A határozat elvi tartalma: Egyházi fenntartó minőség igazolásához hatósági bizonyítvány szükséges. Ennek hiányában a működési engedély nem adható meg. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.649/2014/7.szám A Kúria a L Ügyvédi Iroda (dr. L Ádám ügyvéd,) által képviselt felperesnek a B Ügyvédi Iroda (dr. B Á ügyvéd,) által képviselt Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal alperes ellen működési engedély módosítása tárgyú határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- február
- napján kelt 4.K.27.295/2013/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Kúria a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi 4.K.27.295/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felperes
- március
- napján érkezett kérelmében a b Idősek Otthona intézmény fenntartójaként
- január
- napjára visszamenőleg a működési engedélyében az egyházi fenntartó megjelölés visszaállítását kérte. Hiánypótlás elrendelését követően a felperes a kérelmét az előírt adatlapon terjesztette elő, kérelméhez mellékelte az Emberi Erőforrások Minisztériumához
- március
- napján benyújtott nyilvántartásba vételi kérelmét. A Békés Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala mint elsőfokú hatóság a
- május
- napján kelt BEC/01/657-4/
- számú határozatával a felperes kérelmét elutasította a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló
- évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) 17.§
(3)bekezdésére hivatkozással, megállapítva, hogy a felperes nem minősül a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4.§
(1)bekezdés m/mb) pontja szerint egyházi fenntartónak, nyilvántartásba vételéről hatósági bizonyítványt nem csatolt, a miniszteri nyilvántartásban nem szerepel. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- július
- napján kelt XIII/008091-1/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Hangsúlyozta, hogy egyházi fenntartónak csak az Ehtv. szerint nyilvántartásba vett egyház, illetve annak belső egyházi jogi személye minősül. A szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009.(XII.29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Szmr.) 2.számú melléklete 1.5.
- pontja alapján a működési engedély módosítása iránti kérelemhez csatolni kell az egyházi nyilvántartásba vételt igazoló hatósági bizonyítványt. Ezen okirat helyett a bejegyzésre irányuló, az illetékes miniszternél előterjesztett kérelem csatolása nem elegendő. Utalt arra, hogy hatósági bizonyítvány csatolásának hiányában az Emberi Erőforrások Minisztériuma honlapján ellenőrizte, hogy a felperes szerepel-e a nyilvántartásba vett egyházak között, de a nyilvántartásban a felperes nem volt feltüntetve. Leszögezte, hogy a felperes alaptalanul hivatkozik az Alkotmánybíróság 6/2013.(III.1.) AB határozatában (a továbbiakban: AB határozat) foglaltakra, mert az AB határozat nem érintette közvetlenül az egyházi fenntartók Szt. szerinti meghatározását. Hangsúlyozta, hogy a felperes nem szerepel az egyházak Ehtv. szerinti nyilvántartásában, ezért nem minősül az Szt. fogalomrendszere alapján egyházi fenntartónak, melyre tekintettel a kérelem elutasítására jogszerűen került sor. A felperes keresetet nyújtott be az alperesi határozat felülvizsgálata iránt. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kifejtette, hogy az alperes jogszabálysértést nem követett el, amikor az Szt. 4.§
(1)bekezdés m/mb) pontjában meghatározott egyházi fenntartó fogalmát, valamint az Szmr. 7.§
(4)bekezdés a) pontjában, 5.§
(2)bekezdés j) pontjában és a
- számú mellékletének 1.5.
- pontjában, az Ehtv. 17.§
(3)bekezdésében foglaltakat alkalmazta. A működési engedélyben az egyházi fenntartó módosítására abban az esetben van lehetőség, amennyiben a felperes az Ehtv. 17.§
(3)bekezdése szerinti miniszter által vezetett egyházi nyilvántartásban szerepel. Az AB határozat meghozatalát követően bekövetkezett jogszabály módosítás szintén nyilvántartásba vételi eljárás lefolytatást követeli meg, így az AB határozat szerinti alaptörvény-ellenesség megállapítása és az Ehtv. egyes rendelkezéseinek megsemmisítése ellenére a felperes nem nyerte vissza egyházi jogállását. A felperes a szükséges miniszteri nyilvántartás szerinti egyházi jogállást nem igazolta, az Szt. 4.§
(1)bekezdés m/mb) pontja szerinti egyházi fenntartónak nem volt tekinthető, ezért a kérelmét jogszerűen utasították el. A felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Sérelmezte, hogy mind az alperes, mind a bíróság a döntéshozatal során figyelmen kívül hagyta az AB határozatban foglaltakat. Állította, hogy egyháznak minősül, az AB határozata – az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 39.§
(1)bekezdése folytán konkrét joghatást kifejtve
- január
- napjára visszamenőleg helyreállította egyházi jogállását. Arra hivatkozott, hogy az AB határozat nyomán a Nyíregyházi Törvényszék a
- augusztus
- napján kelt végzése szerint egyházként tartják nyilván. Hangsúlyozta, hogy az Ehtv. mellékletében szereplő egyházakkal azonos jogállással bír, mégis a jogalkalmazó szervek eljárásuk során az AB határozat rendelkezésének alkalmazását mellőzve, az egyházi jogi státuszukban helyreállított egyházak jogi személyiségét ténylegesen nem ismerik el. Álláspontja alátámasztására más ügyeiben hozott jogerős ítéletekre, az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti egyik ügyre hivatkozott. Az alperes a felülvizsgálati hatályban tartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 272.§
(2)bekezdése és a Pp. 275.§
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban megjelölt jogszabálysértés körében vizsgálta felül és azt állapította meg, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan. A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az AB határozat rendelkezése folytán a felperes nem nyerte vissza egyházi jogállását, egyházként való nyilvántartásba vételét újra kellett kérnie. A működési engedély módosítása iránti kérelem elbírálása során a hatóságnak az eljárásra előírt feltételek teljesítését kellett vizsgálnia. A határozathozatal után bekövetkező körülményeket, a Pp. 339/A.§-a folytán a bíróság nem vehet figyelembe, ezért egy másik bírósági nemperes eljárásban hozott végzéssel történő egyházkénti elismerésnek az ügyben nem volt jelentősége. A Kúria elsődlegesen arra mutat rá, hogy az AB határozatban foglalt jogszabályi rendelkezések megsemmisítése ellenére a felperes egyházi jogállását nem nyerte vissza, ez pusztán az AB határozatból eredően nem vezethető le. Az elsőfokú bíróság helytállóan utalt az AB határozatot követő jogszabály módosításra, amely az AB határozat által előállt helyzet rendezésére szükségszerűen meghozandó jogi aktus volt, csak jogszabály módosítással lehetett rendezni az egyházakra vonatkozó jogviszonyokat. Az új szabályozás szerint is nyilvántartásba vételi eljárás szükséges az egyházi jogállás elismeréséhez. A felperes kérelmének elbírálása során hatályos és alkalmazandó volt az Szt. 4.§
(1)bekezdés m/mb) pontja, ezt a rendelkezést sem a hatóság, sem a bíróság nem hagyhatta figyelmen kívül. A működési engedély módosításához szükséges egyházi fenntartói minőséget tanúsító hatósági bizonyítvány nem került csatolásra, ezért a kérelem jogszerűen került elutasításra. Az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti, felperes által hivatkozott ügyben hozott döntésnek a perbeli ügyre közvetlen kihatása nincs, ezért arra hivatkozással sem volt más döntés hozható. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet – amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályt nem sértette meg –, a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltsége megfizetésére, amelynek mértékénél a Kúria tekintettel volt a kifejtett munkára, az ellenkérelem rendkívül rövid terjedelmére. A felperes személyes illetékmentessége folytán a tárgyi illetékfeljegyzési jog okán le nem rótt felülvizsgálati illetéket a 6/l986.(VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. Budapest, 2015. február 25. Dr. Buzinkay Zoltán sk. a tanács elnöke, Gizella sk. előadó bíró, Dr. Tóth Kincső sk. bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Márton