SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.539/2014/
- szám A Szegedi Ítélőtábla az ügygondnok neve (címe) által képviselt felperes neve (címe) szám alatti székhelyű felperesnek – a Dr. Lombos János Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Lombos János ügyvéd) által képviselt alperes neve (címe) szám alatti lakos alperes ellen tagkizárás iránt indított perében a Kecskeméti Törvényszék
- október hó
- napján kelt 10.G.21.707/2014/
- sorszámú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, indokolásának megfellebbezett részét mellőzi és azt a másodfokú bíróság jogerős ítélete indokolásának megfelelően megváltoztatja. Kötelezi a felperest, 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 40.000,- (Negyvenezer) forint másodfokú eljárási költséget. Az ügygondnok díját 15.000,- (Tizenötezer) forintban állapítja meg. Felhívja a Szegedi Ítélőtábla Gazdasági Hivatalát, hogy a fent megállapított ügygondnoki díjat az ügygondnok neve (címe) részére az EL00005/2015 számon kezelt összegből utalja ki. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: A felperest a ...-i Törvényszék Cégbírósága Cg.... cégjegyzékszámon tartja nyilván. A társaságban
- július 25-i megalakulásakor (tag 1) 40%-os, (tag 2) 10%-os, az alperes 40%-os, valamint (tag 3) 10%-os üzletrésszel rendelkezett. (Tag 1)
- január 14-én elhunyt, társasági részesedését a hagyatéki eljárásban 50-50%-os arányban (tag 4), valamint (tag 5) kapták. A felperes ügyvezetője a megalakuláskor (tag 1) és az alperes voltak, az előbbi tag halála után pedig kizárólag az alperes, akinek megbízatása
- július 2-án lejárt. Ennek folytán a ...-i Törvényszék Cégbírósága – (tag 2) bejelentése alapján – hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indított, melyben
- február 24én kelt Cgt.03-14-000278/
- sorszámú végzésével összehívta a taggyűlést a társaság székhelyére
- március
- napjára. A megismételt taggyűlés időpontjaként
- március 27-ét, minimálisan tárgyalandó napirendi pontként az új ügyvezető személyének megválasztását jelölte meg. A taggyűlés eredménytelenül zárult: a vezető tisztségviselő személyében a tagok nem tudtak megállapodni. A cégbíróság
- sorszámú végzésével –
- május 29-én – ismételten felhívta a felperest és annak tagjait a jogsértő helyzet megszüntetésére, továbbá új ügyvezető választására. Tájékoztatta egyúttal a tagokat, hogy a legfőbb szerv ülését a Ptk. 3:
- §
(3)bekezdése és 3:196. §
(4)bekezdése szerint maguk is összehívhatják és ott – amennyiben azt egyik tag sem vitatja – érvényes határozatokat hozhatnak. Rögzítette, a társaság élére felügyelőbiztos kirendelése szükséges. (Tag 2) tag
- augusztus 8-án rendkívüli taggyűlést hívott össze augusztus
- napjára, melynek napirendjén az ügyvezető-választás mellett szerepelt az alperessel szembeni, társaságból való kizárás iránti kereset benyújtására irányuló indítvány megtárgyalása. A megismételt taggyűlés időpontját augusztus 29-ében határozta meg. A meghívó tájékoztatásul tartalmazta, hogy a taggyűlés határozatképes, ha azon a tagok által leadható szavazatok többsége képviselve van. Amennyiben a taggyűlés nem határozatképes, a megismételt ülés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők által képviselt törzstőke, illetve szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes. Emellett rögzítette a tagokat megillető szavazatok arányát és számát. A meghívó a tagok részére augusztus 11-én elküldésre került. Az alperes és (tag 3) tagok vitatták a taggyűlés összehívásának jogszerűségét. A megismételt taggyűlésen (tag 2) és (tag 5) tagok vettek részt, meghívottként pedig (személy neve). A megjelent tagok egyhangú szavazatával meghozott 2014.08.26/
- számú határozatában a felperes döntött az alperesi taggal szembeni – kizárás iránti – perindításról. A felperes hatályos társasági szerződése szerint a taggyűlés a határozatait – amennyiben a törvény másként nem rendelkezik – a szavazati joggal rendelkező jelenlévők egyszerű többségével hozza meg. A felperes keresetében a Gt.
