A határozat elvi tartalma: A felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző két éven belül és azt követően kötött, az adóst megillető követelés ingyenes engedélyezéséről szóló szerződés érvénytelensége. 1991. XLIX. Tv. 40. §
(1)b) A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.388/2014/5.szám A Kúria mint felülvizsgálati bíróság dr. Szabó János Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Sebestyén Zsolt ügyvéd által képviselt alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Szombathelyi Törvényszéken 20.G.40.066/
- számon indult és a Győri Ítélőtábla Gf.IV.20.178/2013/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 190.500 (egyszázkilenvenezer-ötszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak - felhívásra - 1.768.900 (egymillió-hétszázhatvannyolcezer-kilencszáz) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából lényeges tényállás szerint a peres felek között
- október 14-én engedményezési szerződés jött létre, amely alapján a felperes az S 2000 Zrt-vel szemben őt megillető 17.689.917 Ft-os számlakövetelést ellenérték nélkül az alperesre engedményezte. E megállapodás létrejöttekor az alperes tisztában volt azzal, hogy a felperes fizetésképtelenségi helyzetben van.
- október 27-én a Vas Megyei Bíróság közzétette, hogy a
- augusztus 23-án jogerőre emelkedett végzésével a felperes mint adós felszámolását főeljárásként elrendelte. A felperes módosított keresetében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
- évi XLIX. törvény (Cstv.)
- §
(1)bekezdés a)-c) pontjai alapján az engedményezési szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a megjelölt kereseti jogcímek tekintetében a törvényi feltételek nem állnak fenn. Előadta, az engedményezés a felperessel kötött megbízási szerződésből eredő elszámolás biztosítására jött létre. Az elsőfokú bíróság ítéletével a perbeli engedményezési szerződés érvénytelenségét megállapította. Megítélése szerint a felperes bizonyította a Cstv. 40. §
(1)bekezdés c) pontjában írt mindhárom konjunktív feltétel megvalósulását, keresete ez okból alapos. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel kifejtette: az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a peres felek között létrejött az engedményezési szerződés. A Cstv. 40. §
(1)bekezdés c) pontjában írt feltételek közül nem találta azonban megállapíthatónak azt, hogy az alperes a felperes hitelezője. Az engedményezési szerződés érvénytelenségét ezért a hivatkozott jogszabályi rendelkezés alapján nem látta bizonyítottnak. Mivel a perbeli engedményezési szerződés megkötésére ellenérték nélkül, azaz ingyenesen került sor, a Cstv. 40. §
(1)bekezdés b) pontja alapján is vizsgálta az érvénytelenség megállapításának feltételeit. Úgy ítélte, hogy e jogcímen a kereset alapos, az elsőfokú bíróság döntése érdemben helytálló volt. A felülvizsgálati kérelmében az alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és keresetet elutasító határozat meghozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a Cstv. 40. §
(1)bekezdés b) pontjába ütközik, tekintettel arra, hogy a perbeli jogügylet nem volt ingyenes. Az engedményezés alapján behajtott összeggel ugyanis az alperesnek a felperes felé el kellett számolnia, azt a felperes tevékenységének finanszírozására kellett volna fordítania. Állította, ingyenesség - a behajtott összeggal való elszámolási kötelezettségre tekintettel - az alperes részéről állt fenn. A felperes a felülvizsgálati hatályában fenntartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül és azt az abban hivatkozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek. Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján azt kellett vizsgálni, hogy a másodfokú bíróság a bizonyítékok okszerű mérlegelésével állapította-e meg a perbeli engedményezési szerződés ingyenességét és ezáltal annak a Cstv. 40. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti érvénytelenségét. A Kúria több eseti döntésében (BH.2012.179., 2013.126., 2002.29) kifejtette, hogy a Pp. 275. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének, a bizonyítékok ismételt egybevetésének nincs helye. A BH.2013.119 számú eseti döntés azt is tartalmazza, a bizonyítékok felülmérlegelésére az sem adhat okot, ha az egyes bizonyítékoktól eltérő következtetés is levonható lett volna. Nyilvánvalóan okszerűtlen következtetésnek az minősül, ha a bizonyítékokból csak egyfajta, a felülvizsgálattal támadott ítélettől eltérő következtetésre lehet jutni. Az alperes állításával ellentétben, a kizárólag általa aláírt megbízási szerződés, a felperes egykori ügyvezetőjének és az alperesi ügyvezetőnek ellentmondásos vallomása alapján kétséget kizáróan nem volt megállapítható, hogy a perbeli engedményezésre ellenszolgáltatás fejében került sor. A másodfokú bíróság ezért a Pp. 206. §
(1)bekezdésének megsértése nélkül következtetett a felperes által, a Cstv. 40. §
(1)bekezdés b.) pontja alapján támadott szerződés ingyenességére. A Kúria mindezekre figyelemmel a jogerős ítéletet az alperes által hivatkozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek. Azt a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján ezért hatályában fenntartotta. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban pervesztes alperest a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint irányadó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes jogi képviselőjének munkadíjából álló felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. Ennek mértékét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdése értelmében a kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányosan, a 4/A. §
(1)bekezdése értelmében, általános forgalmi adóval növelten határozta meg. Az alperes, az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 59. §
(1)bekezdése alapján köteles - külön felhívásra - az államnak megfizetni. Budapest,
- május
- Dr.Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. a tanács elnöke, András sk. előadó bíró, Dr.Vezekényi Ursula sk. bíró Dr.Osztovits