FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA
- Pf. 20.412/2014/
- szám A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Bíró Julianna ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek-, a Dr. Csumpilla Rita ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében, a Budapest Környéki Törvényszék
- november
- napján kelt, 7.G.40.034/2012/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: A felperes a
- május
- napján megalakított,
- január
- napja óta felszámolás alatt álló alperesi társaságnak a törzstőke 10 %-át kitevő üzletrészével rendelkező tagja. Az alperesi Kft. másik két, perben nem álló tagja
- április
- napjára taggyűlést hívott össze a társaság végelszámolással történő, jogutód nélküli megszűnéséről szóló döntés meghozatala érdekében, amely taggyűlésre a felperest is szabályszerűen meghívták a taggyűlés napirendjének közlésével. Az alperes ügyvezetője azonban nem bocsátotta a taggyűlést megelőzően a felperes rendelkezésére a döntéshozatalra történő felkészülés érdekében kért társasági iratokat, ezért a felperes a taggyűlésen nem jelent meg. A taggyűlésen résztvevő másik két tag az ott meghozott .../
- (IV.18.) számú taggyűlési határozattal döntött a végelszámolási eljárás megindításáról
- április
- napi kezdő időponttal, a .../
- (IV.18.) számú határozattal pedig L. Znét jelölték ki végelszámolónak. A .../
- (IV.18.) számú taggyűlési határozattal módosították a társaság tevékenységi körét, és törölték a P., ... ... hrsz. alatti fióktelepet. A .../
- (IV.18.) számú taggyűlési határozattal kiegészítették a társasági szerződést a vezető tisztségviselők értékeléséről és felmentvényéről való döntés szabályait tartalmazó 19.
- ponttal, míg az .../
- (IV.18.) számú taggyűlési határozattal a taggyűlés megadta Id. L.Z. részére a Gt.
- §
(2)bekezdésében meghatározott ügyletek tekintetében a felmentvényt. A végelszámolással kapcsolatos adatváltozásokat a cégbíróság
- június
- napján vezette át a cégjegyzéken, a végzés
- július
- napján lett közzétéve a Cégközlönyben. A felperes és H.L.
- március
- napján alapította meg a M., ... szám alatti székhelyű C. Kft-t testedzési szolgáltatás nyújtása főtevékenységi körrel. A L.Z. és L.A. által
- április
- napján megalapított, a alperes címe szám alatti, testedzési szolgáltatás nyújtását és egyéb tevékenységek folytatását végző M. Kft.
- április
- napján került bejegyzésre a cégjegyzékbe. Az alperes
- január
- napja óta felszámolás alatt áll. A felperes
- szeptember
- napján benyújtott keresetlevelével indult, az alperes végelszámolását elrendelő, a Pest Megyei Cégbíróság által meghozott Cg.13-09-.../
- számú végzés hatályon kívül helyezése iránti pert a Budapest Környéki Törvényszék a
- május
- napján jogerőre emelkedett 7.G.40.377/2011/
- számú végzésével megszüntette a perindítási határidő elmulasztása miatt. A felperes a
- január
- napján benyújtott keresetében kérte annak a megállapítását, hogy az alperes társasági szerződését módosító okirat érvénytelen, az abban foglalt, a létesítő okirat módosítására vonatkozó egyes rendelkezések, így a végelszámolás elhatározását, a végelszámoló kijelölését, a társaság tevékenységi körének módosítását, annak a Gt.
