak és ezáltal a szövetkezetek vagyoni helyzetének áttekintése meghiúsult. Ugyancsak helytálló, hogy a szövetkezetek éves beszámolóiban a rövid távú ideiglenes források saját tőkévé történt átkönyvelésére alapuló könyvviteli gyakorlat a saját tőke és a mérleg-főösszeg megállapítására nézve is lényeges hibát idézett elő. A valótlan adatokat tartalmazó beszámolók évenkénti letétbe helyezésével valósult meg a számvitel rendjének megsértése, a Btk. 12. §

(2)bekezdésében írt rövid időközt lényeges meghaladva, ezért a cselekmények nem folytatólagos egységként, hanem üzleti évenként anyagi halmazat keretében értékelendők. Erre tekintettel I. r. vádlott V/1/b.-V/1/c. és V/2. pontokban írt cselekményei 10 rb., a Btk. 289. §

(1)bekezdés a.) pontjába ütköző és a

(3)bekezdés a.) és b.) pontja szerint minősülő számvitel rendje megsértése bűntetteként, míg II. r. vádlott V/2. pontban írt magatartása 2 rb., a Btk. 289. §

(1)bekezdés a.) pontjába ütköző és a

(3)bekezdés a.) és b.) pontja szerint minősülő számvitel rendje megsértése bűntetteként minősülnek. A büntetés kiszabását befolyásoló alanyi és tárgyi tényezőket az elsőfokú bíróság hiányosan vette számba és nem a súlyuknak megfelelően értékelte. Túlzott jelentőséget tulajdonított az enyhítő körülményeknek, így a büntetések nem szolgálják a generális és speciális prevenciót, sértik a belső arányosságot, ezért valamennyi vádlott büntetésének súlyosítása indokolt. - I. r. vádlott esetében további súlyosító körülmény, hogy a B…. Általános Befektetési Szövetkezet által

1. március
2. és május
3. napja között alkalmazott üzletrész-forgalmazási konstrukció miatt a központi költségvetés 78.155.836.- forint kárt szenvedett; az általa kezelt vagyont százmilliós nagyságrendben a saját céljaira fordította; az általa elkövetett bűncselekmények során a vagyoni hátrány a különösen jelentős törvényi tétel alsó határát (mely 500 millió forint) közel nyolcszorosan haladta meg, illetve a rendkívül nagy számú hitelezők elől elvont vagyon nagyságrendje. I. r. vádlott az irányadó tényállás szerint a …Kft-ben történt tőkeemeléshez kapcsolódó bűncselekményből származó vagyonból 170.873.525.- forint összegig maga is gazdagodott, azzal sajátjaként rendelkezett. A felélt és már nem fellelhető vagyonból származó bűnös gazdagodás elvonására vele szemben ezen összegig vagyonelkobzás alkalmazására tett indítványt. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az I. r. vádlott méltatlan és erkölcsileg is alkalmatlan a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviseletének ellátására, azonban vele szemben - figyelemmel arra, hogy a rá irányadó vagyonkezelési és számviteli szabályokat szándékosan és hosszabb időn át tudatosan szegte meg - végleges eltiltás indokolt. A szabadságvesztés tartamának és a közügyektől eltiltás mértékének is a törvényi tételkeret felső határához közeli súlyosítása szükséges. - II. r. vádlottnál az elsőfokú bíróság nem értékelte megfelelően, hogy milliárdos nagyságrendű vagyontömeg hitelezők előli elvonásához nyújtott segítséget hosszabb időn át, ezért a vele szemben kiszabott börtönbüntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztése nem áll arányban a bűncselekmény kiemelkedő tárgyi súlyával, ezért a felfüggesztés mellőzése, a büntetés tartamának súlyosítása és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása indokolt. - III. r. vádlottal szemben a kiszabott börtönbüntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztése ugyancsak súlytalan, figyelemmel arra, hogy több százmillió forint értékű vagyontömeg elidegenítésében működött közre. Esetében is a felfüggesztés mellőzését, a büntetés tartamának súlyosítását és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabását indítványozta. - VI. r. vádlottnál megfelelő súllyal történő értékelés nélkül maradt, hogy
4. március
5. és május
6. napja között alkalmazott üzletrész-forgalmazási konstrukció miatt a központi költségvetés 78.155.836.- forint kárt szenvedett, illetve hogy közbizalmat igénylő foglalkozás szabályainak szándékos és sorozatos megszegésével működött közre a vagyoni hátrány okozásában. Ezért a végrehajtásában felfüggesztett büntetés kiszabása nem alkalmas a büntetés célok elérésére, ezért vele szemben a börtönbüntetés végrehajtása felfüggesztésének mellőzése, a szabadságvesztés tartamának súlyosítása, közügyektől eltiltás és ügyvédi foglalkozástól eltiltás kiszabása szükséges. - IV. r., V. r., VII. r., IX. r. és XI. r. vádlottak esetében nem értékelte a törvényszék kellő súllyal a bűncselekménnyel érintett vagyon nagyságát és a hosszabb elkövetési időtartamot. IV. r. vádlott tekintetében a szabadságvesztés tartamának és a próbaidőnek a súlyosítása; valamint, mivel a tényállás VI/1/c. pontja szerint a bűncselekmény elkövetése útján 260.288.- forint összegű vagyonra tett szert, melyet felélt, ezen összegre vagyonelkobzás alkalmazása indokolt. V. r. és XI. r. vádlottakkal szemben pénzbüntetés helyett végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett, a törvényi minimumhoz közeli tartamú börtönbüntetés, míg VII. r. és IX. r. vádlottak esetében az intézkedés egyidejű mellőzésével a Btk.
7. §

(2)bekezdés e.) pont alkalmazásával pénzbüntetés kiszabására tett indítványt. A nyilvános ülésen az ügyész az átiratában foglaltakkal egyező indítványt tett. Azt annyiban egészítette ki, hogy a büntető anyagi jogszabálynak az elsőfokú ítélet kihirdetését követően,

1. július
2. napján történt változására tekintettel vizsgálat tárgyává tette, hogy melyik jogszabály alkalmazása jelent a vádlottakra nézve kedvezőbb elbírálást. Ennek eredményeképpen arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vádlottra nézve az elbíráláskori szabályok nem kedvezőbbek, mindezek alapján indítványozta, hogy az ítélőtábla a cselekmények elkövetése idején hatályos Btk. alkalmazásával bírálja felül az elsőfokú bíróság ítéletét. Az I. r. vádlott védője elsődlegesen megalapozatlanság és eljárási szabálysértések miatt hatályon kívül helyezés érdekében, másodlagosan felmentés végett tartotta fenn a bejelentett fellebbezést. A megalapozatlanság körében a tényállás felderítetlenségére hivatkozott kiemelve, hogy a vád és az elsőfokú ítélet megállapította az üzletrész adásvétellel kapcsolatban, hogy minden ügylet színlelt volt, azonban a törvényszék nem tájékozódott a polgári perekben hozott ítéletekről, amelyek ezzel ellentétes jogi álláspontra helyezkedtek. A cégcsoport tervezett és fenntartható működésével kapcsolatban előadta, hogy a cégcsoport hosszabb távon nyereséges lett volna, csak idő hiányában nem tudott kifutni úgy, ahogy azt az I. r. vádlott eltervezte. A …… szakértő nem nyilatkozott a cég értékére vonatkozó vádlotti és védői kérdésre, ha erre kiterjedt volna a szakértői vizsgálat, akkor megállapítást nyert volna, hogy a cégcsoport üzleti értéke - a vád állításával szemben - biztosította a befektetéseket. Álláspontja szerint a vád nem törvényes, e körben utalt arra, hogy a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon a tettazonosság körébe tartozó cselekmények miatt indult nyomozást megszüntették és bár a megszüntető határozathoz nem fűződik anyagi jogerő, de azt hatályon kívül kellett volna helyezni, hogy ezt az ügyet folytatni lehessen; illetve arra, hogy a vádnak pontosan körülírt cselekvőséget kell tartalmaznia és köznapi értelemben érthetőnek kell lennie, azaz a vádat nem a jogászoknak, hanem a terheltnek kell értenie, jelen esetben ez a feltétel nem valósult meg. Az eljárási szabálysértések körében két dolgora hívta fel a figyelmet. Az ügyészi vádmódosításra a megismételt eljárásban a perbeszédben került sor, azonban ezt nem foglalták írásba, és nem közölték a terheltekkel sem. Kifogásolta továbbá, hogy az elsőfokú bíróság az ügyészi vádbeszédből szó szerint vett át részeket, ehhez képest a védőbeszédekről még csak említés sem tett, megsértve ezzel az indokolási kötelezettségét. A felmentésre irányuló fellebbezés indokaként elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a terheltek a tényeket nem vitatták, csupán azok értékelését, az azokból levont jogi következtetést. A tényállás I. pontja esetében előadta, hogy az ítéletben alternatív, sőt néhol egymást is kizáró elkövetési magatartások szerepelnek, így tényállási elem hiányában nem lehet a hűtlen kezelést megállapítani. A tényállás II. pontja esetében a csődtörvény egyértelműen rögzíti a fizetésképtelenség kritériumait, ezek hiányában a vádlottak által tanúsított magatartás semmiképpen sem lehet csődbűntett. A másik kérdés a fizetésképtelenség beálltának időpontja, ez ténykérdés és nem szakkérdés, ezt
3. október 8-án jelentette be a cég, így a bűncselekmény szempontjából csak az ezt követő időszakot lehet vizsgálni, azonban ezen időpontot követően semmilyen, a csődbűntett alá sorolható ügylet nem történt. A szindikátusi szerződéssel kapcsolatban kiemelte, hogy minden alapot nélkülöz az az ügyészi állítás, hogy ennek megkötésekor a vádlottak már készültek a fizetésképtelenségre. A befektetők védelmének érdeke kívánta meg a szindikátusi szerződés megkötését. A csődbűntett minősített esete megállapításának kritériuma a gazdasági életben bekövetkező súlyos következmény, mely akkor állapítható meg, ha a vádlott a hitelezői igények kielégítését úgy hiúsítja meg, hogy az közvetlenül vagy közvetve olyan súlyos zavarokat okoz a gazdasági életben, melyre tekintettel akár kormányzati beavatkozás is szükséges lehet. Tehát nem az összeg nagysága vagy a károsultak száma, hanem a gazdasági életben okozott zavar súlyossága a meghatározó, ennek hiányában a minősített eset sem állapítható meg. A tényállás III. pontjabeli jogosulatlan pénzügyi tevékenység kapcsán a vád és az ítélet szerint a vádlottak jogosulatlanul, színlelt szerződésekkel betétgyűjtést folytattak. A színleltséggel kapcsolatban az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe a polgári perek ettől eltérő megállapítást tartalmazó ítéleteit. Betétgyűjtésről pedig csak akkor beszélhetünk, ha előre nincs meghatározva, hogy kivel lehetett ügyletet kötni, jelen esetben azonban csak a szövetkezet tagja köthetett az üzletrészre szerződést, az ő körük előre meghatározott, ezért betétgyűjtés nem valósult meg. A tényállás IV. pontjával (tőkebefektetési csalás) kapcsolatban kiemelte, hogy a befektetőket nem érdekelték a számszaki és mérleg adatok, nem erre tekintettel vásároltak üzletrészeket. A tényállás V. pontjában a számvitel rendje megsértésének védett jogi tárgya a partner gazdálkodó adathozzáférésének védelme. Még a szakértők számára sem volt egyértelmű, hogy a szövetkezetekre milyen számviteli szabályok alkalmazandók, az, hogy a számvitellel, bizonylati renddel probléma van, csak a nyomozás során merült fel. A terhelt nem valósít meg bűncselekményt, ha a problémák csak a nyomozás során merülnek fel, ugyanis a jogi tárgy sérelme hiányzik. A tényállás VII. pontjában megfogalmazott hűtlen kezelés bűntettével kapcsolatban az szerepel az ítéletben, hogy az értéktelen üzletrészért cserébe elfogadott vagyon a vagyonkezelési szabályok megsértését jelenti. Ha bevonnak egy üzletrészt, azzal csökken a teher, ez a társaság vagyonát növeli. Az sem tisztázott, hogy hol is keletkezett a vagyoni hátrány, a cégcsoportnál, vagy a befektetőknél. Mindezekre tekintettel a védő I. r. vádlott felmentését indítványozta valamennyi, ellene emelt vádpont alól. A II. r. vádlott védője az ügyész - súlyosításra irányuló - fellebbezésének elutasítását indítványozta. Osztotta az I. r. vádlott védőjének álláspontját, miszerint a tényállás II. és III. pontja esetében nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, ezek hiányában bűnsegédi magatartás sem, ezért II. r. vádlott felmentését indítványozta az ellene emelt vádak alól. A számvitel rendjének megsértését illetően a könyvszakértő tudja megmondani, hogy az adatok valóságosak voltak-e. Ha az ítélőtábla szerint valótlan adatokat nyújtottak be, a II. r. vádlott felelőssége ebben minimális, gyakorlatilag technikai jellegű magatartás róható a terhére. Amennyiben a bíróság megállapítja a II. r. vádlott bűnösségét, enyhítő szakasz alkalmazásával pénzbüntetés kiszabására tett indítványt. A III. r. vádlott védője elmondta, hogy LL először orgazdaság bűntettével vádolták, végül az elsőfokú bíróság csődbűntett és bűnpártolás bűntette miatt ítélte el, alaptalanul. A csődbűntettel kapcsolatban (tényállás VI/
4. pont) fenntartotta az elsőfokú eljárásban már kifejtett álláspontját, miszerint a Btk.
5. §

