A határozat elvi tartalma: A Btk.
- §-ának téves alkalmazása csak akkor felülvizsgálati ok, ha kihatott a bűnösség megállapítására, vagy törvénysértő büntetés kiszabását eredményezte. KÚRIA Bfv.I.1639/2014/7.szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő március hó
- napján tartott v é g z é s t: A kábítószerrel visszaélés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Győri Törvényszék B.280/2012/
- számú, valamint a Győri Ítélőtábla Bf.108/2012/
- számú ítéletét I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem terjeszthet elő. I n d o k o l á s A Győri Törvényszék a
- október
- napján kihirdetett B.280/2012/
- számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki kábítószerrel visszaélés bűntettének kísérletében [
- évi IV. törvény 282/A. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés] és kábítószerrel visszaélés vétségében [1978. évi IV. törvény 282. §
(1)bekezdés,
(5)bekezdés a) pont]; ezért őt halmazati büntetésül három év négy hónap börtönbüntetésre és a közügyektől öt év eltiltásra ítélte. Rendelkezett a lefoglalt bűnjelek elkobzásáról és a bűnügyi költség viseléséről is. A bejelentett fellebbezések alapján másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla a
- október
- napján kihirdetett Bf.108/2012/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a terhelt terhére megállapított kábítószerrel visszaélés bűntettének kísérletét társtettesként elkövetettnek minősítette, egyebekben helybenhagyta azt. A jogerős bírósági határozatok ellen az I. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdés b) pontjára alapozva. Az indítványozó szerint az I. rendű terhelttel szemben a büntetőjog szabályainak megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, mivel a büntetés kiszabása során a védence javára szóló enyhítő körülményeket az eljárt bíróságok nem tárták fel teljes körűen, és ezért - bár számos méltánylást érdemlő körülményt feltártak - nem döntöttek úgy, hogy a terhelt a büntetés fele részének letöltése után legyen feltételes szabadságra bocsátható. Indítványához csatolt. enyhítő körülményekre vonatkozó igazolásokat is Emellett sérelmezte, hogy bár az elbíráláskor hatályba lépett új Büntető Törvénykönyv védencére nézve - a feltételes szabadságra bocsátás kapcsán - enyhébb rendelkezéseket tartalmaz, az eljárt bíróságok az
- évi IV. törvény
- §-ában foglalt szabály ellenére nem azt, hanem az elkövetéskor hatályos törvényt alkalmazták. Ezzel kapcsolatos érvelésében a Kúria BH 2012.
- szám alatt közzétett eseti döntésére, valamint a 4/
- számú kollégiumi véleményére is utalt. Ezért elsődlegesen arra tett indítványt, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat változtassa meg, és a kiszabott büntetés mértékét enyhítse, másodlagosan arra, hogy állapítsa meg, miszerint a terhelt a szabadságvesztés fele részének kitöltése után feltételes szabadságra bocsátható, amennyiben pedig ezt nem találja teljesíthetőnek, alkalmazza a feltételes szabadság lehetséges időpontja kapcsán az elbíráláskor hatályos Büntető Törvénykönyvet. Végül indítványozta a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését és az első fokon eljárt bíróság új eljárásra utasítását is. A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta. részben a Álláspontja szerint az enyhítő körülmények feltárása és azok mérlegelése, illetve azok függvényében a büntetés kiszabása nem képezheti felülvizsgálat tárgyát, és ezért az indítvány e részében törvényben kizárt. Nem találta alaposnak a felülvizsgálati indítványt a büntető törvény időbeli hatályára vonatkozó szabály téves alkalmazására hivatkozó részében sem. Megítélése szerint ugyanis a halmazatban álló bűncselekmények büntetési tétele, valamint a büntetés enyhítésére vonatkozó anyagi jogi rendelkezések nem változtak, ugyanakkor az elbíráláskor hatályos törvény alapján a szabadságvesztés generális minimuma, valamint a halmazati büntetésként kiszabható szabadságvesztés felső határa szigorodott, így az I. rendű terhelttel szemben az elbíráláskor hatályos büntetőjogi rendelkezések nem biztosítottak lehetőséget az enyhébb elbírálásra. Ezért arra tett indítványt, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat az I. rendű terheltre vonatkozó részében hatályában tartsa fenn (BF.1498/2014.). Az indítványozó a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára tett észrevételében a felülvizsgálati indítványban foglaltakat fenntartotta, hangsúlyozva, hogy nem az eljárt bíróságok értékelő tevékenységét támadta, hanem a konkrét, meglévő enyhítő körülmények értékelésének hiányát sérelmezte. -.-.-.- A Kúria a Be.
