← Magyarország

Mfv.10545/2014/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Korhatár előtti ellátásra az a személy válhat jogosulttá, aki

  1. december 31-ig az előrehozott, csökkentett összegű öregségi nyugdíj igénybevételeihez szükséges életkort betöltötte.
  2. CLXVII. Tv.
  3. §

(1)Mfv.III.10.545/2014/
  1. A Kúria a dr. Szanda István ügyvéd által képviselt felperesnek a szakjogász által képviselt Megyei Kormányhivatal alperes ellen társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál 5.Mv.130/2014/
  2. számú ítéletével befejezett perében az említett ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi 5.Mv.130/2014/
  3. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság A felülvizsgálati eljárás illetékét a Magyar Állam viseli. I n d o k o l á s A munkaügyi bíróság elutasította a felperes keresetét, amelyben a korhatár előtti ellátás
  4. november 1-jétől történő megállapítása elutasítása tárgyában hozott társadalombiztosítási határozat felülvizsgálatát kérte. Az ítéleti tényállás szerint az
  5. szeptember 15-én született felperes 45 év 135 nap szolgálati időt szerzett. Az alperes a
  6. december 10-én kelt határozatával - a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról, és a szolgálati járandóságról szóló
  7. évi CLXVII. törvény (Knymt.)
  8. §
(1)bekezdés a) pontja, és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
  1. évi LXXXI. törvény (Tny.)
  2. december 31-én hatályos 18/B. §
(3)bekezdés b) pontja alkalmazásával azért utasította el az igényt, mert a felperes
  1. december 31-ig nem töltötte be a
  2. életévét. A bíróság rámutatott, hogy a Knymt.
  3. §
(1)bekezdés a) pontja alapján az a személy jogosult az ellátásra, aki
  1. december 31ig az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez szükséges életkort a Tny.
  2. január
  3. napját megelőzően hatályos rendelkezései alapján betöltötte. A felperes a szükséges mértékű szolgálati időt megszerezte, az előírt életkort, a
  4. életévét azonban
  5. december 31-ig nem töltötte be, ezért a társadalombiztosítási szerv jogszabálysértés nélkül döntött az igény elutasításáról. A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben annak „megváltoztatását", és a szintén a korhatár előtti ellátás iránti igénybejelentését elbíráló korábbi társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránti perben hozott 8.Mv.130/2014/
  6. számú ítéletének a felülvizsgálatát is kérte. Álláspontja szerint igénye elbírálására a Tny.
  7. december 31-én hatályos rendelkezéseit, nem pedig a
  8. január 1-jén hatályba lépett Mmtv. rendelkezéseit kellett volna alkalmazni. A felperes ismertette a 8.Mv.279/
  9. szám alatt, az alperes
  10. szeptember 12-én kelt határozata bírósági felülvizsgálata tárgyában folyamatban volt, a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság által
  11. október 14-én meghozott
  12. számú ítéletével elbírált ügye előzményeit. A felperes idézte a Knymt.
  13. §
(1)bekezdés c) pontját, utalt arra, hogy az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételének időpontját a
  1. december 31-ig hatályos Tny. határozta meg. Érvelése szerint a
  2. január 1-jén hatályba lépett Knymt. a
  3. január
  4. után megállapítható korhatár előtti ellátásról úgy rendelkezik, hogy az ellátást
  5. évben az
  6. évben születettek igényelhetik a
  7. életévük betöltésétől. A Tny. 18/B. §
(3)bekezdés b) pontja az
  1. és
  2. között született férfiak előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultságát szabályozza. A Knymt.
  3. §
(2)bekezdése alapján az előrehozott öregségi nyugdíj alatt korhatár előtti ellátást kell érteni. A felperes a Tny. 18/B. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontján utalt arra, hogy az alperes az előrehozott öregségi nyugdíj dátumát az igénylő születési évével helyettesíti be. Kiemelte továbbá, hogy az 1952. és 1953. években született férfi 2011-ben nem tölthette be a 60. életévét, és a Knymt. 7. §
(1)bekezdés f) pontja is az ellátás feltételéül írja elő, hogy ha a biztosítási jogviszony megszűnését követő nap
  1. évben van, és a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő napon a
  2. december 31-én hatályos szabályok szerint előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult lett volna az igénylő, az ellátást meg kell állapítani. A felperes hivatkozott arra, hogy az ellátás igénylésekor az életkort betöltötte, a szolgálati időt megszerezte, vállalkozása megszűnt, rendszeres pénzellátásban nem részesült, ezért jogosult a kért ellátásra. Mindezek alapján kérte „a hátrányos megkülönböztetés megállapítását", mert az alperes azonos életkorral és szolgálati idővel rendelkező állampolgárok között tett különbséget, kérte az ellátás megállapítását és folyósítását
  3. november 1-jétől, és ugyanezen időponttól kérte az egészségügyi hozzájárulás visszatérítéséről való döntéshozatalt is. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
  4. §-ának
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A Knymt. 7. §
(1)bekezdése szerint - a 4. §
(1)bekezdésében foglaltakon túl - 2011. december 31-ét követő kezdő naptól korhatár előtti ellátásra jogosult
  1. a)az, aki 2011. december 31-éig az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez a Tny. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint szükséges
  2. aa)életkort betöltötte, és
  3. ab)szolgálati időt megszerezte azzal, hogy a korhatár előtti ellátásra e pont alapján való jogosultság szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát is. A Knymt. fenti rendelkezése alapján a korhatár előtti ellátást igénylőnek az itt előírt feltételeket 2011. december 1-ig kell betöltenie, ami azt jelenti, hogy az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez - a Tny. 2012. december 31-én hatályos rendelkezései szerint - szükséges életkort is eddig az időpontig kell betöltenie. A Tny. 2011. december 31-én hatályos 18/A. §
(1)és
(2)bekezdése előrehozott és csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra a 60. életévüket betöltött, 1950-ben született férfiakat jogosítja legalább 40, illetve legalább 37 év szolgálati idő megszerzése esetén. A Tny. 18/B. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja előrehozott öregségi nyugdíjra az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően két évvel az 1950. december 31-ét követően született azon férfiakat jogosítja, akik legalább 37 év szolgálati időt szereztek, ha az ellátás megállapítása napján a felsorolt biztosítási jogviszonyokban nem állnak, a
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)és
  3. bb)alpont pedig azokat az ellátás megállapításakor 18/B. §
(1)bekezdés b) pontjában felsorolt biztosítási jogviszonyokban nem álló, legalább 42 év szolgálati idővel rendelkező férfiakat is, akik 1952-ben vagy 1953-ban születtek és
  1. életévüket betöltötték, illetve
  2. évben születtek és a 60 éves és 183 napos életkort betöltötték. A Knymt.
  3. §
(1)bekezdés a) pontja a Tny. ismertetett rendelkezéseiben megjelölt életkorok betöltéséhez köti a korhatár előtti ellátásra való jogosultságot azzal, hogy az életkor betöltésére vonatkozó feltételnek
  1. december 31-ig teljesülnie kell. Mivel a felperes esetében e feltétel nem teljesült, a munkaügyi bíróság jogszabálysértés nélkül döntött a kereset elutasításáról. A Szegedi Munkaügyi Bíróság 8.Mv.279/2013//
  2. számú ítéletével a felperes egy korábbi keresetét, a
  3. szeptember 18-án kelt, a korhatár előtti ellátás iránti igényét a Knymt.
  4. §
(1)bekezdés f) pontja alkalmazásával elutasító társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránti keresetet utasította el. A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet a Kúria az Mfv.III.10.373/2014/
  1. számú végzésével - a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása miatt - hivatalból elutasította. A jelen perben hozott jogerős ítélet elleni felülvizsgálati eljárásban - ez irányú jogszabályi rendelkezés hiányában nincs lehetőség a korábban hozott ítélet felülvizsgálatára, ezért a Kúria e tárgyban mellőzte a határozathozatalt. A Kúria már számos határozatában rámutatott arra, hogy a közigazgatási (társadalombiztosítási) per tárgya a keresettel támadott jogerős közigazgatási határozat, a perben a bíróságoknak – a Pp.
  2. §
(1)-
(3)bekezdéseiben és a
  1. § f) pontjában foglaltak alapján a támadott határozat jogszerűsége tárgyában kell dönteniük (Kfv.III.37.654/2011/5., Mfv.III.10.352/2012/8., Mfv.III.10.237/2014/3., Mfv.III.10.306/2014/6., stb.). A jelen perben felülvizsgált határozatok egészségügyi hozzájárulás tárgyában nem tartalmaztak döntést, arról a jogerős ítélet sem rendelkezett, így a jogerős ítélet felülvizsgálatának e körben sem volt helye. Végül a Kúria rögzíti azt is, hogy a felperes azon hivatkozása, hogy a kért ellátást tudomása szerint más, vele azonos személyi körbe tartozóknak megállapították, a diszkriminációtilalom alperes általi megsértésének, és a jogerős ítélet jogszabálysértő voltának megállapítására nem alkalmas. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet - a Pp.
  2. §
(3)bekezdése alkalmazásával - hatályában fenntartotta. Az alperes felülvizsgálati eljárási költségigényt nem terjesztett elő, ezért a Kúria e tárgyban a Pp. 78. §
(2)bekezdése alapján mellőzte a határozathozatalt. A Kúria a felülvizsgálati eljárás illetékéről a Knyt. 2. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Tny. 81. §
(1)bekezdése alkalmazásával határozott. Budapest,
  1. március
  2. Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, dr. Magyarfalvi Katalin s.k. előadó bíró, dr. Farkas Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Nné tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.