Kfv.37955/2014/4 – Kúria

(1)bekezdésében írt feltételek fennállnak. Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.955/2014/

1. A Kúria az Örley Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a dr. jogtanácsos által képviselt (I.rendű alperes címe) I.r. és a dr. jogtanácsos által képviselt II.rendű alperes neve II.r. alperes elleni kisajátítási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
2. június
3. napján kelt 14.K.27.099/2014/
4. számú jogerős közbenső ítélete ellen a felperes részéről
5. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi Í T É L E T E T : A Kúria a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.27.099/2014/
6. számú közbenső ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű alperesnek 30.000,- (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000,- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I N D O K O L Á S : A ...en fekvő ... hrsz.-ú ingatlan 1997-ben megosztásra került, abból többek között kialakításra került a ... hrsz.-ú, szántó művelésű ágú, 15 hektár, 9307 m2 területű ingatlan, melyet magánszemélyek szereztek meg részarány-kiadás jogcímén. A felperes adásvétel útján az ingatlanban 731/17680 tulajdoni hányadot vásárolt 2004-ben. A ... Nemzeti Park Igazgatóság II.r. alperes az I.r. alpereshez
7. december 21-én érkezett iratában kérelmet terjesztett elő, többek között a ... hrsz.-ú ingatlan Magyar Állam javára történő kisajátítását kérte azzal, hogy a vagyonkezelő a kérelmező legyen. Az I.r. alperes a
8. június 10-én kelt B-HAT/182-19/
9. számú határozatával a II.r. alperes kérelmének helyt adott és - a ... és ... hrsz.-ú ingatlanok mellett - a ... hrsz.-ú NATURA
10. védelem alatt álló ingatlant, melyen a felperes haszonbérleti joggal rendelkezik a Magyar Állam javára „természetvédelem" jogcímen kisajátította azzal, hogy a vagyonkezelő a II.r. alperes. Az ingatlan kisajátításáért összesen 6.212.973 Ft kártalanítást állapított meg, melyből 442.603 Ft a felperest illeti meg. Az indokolás szerint a perbeli ingatlan, figyelemmel a ...i Tájvédelmi Körzet létesítéséről szóló 5/
11. (VI.18.) KöM. rendeletre (a továbbiakban: Rendelet) és a természetvédelméről szóló
12. évi LIII. törvény 28.§-ára, védett természeti területnek minősül. A kisajátítás jogcímét meghatározó, a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló
13. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Vszt.) hatálya alá tartozik a felperesi ingatlan, ugyanakkor nem alkalmazható rá a Vszt. 1.§

(2)bekezdésében meghatározott kivétel szabálya, mert egyrészt az 1992. évi L. törvény 4.§-ában foglalt kiegészítő rendelkezés alkalmazása nélkül nem volt földalapba jelölhető, másrészt az igazgatóság a földalapba jelöléshez nem járult hozzá. A Vszt.4.§

(1)bekezdésére tekintettel a kisajátítás jogcíme, indokoltsága és szükségessége, a terület védett jellege bizonyított, ezért a kisajátítási kérelemnek helyt kellett adni. A Vidékfejlesztési Minisztérium nem látott szakmai indokot a kisajátítás alóli mentesítés elrendelésére és az ingatlan állami tulajdonba vételét tartotta szükségesnek. A felperes keresettel támadta az I.r. alperes határozatát, kérve annak bírósági felülvizsgálatát és annak eredményeként hatályon kívül helyezését megállapítva, hogy a ... hrsz.-ú ingatlant a kisajátítás nem érinti. Másodlagosan kérte a kártalanítási összeg felemelését. A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős közbenső ítéletével megállapította, hogy az I.r. alperes 2014. június 10. napján kelt B-HAT/182-19/2011. számú határozatával a ... ..., ... és ... hrsz-ú ingatlanok természetvédelmi célból elrendelt kisajátításának jogalapja fennáll. Az indokolásban hivatkozott a Vszt.1.§

(1),

(2)bekezdésére,

(3)bekezdésére, 4.§

(1)-

(3)bekezdéseire, a Rendeletre és a kisajátításról szóló

1. évi
2. tvr. (a továbbiakban: Ktvr.) 4.§

(1)bekezdés l) pontjára. Érvelése szerint az ingatlanok védett természeti területnek minősülnek, a felperesi ingatlan a Vszt.1.§

(1)bekezdés a) pontja alá tartozik. A felperes maga sem vonta kétségbe, hogy ingatlan esetében 1997-ben került sor a részarány-kiadásra a Vszt. hatályba lépése után. Helytálló a II.r. alperes hivatkozása a körben, hogy a Vszt. hatályba lépése után a Vszt. hatálya alá tartozó földterületek magántulajdonba kerülésére csak igen korlátozott körben, a Vszt.3.§-ában rögzített eljárási rend betartása mellett volt lehetőség. A felperes nem tudta igazolni, hogy a ... hrsz.-ú ingatlan esetében bármilyen írásbeli nyilatkozat készült volna, amelyben a Nemzeti Park Igazgatósága bármilyen korlátozást előírt volna, illetőleg a felperes azt tudomásul vette volna. Mivel az ingatlan védettsége jelenleg is fennáll, ezért annak kisajátítása nem mellőzhető. A Vidékfejlesztési Miniszter becsatolt válaszlevelei egyértelművé teszik, hogy az ingatlan kisajátítás alóli mentesítéséhez a miniszter nem járult hozzá, így a kisajátítás mellőzésére ezen a jogcímen sincs lehetőség. A felperes résztulajdonában álló ingatlan a Vszt. hatálya alá tartozónak minősül, annak kisajátítása indokolt. Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a peres eljárás a kártalanítás összegszerűsége vonatkozásában a felülvizsgálati eljárást követően folytatható. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és a keresetnek való helyt adás iránt. Okfejtése szerint a ... hrsz-ú ingatlan kisajátításának jogalapja nem áll fenn. Az elsőfokú bíróság nem tett eleget a tényállás teljes körű felderítésére vonatkozó kötelezettségének, a feltárt tényállásból megalapozatlan, jogszabálysértő következtetéseket vont le. A felperes kiemelte, hogy a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény (a továbbiakban: Amt.) 15.§

(1)bekezdés i) pontja lehetőséget ad arra, hogy a szántó művelésű ágú földterület, mint kivétel a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával a földalapokba kijelölésre kerüljön, ennek pedig a ... hrsz-ú földterület földalapokba történő kijelölése megfelel. A földterület kijelöléséhez ugyanis a II.r. alperes 1992. június 29-én kelt levelében hozzájárult azzal, hogy a természetvédelmi korlátozásokat később fogja megadni. Ez az irat már az alapeljárásban csatolva lett, a bírósági iratok közt fellelhető, azonban az elsőfokú bíróság azt figyelmen kívül hagyta. A felperes kifogásolta, hogy a perbeli ingatlant nem teljes egészében, csak részben akarja a II.r. alperes kisajátíttatni. Az ingatlannak a 731/17686 részben tulajdonosa ... is, akinek tekintetében a kisajátítási kérelmet a II.r. alperes visszavonta. Mivel az ingatlan közös tulajdon, ezért a kisajátítás feltételeinek az egész ingatlan vonatkozásában fenn kell állnia és valamennyi tulajdonostársnak kötelező a perben állása. Ezt meghaladóan a Ktvr.4.§

(1)bekezdés l) pontja jelen ügyben nem irányadó, a kisajátítás jogalapját nem képezi. A II.r. alperes ellenkérelmében a jogerős közbenső ítélet hatályában fenntartását indítványozta. Csatolta a felperes által hivatkozott

1. június 29-én kelt nyilatkozatot és annak mellékletét is, melyben nem szerepel a felperesi ingatlan. Álláspontja szerint csak a nyilatkozat mellékletében szereplő ingatlanokra terjed ki a nyilatkozat hatálya, vagyis a felperesi ingatlanra nem. Az I.r. alperes ismerte a nyilatkozat tartalmát, annak figyelembevételével döntött, a Kúria előtti eljárásban pedig felülmérlegelés nem lehetséges. A ... tulajdoni hányadára tett utalások a felülvizsgálati kérelemben irrelevánsak, a tulajdoni hányadának állami tulajdonba vétele csere útján folyamatban van. Az I.r. alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A Kúria a felülvizsgálati eljárás során a Polgári perrendtartásról szóló
2. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 270.§

(2)bekezdése és 272.§

(2)bekezdése értelmében kizárólag a jogerős ítélet jogszerűségét vizsgálhatja, mégpedig a Pp. 275.§

(2)bekezdésére figyelemmel kizárólag a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben. A legfelsőbb bírói fórum a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye (Pp. 275.§

(1)bekezdés). A Kúria álláspontja szerint a közigazgatási és munkaügyi bíróság a jogalap körében megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette közbenső ítéletének indokolásában az irányadó tényállást, és abból az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával helytálló jogi következtetést vont le, döntésével és annak indokaival a felülvizsgálati bíróság egyetért. Az elsőfokú bíróság a jogalap vonatkozásában vizsgálta a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek nyilatkozatait, beadványait, ily módon a bizonyítékokat a Pp. 206.§

(1)bekezdésének alapulvételével a maguk összességében értékelte, és meggyőződése szerint helyesen állapította meg azt, hogy a kisajátítás jogalapja fennáll. Jogszabálysértést a rögzített tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen, vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhat meg, ilyen jogsértést azonban a Kúria nem tárt fel. A Kúria a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat rögzíti: A Vszt. 4.§

(1)bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó és törvény alapján már magántulajdonba kerülő földterületeket - a

(3)bekezdésben foglalt kivétellel - 2013. december 31-ig az állam javára - az irányadó jogszabályok szerint - ki kell sajátítani, és a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv (a továbbiakban: igazgatóság) vagyonkezelésébe kell adni. A kisajátítást az igazgatóság köteles kezdeményezni, illetőleg kérni. Az ügyben vizsgálni kellett, hogy a perbeli ingatlan a Vszt. hatálya alá tartozik-e, és érintik -e a Vszt. 4.§

(2)-

(3)bekezdésében foglalt kivételek. A Vszt. 1.§

(1)bekezdés a) pontja értelmében e törvény hatálya a

(2)bekezdésben foglalt kivétellel azokra a védett és fokozottan védett, valamint a védelemre tervezett természeti területekre (a továbbiakban együtt: védett természeti terület) terjed ki, amelyeket a mezőgazdasági szövetkezet közös használatában álló földterületek részeként törvény alapján a részarányföldtulajdonosok földjeinek kiadása, valamint a tagok és alkalmazottak földhöz juttatása, továbbá a kárpótlási árverés céljából földalapokba elkülönítettek. A felek által nem vitatottan a ... hrsz.-ú ingatlan a Rendeletre figyelemmel védett természeti terület, mely bekerült a részaránykiadáshoz kapcsolódó földalapba és részarány-kiadás jogcímén került magánszemélyek tulajdonába, így a Vszt. 1.§

(1)bekezdés a) pontja vonatkozik rá. A Vszt. 1.§

(2)bekezdése szerint nem terjed ki a törvény hatálya az

(1)bekezdés a) pontjában meghatározott, azokra a védett természeti területekre, amelyeknek az egyes földalapokba történő kijelölésére a szövetkezetekről szóló

1. évi I. törvény hatálybalépéséről, és az átmeneti szabályokról szóló
2. évi II. törvény módosításáról rendelkező
3. évi L. törvény 4.§-ában foglalt módosító, illetve kiegészítő szabályok alkalmazása nélkül is törvényes lehetőség volt, és a kijelölés az irányadó szabályoknak megfelelően történt. A Vszt. 1.§

(2)bekezdésében meghatározott feltételek konjunktívak, vagyis mindkettőnek fenn kell állnia ahhoz, hogy az adott ingatlanra ne terjedjen ki a törvény hatálya. Az 1992. évi L. törvény 4.§-a az Ámt. 15.§

(1)bekezdését módosította és ugyanezen szakaszt

(4)és

(5)bekezdéssel egészítette ki. Mivel a perbeli ingatlan földalapokba történő kijelölésére az 1992. évi L. törvény 4.§-ának módosító rendelkezése feltételt határoz meg, ezért a perbeli ingatlan földalapokba történő kijelölésére a módosító szabály alkalmazása nélkül nem volt törvényes lehetőség, így a Vszt. 1.§

(2)bekezdésében meghatározott egyik konjunktív feltétel nem áll fenn. Erre tekintettel az ingatlanra a Vszt. 1.§

(2)bekezdése nem vonatkozik, így arra a törvény hatálya kiterjed. A fenti jogi álláspontra figyelemmel nincs jelentősége annak, hogy a kijelölés az irányadó szabályoknak megfelelően történt-e, a II.r. alperes adott-e hozzájárulást ahhoz. A Kúria rögzíti, hogy az 1992. június 29-én a II.r. alperes által kiadott nyilatkozat mellékletét képező iratban nem szerepel a 0246 hrsz.-ú ingatlan. A felülvizsgálati bíróság álláspontja szerint a kisajátítás mellőzésére a Vszt. 4.§

(2)-

(3)bekezdéseiben foglaltakra figyelemmel sincs lehetőség, mivel egyrészt a kisajátítás kezdeményezésének időpontjában az érintett földterület védettsége fennállt, másrészt a mellőzéshez a természetvédelemért felelős miniszter nem járult hozzá. A perbeli esetben a kisajátítás jogalapja elsődlegesen a Vszt. hivatkozott 4.§

(1)bekezdése, azonban - a felperes álláspontjával szemben - alkalmazandó a Ktvr. 4.§

(1)bekezdés l) pontja is. A kisajátítás jogcíme a természetvédelem, arra kötelező előírást a Vszt. 4.§

(1)bekezdése tartalmaz. A felperes nem rendelkezik kereshetőségi joggal annak vitatására, hogy a II.r. alperes miért nem nyújtott be kisajátítási kérelmet a perbeli ingatlan egészére. A II.r. alperes a felülvizsgálati ellenkérelme mellékletét képező iratban igazolta, hogy ... tulajdoni hányadára vonatkozóan a csereingatlannal történő kártalanításra vonatkozó eljárás folyamatban van. A Kúria a fentiekre tekintettel a Pp. 275.§

(3)bekezdése alkalmazásával a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A pervesztes felperes a Pp. 78.§

(1)bekezdésének alapulvételével köteles a II.r. alperes felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni. A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50.§

(1)bekezdése, és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§

(2)bekezdése szerint köteles megfizetni az állam javára, külön felhívásra. Budapest,

1. december
2. Dr. Kárpáti Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő