A határozat elvi tartalma: Olyan jogsértés a felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálható, mely a megelőző eljárásnak nem volt a tárgya. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.181/2014/7.szám A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Héjja Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Héjja Eszter ügyvéd, valamint a Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Gárdos Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a Bárándy és Társai Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Gábor László ügyvéd által képviselt alperes ellen kölcsön visszafizetése iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 28.P.301.956/
- számon indult és a Fővárosi Törvényszék 45.Pf.640.892/2013/
- számú jogerős ítéletével befejezett perben, a jogerős ítélet ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 140.000 (egyszáznegyvenezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes (egy külföldi pénzügyi vállalkozás magyarországi fióktelepe) és az alperes között
- december 29-én deviza alapú kölcsönszerződés jött létre gépjármű megvásárlása céljából. A felperes
- január 5-én átutalta a gépjármű kereskedő cég részére a kölcsönszerződés szerinti vételár-részt. Az alperes az első törlesztő részletet sem fizette meg, így a felperes a kölcsönszerződést felmondta. A tartozás megfizetésére irányuló felszólítása eredményre nem vezetett. A felperes keresetében 4.545.764 Ft és annak
- április 21-től a kifizetésig járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a pénzintézet felróhatóan, az Üzletszabályzatában írtak megsértésével járt el, amikor a kölcsönösszeget átutalta az autókereskedőnek. Nem tett eleget kárenyhítési kötelezettségének. Hangsúlyozta, az alperes nem vette birtokba a gépjárművet. Az adásvételi szerződés nem teljesült, attól elállt, így a kölcsönszerződés alapján fizetési kötelezettség nem terheli. A Pesti Központi Kerületi Bíróság az alperest a felperes keresete szerint marasztalta. Kifejtette, a peres felek között létrejött kölcsönszerződésből az alperesre háruló fizetési kötelezettséget nem érinti az a tény, hogy az alperes az autókereskedéssel kötött gépjármű adásvételi szerződéstől
- március 3-án elállt. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét annak helyes indokai alapján hagyta helyben. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes a kölcsönszerződés aláírásakor (
- december 29.) önálló jogalanyisággal nem rendelkezett. A Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk. 205.) §
(1)bekezdése alapján a kölcsönszerződés érvényesen nem jött létre, illetve semmis, figyelemmel a Ptk. 200. §
(2)bekezdésében írtakra. Álláspontja alátámasztásaként hivatkozott a Fővárosi Törvényszék 67.Pf.630.467/2014/
- számú jogerős ítéletében kifejtettekre, amely szerint a kölcsönszerződés megkötésének időpontjában a felperes a külföldi vállalkozástól elkülönült jogalanyisággal nem rendelkezett, tekintettel a kölcsönszerződés megkötésekor hatályos a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló
- évi CXXXII. törvény (Fkt.)
- §
(3)bekezdésében írtakra. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Egyebek mellett kifejtette, az Fkt. 24. §
(3)bekezdését módosító, az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló
- évi CLI. törvény indokolásában írtak szerint a módosítás a jogalkalmazás számára egyértelműsíti, hogy a külföldi pénzügyi vállalkozás fióktelepe a cégneve alatt folytatott tevékenység tekintetében gazdasági önállósággal van felruházva, önálló jogalany és lényegében ennek volt tekintendő a módosítás előtt is. A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt a felhozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek. A felülvizsgálati eljárás rendkívüli jogorvoslati eljárás, amelynek során kizárólag olyan jogszabálysértések vizsgálhatók, amelyek a jogerős ítélet tárgyát képezték (BH1996.372). Ez alól kivétel, ha a per megszüntetéséről kell dönteni, vagy egyéb, a Pp.
- §
(2)bekezdésében felsorolt feltétel megvalósulása állapítandó meg. A Kúria ilyen, a Pp. hivatkozott rendelkezésében meghatározott, hivatalból észlelendő okot nem észlelt, ilyet az alperes sem adott elő. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a Fkt. 24. §
(3)bekezdésében, a Ptk. 200. §
(2)bekezdésében, illetve a 205. §
(1)bekezdésében írtak megsértését állította. Ezen jogszabályhelyek megsértésére azonban az eljárás során, így fellebbezésében nem hivatkozott. Nem állította felülvizsgálati kérelmében sem azt, hogy a perben eljárt bíróságok súlyos eljárási szabálysértést követtek el akkor, amikor a szerződés semmisségét, létre nem jöttét hivatalból nem észlelték. Egyértelmű, hivatalból észlelendő semmisségi ok hiányában (2/2010.(VI.28.) PK vélemény
- pont, 1/2005.(VI.19.) PK vélemény) a jogerős ítélet nem jogszabálysértő és a fent kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati eljárásban - figyelemmel a felülvizsgálati eljárás szabályozására, az annak alapján kialakult joggyakorlatra -, érdemben nem vizsgálta, nem vizsgálhatta a perbeli szerződés létrejöttének esetleges állított hiányát, vagy semmisségét. A fent kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. Az alperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, így a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán irányadó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni a felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltségét. A Kúria ennek mértékét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontjában és
(5)bekezdésében foglaltak figyelembevételével, ÁFA-val növelten (4/A. §) állapította meg. Budapest,
- március
- Dr. Török Judit sk. a tanács elnöke, Dr. Vezekéyi Ursula sk. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea sk. bíró