- §
(1)és
(3)bekezdéseire alapítottan kérte az alperes kizárását, valamint az eljárás jogerős befejezéséig tagsági jogai gyakorlásának felfüggesztését. Utalt a társaság
- augusztus 29-én megtartott, megismételt taggyűlésén felvett jegyzőkönyvben foglaltakra, melyben részletesen kifejtette a kizárásra okot adó körülményeket, különösen azt, hogy az alperes elmulasztott intézkedni a társaság ügyvezetői tisztségének betöltése tárgyában, annak megszűnését követően a társaság
- és
- évi mérleg- és eredmény-kimutatásaihoz kapcsolódó, a társaság által el nem fogadott taggyűlési határozatokat nyújtott be a céginformációs szolgálathoz. Emellett jogosulatlanul ügyvezetőként jelölte és nevezte meg magát, komoly tartozásokat halmozott fel. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezésében elsődlegesen a taggyűlésen hozott határozatok érvénytelenségére hivatkozott amiatt, hogy az ülés jogellenesen került összehívásra, mivel azt a Gt.
- §
(2)bekezdése szerint – az ott rögíztett idő elteltét követően – már kizárólag a cégbíróság hívhatta volna össze. A szabályszerűtlenül összehívott taggyűlésen érvényes határozatok meghozatalára sem kerülhetett sor. Nem vitatta, hogy ügyvezetői megbízatása
- július 2-án lejárt, azonban kiemelte, erről nem tudott, mivel a felperes évek óta nem működik, a tagok közötti viszony pedig megromlott. Hangsúlyozta, a cég képviseletében és érdekében indított eljárásokat a társaság követeléseinek érvényesítésére, behajtására a hitelezői igények kielégítése érdekében. Állította, tagsági jogviszonya a társaság céljainak elérését nem veszélyezteti. Hivatkozott a tagkizárással kapcsolatos bírósági gyakorlatra. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megállapítva a kereset törvényi határidőben történt benyújtását, vizsgálta a taggyűlés összehívásának szabályszerűségét. Ezzel összefüggésben a Gt.
- §
(2)bekezdése alapján kifejtette, a 30 napos határidő nem köti a tagot a taggyűlés összehívására, e jogosultsága azt követően is fennáll. Kiemelte, a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárása a felperes törvényes működésének helyreállítására irányult, a taggyűlést összehívó (tag 2) tag a bíróság végzésének tett eleget. A jogszabályban foglalt határidő csupán azt jelenti, hogy az ügyvezetői tisztség megszűnésétől számított 30 nap eltelte előtt a tag nem kezdeményezheti a taggyűlés összehívását a cégbíróságnál, de azt maga megteheti (eBDT
- 2846.). Az alperes tehát akkor, amikor vitatta az összehívás jogszerűségét, majd a taggyűlésről távolmaradt, „felvállalta annak kockázatát, hogy a cégbíróság álláspontjával ellentétesen nem a saját értelmezését, hanem a cégbíróság által is alkalmazott másik jogértelmezést teszi magáévá adott esetben a perbíróság”. Álláspontja szerint bár a cégbíróság tévesen hivatkozott az új Ptk. rendelkezéseire, a régi Gt. alkalmazása sem zárta ki a taggyűlésnek ugyanezen a módon történő összehívását, megtartását és az ügyvezető-választás napirendre tűzését. Leszögezte, a társaság az alakszerű követelményeknek is eleget tett mind a meghívó, mind a jegyzőkönyv elkészítése, kiküldése körében. Ugyanakkor megállapította, a felvett további napirendi pontok kérdésében a tag által összehívott taggyűlés nem hozhatott volna határozatot. E körben a Gt.
