...i Ítélőtábla Gf.IV.40.047/2014/
- szám A ...i Ítélőtábla ... jogtanácsos által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - dr. Horváth Marcell ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen ügyvezető felelősségének megállapítása iránt indított perében a ... Törvényszék
- június hó
- napján kelt .... számú ítélete ellen az I.-II. rendű alperesek által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi í t é l e t e t:: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az I.-II. rendű alpereseket, hogy egyetemleges kötelezettséggel fizessenek meg a felperesnek 15 napon belül 15.000,- (tizenötezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a Cstv. 33/A. §-a alapján megállapította, hogy az alperesek - akik a C. Bt. adós vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben - az adós fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, és ezáltal az adós vagyona 39.750.000,- forinttal csökkent. Megállapította, hogy az alperesek a vagyoncsökkenésért a hitelezőkkel szemben egyetemlegesen felelősek. Kötelezte az alpereseket, hogy 60 napon belül fizessenek be a ... Törvényszék letéti számlájára vagyoni biztosíték címén 19.427.138,- forintot. Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a C. Bt.
- szeptember ó
- napján fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben volt, mivel
- évtől folyamatos adóvégrehajtás alatt állt,
- augusztus hó
- napján az adótartozása 4.424.960,- forint volt, melyre likviditási helyzetére hivatkozással fizetési könnyítést kért. Kiemelte, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet fennállása igazságügyi szakértő kirendelése nélkül is megállapítható volt. Utalt arra, hogy a felperes és alperesek a bíróság Pp.
- §
(3)bekezdésén alapuló felhívása ellenére nem kérték igazságügyi szakértő kirendelését. Megállapította, hogy alperesek a Cstv. 31. §
(1)bekezdése szerinti kötelezettségeiket nem teljesítették, ezért a Cstv. 33/A.§
(3)bekezdése szerint a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kellett. Kiemelte, hogy alperesek a hitelezői érdekek elsődlegességét megsértették azzal, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte után,
- szeptember hó
- és
- június
- napján 39.750.000,- forint kölcsönt nyújtottak a P. Kft.-nek, melynek egyik tagja és ügyvezetője a II. rendű alperes volt. Megállapította, hogy az adós vagyona ezáltal csökkent, a kölcsönadott összegek hitelezői igények kielégítésére fordíthatósága lehetetlenné vált. Álláspontja szerint az alperesek a Pp.
- §
(3)bekezdése szerinti felhívás ellenére nem bizonyították, hogy a kölcsönnyújtás folytán a hitelezői érdekek nem sérültek, illetve azt, hogy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtették a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, az adós gazdálkodó szervezet legfőbb szerve intézkedésének kezdeményezése érdekében. Utalt arra, hogy a vezetői felelősség megállapítása mellett a keresettel egyezően kötelezte alpereseket vagyoni biztosíték nyújtására. Az ítélet ellen az alperesek terjesztettek elő fellebbezést, fellebbezésükben elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a kereset elutasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra, és új határozat hozatalára utasítását kérték hivatkozással arra, hogy az adós
- szeptember hó
- napján nem volt fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben. Kiemelték, hogy a felperesnek e tényállítást szakértői véleménnyel kellett volna alátámasztania, a felperes azonban tájékoztatás ellenére igazságügyi szakértő kirendelését nem indítványozta, a költségeket nem előlegezte. Álláspontjuk szerint bíróságnak a szakértői bizonyítást hivatalból el kellett volna rendelnie. Kifejtették, hogy a fizetési könnyítés iránti kérelemnek a felperes
- október hó
- napján az Art.
- §-a alapján a fizetési nehézség átmeneti jellege folytán helyt adott, ezért a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet nem állott fenn
- szeptember hó
- napján, figyelemmel arra is, hogy adós eszközei a
- évi főkönyvi kivonatok alapján kötelezettségeit meghaladták. Sérelmezték, hogy az elsőfokú bíróság nem a Pp.
- §
(3)bekezdésének megfelelő tartalommal tett eleget kioktatási kötelezettségének, és azt, hogy a Pp. szerint indokolt kérelem hiányában határozott a vagyoni biztosíték nyújtásáról. A felperes fellebbezési helybenhagyását kérte. ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének A fellebbezés nem megalapozott. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az elsőfokú eljárás iratai alapján az alábbiakkal kiegészíti: A
- szeptember hó
- fordulónappal elkészített közbenső mérleg szerint adós vagyona 45.491.000,-forint eszköz, mely kizárólag az adós ügyvezetőivel szemben a tevékenység zárómérleg szerinti vagyon átadásának elmulasztása miatti követelés. Az így kiegészített tényállásra figyelemmel helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság az alperesek felelősségét a Cstv. 33/A. §-a alapján, azonban a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének jogi indokolását az alábbiak szerint pontosítja: A Cstv. jelen ügyben alkalmazandó 33/A. §
(3)bekezdés utolsó fordulata értelmében, amennyiben a vezető nem teljesíti a Cstv. 31. §
(1)bekezdés a)-b) pontja szerinti beszámoló készítési irat és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettségét, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell. Alperesek a felszámoló és a felszámolást lefolytató bíróság felhívása ellenére a Cstv. 31. §
(1)bekezdése szerinti kötelezettségeiknek nem tettek eleget. A vélelem a bírói gyakorlat (... Ítélőtábla
- június hó
- napján megtartott 27-ei kollégiumi ajánlása) alapján széles terjedelmű, kiterjed arra, hogy a legutolsó még ismert vagyoni helyzethez képest kimutatható vagoncsökkenés a fenyegető fizetésképtelenség törvényi tényállásának megvalósulása után következett be, és a vezető tisztségviselő vétkes - a törvényi követelménnyel ellentétes - magatartásával áll okozati összefüggésben. Ha a rendelkezésre álló adatok ezzel ellentétes tények megállapítására nem alkalmasak, mégpedig gyakran éppen az ügyvezetőknek felróható kötelezettségszegések miatt, akkor a vélelem a felelősség valamennyi tényállási elemének megállapítását lehetővé teszi: ez esetben a tényállási elemeket - a fizetésképtelenség bekövetkezésének dátumát, az ezt követő vagyonvesztés tényét, mértékét, a vezető tisztségviselők magatartásával mutatott összefüggéseket - nem szükséges vizsgálni (... Ítélőtábla .... számú határozat). A Cstv. 33/A. § szerinti vélelem a Cstv. 33/A. §
(1)bekezdése szerinti tényállás minden elemére kiterjed (...i Ítélőtábla .... szám). Fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság .... szám alatt tájékoztatta a feleket arról, hogy a perben a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell, ami azt jelenti, hogy vélelmezni kell a Cstv. 33/A. § szerinti valamennyi törvényi tényállási elem meglétét, nevezetesen azt, hogy a felperes által sérelmezett kölcsönügyletek időpontjában az adós társaság fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben volt, hogy ezek az ügyletek a társaság vagyonát csökkentő, illetőleg a hitelezői igények kielégítését meghiúsító ügyletek voltak, és hogy az ügyvezetők ebben a körben ügyvezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembe vételével látták el. Tájékoztatta az alpereseket a Pp. 3. §
(3)bekezdése alapján arról, hogy a vélelem folytán e perben a vélelmezett tényekkel szembeni ellenbizonyítás az alpereseket terheli, az alpereseknek kell bizonyítaniuk azt is, hogy a támadott ügyletek időpontjában az adós társaság nem volt fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben. Figyelmeztette a másodfokú bíróság az alpereseket, hogy amennyiben a megadott határidőn belül bizonyítási kérelmet nem terjesztenek elő, a bíróság a további bizonyítást mellőzi, és az ügyben a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Az alperesek a felhívást követően magánszakértői véleményt csatoltak, egyéb bizonyítási indítványt nem terjesztettek elő. A magánszakértői vélemény a főkönyvi kivonat és analitikus könyvelés hiányában kizárólag a 2010. évi mérleg és eredménykimutatás elemzése alapján tett megállapításokat, nem tényadatokon alapul, így a fizetésképtelenség vélelmének megdöntésére nem volt alkalmas, alperesek a reájuk háruló bizonyítási kötelezettségnek nem tettek eleget. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel kiemeli a másodfokú bíróság, hogy a perben a Pp. 164. §
(2)bekezdése szerinti törvényi felhatalmazás hiányában hivatalból bizonyítás elrendelésének nem volt helye. Az alperesek igazságügyi szakértő kirendelését nem indítványozták, az adós iratai hiányában a szakértői bizonyítástól eredmény sem várható. A gazdasági társaság felszámolója a társaság ügyeit, az alperesek intézkedéseit az irathiánnyal érintett időszakra az iratok hiánya miatt nem tudta megvizsgálni, a kölcsönszerződésből eredő követelést a kölcsönvevőkkel szemben az iratok hiánya miatt nem tudta érvényesíteni. A Cstv. 33/A. §
(3)bekezdése szerinti vélelem ezt orvosolja, és a vélelmet az alperesek a perben megdönteni nem tudták. Tévesen hivatkoztak az alperesek arra, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok lényeges megsértésével indokolt kérelem hiányában döntött a vagyoni biztosítékról. A felperes a keresetében előadott tényállás alapján kérte a Cstv. 33/A. §
(1)bekezdése szerinti felelősség megállapítását, és az alperesek biztosíték nyújtásra kötelezését, az elsőfokú bíróságnak a kérelmekről a tényállítás és a megjelölt jogcím figyelembe vételével kellett döntenie. Jelen esetben az elsőfokú bíróság a vagyoni biztosítékra vonatkozó döntését a kereseti tényállítás elfogadására alapította. Az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének ezzel eleget tett, a határozat felülbírálható, szükségtelen az elsőfokú bíróság határozatának hatályon kívül helyezése. A Civilisztikai Kollégiumvezetők 2012. október hó 18-19. napján megtartott országos tanácskozásán kialakított egységes álláspont szerint a Cstv. 33/A. §
(3)bekezdésében meghatározott vélelem a vezető tisztségviselő felelősségének valamennyi tényállási elemére kiterjed, így a vélelem beállta esetén az egyes tényállási elemek további valószínűsítése nélkül, önmagában a vélelem alapján kötelezhető a vezető tisztségviselő a vagyoni biztosíték nyújtására. A fent kifejtettek szerint pedig a perbeli esetben a vélelem fennáll, ezért helyesen kötelezte az elsőfokú bíróság az alpereseket vagyoni biztosíték nyújtására. Fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alperesek fellebbezése alaptalan volt, ezért a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelesek a felperes másodfokú eljárásban felmerült költségét megtéríteni. P é c s,
- május
- Dr. Kovács Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Gyöngyösiné dr. Antók Éva s.k. előadó bíró, Dr. Berki Csilla s.k. bíró