(6)bekezdésében meghatározott feltétel hiánya a vádlott büntethetőségének akadálya. A tényállás VI/

1. pontjában a törvényszék azt rótta a III. r. vádlott terhére, hogy részt vett a pénz kimentésében és hozzájárult a magáncélú földszerzéshez. Az iratokból azonban kiderül, hogy a földterületek szétszabdalt, kedvezőtlen adottságú ingatlanok, magáncélra történő megszerzésük ezért sem igazolt. Kiemelte QQ és JJ tanúk vallomását, akik elmondták, hogy nem merült fel színlelt szerződéssel történő földszerzés gyanúja. Mindezekre tekintettel indítványozta, hogy a bíróság változtassa meg az elsőfokú bíróság ítéletét és III. r. vádlottat mentse fel az ellene emelt vádak alól. Amennyiben a vádlott felmentésére a másodfokú bíróság lehetőséget nem lát, a büntetés enyhítésére tett indítványt. A IV. és V. r. vádlott védője a felmentésre irányuló fellebbezéseket változatlanul fenntartotta. A vádlottak terhén megállapított bűnpártolás esetében nem hagyható figyelmen kívül, hogy abban az időszakban termőföldet csak magánszemély vásárolhatott. I. r. helyesen döntött, amikor a projektet megalapozó szerződéseket a családtagjaival íratta alá, a IV. és V. r. vádlottak bejegyzett tulajdonjoga névleges, mert a cég védve van a földekre vonatkozó egyéb jogosultságokkal és az ingatlanok ma is rendelkezésre állnak. Ez a magatartás nem célozta magánszemélyek vagyoni gyarapodását, semmi sem utal arra, hogy nem a cégcsoport érdekeit szolgálta ez a konstrukció. A VI. r. vádlott védője előadta, hogy a vádlott vidéki ügyvédként, szerény díjazás ellenében végzett munkát a B….nak, ügyvédként nem is látott rá a cégcsoport egészének működésére.
2. végéig semmiféle problémát nem észlelt a cégeknél. Ügyvédként feladata szerződések készítése, okiratok szerkesztése volt, soha nem kívánt segítséget nyújtani senkinek bűncselekmény elkövetéséhez. A tényállás III. és IV. pontjával összefüggésben előadta, hogy a szövetkezet alapításakor céljuk valóban az aktuális jogszabályok adta lehetőségek kihasználása volt, de ez nem illegális. Nem végeztek betétgyűjtést, a PSZÁF is csak
3. tavaszán állapította ezt meg. A sajtókampány miatt mindenki tudott a szövetkezet működéséről, ha lett volna betétgyűjtés, azt észlelték volna a felügyeleti szervek. A hűtlen kezelés bűntette (tényállás VII. pontja) esetében arra hívta fel a figyelmet, hogy a B…. cégcsoport mögött milliárdos nagyságrendű vagyon állt, a cégek tényleges értékkel rendelkeztek. Az üzletrészek nem voltak értéktelenek, a szerződésekkel az adósságot csökkentették a cégeknél, így vagyoni hátrány nem keletkezett. VV és MM tanúk is azt adták elő, hogy az üzletrészek valós értékkel rendelkeztek, a vevők ezért is fizettek ezekkel. Mindezekre tekintettel elsődlegesen a VI. r. vádlott felmentését, másodlagosan a büntetés enyhítését indítványozta. A VII. r. vádlott védője kiemelte, hogy VII. r. vádlott pénztáros volt, aki
4. évben két alkalommal szavazott a közgyűlésen. Érdemi munkát nem végzett, nem volt tudomása arról, hogy a szövetkezetnél engedély nélküli pénzügyi tevékenység folyik, ezért ehhez szándékosan nem is nyújtatott segítséget. Mindezekre tekintettel a vádlott felmentését indítványozta a tényállás III. pontjában foglalt bűncselekmény miatt ellene emelt vád alól. A tőkebefektetési csalás bűntette tekintetében a védő fenntartotta az elsőfokú eljárásban bejelentett fellebbezését, miszerint nem bizonyítottság, hanem bűncselekmény hiányában történő felmentő rendelkezés indokolt. A IX. r. vádlott védője a perbeszédében a jogosulatlan pénzintézeti tevékenység vétségével (tényállás III. pontja) kapcsolatban előadta, hogy IX. r. vádlott
5. évben két alkalommal szavazott, majd pár hónap után távozott is a szövetkezetből. Az alapítói szerepe is formális volt, hiszen elsősorban a létszámhoz kellett. Felmerül kérdésként, hogy a IX. r. vádlott tudata 1995-ben, a szavazásakor átfoghatta-e, hogy mi fog történni nyolc évvel később, hiszen a szakértő is azt mondta, hogy ennek a gazdasági modellnek a jövőjét előre nem lehetett látni. A nyomozás 2003-ban indult, nem évült-e el ez a bűncselekmény? Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nem. A jogirodalom se nagyon tér ki arra, hogy időben ennyire elválhat-e a tettesi és bűnsegédi magatartás. Álláspontja szerint az elévülés az egyénhez kötődik, az ő magatartására tekintettel kezdődő, más elkövető cselekménye ezt nem érinti. Mindezekre tekintettel indítványozta a IX. r. vádlott felmentését. A XI. r. vádlott védője a felmentésre irányuló fellebbezést azzal indokolta, hogy dr. XI. r. vádlott, aki hivatali felettese utasítására, a vagyon kezelőjétől, VV-tól kapott meghatalmazás alapján aláírt egy mások által kötött, más által szerkesztett adásvételi szerződést, nem volt abban a tudatban, hogy ez a tranzakció a társaság érdekét sértette volna. Helytelen alapokon nyugszik az elsőfokú bíróság következtetése, miszerint a cégcsoportban 2-3 helyen alkalmazottként 2 éve dolgozó, kezdő jogász tudomással bírt arról, hogy az üzletrész, mint fizetőeszköz értékkel nem bír. Az értékre és a vagyoni hátrányra vonatkozó szakértői megállapítások csak a nyomozás és a bírósági eljárás során kerültek felszínre, emiatt sem állítható, hogy a XI. r. vádlott az elkövetéskor szándékosan és célzatosan segítséget nyújtott volna vagyoni hátrány okozásához úgy, hogy az ügyvezető mentesült a kárveszély felismerése és a bűnösség alól. A fellebbezések az alábbi eredményre vezettek. A másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletet a Be.
6. §

(1)bekezdés alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Az elsőfokú bíróság ítéletének azon rendelkezése ellen, miszerint I. r. vádlottat a tényállás V/3. pontjában az ellene számvitel rendje megsértésének vétsége [1978. évi IV. tv. 289. §

(1)bekezdés a.) pont], illetve IX. r. vádlottat a tényállás IV. pontjában az ellene bűnsegédként elkövetett tőkebefektetési csalás bűntette [

1. évi IV. tv. 299/B. §] miatt emelt vád alól felmentette, a vádlottak és védők nem jelentettek be fellebbezést, az ügyészi fellebbezést pedig a főügyészség visszavonta. Ezért e felmentő rendelkezések tekintetében beállt a részjogerő, a Be.
2. §

(2)bekezdés alapján az ítélet e részének a felülbírálata kizárt. Az I. r. vádlott védője perbeszédében számos eljárásjogi szabálysértésre hivatkozott. A másodfokú bíróság elsődlegesen ezeket tette vizsgálat tárgyává, hogy megvalósultak-e és ha igen, a Be. 375. §

(1)bekezdés alapján indokolt-e az ítélet hatályon kívül helyezése. Ennek eredményeként azt állapította meg, hogy a törvényszék a részletes, minden körülményre kiterjedő bizonyítási eljárást a perrendi szabályok szerint folytatta le. A Fővárosi Bíróság 18.B.703/2006/445. számú ítéletének hatályon kívül helyezésére a Be. 373. §

(1)bekezdés III/a.) pontjában meghatározott okból, az indokolási kötelezettség megsértése miatt került sor. Ezért - ahogy arra a Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság 3.Bf.321/2010/56. számú végzésének 8. oldal negyedik bekezdésében utalt is - a Be. 404. §

(4)bekezdés alkalmazásával az elsőfokú bíróság a tanúk egy részét - köztük befektetőket, szövetkezeti alkalmazottakat, cégvezetőket, könyvvizsgálókat, a parádi fejlesztésről információval rendelkezőket nem idézte ismételten a tárgyalásra, hanem vallomásaikat felolvasás, illetve ismertetés útján tette a bizonyítási eljárás részévé. A Be. 296. §

(1)bekezdés a.) pont alapján - a tanúk kihallgatásának akadálya miatt - RR és LL tanúk vallomását felolvasta. A Be. 112. §

(3)bekezdés szabályainak megfelelően, mivel KK és CC szakértőként bevonását megtagadta, tanúként tett vallomásukat felolvasta, illetve az általuk készített véleményt okiratként használta fel. Ugyanígy járt el XX és YY igazságügyi könyvszakértők és ÉÉ igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő esetében akik, akik írásbeli véleményét és nyilatkozataikat felolvasta, illetve ismertette. A megismételt eljárásban a tanúk kihallgatása, illetve a szakértők meghallgatása az eljárási törvény rendelkezéseinek betartásával történt. Az elsőfokú bíróság ismertette mindazokat az okirati bizonyítékokat, amelyek az ügy eldöntése szempontjából releváns adatokat tartalmaznak, ezzel eleget tett azon követelménynek is, mely szerint a bíróság csak olyan bizonyítékot használhat fel és értékelhet, amelyet a tárgyalás anyagává tett. Az eljárás során az ügyész a vádirati tényállást és minősítést több alkalommal is módosította, a megismételt eljárásban a perbeszédben került erre sor 2012. január 25. napján (Fővárosi Törvényszék 26.B.7/2011/178. számú jegyzőkönyv 236-239. oldal), melyet - a védő hivatkozásával ellentétben - az ügyész írásban is benyújtott (Fővárosi Törvényszék 26.B.7/2011/192. szám alatti végindítvány). Kétségtelen tény, hogy az írásbeli végindítványnak a vádlottak és védők részére történő kézbesítése nem történt meg. A perbeszédre való felkészülés érdekében a tárgyalás elnapolásáról a Be. 310. §

(2)bekezdés akként rendelkezik, hogy a vád megváltoztatása esetén erre akkor kerülhet sor, ha azt a vádlott, illetőleg a védő indítványozza. Az elsőfokú bíróság az ügyészi perbeszédet követően e tárgyban elmulasztotta nyilatkoztatni a vádlottakat és védőket, azonban ez az eljárási szabálysértés csupán formális, mivel az ügyész

1. január 18.,
2. és
3. napján tartott vádbeszédét követően csak
4. január 30., február
5. és március
6. napján hangzottak el a védőbeszédek, illetve az utolsó szó jogán tett vádlotti nyilatkozatok. Erre tekintettel megállapítható, hogy a Be.
7. §

(2)bekezdés c.) pontjában foglalt a védekezésre való felkészüléshez való - jog nem szenvedett sérelmet, mivel az ügyészi perbeszédet követően megfelelő idő állt rendelkezésre, illetve a március 05-i határnapon a korábbi védőbeszédben elhangzottak kiegészítésére is sor kerülhetett volna, azonban ezzel a jogukkal a védők nem éltek. Ezért ezek a relatív eljárási szabálysértések nem voltak lényeges hatással az eljárás lefolytatására, különös tekintettel az eljárásban részt vevő személyek törvényes jogainak gyakorlására, nem vezethettek emiatt az ítélet hatályon kívül helyezéséhez. Az ítélőtábla nem osztotta a védelem álláspontját, miszerint az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségét nem megfelelő mértékben teljesítette. Itt szükséges utalni arra, hogy a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 3.Bf.321/2010/

1. számú végzésében hibaként rótta fel, hogy teljesen elmaradt a Fővárosi Bíróság 18.B.703/2006/
2. számú ítélet indokolásában az egyes bizonyítékok bemutatása, akárcsak összefoglaló felsorolása, ezen belül különösen is a vádlotti vallomások, a védekezési irányok megjelenítése, illetve annak megjelölése, hogy a terjedelmes bizonyítási anyag lényegét tekintve egyénekre lebontva és összességében mit tartalmaz. Ennek hiányában ugyanis az egyes bizonyítékok összevetését, értékelését - azaz az elsőbírói mérlegelést - sem lehet tetten érni és ellenőrizni. A megismételt eljárás kiemelt lényegi feladataként előírta a Be.
3. §

(3)bekezdésének d.) pontjában foglaltaknak is megfelelő határozat szerkesztését, amelynek indokolása tartalmazza a bizonyítékok számbavételét, azoknak a szükséges, egyben elégséges mértékű bemutatását, majd pedig önmagukban és egymással összevetve történő értékelését. A töretlen bírói gyakorlat szerint az indokolási kötelezettség megszegése csak akkor eredményezi a Be. 373. §

(1)bekezdés III/a.) pontja alapján az ítélet hatályon kívül helyezést, ha a megtámadott határozat indokolása tény- vagy jogkérdések tekintetében oly mértékben hiányos, hogy abból nem állapítható meg, hogy a bíróság a döntését mire alapította (1/

