Pécsi Ítélőtábla Pf.I.20.229/2006/
- szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla a dr. Fabó Tibor ügyvéd (Pécs, Mária utca 29.) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a Rokonai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Rokonai Balázs ügyvéd 1118 Budapest, Kelenhegyi út 60/B.) által képviselt I.rendű alperes neve (címe) alperes ellen személyhez fűződő jogok megsértése miatt indított perében a Somogy Megyei Bíróság
- április
- napján kelt 5.P.21.333/2005/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - részben megváltoztatja és mellőzi annak megállapítását, hogy az alperes megsértette az Európai Bizottság 874/2004/EK rendeletének
- cikkében foglaltakat. A keresetet ebben a részében elutasítja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 70.000 (hetvenezer) forint másodfokú perköltség, valamint az államnak - az állami adóhatóság felhívására - 30.000 (harmincezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a finnországi székhelyű XY által alapított felperes gazdálkodó szervezet cégbejegyzésére
- január 16-án került sor és
- februárjától x-i székhellyel működik, ahol mintegy 5000 fő részére biztosít munkát. X. városában X Kft név alatt közismert, támogatja a város sport- és kulturális életét. Az alperes
- április 3-án internet domain név igénylőlap benyújtásával kezdeményezte - egyebek között - az x.hu domain név részére történő delegálását. A regisztráció megtörtént, azóta az alperes az x.hu domain használója. A felperes 2001-ben szerzett erről tudomást, tárgyalásokat kezdett az alperessel a domain név átengedéséről, közöttük azonban megállapodás nem jött létre. A honlapon tartalomszolgáltatás nem folyt
- augusztus elejéig, amikor az x.hu weboldalra egy terjedelmes rózsaszín emberi ülepet ábrázoló karikatúra került felhelyezésre, alatta „Tükör Neked!" felirattal. A felperest kereső internet használók a honlapot összefüggésbe hozták a felperessel, így az ott megjelenő tartalom alkalmas volt arra, hogy a felperessel szemben kedvezőtlen értékítéletet alakítson ki. A keresetlevél benyújtását követően az elsőfokú bíróság ideiglenes intézkedéssel kötelezte az alperest a fenti ábra eltávolítására, melyet követően a honlapon egy nyitott ajtajú, zöld fa árnyékszék jelent meg. Ennek eltávolítására ugyancsak ideiglenes intézkedéssel kötelezte az elsőfokú bíróság az alperest. Az alperes mezőgazdasági őstermelő növénytermesztéssel foglalkozik. volt 2000-ben is, és jelenleg is A felperes kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette személyhez fűződő jogait, figyelemmel arra, hogy az x.hu domain név alatt tett közzé a jó hírneve megsértésére alkalmas tartalmakat. Kérte ezért a jogsértés megállapításán túl az alperesnek a jogsértés abbahagyására való kötelezését, a további jogsértő magatartástól való eltiltását és 500.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére való kötelezését. Kérte továbbá, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes joggal való visszaélést valósított meg az x.hu domain név regisztráltatása és használata során, állapítsa meg, hogy az alperes megsértette az Európai Unió Bizottsága 874/2004/EK rendeletének
- cikkében foglaltakat. Kérte, hogy a bíróság a rosszhiszeműen regisztráltatott és használt x.hu domain nevet vonja vissza az alperestől. Másodlagos kereseti kérelemként elégtétel adására kérte kötelezni az alperest. Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy az Eszközök, Laptopok, Computerek, Olvasók, Tartozékok, Egyebek, Qalitásosan szavak kezdőbetűiből alkotta meg az elcoteq mozaikszót, mely az általa végezni kívánt tevékenységek elnevezései kezdőbetűinek összeolvasásából tevődik össze. A felperesi gazdasági társasághoz nincsen köze, az általa működtetett honlap nem hozható összefüggésbe a felperessel, így az ott megjelenő tartalom nem sértheti a felperes személyhez fűződő jogait, így a jó hírnevét sem. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes, mint domain használó az „x.hu" névvel regisztráltatott internetes honlapon megjelenő tartalmak nagy rózsaszín emberi ülepet ábrázoló karikatúra és az alatta „Tükör Neked!" felirat, illetve a nyitott ajtajú fa árnyékszék - közzétételével megsértette a felperes személyhez fűződő jogait. Kötelezte a jogsértés abbahagyására és eltiltotta a további jogsértéstől, továbbá 500.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére is kötelezte az alperest. Megállapította azt is, hogy az alperes az x.hu domain név regisztrálása és használata során megsértette az Európai Bizottság 874/2004/EK rendeletének