- §
(4)bekezdése alapján a megtámadott határozatok felülvizsgálata során a felülvizsgálati indítványban megjelölt okra volt figyelemmel; emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely
(5)bekezdése alapján a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában megjelölt, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre is. Ilyen eljárási szabálysértést azonban sem az első-, sem a másodfokú bíróság eljárásában nem észlelt. A Be. 416. §
(1)bekezdés - indítványban felhívott - b) pontja alapján a bíróság jogerős határozata ellen akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. Mindebből következően a felülvizsgálat keretében a jogerős határozatban megállapított büntetés önmagában nem, hanem csak akkor vizsgálható felül, ha a cselekmény törvénysértő minősítése vagy más büntető anyagi jogi szabály megsértése miatt szabtak ki törvénysértő büntetést, vagy alkalmaztak törvénysértő intézkedést. Ezért önmagában a büntetés vagy intézkedés nem támadható; erre csak akkor van törvényi lehetőség, ha a kiszabott büntetés, illetve alkalmazott intézkedés neme vagy mértéke a büntető törvény valamely, mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik, a büntető anyagi jog valamely szabályát sérti. A téves minősítés vagy más anyagi jogi szabály megsértése miatt pedig akkor van helye felülvizsgálatnak, ha emiatt a kiszabott büntetés, illetőleg annak felfüggesztése vagy az alkalmazott intézkedés törvénysértő. Így akkor, ha a bűncselekmény minősítése, valamint a kiszabott büntetés neme és mértéke törvényes, azok a körülmények, amelyekre a bíróság a büntetés kiszabása során figyelemmel volt, önmagában nem képezhetik felülvizsgálat tárgyát, és nincs helye felülvizsgálatnak - miután ez mérlegelésétől függ - azon rendelkezés alkalmazásának mellőzése miatt sem, amely alapján a bíróság akként dönt, hogy a terhelt a büntetés fele részének letöltése utáni feltételes szabadságra bocsátható. Nem alapos a felülvizsgálati indítványnak az 1978. évi IV. törvény 2. §-ára történő hivatkozása sem. A Btk. 2. §
(1)bekezdése szerint a bűncselekményt az elkövetése idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni; a
(2)bekezdés szerint azonban az elbíráláskor hatályos törvényt kell alkalmazni, ha az új törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el. Ugyanígy rendelkezett az
- évi IV. törvény
- §-a is. A Btk.
- §-a valóban olyan - anyagi jogi - szabály, aminek megsértése megalapozhatja a felülvizsgálatot, és ahogy azt a Kúria BH 2012.
- szám alatt közzétett döntésében kifejtette: az elkövetéskor hatályos törvény téves alkalmazása az elbíráláskor hatályos törvény helyett a felülvizsgálati eljárásban anyagi jogszabálysértés címén támadható. Azonban a Btk.
- §-ának téves alkalmazása csak akkor felülvizsgálati ok, ha az kihatott a bűnösség megállapítására, vagy törvénysértő büntetés kiszabását eredményezte (BH 2014.293.). Miként a Kúria az előbbiekben már kifejtette: a Be.
- §
(1)bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálatnak csak akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése vagy a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetés kiszabására kerül sor. A terhelt terhére megállapított bűncselekményeket az elkövetéskor hatályban volt 1978. évi IV. törvény 282/A. §
(3)bekezdése és az elbíráláskor hatályos Btk. [2012. évi C. törvény] 176. §
(3)bekezdése is bűncselekményként rendeli büntetni, és azonos büntetési tétellel fenyegeti. Így emiatt az új törvény alapján nem lett volna lehetőség az enyhébb elbírálásra. A feltételes szabadsággal kapcsolatos rendelkezés - ahogy azt a Kúria indítványozó által is felhívott BKv 4/
- számú kollégiumi véleménye is tartalmazza - ugyan az elbírálás része, azonban az ezzel kapcsolatos rendelkezés nem érinti a büntetés törvényes voltát, és - amennyiben a büntetés törvényes - önmagában nem alapozza meg a felülvizsgálatot. Miután a megtámadott határozatokban az eljárt bíróságok törvényes nemű és mértékű büntetést szabtak az I. rendű terhelttel szemben, az indítványnak a Btk.
- §-ára hivatkozó része nem alapos. A Kúria ezért a megtámadott határozatokat - a Be.
- §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva - az I. rendű terhelt tekintetében a Be.
- §-ára figyelemmel hatályában fenntartotta. Az ismételt indítvánnyal kapcsolatos tájékoztatás a Be.
- §
(4)bekezdés b) pontján, valamint 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel a Kúria az ugyanazon jogosult által ismételten, vagy a más jogosult által, azonos tartalommal előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- március
- Dr. Mészár Róza s.k. a tanács elnöke, dr. Csák Zsolt s.k. előadó bíró, dr. Vaskuti András s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő