Pf.20144/2014/5 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.144/2014/

1. szám A Pécsi Ítélőtábla a dr. Vágó Zsuzsanna ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek - a dr. Zsunics Vera jogtanácsos által képviselt alperes neve (alpres címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Törvényszéken indított perében a
2. október
3. napján kelt
4. sorszámú ítélet ellen az alperes részéről
5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a keresetet elutasítja. Mellőzi az alperesnek elsőfokú perköltségben való marasztalását, és kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 800.000 (nyolcszázezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az állami adóhatóság külön felhívására - 1.080.000 (egymillió-nyolcvanezer) forint le nem rótt kereseti és 1.440.000 (egymillió-négyszáznegyvenezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A felperes és jogelődje, A. T. a V.-en
6. október
7. napján kelt adásvételi szerződéssel 15.000.000 forint vételárért megvásárolta K. J-né eladótól a b.-i 44 helyrajzi szám alatt felvett beépítetlen terület megnevezésű ingatlant. Az adásvételi szerződés
8. pontjában az eladó szavatolta az ingatlan per-, teher- és igénymentességét, és elismerte a vételár teljes összegének átvételét. Az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában a szerződést szerkesztő ügyvéd birtokában volt a perbeli ingatlan tulajdoni lap másolata, amelyet
9. október
10. napján és
11. október
12. napján dr. H. L. g.-i közjegyző irodája állított ki. A
13. október
14. napján kelt tanúsítvánnyal F-né dr. V. J. közjegyző-helyettes tanúsította, hogy a B. belterület 44 helyrajzi számú ingatlan tanúsítványához fűzött hiteles tulajdoni lap szemle-másolat a ...... Körzeti Földhivatal által vezetett eredeti tulajdoni lappal megegyezik. A tanúsítványt a közjegyző-helyettes aláírta, és azon szerepel dr. H. L. közjegyző pecsétje is. A
15. október
16. napján kiállított tanúsítvány ugyanezzel a szöveggel készült, azt a közjegyző-helyettes aláírásával látta el, a közjegyző pecsétje azonban a tanúsítványról hiányzik.
17. május
18. napján K. J-né és P. L. F. között kölcsönszerződés jött létre, amellyel P. L. F. 14.000.000 forint összegű kölcsönt nyújtott K. J-né részére. A kölcsön visszafizetésének biztosítékául K. J-né jelzálogjogot engedett a tulajdonát képező B., belterület
19. helyrajzi szám alatti ingatanra. K. J-né képviseletében dr. N. I. ügyvéd
20. május
21. napján kérte P. L. F. zálogjogosult javára a jelzálogjog bejegyzését, egyidejűleg kérelmet nyújtott be, hogy az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére szolgáló csekket az ingatlanügyi hatóság az ügyvédi iroda részére küldje meg. Az ingatlanügyi hatóság
22. június
23. napján P. L. F.-et, majd a küldemény „nem kereste" jelzéssel történő visszaérkezése után K. J-nét szólította fel az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére. A hiánypótlási kötelezettség elmulasztása miatt a P. L. F. jelzálogjog bejegyzési ügyében indított eljárást a
24. szeptember
25. napján kelt végzéssel megszüntette. Dr. N. I. ügyvéd
26. november
27. napján kérelemmel fordult a földhivatalhoz a jogszabálysértő határozat saját hatáskörben történő visszavonása, és a jelzálogjog eredeti benyújtás szerinti ranghelyen való bejegyzése iránt. A körzeti földhivatal a
28. november
29. napján kelt végzésével a jelzálogjog bejegyzési eljárást megszüntető végzését visszavonta, és ezzel egyidejűleg a perbeli ingatlanra a xxx/2007.05.
30. számú széljegyet visszaállította, és az eljárás lefolytatását rendelte el. A körzeti földhivatal
31. december
32. napján kelt egyszerűsített határozatával III/
33. sorszám alatt yyy/2007.05.
34. időponttal 14.000.000 forint és járulékai erejéig jelzálogjogot jegyzett be P. L. F. javára.
35. október
36. napján a felperes és jogelődje dr. B. A. ügyvéd útján kérte az ugyanezen a napon kelt adásvételi szerződés alapján a tulajdonjog ingatlannyilvántartásba való bejegyzését. Kérelmüket a ....... Körzeti Földhivatal a
37. június
38. napján kelt végzésével elutasította, arra hivatkozással, hogy az ingatlanra időközben bejegyzést nyert P. L. F. gy.-i lakos javára 14.000.000 forint és járulékai erejéig jelzálogjog. A felperes és jogelődje fellebbezése folytán eljárt ....... Megyei Földhivatal a
39. szeptember
40. napján kelt határozatával a ...... Körzeti Földhivatal végzését azzal hagyta helyben, hogy annak megnevezését végzésről határozatra módosította. A ...... Megyei Bíróság
41. sorszámú ítéletével kötelezte K. J-nét, hogy a felperesnek és jogelődjének fizessen összesen 15.000.000 forintot, és ennek az összegnek
42. október
43. napjától járó késedelmi kamatát. A végrehajtási eljárásban a felperes és jogelődje követelése csak részben nyert kielégítést,
44. szeptember
45. napján K. J-né tartozása 18.008.890 forint volt. A végrehajtási eljárásban A. T. a K. J-nével szemben fennálló követelését a jelen per felperesére engedményezte. A felperes módosított keresetében az alperest közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése címén 18.008.890 forint, és ennek
46. szeptember
47. napjától járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni. Keresetét arra alapította, hogy az adásvételi szerződés megkötését megelőzően két alkalommal is közjegyzői irodától a perbeli ingatlan hiteles tulajdoni lapját beszerezte, amelyen a P. L. F.-et megillető jelzálogjog sem széljegyként, sem pedig az ingatlan tulajdoni lapjának III. részén önálló szöveges bejegyzésként nem szerepelt. A széljegyek az adásvételi szerződés megkötését követő későbbi időpontban kerültek az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre, így az adásvételi szerződést annak tudatában kötötte meg, hogy tehermentes ingatlant szerez. Az alperes a kereset elutasítását kérte, arra figyelemmel, hogy P. L. F. jelzálogjog bejegyzési kérelme
48. szeptember
49. napjáig széljegyzetként, az elutasítást követően pedig ettől az időponttól önálló szöveges bejegyzésként a b.-i 44 helyrajzi számú ingatlan tulajdoni lapján szerepelt. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 18.008.890 forintot, és ennek
50. szeptember
51. napjától járó késedelmi kamatát, valamint 1.000.000 forint perköltséget. Határozatának indokolása szerint a felperes által felmutatott, és másolatban csatolt hiteles tulajdoni lap másolat, valamint az alperes által benyújtott, illetve a TAKERNET által küldött tulajdoni lap másolatok között eltérés van. A TAKERNET rendszerből származó
52. október
53. napi, majd a
54. október
55. napi kimutatás szerint a tulajdoni lap III. részében
56. május 18-ai érkeztetéssel szerepel P. L. F. bejegyzési kérelme, illetőleg az eljárás megszüntetése, míg a felperes által csatolt hiteles tulajdoni lap másolatok ezt nem tartalmazzák. Az ellentétek informatikai szakértő bevonásával lettek volna tisztázhatók, azonban az alperes bizonyítási indítványától e körben elállt. Az alperes az eljárás során előadottak, valamint az általa csatolt bizonyítékok ellentétét nem oldotta fel, annak ellenére, hogy e körben a bizonyítási teher az ő oldalán jelent meg. A felperes, illetőleg jogelődje ugyanakkor jóhiszeműen járt el, amikor a jogszabályoknak megfelelően a közjegyzői irodán keresztül kérte le a TAKERNET rendszerből származó hiteles tulajdoni lap másolatokat. Joggal bízhatott abban, hogy azok megfelelnek az ingatlan-nyilvántartási törvényben meghatározottnak, és a lekért adatok birtokában kötötték meg az adásvételi szerződést. Kétségtelen tény, hogy a
57. október
58. napján kiadott tulajdoni lap másolat a közjegyzői iroda pecsétjét nem tartalmazza, viszont a
59. október
60. napján kiadott hiteles tulajdoni lap másolat tanúsítványán az aláíráson kívül pecsét is szerepel. A felperes által felmutatott és csatolt tulajdoni lap pedig ránézésre, de gondos tanulmányozást követően sem mutat semmiféle eltérést a hiteles tulajdoni lap másolatoktól. Az elsőfokú ítélet megváltoztatása, és a kereset elutasítása érdekében az alperes fellebbezett. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a felperes által csatolt, valamint a TAKERNET rendszert működtető Földmérési és Távérzékelési Intézet által megküldött tulajdoni lapok közötti eltérést nem megfelelően értékelte. A Földmérési és Távérzékelési Intézet adatbázisa - beleértve az archivált tulajdoni lapokat is kétséget kizáróan igazolja, hogy a tulajdoni lap jelenleg és egy adott múltbéli időpontban mit tartalmazott. A Földmérési és Távérzékelési Intézet által küldött tulajdoni lapokból egyértelműen kiderül, hogy