- §
(5)bekezdésének megfelelő rendelkezéssel történő kiegészítését, és a Gt. 25. §
(1)-
(2)bekezdései szerinti felmentvény megadását tartalmazó döntések is érvénytelenek. Kereseti kérelmét azzal indokolta, hogy a társasági szerződés módosítására nem a Gt. 18. §
(1)bekezdésében írt módon került sor, a szerződésmódosítás alapjául szolgáló taggyűlési döntést tartalmazó jegyzőkönyvet kizárólag az ügyvezető, valamint az egyik tag, mint hitelesítő tag írta alá, az okirat nem került közokiratba foglalásra, nincs ellenjegyzéssel ellátva, a cégbíróság pedig a Ctv. 46. §
(4)bekezdésében szabályozott kötelezettsége ellenére nem észlelte a változásbejegyzés alapjául szolgáló okiratok hibáját. A Ctv. 70. §
(1)bekezdése alapján kérte a létesítő okirat cégjegyzéki adattal össze nem függő módosítása érvénytelenségének a megállapítását a Ptk. rendelkezései alapján. Állította, hogy a bejegyző végzés alapjául szolgáló iratok a Gt. 18. §
(1)bekezdésében megszabott alaki követelmények megsértésével készültek el, ennek folytán maga a változásbejegyző végzés is jogszabálysértő. Hivatkozott arra, hogy a Ptk. 200. §
(2)bekezdése és a Gt. 12. §
(4)bekezdés a.) pontja szerint semmisnek kell tekinteni azt a társasági szerződést, amely nincs ügyvéd, illetve az alapító jogtanácsosa által ellenjegyezve, vagy nem lett közokiratba foglalva. Álláspontja szerint a társaság végelszámolásra vonatkozó döntése nyilvánvalóan a jó erkölcsbe is ütközik, ezért a Ptk. 200. §
(2)bekezdése alapján semmis. E körben arra hivatkozott, hogy a L.Z. és L.A. által
- április
- napján megalakított M. Kft. ügyvezetője L.Z., főtevékenysége pedig az alperes által is végzett testedzési szolgáltatás nyújtása és sportszer kiskereskedelem. A felperes érvelése szerint a M. Kft. létrehozására az alperesi gazdasági társaság tevékenységének kiszervezése céljából került sor, a végelszámolás elhatározása pedig azért történt, hogy ellehetetlenítsék a felperes és az alperes közötti elszámolást. Az alperes a felperesi kereset elutasítását kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a felperes keresete a cégjegyzéki adattal összefüggő határozatokat, és azok társasági szerződésmódosításba foglalását támadta, ennek a keresetnek az elbírálására azonban nem kerülhet sor a Ctv.
- §
(1)bekezdésében szabályozott per keretében. A taggyűlésen meghozott határozatok megtámadására nyitva álló határidő pedig a perindítást megelőzően eltelt. Utalt arra is, hogy a Budapest Környéki Törvényszék a felperesnek a Pest Megyei Bíróság, mint Cégbíróság Cg.13-09-.../
- számú végzése hatályon kívül helyezése iránti, a jogvesztő határidőn túl előterjesztett keresete alapján indult pert jogerősen megszüntette, ezért ez a döntés ítélt dolognak minősül, a taggyűlési határozatok már nem támadhatóak. Állította, hogy a
- április 18-ai taggyűlési határozatok ellenjegyzése megtörtént - bár a peres iratok közzé ellenjegyzés nélküli példány került becsatolásra -, így a szerződésmódosítás nem semmis. A taggyűlési határozatok jó erkölcsbe ütközését is cáfolta, mivel idősebb L.Z. azt követően kezdett más gazdasági társaság alapításával gazdasági tevékenység folytatásába, hogy azt megelőzően értékesítette az alperesi társaságban meglévő üzletrészét. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét, mint alaptalant elutasította, és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 127 000 Ft perköltséget. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában mindenekelőtt rögzítette, hogy a felperes, mint az alperesi társaság tagja jogosult volt a perindításra, és a kereset a jogvesztő határidő utolsó napján, azaz határidőben lett előterjesztve. Kifejtette, hogy a Ctv.
- §
(1)bekezdése a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti perindítást csak a cégjegyzéki adattal össze nem függő szerződésmódosítás esetén teszi lehetővé, az alperes .../
- (IV.18.) számú taggyűlési határozata pedig egyrészt nem minősül társasági szerződésmódosításnak, másrészt a döntés alapján bekövetkező adatváltozások a cégjegyzéken átvezetésre kerültek, csak úgy, mint a végelszámoló megválasztására, és a tevékenységi körök módosítására, fióktelephely törlésére vonatkozó taggyűlési határozatokkal eredményezett adatváltozások is. A felperes a taggyűlési határozatok bírósági felülvizsgálata érdekében nem indított a Gt.
- §-a szerinti pert, a Ctv.