- cikkében foglaltakat. Az alperestől az x.hu domain nevet visszavonta és ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint az x név kereskedelmi névnek minősül, így az tényleges értéket képvisel a felperes számára, s az összefüggésbe hozható a felperessel, amit a felperes által csatolt internetes írások is igazolnak. Igazolják azt is, hogy a felperessel szemben kedvezőtlen értékítélet kialakítására az alperes által megjelentetett karikatúrák alkalmasak voltak, ezért a jogsértés tényének megállapítása, további jogsértéstől való eltiltás és jogsértés abbahagyására irányuló kereseti kérelmek alaposak. Megállapította azt is, hogy a felperes 5000 fő munkavállalót foglalkoztató X-ett közismert és elismert cég, melynek kereskedelmi neve és az alperes által regisztráltatott domain név összetéveszthető és összefüggésbe hozható, ezáltal a felperesnél az alperes magatartása miatt a joghátrány bekövetkezett, a felperes kedvezőtlen színben tűnt fel, ezért a nem vagyoni kártérítés iránti igénye is alapos. Megállapította, hogy az elcoteq.hu domain név regisztrációjakor hatályos Delegálási és Regisztrációs Szabályzat 7/F. pontja a delegálás visszavonását teszi lehetővé arra az esetre, ha az igénylő a domaint és/vagy a domain nevet jogellenesen, megtévesztően, rosszhiszeműen használja, illetőleg igényelte. Ezen túlmenően figyelemmel volt arra, hogy Magyarország
- május 1-től az Európai Unió tagja, ezért az Európai Bizottság 874/
- számú rendeletének
- cikkében foglaltakat is alkalmazni kell, így a kereset a rendelet megsértésének megállapítása iránti részében is alapos. Megállapíthatónak találta ennek alapján azt is, hogy mivel az alperes mezőgazdasági őstermelő, olyan vállalkozást nem folytat, melynek a domain név a közismert elnevezése lenne, ezért nem áll fenn az alperes vonatkozásában olyan jogos érdek, amely miatt a jogsértés megállapítása esetén a domain név visszavonására nem kerülhetne sor. Elutasította ugyanakkor a jóhiszeműség és tisztességes eljárás követelménye megsértésének megállapítása iránti keresetet, figyelemmel arra, hogy a megállapítási keresetnek a Pp.123.§-ában írt feltételei nem álltak fenn. Az ítélet ellen, annak részbeni megváltoztatása és a kereset teljes elutasítása érdekében az alperes fellebbezett. Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az alperes nem sértette meg a felperes személyhez fűződő jogait, ezért a bíróság iratellenesen és kifejezett jogalap hiányában adott helyt a kereseti kérelemnek. Hivatkozott arra is, hogy az Európai Bizottság 874/2004/EK. rendelete a .eu felsőszintű domain bevezetésére és funkcióira vonatkozó általános szabályok, valamint a bejegyzésre irányadó elvek megállapításáról szól, ezért a jelen ügyben az nem alkalmazható, így annak megsértését sem állapíthatta volna meg az elsőfokú bíróság. A felperes fellebbezési helybenhagyását kérte. ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének A fellebbezés kisebb részben alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és abból túlnyomó részt helyes következtetést levonva hozta meg az érdemi döntését. A felperes fellebbezésének indokolásában anyagi és eljárási szabályok megsértésére hivatkozással kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását, s a másodfokú tárgyaláson hivatkozott arra is, hogy az internet jogilag rendezetlen világában a személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó polgári jogi szabályok nem alkalmazhatók, így azok megsértése sem állapítható meg. Téves ez az álláspont. A Polgári törvénykönyvről szóló
- évi IV. tv. (Ptk.)1.§-ának
(1)bekezdése szerint ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat - ha eltérően nem rendelkeznek - e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni. A 2.§-ának
(2)bekezdése értelmében a törvény biztosítja a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait, továbbá törvényes érdekeit. A törvény általános kötelezettséget állapít meg a 75. §-ának
(1)bekezdésében is, mert kimondja, hogy a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak. Nincs ezért annak semmiféle jelentősége, hogy az egyes személyhez fűződő jogok megsértése milyen módon, milyen eszköz felhasználásával történik. A törvény védelmet nyújt mindenfajta személyiségi jogsérelemmel szemben, illetőleg a védelem megvalósítása érdekében a törvényben meghatározott - illetve más szabályokban megállapított, de a törvény rendelkezéseinek érvényesülését elősegítő - valamennyi jogi eszközt igénybe lehet venni. A felperes keresetében személyhez fűződő jogának megsértését állította mert, az alperes az x.hu domain név alatt jelentetett meg olyan ábrákat, amelyek a közízléssel ellentétesek. Az alperes arra hivatkozott, hogy a domain néven kívül még a felperes előadása szerint sincs semmilyen kapcsolat a felperes személye és a domain között, ezért nem követhetett el jogsértést a felperes rovására. A felperes ugyan kifejezetten nem hivatkozott a Ptk.77.§-ára, amely szerint mindenkinek joga van a névviseléshez, a kereset tartalma szerint a névviseléshez való jogának megsértését is állította. A névviseléshez való jog egyben azt is jelenti, hogy a név viselőjének joga van a neve tiszteletben tartására, másrészről pedig kizárja, hogy valaki olyan nevet viseljen amelyre nem jogosult. A Ptk.77.§-ának
(4)bekezdése értelmében a névviselési jog sérelmét jelenti különösen, ha valaki jogtalanul más nevét használja vagy jogtalanul máséhoz hasonló nevet használ. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes elcoteq kereskedelmi neve 1998. januárjától a cégjegyzékben szerepel. Ehhez képest az alperes 2000ben regisztráltatta saját részére a felperes kereskedelmi nevével teljesen azonos domain nevet anélkül, hogy ahhoz bármiféle joga vagy különös érdeke fűződött volna. Életszerűtlen az alperes által a névválasztáshoz adott magyarázat, azonban ettől függetlenül is a Ptk. fent idézett szabálya szerint köteles lett volna a felperes kereskedelmi nevétől eltérő domain nevet választani. Erre kötelezte az alperest a regisztrátorral kötött szerződés is, valamint a regisztráció-, illetőleg az igénybejelentés idején hatályos Regisztrációs Szabályzat 7.5.6.,valamint a 7.1.f. pontja is. Az alperes tehát önmagában a névválasztással már megsértette a felperes személyhez fűződő jogait, a névválasztása jogellenes volt. Az internetes szolgáltatások körében ugyanis a domain név névhasználatot jelent, amely az elektronikus szolgáltatások körében azonosítja a használót, mert annak nevét és elérhetőségét (címét) egyaránt meghatározza (LB. Pf.V.22.818/2001.). A név pedig arra szolgál, hogy a személy egy adott közösség többi tagjától megkülönböztethető legyen. A nem természetes személy célja is az, hogy magát másoktól elkülönítésre alkalmas módon megjelölje, s ekként biztosítsa, hogy a név alapján őt - és csakis őt - lehessen felismerni. A névviselés joga ezért lényegében azt jelenti, hogy a jogszabály védi a már felvett nevet, s egyben jogellenesnek tartja a jogosulatlan névhasználatot. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság azt is, hogy az alperes megsértette a felperes Ptk.78.§-ával védett jó hírnevét, amikor a felperes kereskedelmi nevével azonosan elnevezett honlapon közönséges, durva és a felperesre nézve dehonesztáló képeket jelentetett meg. Éppen a felperes kereskedelmi nevének használatából következik az a tény, hogy az interneten a felperest kereső személyek az alperes által regisztráltatott domain igénybevételével kívánnak a felperes, mint céggel kapcsolatos információkhoz hozzájutni, amelyek helyett a közízlést sértő képeket találnak. Arra pedig alaptalanul hivatkozott az alperes, hogy a Ptk.78.§-ának
(2)bekezdésében meghatározott egyetlen jó hírnevet sértő magatartást sem tanúsított, hiszen az elkövetési magatartásokat a törvény szövegéből következően - csupán példálózó jelleggel sorolja fel, s a jó hírnév megsértése számtalan más - például az alperes által tanúsított - magatartás útján is megvalósítható. Alaptalanul állítja az alperes a fellebbezésében, hogy ha történt is jogsértés az nem róható az ő terhére, hiszen okirattal igazolta, hogy
- november 15-én XY részére a perbeli domain név ingyenes használatát átengedte. Külön bizonyítást igényelt volna ezért, hogy a jogsértés az ő személyéhez kapcsolódik. Az alperes a bírósághoz
- november 24-én érkezett beadványában maga adta elő, hogy „nem állítottam, hogy én nem használtam a domain nevet, hiszen a folyamatos használat biztosítva volt". E kijelentés mellett, azon túl, hogy a domain használó mindvégig az alperes volt, szükségtelen volt minden további bizonyítás a jogsértő személyére vonatkozóan. Tévesen hivatkozik az alperes fellebbezésében arra, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének a domain visszavonására vonatkozó rendelkezése kizárólag az Európai Bizottság 874/2004/EK rendeletén alapszik. A domain név regisztrálásakor hatályos és fent már hivatkozott Regisztrációs Szabályzat 7.1.f. pontja szerint a domain delegálás visszavonására kerül sor, ha az igénylő a domain nevet jogellenesen, megtévesztően használta, illetőleg igényelte. A jelenleg hatályos Domain Regisztrációs Szabályzat 6.
- pontja ugyancsak úgy rendelkezik, hogy a delegálás visszavonásra kerül, ha jogszabály vagy bíróság jogerős ítélete a választás vagy a delegálás jogellenességét állapítja meg. A fent részletesen kifejtettek szerint az alperes a felperesnek a Ptk.77.§-ában biztosított névhasználathoz fűződő joga megsértésével választotta az adott domain nevet, tehát már maga a névválasztás is jogellenes volt, ezért arról az alperes a regisztrátorral kötött szerződés alapján már köteles lett volna lemondani a felperes javára. A bíróság pedig a hivatkozott Regisztrációs Szabályzat alapján a visszavonásról helytállóan döntött. Alapos azonban az a fellebbezési érvelés, amely szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az alperes terhére az Európai Bizottság 874/
- számú rendeletének
- cikkében foglaltak megsértését állapította meg. A bizottság 874/2004/EK rendelete
- április 28-án kelt és a .eu felsőszintű domain bevezetésére és funkcióira vonatkozó általános szabályok, valamint a bejegyzésre irányadó elvek megállapításáról rendelkezik. Azon túlmenően, hogy az alperes által a domain név regisztrálására 2000-ben került sor, így a 2004-ben kelt rendeletet a regisztráció során nem sérthette meg, e rendelet hatálya nem is terjed ki a .hu domain regisztrálására és alkalmazására. Abban nem tévedett az elsőfokú bíróság, hogy a rendeletben foglaltak az EK szerződés
- cikke értelmében minden tagállamban kötelezően alkalmazandók. Kötelező jellege nyilvánvalóan csak a .eu-val kapcsolatos eljárásokra vonatkozik. A rendelet hatálya alá nem tartozó jogviszonyok esetében azonban arra nincsen lehetőség, hogy a bíróság ítéletében a rendelet megsértését kimondja. Annak azonban nincs akadálya, hogy analógia alkalmazásával a rendelet szabályaira figyelemmel legyen, például annak megállapításakor, hogy mi minősül jogos érdek nélküli eljárásnak. A fenti indokokra tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§-ának
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta és a keresetet az EK rendelet megsértésének megállapítása iránti részében elutasította. Egyebekben a megyei bíróság ítéletét - fellebbezett részében - helybenhagyta. Az alperes fellebbezése alapvetően sikertelen volt, ezért a Pp. 78.§-ának
(1)bekezdése alapján köteles a felperes másodfokú eljárásban felmerült költségét megfizetni. A felperest képviselő ügyvéd munkadíjának összegét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet 3.§-ának
(1)és
(3), valamint
(5)bekezdése, s a 4/A.§-a alapján általános forgalmi adóval növelt összegben állapította meg. E körben figyelemmel volt a bíróság arra is, hogy az alperes perelhúzó magatartása következtében a felperes képviselőjének három másodfokú tárgyaláson kellett megjelennie. A tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt másodfokú eljárási illetéket a sikertelen fellebbezésére tekintettel köteles az alperes megfizetni az államnak a Pp. 78.§-a és 85/A.§-ának
(4)bekezdése alapján, figyelemmel a 6/1986. (VI. 26.) IM. rendelet 13.§-ának
(2)bekezdésére is. P é c s ,
- február
- Dr. Lábady Tamás s.k. a tanács elnöke, Dr. Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet s.k. előadó bíró, Dr. Hrubi Adrienn s.k. bíró