61. október
62. napján és
63. október
64. napján a tulajdoni lap az ingatlanra vonatkozó terheket rögzítette. A III. rész
65. pontja alatt önálló szöveges bejegyzésként tartalmazta P. L. F. jelzálogjog bejegyzési kérelmét, és az igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetése miatt az eljárás megszüntetését. Az általuk csatolt és a Földmérési és Távérzékelési Intézet által is megerősített tulajdoni lappal tehát cáfolták a felperesnek azt kereseti tényállítását, hogy az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában a perbeli ingatlan tulajdoni lapja tehermentes ingatlant mutatott, további bizonyítási kötelezettség őket nem terhelte, és erre figyelemmel nem kérték szakértő kirendelését sem. Utalt arra is, hogy a
66. október
67. napjára szóló tulajdoni lap és tanúsítványa nem minősül közokiratnak a közjegyzői iroda bélyegző lenyomatának hiányában. Megismételte azt az álláspontját is, hogy a Földmérési és Távérzékelési Intézet által benyújtott tulajdoni lap, valamint a felperes által csatolt tulajdoni lap között különbség van, így a dupla vonalazás hiánya, a folytatás az előző lapról III. részfelirat és a tulajdoni lap III. részének teljes hiánya. A megtévesztő tartalmú tulajdoni lapot nem az alperes szolgáltatta a felperes részére, és a Földmérési és Távérzékelési Intézet zárt informatikai rendszeréből adódóan egyértelműen bizonyított, hogy a tulajdoni lapot nem is a földhivatali rendszeren belül manipulálták. Az adásvételi szerződést szerkesztő ügyvédnek egyébként körültekintő eljárás esetén intézkednie kellett volna az ingatlan tulajdoni lap másolatának beszerzéséről, és nem támaszkodhatott volna kizárólag az ingatlan eladójának állítására, az általa átadott adatokra és iratokra. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezés alapos. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a másodfokú bíróság módosítja annyiban, hogy
68. október
69. napján és
70. október
71. napján dr. H. L. g.-i közjegyzőtől a perbeli ingatlan hiteles tulajdoni lap másolatának kiadását nem a felperes ügyvédje, hanem K. J-né kérte.
72. október
73. napján a közjegyzői irodában megjelent a felperes is. Mellőzi a tényállásból azt a megállapítást, hogy a P. L. F.-et megillető jelzálogjog bejegyzés iránti kérelem benyújtását követően az alperes a tulajdoni lapon semmilyen bejegyzést nem tett. Kiegészíti ugyanakkor a tényállást azzal, hogy a Földmérési és Távérzékelési Intézet által működtetett TAKERNET rendszer szerint
74. augusztus
75. napján a perbeli ingatlan tulajdoni lapján széljegyként szerepelt P. L. F. jelzálogjog bejegyzés iránti kérelme.
76. szeptember
77. napjától a tulajdoni lap III/
78. pontja önálló szöveges bejegyzésként tartalmazta, hogy P. L. F. jelzálogjog bejegyzési kérelme alapján indult eljárás az igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetése miatt megszüntetésre került.
79. október
80. napján és
81. október
82. napján a perbeli ingatlan tulajdoni lapjának (TAKERNET által generált megrendelési szám: 111/222/2007 és 111/333/2007) III. rész
83. pontjában az alábbi bejegyzés szerepelt: „Önálló szöveges bejegyzés P. L. Gy., R. M. utca
84. II/
85. szám alatti lakos jelzálogjog bejegyzési kérelme az igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetése miatt eljárás megszüntetve". A dr. H. L. g.-i közjegyző irodája által
86. október
87. napján és
88. október
89. napján kiadott hiteles tulajdoni lap másolat a fenti önálló szöveges bejegyzést a tulajdoni lap III. részén nem tartalmazta. A tényállás módosítására is figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi következtéseket vont le. A felperes arra alapította a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti keresetét, hogy az alperes
90. május
91. napján elmulasztotta P. L. F. jelzálogjog bejegyzés iránti kérelmének széljegyzését, és a perbeli ingatlant terhelő jelzálogjogra az általa és jogelődje által
92. október
93. napján megkötött adásvételi szerződés időpontjában a tulajdoni lap sem széljegyként, sem pedig önálló szöveges bejegyzésként nem utalt. Károsodása azáltal következett be, hogy tehermentes ingatlant nem szerezhetett, a már kifizetett vételárat az eladó a jogerős marasztaló ítélet ellenére nem fizette vissza, az ellene indított végrehajtási eljárás pedig eredményre nem vezetett. A közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésének akkor van helye, ha a kártérítés általános [
94. évi Ptk. 339.§