1. BK vélemény). Amennyiben az indokolás e követelménynek megfelel, akkor ezen indokra alapítva hatályon kívül helyezésre nem kerülhet sor. Az ítélet kimerítő részletességgel tartalmazza a bizonyítékok számbavételét, így a 153-
2. oldalon a vádlott védekezésének tömör, lényegre törő összefoglalását, a 168-
3. oldalon a tanúk vallomásának, illetve a 205-
4. oldalon a szakértői vélemények tartalmának ismertetését. Ezen túlmenően az egyes tényállási pontoknál külön is kiemelte a bíróság a vádlottak és tanúk nyilatkozatának releváns részeit (274., 284-286., 303., 319., 329., 334., 340-343., 348., 350-352., 370-372., 375-
5. oldal). Kétségtelen tény és erre az I. r. vádlott védője helytállóan mutatott rá, hogy a megismételt eljárásban a Főváros i Törvényszék ítéletének indokolási részében a bizonyítékok értékelése az ügyészi perbeszéd egyes részeivel szó szerint egyezik. Az indokolás azonban számos részben eltér az ügyészi perbeszédtől, illetve tartalmaz attól független, önálló részeket is (például Fővárosi Törvényszék 26.B.7/2011/
6. számú ítélet 280-281., 293-294., 296-298., 302., 308., 314-313., 317-319., 321-322., 323., 325., 327-329-330., 336., 339-340., 348., 354., 357-358., 361., 370., 386-
7. oldal), illetve az elsőfokú bíróság az ügyészi állásponttól eltérően is mérlegelt bizonyítékokat és bizonyos vádpontok esetében felmentő rendelkezést hozott. Az elsőfokú bíróság a beszerzett bizonyítékokat a Be.
8. §

(3)bekezdésében írtaknak megfelelően, egyenként és összességében értékelte. Kimerítő alapossággal, a logika és ésszerűség szabályainak megfelelően számot adott arról, hogy mely bizonyítékokat, mely részükben és miért fogadott el. Megindokolta általánosságban, majd tényállási pontonként, hogy a vádlottak védekezését miért nem fogadta el, nyomon követhető és ellenőrizhető módon részletezte, hogy az egyes bizonyítékokból milyen következtetést vont le és a megállapított tényeket mi alapján találta bizonyítottnak, vagyis a tényállást mely bizonyítékok alapján állapította meg. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a törvényszék ítéletében a Be. 258. §

(3)bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a hatályon kívül helyező végzés okainak figyelembevételével, a szükséges körben eleget tett indokolási kötelezettségének. Az ítélőtábla alaptalannak találta a ki nem küszöbölhető megalapozatlanság okából, a Be. 376. §

(1)bekezdés alapján történő hatályon kívül helyezésre irányuló indítványokat is. A felderítetlenség vizsgálatánál szükséges kiemelni, hogy a törvényszék részletesen foglalkozott a polgári perekben hozott ítéletekkel, az ítélet

1. oldal második, harmadik és negyedik bekezdésében. Itt részletesen kifejtette, hogy számos polgári perben született ítélet, melyek között a szerződések polgári jogi megítélését illetően egymásnak ellentmondó álláspontok is találhatók. Így utalt a Pesti Központi Kerületi Bíróság 16.P.87.133/2004., illetve a Fővárosi Bíróság 4.P.21.668/
2. számú ügyekben hozott ítéletek ellentétes jogi megítélésére. E körben az elsőfokú bíróság helyesen hivatkozott a Be.
3. §-ában megfogalmazott, a büntetőjogi felelősség önálló elbírálásáról szóló alapvető rendelkezésére, mely kimondja, hogy abban a kérdésben, hogy a terhelt követett-e el és milyen bűncselekményt, a bíróságot nem köti a más eljárásban, így különösen a polgári eljárásban hozott határozat, illetőleg az abban megállapított tényállás. A másodfokú bíróság osztotta a törvényszék álláspontját abban, hogy a befektetők és a szövetkezet között létrejött szerződések színleltek voltak és valójában betétszerződést lepleztek. Az igazságügyi adó-, könyv- és tőkepiaci szakértő az írásban benyújtott szakvélemény 54-
4. oldalán a vádlott által 26-
5. szám alatti kérdésekre nyilatkozott, így nem foghat helyt az e körben tett megalapozatlansági védelmi kifogás sem. Az ítélőtábla a felülbírálat során azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság a Be.
6. §

(1)bekezdésben megfogalmazott ügyfelderítési kötelezettségnek eleget tett. A bizonyítási eljárást a szükséges körben lefolytatta, ennek során valamennyi, az ügy helyes ténybeli és jogi megítéléséhez elengedhetetlen bizonyítékot beszerzett. A tényállás alapos és hiánytalan felderítése érdekében minden olyan tanú vallomását figyelembe vette, akik kihallgatásának eredményeként az ügy eldöntése körében releváns adatok beszerzése volt várható, meghallgatta a szakértőket, illetve tárgyalás anyagává tette az okirati bizonyítékokat. Mindezek alapján a tényállás Be. 351. §

(2)bekezdés a.) pontja szerinti felderítetlenségére történő hivatkozás alaptalan. Az I. r. vádlott védőjének álláspontja szerint a vád nem törvényes, mert a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság előtt 19/

1. számon a tettazonosság körébe tartozó cselekmények miatt indult nyomozást megszüntették és bár a megszüntető határozathoz nem fűződik ugyan anyagi jogerő, de azt hatályon kívül kellet volna helyezni, hogy az ügyet folytatni lehessen. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon 19/
2. számon folyamatban volt eljárásban a Btk. 298/D. §-ba ütköző jogosulatlan pénzügyi tevékenység vétsége miatt a Pest Megyei Főügyészség
3. március
4. napján kelt Nf.2720/1997/
5. számú határozata I. r. vádlott ellen indult nyomozást bizonyítottság hiányában, míg a Legfőbb Ügyészség
6. július
7. napján kelt KF.5678/1997/21-I. számú határozata a két éves nyomozási határidő lejárta okán szüntette meg a nyomozást. E körben szükséges kiemelni, hogy a Be.
8. §

(3)bekezdés d.) pontjában foglalt többszöri eljárás tilalma jogerős bírósági határozathoz fűződik. Másrészt arra az ügyész is utalt vádbeszédében (Fővárosi Törvényszék 26.B.7/2011/

1. számú jegyzőkönyv
2. oldal), hogy a tényállás III. pontjában I. r. vádlott felelőssége
3. szeptember
4. napjától - a Pest Megyei Rendőrfőkapitányság előtti nyomozásban a gyanúsítotti kihallgatásának időpontjától -
5. október
6. napjáig merülhet fel. Harmadrészt a nyomozás során elkövetett eljárási szabálysértések nem vezethetnek a vád törvényességének hiányához (31/
7. számú Büntető elvi döntés). A jelen vád tárgyát képező hűtlen kezelés bűntette, csődbűntett és tőkebefektetési csalás bűntette miatt I. r. vádlottal szemben eljárás nem folyt, így a többszörös eljárás tilalma fel sem merülhet. A védő másik hivatkozása - miszerint a vádnak pontosan körülírt cselekvőséget kell tartalmaznia és köznapi értelemben érthetőnek kell lennie, mely nem valósult meg szintén minden alapot nélkülöz. A Be.
8. §

(2)bekezdés értelmében törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi. A vád törvényessége tekintetében az ítélőtábla osztotta a BH

1. évi
2. számú eseti döntés indokolásában kifejtett álláspontot: „A törvényes vád elengedhetetlen feltétele, hogy a terhelt személyét egyértelműen és beazonosítható módon jelölje meg. Ezzel összefüggésben a cselekmény körülírása akkor pontos, ha a vád a terhelt személyére, illetve cselekvőségére vonatkozóan hiánytalanul tartalmazza az adott bűncselekmény törvényi tényállásának legfontosabb elemeit, az elkövetési magatartást, az elkövetés helyét, idejét stb. Ezek hiányában a vád nem alkalmas a terhelt bűnösségére történő anyagi jogi következtetések levonására." A vád tartalmát azok a tények alkotják, amelyeket az ügyész a vád előterjesztésekor, vagy módosításakor, mint megtörtént eseményt előad. A bíróság köteles a vádat kimeríteni, de a vádon túl nem terjeszkedhet, hiszen kötve van a vád tartalmához nemcsak a személy, hanem a tényállás tekintetében is [Be.
3. §

(4)bekezdés]. A vádirat ezen követelményeknek megfelel, mert az abban ismertetett történeti tényállásban szerepelnek a terhelt cselekvőségére konkretizálva a bűncselekmény törvényi tényállási elemeinek megfelelő konkrét tények: az elkövetési magatartás, a cselekmény megvalósítása helye és ideje, a vagyoni hátrány bekövetkezése pontos időpontja és összege, így a büntető törvénybe ütköző cselekmények pontosan körülírtak. (1/

1. BK. vélemény A/I/2/b.) pontja) A köznapi értelemben vett érthetőség hiánya ellen szól a vádlottak magatartása, akik az eljárás során írásbeli beadványaikban, felszólalásaikban, észrevételeikben, utolsó szó jogán és saját védelmükben tett nyilatkozataikban kimerítő alapossággal fejtették ki álláspontjukat az ügy érdeméről. Fentiek alapján az ítélőtábla álláspontja szerint a vád törvényességének hiányából az eljárás megszüntetése, vagy egyéb más okból az ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása nem indokolt, az ügy érdemi elbírálásának eljárásjogi akadálya nincs. A felülbírálat során az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a Be.
2. §

(2)bekezdés b.) pont II. fordulata és c.) pont alapján viszont kisebb részben megalapozatlan, mert a vádlottak személyi körülményei körében megállapított tények és a tényállás hiányos és iratellenes. Ezt a másodfokú bíróság a Be. 352. §

(1)bekezdés a.) pont értelmében az iratok tartalma alapján történt kiegészítéssel és helyesbítéssel orvosolta. A vádlottak személyi körülményei körében megállapított tényekkel kapcsolatban: · I. r. vádlott jelenleg a …. Kft., a ….. Kft. és a ……. Társulat ügyvezetője, jövedelme a nyugdíja, melynek összege 160.000 forint. · II. r. vádlott nyugdíjának összege 210.000.- forint. · III. r. vádlott felesége munkanélküli, jövedelemmel nem rendelkezik. · IV. r. vádlott jelenleg a …. Kft. értékesítési vezetőjeként dolgozik napi 4 órában, havi jövedelme nettó 98.000.- forint. · V. r. vádlott havi jövedelme 270.000.- forint, …. típusú személygépkocsija helyett vagyona egy …. gépkocsi. · VI. r. vádlott személyi körülményei körében megállapított tények közül mellőzi az adótanácsadó szakképzettség feltüntetését. személygépkocsija helyett jelenleg egy 7 éves ….. gépkocsival rendelkezik. Feleségével közös ügyvédi irodája van, felesége jövedelme 200.000.- forint. · VII. r. vádlott jelenleg egy élelmiszerboltban dolgozik alkalmazottként, havi jövedelme 73.000.- forint. Vagyonközösség megszüntetés miatt jelenleg kizárólag egy 8 éves …. gépkocsival rendelkezik. · IX. r. vádlott nyugdíjának összege 158.000.- forint, vagyona kizárólag egy víkendház. Feleségének nyugdíja 170.000.- forint. · XI. r. vádlott havi jövedelme 250.000.- forint, felesége - akinek neve …..jelenleg szülési szabadságon van. Két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik saját háztartásában. Az elsőfokú bíróság ítélete szükségtelenül nagy terjedelme miatt kevésbé áttekinthető, illetve másrészt számszakilag nem kimunkált, emiatt ténybelileg is kiegészítésre szorul, valamint határozat szerkesztési hiba miatt az indokolásából a tényállásba voltak átemelendők az elbírálásnál jelentőséggel bíró egyes körülmények. A tényállás I. pontjába az ítélet 71. oldal második bekezdés után az alábbi bekezdéseket illeszti: A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény az ügyhöz kapcsolódó jelentősebb rendelkezései a szövetkezet önkormányzati szerveiről, a közgyűlésről, az igazgatóságról és a felügyelőbizottságról: A 20. §

(1)bekezdés értelmében a szövetkezet legfőbb önkormányzati szerve a közgyűlés. A közgyűlés hatáskörébe tartozik többek között az alapszabály és más önkormányzati szabályzat megállapítása, módosítása; az igazgatóság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése; a felügyelőbizottság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése vagy a feladatukat ellátó más személy megbízatása, felmentése; a részjegy összegének és a szövetkezeti üzletrész névértékének megállapítása; az éves beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról vagy a veszteség fedezésének forrásáról. A 21. §

(1)és

(2)bekezdés értelmében a közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A közgyűlés üléseit az igazgatóság hívja össze. A közgyűlést - annak időpontját legalább tizenöt nappal megelőzően - a napirend közlésével írásban kell összehívni. A közgyűlésre a tagok meghívásával azonos módon a kívülálló üzletrész-tulajdonosokat is meg kell hívni. Ha az alapszabály lehetővé teszi, a közgyűlés hirdetmény útján is összehívható. A 28. §

(1),

(2)és

(3)bekezdés alapján a közgyűlés legalább három tagú igazgatóságot választ. Az igazgatóság tagjává csak a szövetkezet tagja választható; az alapszabály ettől eltérően rendelkezhet, és a szövetkezettel munkaviszonyban álló igazgatósági tagok számát korlátozhatja. Az igazgatóságnak, egyúttal a szövetkezetnek az elnökét az igazgatóság tagjai közül a közgyűlés választja meg. Az igazgatóság és az ügyvezető elnök feladatáról a

1. § akként rendelkezik, hogy az igazgatóság a közgyűlés határozatainak megfelelően irányítja a szövetkezet tevékenységét. Kialakítja és irányítja a szövetkezet munkaszervezetét, gyakorolja az önkormányzati szabályzat által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat, és alkalmazza a szövetkezet ügyvezető igazgatóját, ha az alapszabály ilyen tisztséget rendszeresített. Az igazgatóság dönt minden olyan ügyben, amelynek eldöntése nem tartozik a szövetkezet más szervének hatáskörébe. Tevékenységéért a közgyűlésnek felelős. Az igazgatóság az alapszabályban meghatározott időközönként, de évente legalább egyszer köteles beszámolni a közgyűlésnek a szövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és az igazgatóság tevékenységéről. A
2. §

(1)bekezdés szerint a közgyűlés legalább három tagú felügyelőbizottságot és a bizottság tagjai közül elnököt választ. A

1. § értelmében a felügyelőbizottság ellátja a tagok tulajdonosi és önkormányzati érdekeinek képviseletét, és ennek érdekében a szövetkezet egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést végez, így többek között a szövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat; az igazgatóságot felhívhatja, hogy a jogszabályoknak, az alapszabálynak vagy más önkormányzati szabályzatnak megfelelően járjon el; indítványozhatja az igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak a felmentését, felelősségre vonását, továbbá a közgyűlés összehívását; összehívhatja a közgyűlést, ha az igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének; az éves beszámoló alapján véleményt nyilvánít a közgyűlés részére a szövetkezet gazdálkodásáról; enélkül az éves beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható. A
2. § alapján a szövetkezet illetékes testületi szervei kötelesek érdemben megtárgyalni a felügyelőbizottság javaslatait, indítványait, és azok tárgyában határozni, a felügyelőbizottság jogosult a szövetkezet irataiba betekinteni, továbbá a szövetkezet tisztségviselőitől, alkalmazottaitól és a szövetkezeti tagoktól felvilágosítást kérni; a felvilágosítás megadása kötelező. A szövetkezetekről szóló
3. évi I. törvény
4. §

(1)bekezdés értelmében a szövetkezet tisztségviselői: az igazgatóság elnöke és tagjai, a felügyelőbizottság elnöke és tagjai, az ügyvezető elnök és - ha az alapszabály így rendelkezik - az ügyvezető igazgató. A 40. §

(1)bekezdés értelmében a tisztségviselők az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelességeik megszegésével a szövetkezetnek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint egyetemlegesen felelősek akkor is, ha a szövetkezettel munkaviszonyban állnak. A 40. §

(2)bekezdés szerint azonban nem terheli a 40. §

(1)bekezdés szerinti felelősség azt a tisztségviselőt, aki a határozat ellen szavazott vagy az intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását a felügyelőbizottságnak, ennek hiányában a felügyelőbizottság feladatait ellátó személynek bejelentette. A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 45. §

(1)bekezdés értelmében a tag alapvető joga, hogy részt vegyen a szövetkezet tevékenységében és személyes közreműködésének, vagyoni hozzájárulásának és egyéb érdekeltségének megfelelően részesedjen a gazdálkodás eredményéből; igénybe vegye a szövetkezet által a tagok részére rendszeresített szolgáltatásokat, és élvezze a szövetkezés egyéb előnyeit; tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen; tisztséget viseljen a szövetkezetben;a tisztségviselőktől és a vezetőktől felvilágosítást kérjen a szövetkezetet érintő bármely kérdésről. A

1. § a tag alapvető kötelességeként azt tartalmazza, hogy teljesítse a vagyoni hozzájárulást, és vállalásának megfelelően részt vegyen a szövetkezetnek és önkormányzati szerveinek a tevékenységében, valamint a szövetkezet vagyonát gondosan kezelje és védje. A szövetkezetekről szóló
2. évi I. törvény
3. § értelmében a szövetkezet törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el. A cégbíróságnak a szövetkezettel kapcsolatos ilyen eljárására a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályokat kell alkalmazni. A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló
4. évi
5. törvényerejű rendelet 18/B. § a törvényességi felügyelet során a cégbírósági eljárás általános szabályairól akként rendelkezik, hogy a cégbíróság a cégjegyzékbe való bejegyezés előtt ellenőrzi, hogy a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat, létesítő okirat), valamint a cég szervezetére és működésére vonatkozó egyéb okiratok, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak, továbbá a cég működésével kapcsolatban vizsgálja, hogy a cég szervezetére és működésére vonatkozó határozatai (okiratai) nem ütköznek-e jogszabályba, illetve a cég már korábban meghozott határozatainak (okiratainak) rendelkezéseibe. A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye, illetve a cég gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára. Az
6. június
7. napjától hatályos a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló
8. évi CXLV. törvény
9. §

(2)bekezdés értelmében a jegyzett tőkét forintban, forintra kerekítve kell meghatározni. Ha a cégbejegyzést követően a cég jegyzett tőkéjének mértéke megváltozik, a cégjegyzék a továbbiakban a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás mértékét már nem tünteti fel. Szövetkezet esetében a jegyzett tőke változását évente egy alkalommal kötelező - legkésőbb a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását követő tizenöt napon belül - a cégbíróságnak bejelenteni, a beszámoló fordulónapja szerinti állapotnak megfelelően. Az 1997. évi CXLV. törvény 50. §

(1)bekezdés és az 51. §

(6)bekezdés akként rendelkezik, hogy törvényességi felügyeleti eljárás van helye, ha a cégjegyzékbe bejegyzett adat törvénysértő jellegét a bejegyzési eljárásban a cégbíróság még nem ismerte, mivel az adat törvénysértő jellegéről csak később szerzett tudomást; a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok folytán vált törvénysértővé; a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve ennek alapján a cégjegyzék nem tartalmazza vagy jogszabályba ütköző módon tartalmazza azt, amit a cégre vonatkozó anyagi jogszabályok kötelezően előírnak; a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat; ha törvény a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kötelezővé teszi. A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben más bírósági vagy közigazgatási eljárásnak van helye, illetve a cég gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára. A B…..Általános Befektetési Szövetkezet működését a cégbíróságon kívül a pénzügyi felügyeleti szerv is ellenőrizte. A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény 53. §

(2)és

(3)bekezdés értelmében az Állami Bankfelügyelet hatásköre a belföldi székhelyű pénzintézet és a külföldi székhelyű pénzintézetnek a Magyar Köztársaság területén működő fiókja, illetve bankképviselete; a belföldi pénzintézet külföldi fiókja, bankképviselete, továbbá a belföldön, valamint a belföldi pénzintézet által külföldön folytatott pénzintézeti és bankképviseleti tevékenység e törvényben meghatározott állami felügyeletére terjed ki. Abban a kérdésben, hogy valamely tevékenység e törvény értelmében pénzintézeti tevékenységnek minősül-e, vitás esetben a Bankfelügyelet határoz. Az 1991. évi LXIX. törvény 61. §

(1)bekezdés értemében a Bankfelügyelet jogosult ellenőrizni, hogy a pénzintézeti és a bankképviseleti tevékenység megfelel-e e törvénynek, a pénzintézeti tevékenységre vonatkozó egyéb jogszabályoknak, a Bankfelügyelet által kiadott engedélyeknek, bankfelügyeleti rendelkezéseknek, valamint a betétesek biztonságának. Ennek érdekében jogosult a pénzintézeti és a bankképviseleti tevékenységet érintő, az ellenőrzéshez szükséges adatok, beszámolók, bizonylatok, valamint vizsgálati anyagok bekérésére, és - előzetes értesítés nélkül is - az azokba való helyszíni betekintésre. Az 1997. január 01. napjától hatályos a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 138. §

(2)bekezdés az Állami Pénzés Tőkepiaci Felügyelet feladata az engedélykérelmek és más beadványok elbírálása; vezeti az e törvényben előírt nyilvántartásokat, ellenőrzi a pénzügyi intézmények információszolgáltatásának rendszerét és adatszolgáltatását; ellenőrzi, illetve vizsgálja a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet meghatározó szabályok érvényesülését; vizsgálja, elemzi és értékeli a pénzügyi intézmények prudens működését, a betétek és más visszafizetendő források biztonságát, illetve a független és szakszerű irányítást, ellenőrzést és vezetést veszélyeztető körülményeket; intézkedéseket hoz az észlelt szabálytalanságok megszüntetésére; kivételes intézkedéseket hoz a súlyos szabálytalanságok megszüntetésére; bírságot alkalmaz a feltárt szabályszegés miatt. 1998. január 01. napjától az 1997. évi CLVIII. törvény 41. § beiktatta az 1996. évi CXII. törvény 138. §

(2)bekezdés i) pontját, mely szerint vitás esetben határoz abban a kérdésben, hogy valamely tevékenység e törvény értelmében pénzügyi, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek minősül-e. Az

1. évi CXII. törvény
2. § értelmében ha az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet tudomást szerez arról, hogy egy meghatározott személy engedély nélküli pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat, a tevékenység folytatóját felszólíthatja a helyzet tisztázásához szükséges szerződés, okirat, jelentés, kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatására, továbbá helyszíni ellenőrzést rendelhet el minden olyan helyen, ahol a rendelkezésére álló adat alapján ilyen tevékenység folyt, illetőleg folyik. Engedély nélküli pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység megállapítása esetén az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet bűncselekmény gyanúja esetén büntetőeljárást kezdeményez az illetékes nyomozó hatóságnál; azonnali hatállyal megtiltja az engedély nélküli pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzését, továbbá pénzügyi intézmény esetében felügyeleti intézkedést hoz, vagy kivételes intézkedést rendel el, illetőleg pénzbírságot szab ki. A másodfokú bíróság a tényállás I. pontjába az ítélet
3. oldal utolsó bekezdés után az alábbi bekezdéseket illeszti: I. r. vádlott felismerte, hogy szövetkezeti keretek között tőkebevonásra van lehetőség, így hat társával létrehozta a B…… Általános Befektetési Szövetkezetet 70.000.- forint alapító vagyonnal. Tagi kölcsön nyújtásával, illetve üzletrészvásárlással kapcsolatos konstrukciókat dolgoztak ki. A szövetkezet 116.797.813,- forint összegű negatív tőkével alakult meg, mely abból adódott, hogy a …Tüzép Kft. által kibocsátott kötvényeken alapuló 116.797.813,forint összegű kötvénytartozást
4. március
5. napján aláírt megállapodásokkal átforgatták tagi kölcsönné. (igazságügyi könyvszakértő véleménye Budapesti Rendőr-főkapitányság 5040/
6. bü. számú nyomozati irat
7. kötet
8. oldal) A szövetkezeti forma az alapításhoz fűzött stratégiai célok érvényesítésére, a bűncselekmények elkövetésére hosszabb távon is ideális volt. A törvényi szabályozás ugyanis hézagos és megengedő jellegű volt, lehetőséget biztosított a tagtoborzáson alapuló forrásbevonás céljára, a szövetkezet jogintézményének álarca mögé bújva a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységekről szóló
9. évi LXIX. törvény előírásainak kijátszására, hatósági engedély nélkül folytatott betétgyűjtés folytatására. A betétgyűjtés alapja a 2/
10. (III. 20.) számú közgyűlési, a 2/
11. (III. 17.) és 1/
12. (III. 31.) számú igazgatósági határozatok voltak, melyben célkitűzésként a szövetkezet működését a tagok folyamatosan növekvő befektetéseire alapozták. (igazságügyi könyvszakértő véleménye Budapesti Rendőr-főkapitányság 5040/
13. bü. számú nyomozati irat
14. kötet 103.,
15. és
16. oldal) A szövetkezet a megjelölt öt tevékenységi körét - 6590 egyéb pénzügyi tevékenység biztosítás és nyugdíjkezelés nélkül, 6719 pénzügyi tevékenység máshova nem sorolt kiegészítő szolgáltatásai, 7010 saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása, 7020 ingatlankezelés-forgalmazás-közvetítés-becslés, 7414 üzletviteli tanácsadás - nem gyakorolta. A szövetkezetnél, illetve a cégcsoportnál jelentősebb jövedelmet folyamatosan termelő tevékenység, vagy realizált befektetési eredmény nem volt kimutatható, a szövetkezet működése lényegében akként foglalható össze, hogy magánszemélyektől különböző jogcímen befizetéseket fogadott el. (igazságügyi könyvszakértő véleménye Budapesti Rendőr-főkapitányság 5040/
17. bü. számú nyomozati irat
18. kötet
19. és
20. oldal; igazságügyi könyvszakértő véleménye Budapesti Rendőr-főkapitányság 5040/
21. bü. számú nyomozati irat
22. kötet
23. oldal) A B……….Általános Befektetési Szövetkezet
24. március
25. és
26. december
27. között foglalkozott tagi kölcsönök nyújtásával:
28. március 02-i dátummal a ………. Tüzép Kft. által kibocsátott B….. Építőanyag Vásárlói Clubkötvényeket a tulajdonosaiktól megvásárolta és a szerződésekben arra vállalt kötelezettséget, hogy a kötvény névértéke után járó hozamot a korábbi kötvénytulajdonosoknak tagi kölcsönként fizeti vissza; illetve
29. május
30. és
31. december
32. között 30 %-ot meghaladó kamatígérvénnyel tagi kölcsönt gyűjtött. A B… Általános Befektetési Szövetkezet üzletrész-forgalmazása - mely
33. március
34. és
35. május
36. között, majd a továbbiakban
37. január
38. napjától folyt - fiktív üzletrésztőke-képzésen alapult. Az üzletrészképzés és forgalmazás jelentőségét mutatja, hogy 1995-2000 között a B….. Általános Befektetési Szövetkezet és a B……… Ingatlanfejlesztési Szövetkezet működése erre épült rá, majd ez a fajta gyakorlat határozta meg
39. és
40. között a B….. Ingatlanfejlesztési Szövetkezet és a B…. Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet működését is. (dr. …….. igazságügyi könyvszakértő véleménye Budapesti Rendőrfőkapitányság 5040/
41. bü. számú nyomozati irat
42. kötet
43. oldal)
44. évtől kezdődően, a tömegtájékoztatási eszközökön keresztül folytatott intenzív reklámkampány révén, a befektetők számának növelésével, folyamatos tőkebeáramlás volt biztosított oly módon, hogy már rövid futamidőre is a kereskedelmi bankok által ígért kamatokat állandóan meghaladó, előre meghatározott, nem a szövetkezet eredményétől függő, kamatot ígértek. Az üzletrész forgalmazási adatok (………és ……..igazságügyi könyvszakértők véleménye Budapesti Rendőr-főkapitányság 5040/
45. bü. számú nyomozati irat
46. kötet
47. oldal): A B…… Általános Befektetési Szövetkezet és jogutódai az üzletrész-forgalmazásból származó befizetéseket valótlanul a saját tőke részeként mutatták ki annak ellenére, hogy az nem véglegesen átengedett, hanem ideiglenes jellegű volt, ezeket kötelezettségként kellett volna nyilvántartani. Így eltűntek a mérlegből a szövetkezet kötelezettségei, így a kötelezettségeknek a visszavásárlás révén történő csökkenését sem lehetett semmilyen módon kimutatni. Az 1996-
48. évekre a befektetők által bevont vagyont a jegyzett tőke soron, majd az 1998-as korrigált mérlegadatokban, illetőleg az 1999-
49. évekre a tőketartalék részeként jelenítették meg. Az alkalmazott üzletrésztőke-képzés és üzletrész-forgalmazás sajátossága volt az üzletrészek visszavásárlásából és újrakönyveléséből fakadó probléma is, nevezetesen az, hogy a befektetők kifizetés nélküli szerződéshosszabbítása esetén a ki nem fizetett vételárat hozammal növelt forgalmi értéken kifizetés nélkül újrakönyvelték, a visszavásárolt üzletrészek állományát is folyamatosan üzletrésztőkeként mutatták ki, ezáltal az újrakönyvelés eszközhalmozódást eredményezett, a vagyonfedezettel nem rendelkező fiktív üzletrészek nyilvántartásával a szövetkezet működését kísérő állandó tőkehiányt fedték el. A helytelen gyakorlat következtében 2003-ban saját tőkeként a valós - jegyzett tőkeként kimutatott - 70.000,- forint helyett összesen 64.873.389.000,- forint szerepelt, miközben ennek az ellenkezője volt igaz, vagyis a valós kép tükrözése esetén a mérlegnek mínusz 64.873.389.000,- forint saját tőkét kellett volna mutatnia. Ezzel szemben az történt, hogy a B……szövetkezetek minél több kölcsönt vontak be, és kötelezettség állományuk minél magasabb lett, úgy lett könyv szerint is egyre nagyobb a saját tőkéjük a forrásoldali átkönyveléssel. (igazságügyi könyvszakértő véleménye Fővárosi Bíróság 18.B.703/2006/
50. szám
51. oldal). A befizetésekből származó vagyon háromszoros kötelezettségvállalás fedezetéül szolgált, hiszen a B…… szövetkezetek ebből finanszírozták a cégcsoportban a különböző gazdasági társaságokban történő tőkeemelést és részesedés megszerzését; fedezték belőle a szövetkezet működési költségeit; valamint ebből fizették vissza a kilépőknek a befizetésüket a kamattal növelt értéken. (igazságügyi könyvszakértő véleménye Budapesti Rendőr-főkapitányság 5040/
52. bü. számú nyomozati irat
53. kötet
54. és
55. oldal; igazságügyi könyvszakértő véleménye Budapesti Rendőr-főkapitányság 5040/
56. bü. számú nyomozati irat
57. kötet
58. és
59. oldal).Abban az esetben, ha az üzletrész vásárló lejáratkor annak kifizetését kérte, ezt I. r. és II. r. vádlottak vagyonnövekedésnek könyvelték le a VI. r. vádlott által kidolgozott konstrukció alapján, noha az üzletrész mint bevétel valójában negatív érték volt. A B…… Általános Befektetési Szövetkezet nem rendelkezett a betétgyűjtési tevékenység folytatásához megfelelő tőkeerővel, a folyamatos tőkebevonás a cégcsoport kiépítését és működtetését célozta, termelő tevékenység híján állandósult tőkebevonási kényszert vonva maga után. A befolyó pénzeszközök egy részének a cégcsoportba történő bevonása miatt a korábban kötött befektetői szerződésekben ígért tőkét és annak hozamait csak a folyamatosan bevont újabb befektetői tőkéből tudták rövid távon kielégíteni, mivel a cégcsoport nem működött nyereségesen. A B…… Általános Befektetési Szövetkezet a befektetők felé vállalt hozamfizetési kötelezettségből adódóan egyre növekvő adósságot halmozott fel, ugyanakkor a cégcsoport 2003-ig nem tudott akkora nyereséget kitermelni, ami a befektetői követelések kielégítése jelentősebb részének fedezetét képezhette volna. A cégcsoport rosszul és alacsony hatékonysággal,
60. és
61. között összességében veszteségesen működött, az ez idő alatt felhalmozott veszteség 3.889.119.000,- forintot tett ki. A cégcsoport tevékenységi szinten nem tudott pozitív hozamot kitermelni, ennek megfelelően a tevékenység eredménye sem tőke, sem hozam szintjén nem nyújtott fedezetet. (……és ….igazságügyi könyvszakértők véleménye Budapesti Rendőr-főkapitányság 5040/
62. bü. számú nyomozati irat
63. kötet
64. oldal, …. szakértő véleménye Fővárosi Törvényszék 26.B.7/2011/
65. alatt
66. oldal) A cégcsoport működését jól szemléltetik az alábbi összesítések (……. és ….. igazságügyi könyvszakértők véleménye Budapesti Rendőr-főkapitányság 5040/
67. bü. számú nyomozati irat
68. kötet 177-
69. oldal): A cégcsoportnak pozitív előjelű eredménye utoljára 1998-ban volt, a cégcsoport 47 cégéből mindösszesen 5-8 cég működött időlegesen nyereségesen, az ebből eredő nyereség is döntően a Lízing Kft. tevékenységén alapult. A veszteséges működés fő oka a rossz koncepció - a forrásgyűjtés módja; az állandó, folyamatos tőkehiány; a tőkebevonási kényszer és az erre visszavezethető magas hozamígéretek - és a rossz irányítás - a nem megfelelő, elégtelen felhasználási kockázatkezelés és rossz vagyonfelhasználás - volt. Külön kiemelendő, hogy a cégcsoport kezdetben a tüzelő- és építőanyagkereskedelemre helyezte a hangsúlyt, ami ágazati tevékenységként a cégcsoporton belül 1995-
70. között veszteséges volt. Csak
71. évben szervezték át a cégcsoport tevékenységét a jóval nagyobb hozamkilátást biztosító, de egyben kockázatosabb építőipari és ingatlanforgalmi beruházásokra, azonban ez már elkésett lépés volt, a tőkehiány és a halmozódó veszteségek miatt ez csak a kockázatot növelte. (szakértő véleménye Fővárosi Törvényszék 26.B.7/2011/
72. alatt 18-
73. oldal) A tőkeemelés a rövid távú források hosszú távú felhasználásában megtestesülő vagyonkezelési kötelességszegés egyik eszköze volt, 1995-
74. között a cégcsoport a befektetők által nyújtott, kölcsönként funkcionáló idegen forrást fordította tőkeemelésre. A tőkeemelések a cégcsoport működésének kezdeti időszakában a leányvállalatok jegyzett tőkéjének a megteremtését szolgálták, főképp 1996-
75. között, utóbb a tőkeemelések már a veszteségek visszapótlását célozták. A vállalatcsoport működése során jelentős figyelmet fordítottak arra, hogy mindegyik leányvállalat működőképességét fenntartsák a szövetkezeti vállalatcsoport iránti befektetői bizalom megtartása érdekében, ennek eszköze volt az is, hogy a közzétett beszámolók sem a valós képet tükrözték. (igazságügyi könyvszakértő nyilatkozata Fővárosi Bíróság 18.B.703/2006/
76. számú jegyzőkönyv 60-
77. oldal) A cégcsoporton belüli egyes cégeknél megvalósított tőkeemelések a vagyoni hátrány összegét növelték, a cégek által termelt nyereség csupán a vagyoni hátrány összegét csökkentette. A tőkeemelések gazdaságilag indokolatlanok és célszerűtlenek voltak, hiszen a cégcsoport működése - a vezetőség számára is érzékelhetően és nyilvánvalóan - a kezdetektől, folyamatosan és egyre fokozódóan veszteséges volt. A cégcsoportnak számvitelileg, közgazdaságilag értékelhető tőketartaléka nem volt, a tényleges saját tőke - mely a befektetők által rendelkezésre bocsátott üzletrésztőke, azaz a kezdeti 70.000.- forint és a belépő tagok által teljesített 1.000.- forint - a folytatni kívánt gazdasági tevékenységhez képest marginális. (….szakértő véleménye Fővárosi Törvényszék 26.B.7/2011/
78. alatt 15.,
79. és
80. oldal) I. r., II. r. és VI. r. vádlottak a szövetkezet megalapításától folyamatosan tudatában voltak annak, hogy gazdasági tevékenység nélkül az ígért hozamok nem teljesíthetők, ennek ellenére az üzletrészek eladását hatványozottan fokozták, a befektetők pénzét nem gazdasági tevékenységre, hanem látszat beruházásokra, valamint saját céljaikra fordították. Az 1996-tól 2003-ig tartó nyomozás miatt a személyes haszonszerzésüket folyamatosan leplezték, így komolyabb, a milliárdokhoz mérhető, kimutatható személyes vagyonnal egyikük sem rendelkezik. I. r. vádlott vagyonkezelési kötelességének megszegésével 1995-
81. között évenként keletkezett vagyoni hátrány összegét az alábbiak szerint pontosítja: I. r. vádlott által
82. év folyamán okozott vagyoni hátrány: - A …. Holding Rt-től folyamatosan átvett Holding I-II kötvény fejében 227.000.000,- Ft vagyont engedett át, mely tőkeemelésként jelent meg, mivel a … Általános Befektetési Szövetkezet
83. év elején a kötvényeket visszaapportálta a … Holding Rt-be, ami a ….. Rt. kötvénytartozásainak az elengedését jelentette. (Budapesti Rendőr-főkapitányság 5040/
84. bü. számú nyomozati irat
85. kötet
86. és
87. oldal) - A …. Általános Befektetési Szövetkezet az
88. november 15-én létrejött …. Lízing Kft. alapításkori törzstőkéjébe tagként 6.000.000,- Ft-ot vitt be. (Budapesti Rendőr-főkapitányság 5040/
89. bü. számú nyomozati irat
90. kötet
91. és
92. oldal és
93. kötet
94. oldal) Az
95. évben okozott vagyoni hátrány összege összesen 233.000.000,- Ft. I. r. vádlott által
96. év folyamán okozott vagyoni hátrány: - Az üzletrész-forgalmazásból származó bevételekből Holding I-II. kötvények fejében 870.000.000,- Ft-ot adott át a …. Holding Rt-nek, amely pénzátadás a kötvények későbbi visszaapportálásával - tőkeemelésként valósult meg. (Budapesti Rendőr-főkapitányság 5040/
97. bü. számú nyomozati irat
98. kötet
99. oldal) -
100. december 30-án a ……Általános Befektetési Szövetkezet további 34.000.000,- Ft tőkeemelést hajtott végre a …. Lízing Kft-ben, melyet a cég részére I. r. vádlott
101. március 7-én utaltatott át. (Budapesti Rendőrfőkapitányság 5040/
102. bü. számú nyomozati irat
103. kötet
104. oldal és
105. kötet
106. oldal) - A ….. Holding Rt.
107. november 16-án és
108. november 18-án, a …… Általános Befektetési Szövetkezet által juttatott pénzeszközökből 80.000.000,- Ft tőkeemelést hajtott végre a …. Tüzép Kft-ben, a tőkeemelés összegéből a …. Holding Rt-től
109. november 13-án 60.000.000,- Ft, míg
110. december 9-én 20.000.000,- Ft folyt be a ……Tüzép Kft. számlájára. (Budapesti Rendőr-főkapitányság 5040/
111. bü. számú nyomozati irat
112. kötet
113. oldal,
114. kötet
115. oldal és
116. kötet
117. oldal) Az
118. évben okozott vagyoni hátrány összege összesen 984.000.000,- Ft. I. r. vádlott
119. év folyamán okozott vagyoni hátrány: - A ….. Általános Befektetési Szövetkezet
120. január 2-án 450.000.000,- Ft készpénzzel és 1.350.000.000,- Ft apporttal tőkeemelést hajtott végre a …..Holding Rt-ben. I. r. vádlott a tőkeemelés keretében a Pest Megyei Cégbíróság felé bejelentett 450.000.000,- Ft pénzeszközön túl további 219.500.000,- Ft készpénzvagyont is juttatott a ….. Holding Rt. részére, melynek fedezetét a ….. Általános Befektetési Szövetkezet állampapírvásárlásokból származó nyeresége képezte. (Budapesti Rendőrfőkapitányság 5040/
121. bü. számú nyomozati irat
122. kötet
123. oldal és
124. kötet
125. oldal) - A …. Általános Befektetési Szövetkezet
126. december 17-én a … Tüzép Kft-ben további 193.000.000,- Ft összegű tőkeemelést hajtott végre, melyet a Kft. számlájára kettő részletben,
127. december 16-án és
128. december 18-án fizettek be. (Budapesti Rendőr-főkapitányság 5040/
129. bü. számú nyomozati irat
130. kötet
131. oldal és
132. kötet
133. oldal) - A …. Holding Rt.
134. június 18.,
135. október
136. és
137. december
138. napján a 645.000.000,- Ft tőkeemelést hajtott végre …. Tüzép Kft-ben, melyből
139. június 30-án és
140. október 15-én 7.940.000,- Ft készpénz és 139.860.000,- Ft apport átadásával valósult meg a tényleges vagyonnövekedés. (Budapesti Rendőr-főkapitányság 5040/
141. bü. számú nyomozati irat
142. kötet
143. oldal) - A …. Holding Rt.
144. november 17-én 32.000.000,- Ft értékben vásárolt 6 %-os tulajdoni részesedést a …. Kft-ben, melyből a cég számlájára
145. december 17-ig két részletben 22.000.000,- Ft készpénzt utalt át. (Budapesti Rendőr-főkapitányság 5040/
146. bü. számú nyomozati irat
147. kötet
148. oldal) Az
149. évben okozott vagyoni hátrány összege összesen 1.032.300.000,- Ft. I. r. vádlott
150. év folyamán okozott vagyoni hátrány: - A …. Általános Befektetési Szövetkezet és a …. Holding Rt.
151. március 30án összesen 60.000.000,- Ft törzstőke-emelést hajtott végre a …. Lízing Kftben, melyet a cégek fele-fele arányban fedeztek. (Budapesti Rendőrfőkapitányság 5040/
152. bü. számú nyomozati irat
153. kötet
154. oldal és
155. kötet
156. oldal) -
157. december 1-én a …. Általános Befektetési Szövetkezet és a ….. Holding Rt. további közös tőkeemelést hajtott végre a ….. Tüzép Kft-ben. A tőkeemelés keretében a …. Általános Befektetési Szövetkezet
158. január
159. és
160. szeptember
161. között tényleges vagyonnövekményként, 33 alkalommal 508.000.000,- Ft-ot, míg a …. Holding Rt.
162. június
163. és
164. szeptember
165. között 187.000.000,- Ft-ot utaltatott a …… Tüzép Kft. bankszámlájára. (Budapesti Rendőr-főkapitányság 5040/
166. bü. számú nyomozati irat
167. kötet
168. oldal) - A …. Általános Befektetési Szövetkezet és a ….. Holding Rt.
169. december 10-én tőkeemelést hajtott végre a …….. Hotels Kft-ben. A tőkeemelés keretében a tranzakciók eredményeként ténylegesen 17.000.000,- Ft tőkebevonás valósult meg. (Budapesti Rendőr-főkapitányság 5040/
170. bü. számú nyomozati irat
171. kötet
172. oldal és
173. kötet
174. oldal) - A ….. Holding Rt. részéről a ……S…. Kft-ben
175. június 16-án történt 970.000.000,- Ft-os tőkeemelés ténylegesen egy 70.000.000,- Ft értékű apport juttatásával valósult meg. (Budapesti Rendőr-főkapitányság 5040/
176. bü. számú nyomozati irat
177. kötet
178. oldal) Az
179. évben okozott vagyoni hátrány összege összesen 842.000.000,- Ft. I. r. vádlott
180. év folyamán okozott vagyoni hátrány: - A ….. Holding Rt.
181. július 8-án és
182. december 15-én összesen 30.000.000,- Ft értékben emelt tőkét a ….. Informatika Kft-ben, melyből
183. július
184. és
185. november
186. között 20.000.000,- Ft-ot, majd
187. december
188. és
189. december
190. között 10.000.000,- Ft-ot utaltak át a Kft. bankszámlájára. (Budapesti Rendőr-főkapitányság 5040/
191. bü. számú nyomozati irat
192. kötet
193. oldal) - A ….. Holding Rt.
194. december 1-én további 117.000.000,- Ft értékű tőkeemelést hajtott végre a …… Kft-ben, amelyből 59.000.000,- Ft-ot
195. december
196. és
197. január
198. között nyolc részletben utalt át a ……. Kft. részére, a fennmaradó 68.000.000,- Ft összegű vagyonrészt juttatásáról pedig apport formájában intézkedett. (Budapesti Rendőr-főkapitányság 5040/
199. bü. számú nyomozati irat
200. kötet
201. oldal) Az
202. évben okozott vagyoni hátrány összege összesen 147.000.000,- Ft. I. r. vádlott
203. év folyamán okozott vagyoni hátrány: - A ….. Általános Befektetési Szövetkezet tőkeemelés végrehajtására bocsátott pénzeszközöket a …… Holding Rt. részére, amelynek folytán I. r. vádlott irányításával a …… Holding Rt.
204. július 25-én 880.000.000,- Ft értékben emelt törzstőkét a …….. Kft-ben. A tőkeemelés összegéből azonban ténylegesen csupán 487.000.000,- Ft folyt be a Kft. számlájára
205. augusztus 22-én. (Budapesti Rendőr-főkapitányság 5040/
206. bü. számú nyomozati irat
207. kötet
208. oldal) - A ….. Holding Rt.
209. november 23-án további 198.000.000,- Ft értékben hajtott végre tőkeemelést a ………. Kft-ben, melyet I. r. vádlott
210. szeptember 28-án és
211. október 10-én utaltatott át a cég részére. (Budapesti Rendőr-főkapitányság 5040/
212. bü. számú nyomozati irat
213. kötet
214. oldal) A
215. évben okozott vagyoni hátrány összege összesen 685.000.000,- Ft. Összegezve: I. r. vádlott a Általános Befektetési Szövetkezet elnökeként, a szövetkezet révén tőkeemelés formájában, valamint a Holding Rt-n keresztül kötvényvásárlások és tőkeemelések formájában a cégcsoport működtetését nem szolgáló vagyonjuttatásokkal
216. március
217. és
218. december
219. között összesen 3.923.300.000.- Ft meg nem térült vagyoni hátrányt okozott a Általános Befektetési Szövetkezetnek és a Ingatlanfejlesztési Szövetkezetnek. A tényállás I. pontjába az ítélet
220. oldal második bekezdés utolsó mondata után az alábbiakat illeszti: „I. r. vádlott egy újonnan létrejött szövetkezetben betöltött igazgatótanácsi tagsága miatt mondott le a …..Általános Befektetési Szövetkezetben betöltött elnöki posztjáról, azonban a …….Általános Befektetési Szövetkezet személyes irányítását, vezetését a közbenső időszakban változatlanul maga látta el." (igazságügyi könyvszakértő véleménye Budapesti Rendőr-főkapitányság 5040/
221. bü. számú nyomozati iratok
222. kötet
223. és
224. oldal) A tényállás I. pontjában az ítélet
225. oldal első bekezdést akként módosítja, hogy: „A megfelelő forrás- és kockázatkezelés nélkül a cégcsoport eszközfinanszírozására teljesített ráfordítások nyomán előállt vagyoni hátrány a szindikátusi szerződés lebonyolítása révén
226. december
227. napján véglegesedett." A tényállás II. pontjában a fizetésképtelenségre vonatkozó részeket akként módosítja, hogy a szövetkezet 116.797.813,- forint összegű negatív tőkével alakult meg, tőketartaléka nem volt, a cégcsoportnál nem volt kimutatható jelentősebb jövedelmet folyamatosan termelő tevékenység, vagy realizált befektetési eredmény, nem tudott akkora nyereséget kitermelni, mely a befektetői követelések kielégítése jelentősebb részének fedezetét képezhette volna. A cégcsoport eszközeinek értéke nem fedte le a kötelezettségek értékét, a befektetői szerződésekben ígért tőkét és annak hozamait csak a folyamatosan bevont újabb befektetői tőkéből tudták kielégíteni. Ha a „befektetők" nem vásároltak volna újabb üzletrészeket, hanem azok kifizetését kérik, az eszközök könyv szerinti értéken nem nyújtottak volna fedezetet a kötelezettségekre, így már a megalakulástól kezdve nem volt reális lehetőség arra, hogy a ….Általános Befektetési Szövetkezet a befektetők felé vállalt kötelezettségekért helytálljon. Az ügyészség a vagyon csökkentését, a hitelezők előli elvonását és a hitelezői igények kielégítésének meghiúsítását
228. december
229. napjától kezdődő időszakra tette vád tárgyává. A tényállás II. pontjába az ítélet
230. oldal második bekezdés végére az alábbi mondatot illeszti: „
231. októberében a 39.310.294.815.- forint összevont hozam-és tőketartozással szemben a cégcsoport kimutatható vagyona 13.404.652.000,- forint volt." (Budapesti Rendőr-főkapitányság 5040/
232. bü. számú nyomozati irat
233. kötet
234. oldal és igazságügyi könyvszakértő véleménye Fővárosi Bíróság 18.B.703/2006/
235. szám alatt
236. oldal) A tényállás III. pontjába az ítélet
237. oldal utolsó bekezdés után az alábbi bekezdéseket illeszti: A szövetkezet alapításakor a Pest Megyei Cégbíróság előtt
238. június
239. napján tartott személyes meghallgatáson - ahol I. r. és VI. r. vádlott volt jelen - felmerült az üzletrésztőke képzés gyakorlata. A bejegyzés előtt a Pest Megyei Cégbíróság megkereste az Állami Bankfelügyeletet az engedélyhez kötött pénzintézeti tevékenységről történt állásfoglalás céljából. Az Állami Bankfelügyelet
240. július
241. napján adott állásfoglalása szerint a megjelölt TEÁOR számok nem tartalmaznak a Pit.
242. §

(1)bekezdés hatálya alá tartozó pénzintézeti tevékenységet. Így a szövetkezet bejegyzésére

1. októberében sor került. (Pest Megyei Rendőr-főkapitányság 19/
2. bü. számú nyomozati iratok 1151-
3. oldal) Az Állami Bankfelügyeletnél több alkalommal, így
4. április
5. és
6. június
7. napján a befektetés gyűjtéssel kapcsolatban tartott meghallgatáson részt vett I. r. és VI. r. vádlott. (Pest Megyei Rendőr-főkapitányság 19/
8. bü. számú nyomozati iratok 257-
9. oldal) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
10. június
11. napján kelt megkeresésében az Állami Bankfelügyelethez fordult abból a célból, hogy bankfelügyeleti ellenőrzést tartottak indokoltnak, ugyanis a …… cégcsoporthoz tartozó cégek közötti tulajdonosi összekapcsolódás és a pénzügyi tranzakciók jellege alapján megkérdőjelezhető, hogy azok ténylegesen rendelkeznek az általuk kimutatott vagyonnal, ezért a pénzügyi tevékenység során vállalt kötelezettségek teljesítését bizonytalannak ítélték meg. (Budapesti Rendőr-főkapitányság 5040/
12. bü. számú nyomozati iratok
13. kötet 9-
14. oldal) Az Állami Bankfelügyelet
15. június
16. napján arról tájékoztatta I. r. vádlottat, hogy a Pit.
17. § és
18. §

(1)bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva hivatalból eljárást indított a …. Általános Befektetési Szövetkezet ellen, melynek célja annak megállapítása, hogy a szövetkezet végez-e a - cégbejegyzési kérelmében megjelölt - Pit. 4. §

(1)bekezdés k., m., n., o., valamint h/

1. és h/
2. pontjaiban megfogalmazott tevékenységeken túlmenő pénzintézeti tevékenységet. (Pest Megyei Rendőr-főkapitányság 19/
3. bü. számú nyomozati iratok 847-
4. oldal) Az Állami Bankfelügyeletnél az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség Elnöke is bejelentéssel élt. (Pest Megyei Rendőr-főkapitányság 19/
5. bü. számú nyomozati iratok
6. oldal) A lefolytatott államigazgatási eljárás eredményeként az Állami Bankfelügyelet
7. december
8. napján ismeretlen tettes ellen feljelentés tett a Btk. 298/D. §-ba ütköző jogosulatlan pénzintézeti tevékenység miatt, ugyanis álláspontja szerint a …..Általános Befektetési Szövetkezetnél a Pit.
9. §

(1)bekezdés g.) pontja szerinti betétgyűjtés folyik, amelyet kizárólag pénzintézet végezhet. (Pest Megyei Rendőrfőkapitányság 19/

1. bü. számú nyomozati iratok 239-
2. oldal) A Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon 19/
3. bü. számon jogosulatlan pénzintézeti tevékenység vétsége miatt a nyomozást
4. február
5. napján rendelték el (Pest Megyei Rendőr-főkapitányság 19/
6. bü. számú nyomozati iratok
7. oldal). Ebben az eljárásban I. r. vádlottat
8. szeptember
9. napján hallgatták ki gyanúsítottként és az
10. évi IV. törvény 298/D. §-ba ütköző jogosulatlan pénzügyi tevékenység vétsége miatti megalapozott gyanú közlésére is ekkor került sor. I. r. vádlott ellen indult nyomozás megszüntetésére a Pest Megyei Főügyészség
11. március
12. napján kelt Nf.2720/1997/
13. számú határozata alapján bizonyítottság hiányában került sor, azonban a Legfőbb Ügyészség
14. július
15. napján kelt KF.5678/1997/21-I. számú határozatában a két éves nyomozási határidő lejárta okán szüntette meg a nyomozást. A Pest Megyei Cégbíróság
16. február
17. napján ismételten megkereséssel élt az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet felé (Pest Megyei Rendőr-főkapitányság 19/
18. bü. számú nyomozati iratok 429-
19. oldal), hogy a …….Általános Befektetési Szövetkezet működését vizsgálja meg, vagy szakhatósággal vizsgáltassa meg annak megállapítása végett, hogy a tevékenysége nem minősül-e pénzügyi szolgáltatásnak, amit engedély nélkül végez és emiatt működése törvénysértő. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet erről a megkeresésről tájékoztatta
20. március
21. napján a nyomozó hatóságot, a korábban tett feljelentésére hivatkozással. (Pest Megyei Rendőr-főkapitányság 19/
22. bü. számú nyomozati iratok 423-
23. oldal) Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelethez magánszemély is fordult a megjelent hirdetésekkel kapcsolatban, hogy a …. Általános Befektetési Szövetkezet betétgyűjtésre rendelkezik-e engedéllyel, azonban a felügyelet ezen megkeresést is
24. szeptember
25. napján továbbította a nyomozó hatóságnak, hogy a már megindult nyomozás során tisztázzák, hogy a folyamatban lévő államigazgatási és büntetőeljárás ellenére a szövetkezet a reklámozott befektetési ajánlatával nem folytat-e a feljelentésükben szereplő jogosulatlan pénzintézeti tevékenységet. (Pest Megyei Rendőr-főkapitányság 19/
26. bü. számú nyomozati iratok 687-
27. oldal) I. r. vádlott az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelethez több alkalommal beadványt nyújtott be, melyben sérelmezte a feljelentés megtételét és a Pit.
28. §

(4)bekezdés, valamint a Hpt. 138. §

(2)bekezdés i.) pontja szerinti érdemi határozat hiányát. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet

1. április
2. napján kelt határozatában - melyet kézbesített az I. r. vádlott részére - kifejtette, hogy a szövetkezettel szemben kizárólag feljelentéssel élhetett, más szankciót (bírságot, tevékenység betiltását) nem alkalmazott, álláspontja szerint a Pit.
3. § erre nem ad lehetőséget, mivel a szövetkezet nem pénzintézet. A Pit.
4. §

(4)bekezdés, valamint a Hpt. 138. §

(2)bekezdés i.) pontja szerinti érdemi határozat meghozatalára pedig azért nem került sor, ugyanis a felügyelet kizárólag harmadik személyek közötti ilyen jellegű vita során dönt abban a kérdésben, hogy egy tevékenység pénzintézeti tevékenység-e. (Budapesti Rendőr-főkapitányság 5040/

1. bü. számú nyomozati iratok
2. kötet 43-
3. oldal) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Hpt.
4. § alapján
5. június
6. napján államigazgatási eljárást indított a ….. Ingatlanfejlesztési Szövetkezet ellen, mivel hirdetéseiben befektetési lehetőségeket ajánlott. Ez
7. augusztus
8. napján az eljárás megszüntetésével zárult, mert a határozat indokolása szerint nem került a felügyelet birtokába olyan bizonyíték, tény, adat, amely alapján kétséget kizáróan megállapítható lenne, hogy a szövetkezet a Hpt. hatálya alá tartozó pénzügyi szolgáltatást végezne, így ellene intézkedésre nem jogosult. A felügyelet azonban
9. augusztus
10. napján a Legfőbb Ügyésznél a törvényesség védelme érdekében történő fellépést kezdeményezett arra hivatkozással, hogy felmerült a joggal való visszaélés gyanúja, ugyanis a szövetkezet gazdasági tevékenységet nem, vagy csekély mértékben folytat, ami nem egyeztethető össze a szövetkezeti törvény elveivel. Továbbá a jogszabály kijátszásának minősülhet a szövetkezet azon módszere, hogy a tagok, mint befektetők befizetését összegyűjti a pénzpiacon „kvázi betétgyűjtést" végezve. (Budapesti Rendőr-főkapitányság 5040/
11. bü. számú nyomozati iratok
12. kötet 17-
13. oldal) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ezt követően hivatalból ismételten vizsgálatot indított a ….. cégcsoport ellen, melynek eredményeként
14. július
15. napján büntetőeljárást kezdeményező feljelentéssel éltek csalás bűntette miatt, mivel nem volt megállapítható, hogy a …… Vagyonkezelő Szövetkezet a Tpt.-ben illetve a Hpt.-ben meghatározott engedélyköteles tevékenységet végezne. (Budapesti Rendőr-főkapitányság 5040/
16. bü. számú nyomozati iratok
17. kötet 1-
18. oldal) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete - a felszámolóbiztos által indított eljárásban -
19. november
20. napján kelt I/E-2341/
21. számú határozatában megállapította, hogy a ….. Stratégiai Szövetkezet üzletszerűen betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytatott a felügyelet e tevékenység folytatását jóváhagyó engedélye nélkül. Az engedély nélküli pénzügyi szolgáltatási tevékenység folytatása megállapítása okából a felügyelet büntetőeljárást is kezdeményezett a Btk. 298/D. §-ában meghatározott jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette miatt (Budapesti Rendőr-főkapitányság 5040/
22. bü. számú nyomozati iratok
23. kötet 407-
24. old.) A ….. Szövetkezetek által folytatott pénzgyűjtési gyakorlattal kapcsolatban a pénzügyi felügyelet következetes, a jogi lehetőségeket érvényesítő határozott fellépésének hiánya is közrejátszott abban, hogy a szövetkezet több éven keresztül tartó, jogsértő működési gyakorlata az állampolgárok szélesebb körének sérelmével járt. A szövetkezet a pénzügyi felügyelet következetes fellépésének hiányát is kihasználva folytatta a jogszerűtlen forrásgyűjtési gyakorlatot. A tényállás VI/
25. pontjába az ítélet
26. oldal első bekezdés után az alábbi bekezdéseket illeszti: „A haszonbérleti és haszonélvezeti szerződések színleltsége több körülményből is felismerhető volt a vádlottak számára. Így abból, hogy a hosszú időre, 20-99 évre szóló haszonélvezeti és haszonbérleti szerződéseknek - melyet az adásvételi szerződés után néhány nappal kötöttek - a lebonyolítására a pénzügyi elszámolás terén rendkívül gyorsan sor került. További ilyen körülmény az adásvételi szerződésekkel történő egybevetés alapján megállapítható értékaránytalanság, a vételárhoz történő viszonyítás révén. A valójában aránytalanul alacsony ingatlan vételárak és az aránytalanul magas haszonbérleti és haszonélvezeti díjak közé a tulajdonjog legalizálásának szándékát rejtették. A vádlottak egyike sem rendelkezett az ingatlanok megvásárlásához szükséges jövedelemmel, így nem lehettek kétségeik a vételárként visszautalt pénzösszegekkel kapcsolatban sem, hiszen ők maguk soha nem vettek fel ezeknek az ingatlanoknak a megvásárlására semmilyen előleget. A színlelt haszonbérleti és haszonélvezeti díjak rendezése kapcsán különbözetként fennmaradó összegek I. r. vádlott és családtagjainak számláin maradt, az I. r. és IV. r. vádlott a haszonélvezeti és haszonbérleti díj és a vételárelőlegként ennél alacsonyabb visszautalt összeg különbözetét a későbbiekben nem rendezték, azokat saját céljaikra használták fel." A tényállás VI/
27. pontját akként pontosítja az ítélet
28. oldal negyedik bekezdésében, hogy I. r. vádlott összesen 170.878.425.- forint felett rendelkezett sajátjaként, illetve
29. oldal negyedik bekezdésében, hogy V. r. vádlott 97.730.222.- forint bűncselekményből származó vagyon ellenértékén szerzett eszköz felhasználásával vásárolt ingatlant. A fenti változtatásokkal a tényállás a Be.
30. §

(2)bekezdésben felsorolt hibáktól és hiányosságoktól mentessé vált, ezért a Be. 352. §

(2)bekezdés alapján a másodfokú eljárásban is irányadó volt. Az elsőfokú bíróság az irányadó tényállás alapján - az V. tényállási pont kivételével okszerűen következtetett a vádlottak bűnösségére. Az elsőfokú bíróság a Be. 258. §

(3)bekezdés e.) pontja alapján a megállapított tényállás szerinti cselekmények jogi minősítését tényállási pontonként megindokolta, e jogi indokolást a másodfokú bíróság alaposnak találta, azt a következőkkel egészíti ki, illetve pontosítja. A tényállás I. pontja esetében - mely kizárólag I. r. vádlott felelősségét érinti kiemelendő, hogy a …… Általános Befektetési Szövetkezet működése során a 2/1995. (III. 20.) számú közgyűlési határozat és az 1/1995. (III. 31.) számú igazgatósági határozat I. r. vádlottnak adott teljeskörű felhatalmazást a szövetkezeti stratégia és üzletpolitika meghatározására. A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 40. §

(1)bekezdés értelmében I. r. vádlott a szövetkezet vagyonával az általában elvárható gondossággal volt köteles eljárni, míg a

1. § b.) pont értelmében tagként alapvető kötelessége volt, hogy a szövetkezet vagyonát gondosan kezelje és védje. Ez a kötelesség számára egyértelműen felismerhető volt, ennek tudatában cselekedett. Ez a kötelesség magában foglalja a rendes gazdálkodás szabályainak megtartását, a felelősségteljes döntéseket, azt, hogy a megfelelő előrelátással, a lehető legkisebb, ésszerű kockázatot vállalva, megfontoltan kell dönteni a befektetők által rendelkezésre bocsátott vagyon kezeléséről - így a cégcsoportba történő befektetéskor, tőkeemeléskor, részesedés megszerzésekor is - oly módon, hogy a szakmai tudásnak megfelelő döntések eredményeként a vagyon gyarapodását lehessen elérni. A kötelességszegés a rossz koncepció megválasztásában (a forrásgyűjtés módja; az állandó, folyamatos tőkehiány; a tőkebevonási kényszer és az erre visszavezethető magas hozamígéretek) és a rossz irányításban (a nem megfelelő, elégtelen felhasználási kockázatkezelés és rossz vagyonfelhasználás) foglalható össze. A közgazdász végzettségű vádlott már a cselekmény kezdetekor átlátta, hogy gazdasági tevékenység nélkül az adott konstrukcióban a gazdaságos működés nem biztosítható, majd éveken keresztül a leírt könyvelési módszerrel ezt mások elől eltitkolta, de maga és II. r. és VI. r. vádlottak által is felismerve gyakorlatilag „piramisjátékot" űzve folytatta az üzletrész árusítást. A rossz irányításon belül a rossz vagyonkezelést és a nem megfelelő, elégtelen kockázatkezelést igazságügyi tőkepiaci szakértő szakvéleményében részletesen kidolgozta. A rossz vagyonkezelés eredményeként a cégcsoport veszteséget termelt, tevékenységi szinten nem tudott pozitív hozamot kitermelni, ennek megfelelően a tevékenység eredménye sem tőke, sem hozam szintjén nem nyújtott fedezetet. A lízingcég egyedül képtelen volt a veszteséges hozam és tőkeelvárásokat fedezni, a többi tevékenység pedig - így a tüzelő- és építőanyag-kereskedelem, valamint az építőipari és ingatlanforgalmi beruházások - a kezdetektől fogva csak veszteséget termelt. A befektetők tőkéjét és hozamát a cégcsoport összességében veszteséges gazdasági működéséből - nyereség hiányában - nem lehetett fedezni, kizárólag az újabb belépő, illetve a befektetéseiket emelő tagok befizetéseiből, figyelemmel arra is, hogy a megtérülések elmaradása kezdetektől látható volt, hiszen nyereség szinten sem a tőke, sem a hozam nem volt kifizethető egyik évben sem. A cégcsoporthoz tartozó gazdasági társaságoknak tőketartaléka pedig nem volt, amely az elvárt jövedelemtermelésre (a befektetőknek ígért kötelezettségek teljesítésére) megfelelő lett volna. Az elégtelen kockázatkezelés pedig abban is megmutatkozik, hogy a különböző tevékenységek, beruházások esetében a megvalósíthatósági, likviditási, tevékenységi, piaci versenyből eredő, költség, lebonyolítási kockázat jelentős volt, azonban ezek a kockázatok kellő gondosság esetén előre láthatók és modellezhetők lettek volna. Hiszen megfelelő szakmai (közgazdaságifinanszírozási) előkészítés és szaktudás esetén a kockázatok számba vehetők és megbecsülhetők voltak, a kockázatok bekövetkezésének lehetősége is csökkenthető lett volna. Azonban ilyen előkészítő munka a szövetkezetnél nem volt, hiszen a nagymértékű idegen forrásnak megfelelő számviteli, vezetői információs, illetve több időtávra vonatkozó likviditási rendszer nem volt, ami ezt igazolta volna. Ezek hiányában egyértelmű következtetés vonható arra, hogy I. r. vádlott a magatartásával összefüggésben okozott vagyoni hátrányt felismerte. A magatartás a másodfokú bíróság álláspontja szerint hanyag kezelés vétségeként azért nem minősíthető, mert annak feltétele, hogy a vagyoni hátrány tekintetében kizárólag gondatlanság terhelheti az elkövetőt, azonban jelen esetben I. r. vádlott előre látta a vagyoni hátrány bekövetkezésének lehetőségét, de semmilyen reális alapja nem volt annak, hogy bízzon annak elmaradásában. A tényállás II. pontja esetében az elsőfokú bíróság is utalt arra az ítélet
2. oldal első bekezdésében, hogy a büntetőbíróság a fizetésképtelenséget, mint ténykérdést önállóan vizsgálja és állapítja meg, tényállásszerű magatartás a felszámolási eljárás megindulását megelőzően is elkövethető. A fizetésképtelenség tényét a felszámolás elrendelése tárgyában döntő bíróság a csődtörvényben meghatározottak figyelembevételével állapítja meg. A fizetésképtelenség azonban korábban is bekövetkezhet, a tényleges fizetésképtelenség és a felszámolás elrendelése tárgyában döntő bíróság által megállapított időpont közötti elkövetési magatartásokat büntetőjogilag értékelni kell. Ebben az esetben a büntetőbíróságnak önállóan kell döntenie abban a kérdésben, hogy az elkövetési magatartások tanúsításakor az adós ténylegesen fizetésképtelen volt-e. A büntetőbíróság önállóan vizsgálja és állapítja meg a fizetésképtelenséget, részletesen felderítve az adós vagyoni helyzetét és a felszámolási eljárást megelőző állapotokat (HVG-Orac Kommentár). A fizetésképtelenség akkor állapítható meg, ha az adós megfelelő pénzeszközök hiányában átmenetileg vagy véglegesen nem tud, vagy nem akar eleget tenni a hitelezői irányában fennálló fizetési kötelezettségeinek. Közgazdasági értelemben a fizetőképtelenség akkor következik be, ha egy társaság rövidlejáratú eszközeinek értéke nem éri el a rövidlejáratú forrásainak értékét. Ennek mérőszáma a likviditási mutató, amely a rövidlejáratú eszközök és a források hányadosa, a rövidlejáratú eszközöket (pénzeszköz, készlet, követelés) viszonyítja a rövidlejáratú kötelezettséggel. Ha ez a mutató kisebb mint 100 %, ha a rövidlejáratú kötelezettségek mértéke jelentősen nagyobb, mint az eszközök értéke, akkor a likviditás megbomlott, a fizetésképtelenség jövőbeni bekövetkezte feltételezhető. Amennyiben az összes eszköz kisebb, mint az összes idegen forrás, akkor a de facto fizetésképtelenség bekövetkezett, hiszen az eszközök nem nyújtanak fedezetet a források visszafizetésére a hosszúlejáratú eszközök értékesítése mellett sem. Tekintettel arra, hogy a saját tőke lényegében az alapítók által befizetett 70.000.forintjából és a tagok belépéskori 1.000.- forintjából tevődik össze, a befektetők összes befizetése pedig kötelezettség volt, bármilyen likviditási mutató valós alapokon számolt értéke súlyos likviditási válságot mutatott volna be. (…. szakértő véleménye Fővárosi Törvényszék 26.B.7/2011/
3. alatt 28-29.,
4. és
5. oldal) A szakértők véleménye és a rendelkezésre álló könyvszakértői adatok, valamint a módosított tényállás alapján megállapítható, hogy a szövetkezet 116.797.813,- forint összegű negatív tőkével alakult meg, tőketartaléka nem volt, a cégcsoportnál nem volt kimutatható jelentősebb jövedelmet folyamatosan termelő tevékenység, vagy realizált befektetési eredmény. A szövetkezet nem tudott akkora nyereséget kitermelni, mely a befektetői követelések kielégítése jelentősebb részének fedezetét képezhette volna. A cégcsoport eszközeinek értéke nem fedte le a kötelezettségek értékét, likviditási mutatója 3-7 % közötti volt, a befektetői szerződésekben ígért tőkét és annak hozamait csak a folyamatosan bevont újabb befektetői tőkéből tudták kielégíteni. Ha a befektetők nem vásároltak volna újabb üzletrészeket, hanem azok kifizetését kérik, az eszközök könyv szerinti értéken nem nyújtottak volna fedezetet a kötelezettségekre, így a szövetkezet már a megalakulástól kezdve fizetésképtelen volt. A Be.
6. §

(3)bekezdés értelmében a bíróság csak annak a személynek a büntetőjogi felelősségéről dönthet, aki ellen vádat emeltek, és csak olyan cselekmény miatt, amelyet a vád tartalmaz. A bírósági eljárás alapját a vád képezi, a vádhoz kötöttség elve alapján a bíróság kötve van a vád tartalmához mind a személy, mind pedig a tényállás tekintetében. Ahogy arra az elsőfokú bíróság az ítélet

1. oldal első bekezdésében utalt is, a büntetőjogi felelősség szempontjából
2. december végéig a vagyoni hátrány elemeként jelentkező kárt, majd
3. december
4. napjától a hitelezők elől elvont vagyont kell figyelembe venni. Ugyanis az ügyészség
5. évtől
6. december
7. napjáig hűtlen kezelés bűntette, majd az ezt követő időszakra csődbűntett miatt emelt vádat. A vagyon csökkentését, a hitelezők előli elvonását és a hitelezői igények kielégítésének meghiúsítását
8. december
9. napjától kezdődő időszakra tette az ügyészség vád tárgyává. A csődbűntett tényállási eleme - a fizetésképtelenség - tehát a korabeli és a jelenlegi hatályos törvény szerint is megállapítható. A II. pontban írt cselekmények révén a befektetők felé felhalmozott tartozások fedezetét szolgáló vagyont I. r. vádlott - II. r. vádlott bűnsegédi magatartásnak minősülő közreműködésével csökkentette azáltal, hogy kimentette abból a célból, hogy a gazdálkodó tevékenység hiányát leplezzék, ennek eredményeként a hitelezők kielégítését egyúttal részben meghiúsították. Az elsőfokú bíróság az ítélet 296-
10. oldalon részletesen foglalkozik azzal, hogy a csődbűntett esetében ki tekinthető sértettnek. Az ügyészség szerint a befektetők teljes köre sértettnek minősül, mivel jogos érdekeiket sértette a …. Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet teljes kiürítése és a követelésük fedezetét képező vagyon csökkentése. A törvényszék ezzel szemben úgy foglalt állást, hogy a tényállás II. pontjában írt csődbűncselekmény sértettjei csak azon személyek lehetnek, akik a …… szövetkezetek felszámolójánál, a …… Rt.-nél hitelezői igényüket bejelentették és azt a felszámoló nyilvántartásba vette. Azon befektetők, akik a felszámolónál hitelezői igényeiket nem jelentették be, nem sértettjei a bűncselekménynek, tekintettel azonban arra, hogy a büntetőeljárásban hozott határozat számukra, jogaikra, illetve jogos érdekeikre is közvetlen kihatással lehet, a Be.
11. §

(1)bekezdése szerinti egyéb érdekelteknek minősülnek. A másodfokú bíróság e kérdésben eltérő álláspontra helyezkedett. A csődbűncselekmény törvényi tényállása konjunktív eredmények bekövetkezésével válik befejezetté, e két eredmény a vagyon tényleges vagy színleg csökkentése és a hitelező(

1. k)kielégítésének részben vagy egészben történő meghiúsítása. Az elsőfokú bíróság által hivatkozott Bkv. 90. számú kollégiumi vélemény szerint amennyiben a törvényi tényállás passzív alanyt - aki szükségképpen természetes személy - tartalmaz, az őt ért sérelem egyértelműen az eljárásjogi sértetti jogosultságot megalapozza, a tényállás jelen esetben viszont passzív alanyt nem tartalmaz. A HVG-Orac Kommentár azon okfejtése, miszerint a csődbűncselekmény sértettje az adott adós hitelezőinek köre, épp azt támasztja alá, hogy a cselekmény sértettje(
2. i)nem az egyes hitelező(k), hanem a csődtörvény szerinti fogalomnak megfelelő, hitelezőnek minősülő, vagyoni követelést támasztó személyek csoportja, hiszen a cselekmény védett jogi tárgya is az adott, csőd vagy felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet hitelező(
3. k)érdeké(ei)nek és nem egyes hitelezők védelme. Több hitelezői igény kielégítésének egészben vagy részben történő meghiúsítása, vagy különböző, tényállásszerű elkövetési magatartás megvalósítása halmazat megállapítását nem eredményezheti, ugyanis azonos jogtárgy (a hitelező(
4. k)érdekeinek védelme) sérelem és azonos sértett (a hitelező(
5. k)köre) miatt törvényi egység jön létre, a rendbeliséget mindig az érintett gazdálkodó szervezet száma és nem a hitelezők száma határozza meg. Mindezekre tekintettel az egyes, konkrét természetes vagy jogi személy hitelezők a csődbűncselekménynek nem passzív alanyai, így nem sértettjei, ebből következően a büntető eljárásban a Be. 54. §-ában meghatározott, a magánfeleket megillető jogosultságok gyakorlására, ezáltal polgári jogi igény érvényesítésére sem jogosultak. A tényállás III. pontja esetében az elsőfokú bíróság a bűncselekmény elkövetői alakzatát I. r. vádlott esetében tettesi, II. r., VI. r., VII. r. és IX. r. vádlottak esetében bűnsegédi alakzatban határozta meg. Az indokolásban rámutatott arra, hogy II. r., VI. r., VII. r. és IX. r. vádlottak büntetőjogi felelőssége abban áll, hogy az alapításban való közreműködéssel, valamint a közgyűlési és igazgatósági határozatokkal való hozzájárulással, az elfogadott célok ismeretében jogalapot teremtettek I. r. vádlott részére az engedély nélküli betétgyűjtés folytatására és irányítására. Ezen túl a VI. r. vádlott a betétgyűjtés leplezésére kialakított üzletrész adásvételi szerződések mintáinak és a tagi kölcsön nyújtására vonatkozó szerződésmintáknak a kidolgozásával is segítséget nyújtott. E cselekmény minősítése tekintetében az ítélőtábla eltérő álláspontra helyezkedett. A tettes a törvényi tényállás valamennyi elemét önállóan, saját tevékenységével, egyedül valósítja meg, a bűncselekmény elkövetéséhez más személy közreműködésére nincs szükség. Bűnsegédi magatartásnak pedig minden olyan segítségnyújtás tekinthető, amellyel a terhelt nem valósít meg törvényi tényállásba illő elkövetési magatartást, de ugyanakkor előmozdítja a tettesi alapcselekmény végrehajtását. A törvényi definíció szerint a társtettesek szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. Ez az alanyi oldalon a szándékegységet, a tárgyi oldalon a törvényi tényállás - részben vagy egészben - együtt történő megvalósítását jelenti. A …. Általános Befektetési Szövetkezetet . I. r., . II. r., . VI. r., .VII. r., IX. r. vádlottak alapították további két másik személlyel. A szövetkezetnek azonban nem csupán alapítói voltak, hanem az 1992. évi I. törvény 35.

(1)bekezdés értelmében tisztségviselői is, hiszen - I. r. vádlott

1. március
2. és
3. december
4. között, valamint
5. május
6. és
7. május
8. között a szövetkezet elnöke volt, - IX. r. vádlott a szövetkezetben
9. március
10. és
11. május
12. között, II. r. vádlott
13. május
14. napjától igazgatósági tag volt, - II. r. vádlott
15. március
16. és
17. május
18. között, VII. r. vádlott
19. március
20. és
21. május
22. között a szövetkezet felügyelő bizottságában vettek részt. A szövetkezetekről szóló
23. évi I. törvény -
24. § értelmében az igazgatóság - mely a közgyűlésnek felelős - irányítja a szövetkezet tevékenységét, az alapszabályban meghatározott időközönként, de évente legalább egyszer köteles beszámolni a közgyűlésnek a szövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és az igazgatóság tevékenységéről. -
25. § szerint pedig a felügyelőbizottság ellátja a tagok tulajdonosi és önkormányzati érdekeinek képviseletét és ennek érdekében a szövetkezet egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést végez, többek között a szövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat, véleményt nyilvánít a közgyűlés részére a szövetkezet gazdálkodásáról, véleményt nyilváníthat a közgyűlés elé terjesztett más beszámolókról és jelentésekről. -
26. §

(1)bekezdés akként rendelkezik, hogy a tisztségviselők az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelességeik megszegésével a szövetkezetnek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint egyetemlegesen felelősek akkor is, ha a szövetkezettel munkaviszonyban állnak. Nem terheli az

(1)bekezdés szerinti felelősség azt a tisztségviselőt, aki a határozat ellen szavazott vagy az intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását a felügyelőbizottságnak, ennek hiányában a felügyelőbizottság feladatait ellátó személynek bejelentette. A szövetkezeti törvény fenti szabályozása alapján a tisztségviselők megbízatásuk ideje alatt a tagsági viszonyhoz kapcsolódó jogaik és kötelességeik mellett a szövetkezet megfelelő működéséért kiemelt felelősséggel tartoznak. A betétgyűjtés folytatásához elengedhetetlen volt a …. Általános Befektetési Szövetkezet megalapítása, mely lehetőséget adott a szövetkezet jogintézményének álarca mögé bújva a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységekről szóló 1991. évi LXIX. törvény előírásainak kijátszására