- §
(1)bekezdése alapján általa indított pert pedig a keresetlevélnek a jogvesztő határidőn túl történt előterjesztése miatt az elsőfokú bíróság a jogerős végzésével megszüntette. Az elsőfokú bíróság a felperesnek a társasági szerződésmódosítás Gt. 12. §
(4)bekezdésébe ütközése miatti érvénytelenségére történt hivatkozását nem találta megalapozottnak, mivel a társasági szerződés módosítása el volt látva ügyvédi ellenjegyzéssel. Nem találta alaposnak a felperesnek az alperes végelszámolásáról hozott taggyűlési döntés jó erkölcsbe ütközésére, és emiatt a Ptk. 200. §
(2)bekezdése szerinti semmisségére történt hivatkozását sem. A cégnyilvántartás adataiból megállapította, hogy a felperes még a perbeli taggyűlést megelőzően létrehozott egy, az alperesi gazdasági társaság tevékenységi köréhez hasonló tevékenységi kört végző gazdasági társaságot, az alperes többségi tulajdonosai csak az alperesi társaság végelszámolásáról hozott döntést követően alapították meg a M. Kft-t. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét a Ctv. 70. §
(1)bekezdésében szabályozott per megindításához szükséges feltételek hiányára tekintettel utasította el azzal, hogy azt érdemben sem találta megalapozottnak, mivel sem a szerződésmódosítás jogszabályba ütközése, sem annak a jó erkölcsbe ütközése nem volt megállapítható. Az elsőfokú bíróság a felperesnek a tárgyalás berekesztését megelőzően a keresete esetleges pontosítása érdekében előterjesztett bizonyítási indítványait nem teljesítette, mivel a
- sorszámú végzésével már felhívta a felperest a keresete pontosítására, amely felhívás eredménytelen volt. A felperes az ítélet ellen előterjesztett fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatását, és a felperes kereseti kérelme alapján az alperes társasági szerződését módosító okirat érvénytelenségének a megállapítását, másodlagosan pedig az elsőfokú bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróságnak újabb eljárásra, és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. Fellebbezésének indokolása szerint az elsőfokú bíróság a pontatlanul feltárt tényállásból helytelen jogi következtetéseket vont le, mivel a jó erkölcsbe ütköző magatartás esetén nem kizárólag egy konkrét döntést, cselekvést kell vizsgálni, hanem az ahhoz vezető „cselekvéssort". Előadta, hogy a perbeli esetben az alperesi társaság többségi tulajdonosai a jól prosperáló társaságot úgy szűntették meg, hogy a felperes többszöri kérése ellenére sem tájékoztatták őt a cég esetleges működési problémáiról, a cég megszűnését követően pedig a felperes semmilyen vagyoni „megtérülésben" nem részesült. Hiányolta, hogy az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában nem tért ki arra, miszerint a társaság a felperes kérelmére sem biztosította számára az irat-betekintési jog gyakorlását, ennek hiányában viszont a felperesnek konkrét információk nélkül kellett volna határoznia a végelszámolásról. Az információhiány miatt nem tudta a felperes utóbb sem érvényesíteni az igényét a végelszámolóval szemben. Állította, hogy okiratok nem támasztják alá az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában a
- április 18-ai taggyűlésen jelenlévő személyekre vonatkozó megállapításokat. Pontosította az ítélet
- oldal harmadik és negyedik bekezdésében írtak sorrendjét miszerint: a felperes a
- januárjában megindult felszámolási eljárást megelőzően a Budapest Környéki Törvényszék előtt,
- áprilisában indított törvényességi felügyeleti eljárást, és az eljárás elhúzódása vezetett oda, hogy információ hiányában a felperes nem tudta a jogait érvényesíteni. Kifejtette, hogy a cégbíróságnak a végelszámolással kapcsolatos adatváltozások cégbejegyzését elrendelő végzését miért tartja jogszerűtlennek. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában nem tért ki a felperes által a perbe becsatolt, az alperes vagyoni helyzetét igazoló CD lemezre, és mellőzte az alperes vagyoni helyzetére vonatkozóan előterjesztett tanúbizonyítási indítványait is. Állítása szerint a becsatolt CD tanúsította azt, hogy az alperesi társaság jelentős vagyonnal rendelkezett, amiből a felperes nem kapott részesedést, a többségi tulajdonosok által alapított M. Kft. pedig az alperesi cég tevékenységét folytatta tovább az alperes székhelyén, az alperes korábbi alkalmazottaival, üzleti partnereivel, azaz levonható az a következtetés, hogy a M. Kft. tulajdonába kerültek az alperesi társaság vagyontárgyai. Hangsúlyozta, hogy a jó erkölcsbe ütközés tényállását nem önmagában a M. Kft-nek a megalapítása, hanem az alperes többségi tulajdonosainak a végelszámolás elhatározásától kezdődően tanúsított magatartása valósítja meg. Pontosítani kívánta, hogy a M. Kft. nem az alperesi társasághoz hasonló tevékenységet végez, hanem azt folytatta tovább. Vitatta az elsőfokú bíróságnak azt a megállapítását, miszerint valamennyi cégforma tekintetében csak a Gt.
- §
(4)bekezdésében meghatározott érvénytelenségi okok fennállása esetén van helye perindításnak, mivel a Gt. 12. §
(3)bekezdése és a
(4)bekezdés a.) - e.) pontjai a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének a megállapítása iránti perindítást nem korlátozzák. Ez utóbbi igény a Ctv-ben nem nevesített pertípusban is érvényesíthető, a Ptk. szerinti érvénytelenségi okokra hivatkozva. A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés nem megalapozott. A felperes a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 70. §
(1)bekezdésében szabályozott perben kérte az elsőfokú bíróságtól az alperesi társaság
- április 18-ai taggyűlésén meghozott határozatokkal történt szerződésmódosításai érvénytelenségének a megállapítását. A Ctv.
- §
(1)bekezdése szerint a cég bejegyzését követően a létesítő okirat cégjegyzékadattal össze nem függő módosítása érvénytelenségének megállapítása a Polgári Törvénykönyvben foglalt rendelkezések alapján, a 69. §
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően kérhető. Az elsőfokú bíróság - ítélete indokolásának
- oldal negyedik bekezdésében - a felperes keresetét azzal az indokkal utasította el, hogy a perindításnak a Ctv.
- §
(1)bekezdésében írt feltételei nem álltak fenn, hiszen - mintahogyan azt az indokolás
- oldal negyedik bekezdésében részletezte - az alperes taggyűlése a felperes által sérelmezett .../
- (IV.18.) számú határozatában a végelszámolás elhatározásáról döntött, amely egyrészt nem minősül a társasági szerződés módosításának, másrészt ez a cég státuszát érintő döntés a cégjegyzéki adatokon átvezetésre került, csakúgy, mint a végelszámoló személyéről, illetve a tevékenységi körök módosításáról és a fióktelep törléséről szóló döntések is. Az elsőfokú bíróságnak ez a megállapítása helytálló az alperesi gazdasági társaság
- április 18-ai taggyűlésén meghozott ...-.../
- (IV.18.) számú taggyűlési határozataira vonatkozóan. Az ezekkel a határozatokkal érintett adatváltozások cégjegyzéki adatokat jelentenek, azokat a cégbíróság a cégjegyzéken átvezette, a határozatokkal kiváltott létesítő okirat módosítások tehát nem tekinthetők a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti per megindításának a Ctv.
- §
(1)bekezdésében megfogalmazott feltételét képező „cégjegyzékadattal össze nem függő" módosításnak. A felperes tehát a Ctv. 70. §
(1)bekezdése szerint megindított perben nem kérhette a határozatokon alapuló társasági szerződésmódosítások érvénytelenségének a megállapítását, ezért az elsőfokú bíróságnak az ítélete indokolásában ezen megállapítást követően nem kellett volna kitérnie a felperes keresetének érdemi megalapozatlanságra vonatkozó egyéb érvek taglalására. Ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásából mellőzi azokat a jogi okfejtéseket, hogy miért nem állapítható meg a taggyűlési határozatokkal elhatározott társasági szerződésmódosítások jogszabályba és jó erkölcsbe ütközése. Az ítélőtábla pedig maga sem tér ki a fellebbezés elbírálása körében irreleváns fellebbezési hivatkozásokkal kapcsolatos álláspontja kifejtésére. Az alperes az .../2011. (IV.18.) számú taggyűlési határozattal megadta a felmentvényt Id. L.Z. részére, ez a taggyűlési határozat azon túl, hogy cégjegyzéki adatot sem érintett, nem eredményezte a társasági szerződés módosítását, tehát a jelen per tárgyát ugyancsak nem képezhette a Ctv. 70. §
(1)bekezdése értelmében. Az alperes .../
- (IV.18.) számú taggyűlési határozata azonban kifejezetten a társasági szerződésnek a 19.