- §
(2)bekezdésére utalva hangsúlyozta, a taggyűlés tag általi összehívására kizárólag az ügyvezető megválasztása érdekében kerülhet sor, e jogot a jogszabály a törvényes működés biztosítása érdekében teremti meg, vagyis az így összehívott taggyűlés napirendjén csak új ügyvezető választása szerepelhet, ezért a keresetet elutasította. Nem adott helyt az eljárás felfüggesztése iránti kérelemnek sem, mert annak a Pp. 152. §
(1)bekezdésében meghatározott feltételei nem állnak fenn, továbbá a jelen pertípusban azt a Gt. 148. §
(3)bekezdése kizárja. Az ítélet indokolása ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést. Fenntartva az elsőfokú eljárás során kifejtett álláspontját hangsúlyozta, a taggyűlés érvényes határozatot csak akkor hozhatott volna, ha valamennyi tag jelen van. Lényegesnek tartotta, hogy a cégbíróság végzése is kiemelte, a legfőbb szerv ülését a tagok maguk is összehívhatják és ott – amennyiben ezt egyik tag sem vitatja – érvényes határozatot hozhatnak. Mivel a tagok között olyan mértékű viszály feszül, ami lehetetlenné teszi a közös megegyezésen alapuló döntéshozatalt, főként az ügyvezető személyét érintően, fel sem merülhetett a taggyűlésen érvényes határozat meghozatala. Véleménye az volt, az elsőfokú bíróság jogszabályellenesen értelmezte a taggyűlés szabályszerű összehívására és határozathozatalára vonatkozó törvényi rendelkezést. Kifogásolta továbbá, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta a taggyűlési meghívó postára adását és ennek folytán a 15 napos időköz megtartottságát. Tény, hogy a meghívó feladása 2014. augusztus 11-én megtörtént, azonban az eredeti taggyűlés időpontja augusztus 26. volt, így nem érvényesült a Gt. 144. §
(2)bekezdése. Egységes ugyanis a bírói gyakorlat abban a kérdésben, hogy a 15 napos időköz megsértése esetén a megismételt taggyűlés érvényes határozatot nem hozhat. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet fellebbezéssel támadott részének helybenhagyására irányult. A fellebbezés alapos. Az alperes fellebbezése egyrészt a Gt. 151. §
(2)bekezdésének, másrészt a Gt. 144. §
(2)bekezdésének az elsőfokú bíróságétól eltérő értelmezésére irányult. A Gt. 151. §
(2)bekezdése vonatkozásában az ítélőtáblának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, ha a társaságnak nem maradt ügyvezetője, a változás bekövetkeztétől számított 30 napon túl ki jogosult a taggyűlés összehívására. A Gt. 151. §
(2)bekezdése kimondja, ha a társaságnak nem maradt ügyvezetője, a taggyűlést bármelyik tag összehívhatja. Ha erre a változás bekövetkeztétől számított 30 napon belül nem került sor, vagy az nem lehetséges, akkor a taggyűlést bármelyik tag vagy hitelező kérelmére a cégbíróság hívja össze. Mind a cégbíróság, mind az elsőfokú bíróság álláspontja az volt, az itt rögzített 30 napos határidőt olyannak kell tekinteni, amely nem köti a tagot a taggyűlés összehívása tekintetében, e jogosultsága a későbbiekben is fennáll. Véleményüket arra alapították, hogy a jogszabályi határidő eltelte előtt a tag nem kezdeményezheti a taggyűlés összehívását a cégbíróságtól, de azt maga megteheti. Az ítélőtábla álláspontja ettől eltér. A felek által nem vitatottan az alperes ügyvezetői megbízatása 2012. július 2-án lejárt. Ezt követően a cégbíróság hivatalból kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárás keretében megkísérelte a taggyűlés összehívásával új ügyvezető választását, eljárása azonban nem vezetett eredményre. Majd (tag 2) tag 2014. augusztus 26-ra hívott össze taggyűlést, vagyis jóval a Gt. 151. §
(2)bekezdésében írt 30 napon túl. A Gt. 151. §
(2)bekezdéséhez fűzött miniszteri indokolás szerint a törvény a korábbi,
- évi törvényhez képest pontosította ezt a rendelkezést, bizonyos mértékben szűkítette, amikor előírta, hogy a taggyűlést bármelyik tag vagy hitelező kérelmére a cégbíróság hívja össze. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a tagon, illetve hitelezőn kívül más személy a taggyűlést nem hívathatja össze a cégbírósággal, a cégbíróság erre irányuló eljárása érdekében nem intézkedhet. Másfelől a megszabott 30 napos határidőn túli összehívás esetére korlátozza a tag, illetőleg a hitelező eljárási jogosultságát annyiban, hogy a taggyűlés összehívása érdekében ezt követően közvetlenül nem intézkedhetnek, csak a cégbíróság „közbeiktatásával”. Ezt tükrözi a jogszabály idézett szövege, amikor a cégbíróság számára a használt kijelentő móddal („hívja össze”) erre nézve kötelezettséget teremt. Ellenkező esetben a jogszabályban a 30 napos határidő felállítása felesleges lenne. Az elsőfokú bíróság álláspontjától, valamint a cégbíróság véleményétől eltérően az ügyvezetői tisztség megszűnését követő 30 napon túl a tag által összehívott taggyűlés tehát nem lehet szabályszerű, azon érvényes határozatok nem hozhatók. A szabályozás jogpolitikai indoka, hogy leszűkítse azt az időt, melyben a társaság törvényes képviselet nélkül működik úgy, hogy arról a cégbíróságnak tudomása nincs, melynek következtében a számára biztosított törvényi lehetőségekkel élve, kötelezettségeit teljesítve sem tud fellépni ellene. Ezt az értelmezést támasztja alá az is, hogy a Ctv. a cégbíróság számára a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása formájában biztosít jogi lehetőséget a cég működése törvényességének helyreállítására. Ha ugyanis a cég törvényes működése a bíróság által hozott intézkedések (Ctv.
- §) ellenére sem következik be, a cégbíróság a társaságot eltiltja a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánítja, és kezdeményezi felszámolását, vagy elrendeli a kényszertörlési eljárást (Ctv.
- §
(1)bekezdés). Hosszú távon ugyanis – a cégnyilvántartásba vetett bizalom, a közhitelesség és a gazdasági élet, a forgalom biztonságának fenntartása érdekében – nem működhet az a cég, amely megfelelő képviselettel nem rendelkezik, így nem hozhat döntéseket, szerződéseket nem köthet, hiszen létezése egyébként is bizonytalan. Az ilyen cégek kiszűrése és a gazdasági életből való kivonása a cégbíróság feladata, a Ctv. adta lehetőségekkel ezért a cégnyilvántartást vezető bíróság élhet. Feladatához hozzátartozik az is, hogy megfelelő határidő tűzésével rászorítsa a tagokat a törvényes működés helyreállítására. Lényeges, hogy a Ctv.
- §-ában foglalt intézkedések megtételére a cégbíróságnak is meghatározott határidő áll rendelkezésére ugyancsak a forgalom biztonságának fenntartása, elősegítése céljából. Nincs tehát a tagoknak arra módja, hogy korlátlanul, megszorítás nélkül működtessék ügyvezetés nélkül a gazdasági társaságot, 30 napon túl a cégbíróság eljárásnak „kiiktatásával”, szabadon döntsenek arról, mely időpontban kísérlik meg helyreállítani etekintetben a jogszabályszerű működést. Az alperes fellebbezésének további részében a Gt.
- §
(2)bekezdését értelmezte. (Tag 2) tag a taggyűlés összehívását a
- augusztus 11-én postára adott meghívóval kezdeményezte, melyhez képest – véleménye szerint – az augusztus
- napjára összehívott taggyűlésig a jogszabályban meghatározott 15 napos időköz nem volt meg. A Gt.
- §
(2)bekezdése szerint a taggyűlésre a tagokat a napirend közlésével kell meghívni. A meghívó elküldése és a taggyűlés napja között – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – legalább 15 napnak kell lennie. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában leszögezte, hogy a társaság az alakszerű követelményeknek mind a meghívó, mind a jegyzőkönyv elkészítése körében eleget tett a törvényi rendelkezéseket, a határidőket megtartotta. Az ítélőtábla e körben nem osztja az elsőfokú ítéletben kifejtetteket. Egységes a bírói gyakorlat atekintetben, a korlátolt felelősségű társaság taggyűlése akkor minősül szabályszerűen összehívottnak – a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában –, ha a meghívó elküldése és a taggyűlés napja között 15 nap eltelik. A Gt. 144. §
(2)bekezdésének helyes értelmezése szerint a meghívó elküldésének és a taggyűlésnek a napja a határidő számításánál nem vehető figyelembe, a két időpont között szükséges a 15 napnak meglennie. A meghívó elküldéséhez képest tehát a taggyűlést legkorábban a
- napra lehet összehívni. Ez következik a „között” szó általánosan elfogadott nyelvtani jelentéséből, amely a jelzett időpontok által határolt időtartamot, időközt jelöli. Mivel jelen esetben a meghívó feladásának napja és a taggyűlés napja között nem telt el a 15 nap, összehívása nem minősül szabályszerűnek (hasonlóan: Győri Ítélőtábla Gf.IV.20.064/2010/3., Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.427/2013/
- számú határozatok). A Gt.
- §
(3)bekezdése ugyanakkor lehetővé teszi a taggyűlés szabályszerű összehívása nélkül is a határozathozatalt, de csak abban az esetben, ha valamennyi tag jelen van, és az ülés megtartásához hozzájárul. A tagok hozzájárulásának kifejezettnek és egyhangúnak kell lennie. A perbeli esetben azonban a felek nem tették vitássá, hogy az alperes a taggyűlés megtartásához nem járult hozzá, az ellen kifejezetten tiltakozott, így szóba sem kerülhet, hogy a szabályszerűtlenül összehívott taggyűlés érvényes határozatot hozhatott volna. Annak ellenére azonban, hogy az elsőfokú ítélet indokolása a két érintett kérdéskörben (Gt. 151. §
(2)bekezdés, 144. §
(2)bekezdés) eltért az ítélőtábla álláspontjától, a döntés érdemben helyes. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve, megfellebbezett indokolási részét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján mellőzte és azt a fent részletezettek szerint megváltoztatta. Az alperes fellebbezése eredményesnek bizonyult, ezért a felperes részére a – törvényes képviselet hiányában – kirendelt ügygondnok eljárásával felmerült költség viselésére (Pp. 74. §, 75. §
(1)bekezdés) és a másodfokú eljárásbeli, jogi képviselettel összefüggő díjának viselésére a Pp. 78. §
(1)bekezdésének alapján az ellenérdekű felet kötelezte. Az összeg meghatározásakor figyelemmel volt az alperes által lerótt 8.000,- forint fellebbezési eljárási illetékre és az általa előlegezett az ügygondnoki díjra (15.000,- Ft) is. Egyúttal rendelkezett az ügygondnoki díj kiutalásáról a 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet 32. §
(1)bekezdése alapján. S z e g e d ,
- év április hó
- napján. Dr. Kiss Gabriella s.k.. Bánfalvi-Bottyán Csilla s.k.. Michelsz Klára s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró