A Győr Ítélőtábla Pf.I.20.178/2007/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla dr. Csizmadia Attila ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) felperes által a dr. Németh Róbert jogtanácsos által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I.r., dr. Regős Norbert ügyvéd által képviselt A" Kft. II.r. alperesek ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása iránt a Vas Megyei Bíróság előtt
- április
- napján kelt P.20.174/2007/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ÍTÉLETET: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Köteles a felperes 15 nap alatt megfizetni az I.r. alperes részére 10.000./Tízezer/ Ft másodfokú perköltséget. Köteles a felperes az állam részére az illetékügyben eljáró hatóság felhívására és számlájára 24.000.- /Huszonnégyezer/ Ft feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. INDOKOLÁS: A megyei bíróság a kiegészített ítéletében megállapította, hogy a A" Kft. II.r. alperes megsértette I.rendű felperes személyiségi jogát - jó hírnevét - azzal, hogy: a ... Rendőrkapitányság közleménye szövegét részben megváltoztatva - a gyanúsításkor közölt bűncselekményt vétség helyett „bűntett"-ként közölte, továbbá azzal, hogy a rendőrség idézésére szabályosan megjelent felperesről azt közölte, hogy: „remélik, hogy lakossági összefogással előállíthatják a képen látható, csalás bűntettével gyanúsított illetőt". Kötelezte a A" Kft. II.r. alperest, hogy a P.20.174/2007/
- sorszámú ítélet rendelkező része 1., 2.,
- bekezdésének az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül az eredeti megjelenési hellyel azonos módon történő megjelentetésével adjon I.rendű felperesnek elégtételt. Ezt meghaladóan a felperes keresetét mindkét alperes vonatkozásában elutasítva kötelezte a felperest az állam javára 15.000.- Ft feljegyzett kereseti illetéknek, az I.r. alperes javára 17.500.- Ft, a II.r. alperes javára 12.500.- Ft képviseleti költség megfizetésére. Kötelezte a II.r. alperest az állam javára 6.000.- Ft feljegyzett kereseti illeték megfizetésére azzal, hogy a felperes és a II.r. alperes egyéb felmerült költségeiket maguk viselik. Ítéletének indokolásában rögzítette, miszerint a bírói gyakorlat alapján a közzététel jogszerűsége szempontjából a súlyos bűncselekményi tipizálásnál nem feltétlenül a szorosan vett büntetőjogi rendelkezések, nem is a hatásköri szabályok, illetőleg a hatáskört telepítő jogdogmatikai megfontolások az irányadóak, hanem legalább ugyanilyen súllyal kell értékelni az alapul fekvő büntetőeljárásban feltárt körülményeket, az elkövetési módot és magatartást, annak esetleges kiterjedt voltát, a sértettek nagy számát. A megyei bíróság úgy ítélte meg, hogy ezen az alapon a felperes terhére rótt bűncselekmény súlyosnak minősül, ugyanis az alapos gyanú közléséig, majd a felhívás megjelenését követően történt újabb sértetti jelentkezések után rendkívül nagyszámú sértetti kör vált ismertté, ehhez képest nyomós közérdek volt a sértetti kör megállapítása és ezzel összefüggésben a sértett tanúk felkutatása és a tényállás tisztázása úgyszintén. A felperes képmásának megjelenési módja ugyanakkor nem sértő, nem megalázó, megteremtette annak a lehetőségét, hogy rendkívül nagy számú további sértett vegye fel a kapcsolatot a nyomozást folytató rendőrhatósággal. A rendelkezésre bocsátott gyanúsítotti meghallgatási jegyzőkönyvből megállapíthatónak látta, hogy a felperes vonatkozásában a büntetőeljárás során a megalapozott gyanú közlése csalás bűncselekményének vétségi alakzata vonatkozásában történt meg. A rendőrkapitányság a tágabb fogalmat használta és további, a minősítésre vonatkozó szűkítést nem alkalmazott a sajtó számára megküldött közlemény szövegében akkor, amikor bűncselekményről tett említést. Ehhez képest indokolatlanul és nem megfelelő módon változtatta meg azt a szerkesztő, amikor a megalapozott gyanúban közölt enyhébb vétségi alakzat helyett a cikkben két alkalommal is a súlyosabb, bűntetti alakzatot használta. Ez az indokolatlan változtatás a II.r. alperes eljárása során történt, arra az I.r. alperesnek és az általa vezetett hatóságnak ráhatása nem volt. Az alapos gyanú közlésekor készült gyanúsított-meghallgatási jegyzőkönyv valamennyi esetben tényállási elemként azt tartalmazta, hogy a felperes különböző nagyságrendű összegeket vett fel ügyintézője útján, majd hitelügyintézést nem végzett. Az I.r. alperes jegyzőkönyv csatolásával igazolta ugyanakkor, hogy már az alapos gyanú közlése előtt is történt olyan tartalmú rendőrségi feljelentés, mégpedig
- február 12-én, ahol a feljelentő a kihallgatási jegyzőkönyvben 11 olyan esetről számolt be, ahol legalább részben készpénz kifizetése - a tanú állítása szerint - a felperes számára is történt. Ezen újabb feljelentésnek a jegyzőkönyvezése az első gyanúsítotti kihallgatást követően és közvetlenül a közlemény megjelentetését megelőzően történt. A feljelentésben több más város mellett egyebekben ...helység is szerepel. Ezek alapján a bíróság megállapította, hogy a közlemény tartalmi valótlanságot nem tartalmaz a felperes által kifogás tárgyává tett részében, mivel a sajtóközlemény megjelenéséig jelentős számú adat állt rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy olyan elkövetési magatartás is előfordult, ahol pénz felvételére nem csupán a közvetítő, hanem személyesen a felperes részére is sor került és az ügy esetleges ... Megyei vonatozására is rendelkezett adattal a nyomozóhatóság. Megjegyezte a megyei bíróság, hogy a közlemény csupán arról tesz említést, miszerint a felperes különböző nagyságú összegeket vett fel ügyfeleitől, ez a szövegezés ugyanakkor eleve is megengedi a személyes és a képviselő útján történő pénzfelvételt egyaránt. A közlemény megjelentetését - a közlemény címéből és tartalmi egészéből megállapíthatóan is - a nyomozást folytató ... Rendőrkapitányság eredetileg is a sértetti kör felkutatása és ezzel összefüggésben sértett tanúk, valamint a tényállás tisztázása érdekében tartotta szükségesnek és kezdeményezte. Ehhez képest ezen tartalmú indoknak megfelelő címmel jelentette meg a II.r. alperes a közleményt, ugyanakkor indokolatlanul és a közlemény megjelentetését kezdeményező hatósággal történt egyeztetés nélkül egészítette ki azt zárásként egy további mondattal, amely olyan tartalmi valótlanságot tartalmaz, ami a büntetőeljárásnak a közlemény megjelenéséig ismertté vált adataival nem egyeztethető össze. A felperes ugyanis - az I.r. alperes által is elismerten - szabályszerű idézésre és megfelelő időben jelent meg. Ehhez a tényszerű helyzethez képest a III.r. alperes önkényes kiegészítése olyan látszatot kelt, mintha a felperes rejtőzködne, előállítására még csak ezt követően és csakis lakossági összefogás eredményeként lenne remény. A bíróság álláspontja szerint ezen megfogalmazás burkolt olyan tényállítás, amely a valóságot hamis színben tünteti fel és egyben a felperes személyiségi jogát is sérti. A felperes által kifogásolt közlemény fotómellékletének aláírása az eredeti rendőrségi közleményben nem szerepelt az a sajtóban történt megjelentetéskor került beszerkesztésre „"B" ... lakos több ügyfelét is becsapta" szöveggel. A képaláírás - nem jogászi szóhasználattal - tényként számol be bűncselekmény elkövetéséről. A megyei bíróság álláspontja szerint a rendőrségi közlemény szövege, de a részben módosított és a sajtóban közzétett szöveg is minden kétséget kizáróan laikus értelmezés számára is egyértelműen arról számol be, hogy a felperessel szemben bűncselekmény elkövetése miatt folytat nyomozás az illetékes ... Rendőrkapitányság. Beszámol továbbá - a felperes kereseti kérelmében tett állításával szemben - arról is, hogy a „képen látható illetőt" a cikkben elkövetési magatartás részletezésével is körülírt bűncselekmény elkövetésével csupán „gyanúsítják". A közlemény címe ugyanakkor egy folyamatban lévő eljárásban további sértettek felkutatását célozza. Mindezek együttes értékelésével a bíróság arra a meggyőződésre jutott, hogy az ártatlanság vélelme és ez által a felperes személyiségi joga nem sérült, a megjelent közlemény is kellő részletességgel és mélységgel, az olvasó számára kellő mértékben tudatosítva ad számot arról, hogy az adott esetben folyamatban lévő eljárásról és csupán gyanúsításról, nem pedig jogerős elítélésről van szó. A felperes mindezzel együtt utóbb felmentéssel, vagy a büntető eljárás megszűntetése esetén joggal igényelheti ezen tény azonos módon történő közzétételét is. A fentiek alapján e körben a bíróság mindkét alperes vonatkozásában a felperes keresetét - mint megalapozatlant - elutasította. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett az ítélet megváltoztatása és annak megállapítása iránt, hogy az I.r. alperes megsértette a felperes személyhez fűződő jogát azzal is, hogy a közleményben azt állította, miszerint a felperes pénzösszegeket vett fel a sértettektől. Kérte az I.r. alperesnek elégtétel adására kötelezését is. Fellebbezésének indokolásában az elsőfokú eljárásban tett nyilatkozatait megismételve előadta, hogy a sajtóközlemény célja azon személyek felhívása volt, akik pénzt adtak át. Ebből egyértelműen következik, hogy a cikknek azon személyek adatait kell a törvényes keretek között közölnie, akik a pénzeszközöket átvették. Különösen fényképes közlésnél várható el, hogy a pénzt átvevő és a fényképen szereplő személy azonos legyen, mivel arra a személyre lehet emlékezni, akivel valaki tényleges kapcsolatba kerül, akinek részére fizetést teljesít. Szintén megismételve a korábbi nyilatkozatát kiemelte, hogy a felperes tekintetében a gyanúsítás úgy szólt: „ügyintézője útján" vett át pénzt, azaz a sértettek az ügyintézőnek teljesítettek. A közlemény szóhasználata a valóságot abban a hamis színben tűnteti fel, mintha kizárólag a felperes vett volna át pénzt. A cikk nem említi sem az ügyintéző személyét, sem azt, hogy a sértettekkel az ügyintéző került személyes kontaktusba, ennél fogva akire a felhívás folytán rá lehetne ismerni az az ügyintéző. E körben nem a büntető jogi felelősség (pl. a tettesi, társtettesi vagy részesi pozíció), a munkajogi (munkáltatói, munkavállalói minőség) avagy bármely polgári jogi vonatkozás (megbízott, megbízó, teljesítési segéd stb.) a kérdéses, hanem az, hogy a cikk csak a felperesről állította - szűkítő tartalmú közlés híján - az idézetteket. Az I.r. alperes fellebbezési ellenkérelme az ítélet helybenhagyására irányult, előadta, hogy a perbeli büntető ügyben idő közben egyre több sértett, így már 29 jelentkezett, a cselekmény jogi minősítése is megváltozott. Ez azt mutatja, hogy a közlemény elérte célját. Mivel a büntető eljárásnak az ügyintéző semmilyen formában nem alanya, abban nem szerepel, így a közleményben sem tüntethették volna fel jogsértés nélkül. A kihallgatott sértettek közül többen is állították, hogy személyesen a felperesnek adtak át pénzt. Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a Pp.253.§./3/ bekezdése értelmében a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között felülbírálva megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos. Az ítélőtábla álláspontja szerint a megyei bíróság a perben a szükséges és egyben elégséges körben lefolytatott bizonyítási eljárásban beszerzett bizonyítékokat a Pp.206.§-ának megfelelően helyesen, okszerűen, összességükben értékelve helyes tényállást állapított meg, az abból levont jogi következtetését és indokolását is az ítélőtábla teljes körűen osztja. A fellebbezési ellenkérelem érvelését osztva a fellebbezési érvelésre figyelemmel kiemeli az ítélőtábla, hogy a közleménnyel a cél az volt, miszerint azok jelentkezzenek akik a felperessel kapcsolatba kerültek, és e körben nem releváns az, hogy a felperes részére akár közvetve akár közvetlenül tettek fizetést. A peradatok alapján pedig egyértelműen megállapítható volt az - mint ahogy azt a megyei bíróság is helyesen rögzítette - hogy az egyes sértettek közvetlenül a felperes felé is tettek fizetéseket. A fentiekre figyelemmel az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét - tekintettel annak helyes indokaira - a Pp.254.§./3/ bekezdése értelmében helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező felperes itteni pervesztességére figyelemmel a Pp.78.§./1/ bekezdése alapján köteles az I.r. alperes jogi képviseleti díjból álló fellebbezési perköltsége, valamint a 6/1986/VI.26./IM. rendelet 13.§./2/ bekezdése, és a Pp.78.§./1/ bekezdése alapján az eredménytelen fellebbezése folytán feljegyzett fellebbezési eljárási illeték megfizetésére. Győr, 2008.évi január hó 31.napján Dr.Ábrahám Éva sk. a tanács elnöke Dr.Lezsák József sk. előadó bíró Dr.Vass Mária sk. bíró