- ponttal történő kiegészítéséről rendelkezett, ami társasági szerződésmódosításnak minősül, de cégjegyzékadattal nem függ össze. Az ezzel a határozattal megvalósult társasági szerződésmódosítás érvénytelenségének a megállapítása már kérhető volt a Ctv.
- §
(1)bekezdésében szabályozott perben, és ezt a felperes a keresetének 4. oldal
(3)bekezdésében kérte is. Az alperes .../
- (IV.18.) számú taggyűlési határozatával történt szerződésmódosításra vonatkozóan a felperes kereseti állításai közül a gazdasági társaságokról szóló - a jelen ügyben még alkalmazandó -
- évi IV. törvény (Gt.)
- §
(1)bekezdésének a sérelme (a jegyzőkönyvben az ügyvédi ellenjegyzés hiánya), valamint a jegyzőkönyv alaki követelményeit tartalmazó Gt. 146. §
(2)bekezdésének a sérelme (a jegyzőkönyvet aláíró tagok személye) értelmezhető. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásának
- oldal utolsó bekezdésében azt állapította meg, hogy a felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy a társasági szerződés módosítása ügyvédi ellenjegyzés hiányában a Gt.
- §
(4)bekezdésébe ütközik, ezért érvénytelen. Az alperes a perben a
- sorszám alatti beadványához mellékelte a
- április 18-án megtartott taggyűlésről készült jegyzőkönyvnek a jogi képviselő által ellenjegyzett példányát, és mivel a jegyzőkönyv szerint a jogi képviselő a taggyűlésen is jelen volt, mint meghívott, ezért az ítélőtábla is életszerűnek tekintette azt az alperesi hivatkozást, hogy a változásbejegyzési kérelemhez csupán tévedés folytán került a jogi képviselő ellenjegyzése nélküli jegyzőkönyvpéldány benyújtásra. A Gt.
- §
(2)bekezdése szerint a jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy - a taggyűlésen jelenlévő, hitelesítőnek megválasztott - tag írja alá. A perbeli szerződésmódosításról döntő taggyűlésen jelenlévő két tag közül az egyik a Kft. ügyvezetője volt, a másik tagot pedig megválasztották hitelesítőnek, így a jegyzőkönyvet aláíró Ifj. L.Z., mint ügyvezető, illetve Id. L.Z., mint hitelesítő aláírók személye megfeleltek a Gt. 146. §
(2)bekezdésében írtaknak. A felperesi kereset elbírálása körében nem volt jelentősége annak, hogy az alperesi cég nem biztosította a felperesnek az irat-betekintési jog gyakorlását, illetve releváns volt az is, hogy az alperes gazdasági társaságnak milyen a vagyoni helyzete, ezért a felperes a fellebbezésében megalapozatlanul hiányolta az elsőfokú bíróság ítélete indokolásából az ezzel kapcsolatos megállapításokat. Mindezen indokok alapján a felperes fellebbezési hivatkozásai nem voltak alkalmasak az elsőfokú bíróság érdemben helyes döntésének a megváltozatására, ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának
(2)bekezdése alkalmazásával helybenhagyta. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a másodfokú eljárással felmerült költségeit maga viseli. Az alperesnek a másodfokú eljárással kapcsolatban igazolt költsége nem merült fel, ezért ennek viseléséről az ítélőtáblának nem kellett rendelkeznie. Debrecen, 2014. november hó 20. napján . Madarász Anna sk a tanács elnöke, Cogoiné Dr. Boros Ágnes sk előadó bíró, Dr. Riczu András sk bíró A kiadmány hiteléül: Kiadó