A...Törvényszék ...(.... hrsz.) felperesnek - az ... (....) osztályvezető által képviselt ... Törvényszék (...) alperes ellen, kártérítés iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A törvényszék a felperes keresetét e l u t a s í t j a . A le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ... Ítélőtáblához címzett, a ... Törvényszéken, három példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ... Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a...Itélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ... Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás: A törvényszék a perben az alábbi tényállást állapította meg: ...a jelen per felperesével szemben a ... Kft. nyújtott be keresetlevelet a ... Kerületi...
- december
- napján. Ebben azt kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 620.960,-Ft tőke és kamatai megfizetésre. A perben felperesi oldalon jogutódlás következett be, a ...Társaság a követelését ...engedményezte. A per .... szám alatt volt folyamatban. A perben megállapított tényállás szerint azon per felperesének jogelődje és alperese (jelen per felperese) között
- december 7-én helyiségbérleti szerződés jött létre, mely értelmében ... (jelen per felperese), azon per felperese (annak jogelődje) részére albérletbe adta az általa ... Önkormányzatától bérelt, természetben az ... téren található 23 négyzetméteres üzlethelyiséget 40.000,-Ft + Áfa, azaz bruttó 50.000,-Ft havi bérleti díj ellenében vendéglátóipari tevékenység folytatása céljából. A bérlő a szerződés aláírásakor átadott a bérbeadó részére előleg címén 200.000,-Ft-ot, valamint óvadék címén 100.000,-Ft-ot, amelyet a bérbeadó a szerződés aláírásával elismert. Ezt követően a szerződés
- pontja értelmében a bérlő további 400.000,-Ft-ot adott át elismervény ellenében a bérbeadó részére bérleti díjelőleg címén. A bérlő a közüzemi díjakat a bérbeadó által minden hónapban megküldött közüzemi számlák alapján volt köteles megfizetni a bérbeadó részére, ennek elmulasztása esetén ugyanazon jogkövetkezmények terhelték, mint a bérleti díj nem fizetésekor. A felek között a viszony időközben megromlott, az alperes (jelen per felperese) a saját nevére érkezett közüzemi számlákat nem mutatta be a felperesnek, aki ezen okból a rezsifizetési kötelezettségének nem tudott eleget tenni. Ennek következtében a bérbeadó a helyiséget lezárta. Az elsőfokú bíróság a keresetnek részben helyt adva kötelezte ..., jelen per felperesét, hogy fizessen meg azon per felperesének 326.833,-Ft tőkét, és ennek
- július
- napjától számolt késedelmi kamatait, valamint 20.000,-Ft + Áfa, és 19.600,-Ft perköltséget. Az elsőfokú ítélet indokolása szerint a bérleti jogviszony
- december
- és
- július
- napja között állt fenn a felek között, ezen időszakra számított bérleti díj összege 311.300,-Ft, így a felperes által átadott 700.000,-Ft -ból a felperes részére visszajár 388.700,-Ft, mely összegből a bíróság levonta a felperes által elismert 61.867,-Ft közüzemi díjtartozás összegét. A bíróság a felperes által előterjesztett vagyoni kárigényeket bizonyítatlanság folytán elutasította, valamint azonos okból nem fogadta el az alperes által előterjesztett területhasználati díjtartozásra alapított beszámítási kifogást. Az elsőfokú ítélettel szemben …, jelen per felperese élt fellebbezéssel, míg azon per felperese csatlakozó fellebbezést terjesztett elő. A ... Törvényszék, mint másodfokú bíróság ... számú ítéletében az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, és az alperes (jelen per felperese) marasztalását 424.983,-Ft-ra felemelte. Elfogadta a másodfokon eljárt bíróság a felperes érvelését, miszerint a felek között a bérleti szerződés csupán
- március
- napjával hatályosult, addig a felperes szívességi használat címén volt jogosult a helyiség használatára, díj fizetésére nem volt köteles. Részletesen megindokolta a másodfokú bíróság, hogy az alperes (jelen per felperese) által előterjesztett tanúbizonyítási indítvány alkalmatlan lett volna az alperes területi használati díjjal kapcsolatos állításainak bizonyítására, illetve a bizonyítási indítványát később az alperes (jelen per felperese) felhívás ellenére nem terjesztette elő. Az alperes (jelen per felperese) a jogerős ítélettel szemben perújítási kérelmet terjesztett elő, ezt a ... Kerületi Bíróság ... számú végzésével, mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant elutasította, mert az alperes a perújítás érdemi indokát nem adta, valamint a perújítási indítványát hat hónapon túl terjesztette elő, és a határidő elmulasztásának okát nem valószínűsítette. A ... Törvényszék, mint másodfokú bíróság ezen végzést jóváhagyta. A felperes keresetében azt kérte, hogy a törvényszék kötelezze az alperest 50.810.000 Ft vagyoni és 18.000.000,-Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére. Keresete alapjaként azt adta elő, hogy az ügyében eljárt bíróságok hibáztak az ítélete meghozatala során, mert nem vették figyelembe a bérleti szerződésben lefektetett dolgokat, tehát például azt, hogy a közüzemi díjakat abban a perben a felperesnek kellett volna fizetnie. Nem vette figyelembe az elsőfokú bíróság az okirati bizonyítékait és nem folytatta le teljes körben a bizonyítást. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadása szerint, a rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható, hogy mind az első, mind a pedig a másodfokon eljáró bíróságok az anyagi és eljárási szabályok betartásával jártak el, az elsőfokú bíróság a perben összesen három tárgyalást tartott, amelyeken a mindvégig jelenlévő alperes (jelen per felperese) részletesen kifejtette álláspontját. A bíróság 4-II. számú végzésével felhívta az alperest, hogy beszámítási kifogása körében bizonyítási indítványait tegye meg. A
- május 9-én megtartott tárgyaláson tájékoztatta a feleket a bizonyítási teher szabályairól, valamint a Pp.141.§
(6)bekezdésében foglalt következmények terhével felhívta őket bizonyítási indítványaik előterjesztésére. A 10. számú jegyzőkönyvben az eljáró bíró rögzítette, hogy a felek további bizonyítási indítványt nem terjesztettek elő. Az alperesi előadás szerint az elsőfokú bíróság a perben a kioktatási kötelezettségének eleget tett. A másodfokú bíróság pedig alapvetően osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját az elsőfokú eljárásban eljárási szabálysértést nem állapított meg, a lefolytatott bizonyítást szabályszerűen megtalálta, pusztán egy jogkérdésben helyezkedett eltérő jogi álláspontra. A másodfokú bíróság ítélete külön foglalkozott az alperes által előterjesztett bizonyítási indítványok mellőzésével, és helyesen állapította meg, hogy a tanú meghallgatása esetén sem lett volna alkalmas a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok megdöntésre, ennél fogva a bizonyítás elrendelése szükségtelen volt, illetve helyesen utalt arra, hogy az alperesi felhívás, valamint a bizonyítási teher szabályaira történt figyelmeztetés ellenére úgy nyilatkozott, hogy nincs további bizonyítási indítványa. Így az eljáró bíróságnak álláspontja szerint nem lett volna törvényes lehetősége a bizonyítás elrendelésére. A felperes keresete az alábbiak szerint nem megalapozott. A törvényszék a perbeli tényállást a peres felek perbeli előadásai, illetve az ügyben beszerzett .... számú ügy iratai alapján állapította meg. A Ptk.339.§
(1)bekezdése szerint, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni, mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A Ptk.349.§
(1)bekezdése szerint, államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetve a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. A 349.§
(3)bekezdése szerint, ezeket a szabályokat kell alkalmazni a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősségre is, ha jogszabály másként nem rendelkezik. Az állandó bírói gyakorlat értelmében egy bíróság ellen indult kártérítési per nem szolgálhat egy valamely ügyben született - ítélettel szembeni újabb jogorvoslati fórumként. Jelen eljárásban tehát a törvényszéknek arra lehetősége nem volt, hogy az ügyben született ítéletet felülvizsgálja. A törvényszéknek arra volt lehetősége, hogy azt vizsgálja, hogy az alperes kirívóan súlyos jogalkalmazási hibát vétett-e, egyértelmű jogszabályhely több értelmezést nem engedő rendelkezését figyelmen kívül hagyta-e. A rendelkezésre álló adatok alapján ilyen nem volt megállapítható, illetve ilyet maga a felperes sem jelölt meg, változatlanul az ítéletek tartalmát, illetve az ott, abban a perben rendelkezésre álló bizonyítékok értékelését, mérlegelését vitatta. A bírósági jogkörben okozott kártérítésnek négy konjunktív feltétele van: - alperes jogellenes magatartása vagy mulasztása, - a kár bekövetkezte, - a kár és az alperes magatartása közötti okozati összefüggés, valamint a károkozó felróhatósága, - két speciális feltétel, hogy a fél a rendes jogorvoslatot igénybe vette, illetve, hogy a kára rendes jogorvoslat útján nem volt elhárítható. Jelen esetben a kártérítés első fogalmi eleme hiányzik, az alperes jogellenes magatartása, vagy mulasztása a perben megállapítható nem volt. Mindezek alapján a törvényszék a felperes keresetét elutasította. A le nem rótt eljárási illetéket a felperes személyes költségmentessége folytán az állam viseli a 6/1986 (VI.26.) IM rendelet 13. és 14.§ - ainak megfelelően. Az ítélet elleni fellebbezési jogosultság a Pp.233.§
(1)bekezdésén alapul. ...,
- május
- napján ... sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő