SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.III.20.096/2015/
- szám A Szegedi Ítélőtábla a felszámoló szervezet neve, székhelye, felszámolóbiztos neve által meghatalmazott jogtanácsos neve jogtanácsos által képviselt felperes neve„.f. a.” felperes székhelye felperesnek – a Dr. Matyi Mária Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Balogh Ádám ügyvéd) által képviselt alperes neve, címe alperes ellen kölcsönszerződésből eredő követelés iránt indított perében a Kecskeméti Törvényszék
- november
- napján kelt, 15.P.20.786/2014/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezésre tekintettel lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét az alábbiak szerint újraszövegezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 105.383.532,- (Egyszázötmillióháromszáznyolcvanháromezer-ötszázharminckettő) Ft-ot, továbbá 82.000.000,- (Nyolcvankettőmillió) Ft után a kifizetésig, de legfeljebb a A... Kft. adós ellen folyó felszámolási eljárásban a zárómérleg benyújtásáig a mindenkori jegybanki alapkamat évi 11 %-kal növelt mértékű ügyleti és késedelmi kamatát. A perköltségre és illetékre vonatkozó elsőfokú ítéleti rendelkezést helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 200.000,- (Kettőszázezer) Ft másodfokú eljárási költséget. Kötelezi az alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 2.500.000,- (Kettőmillióötszázezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: A perben nem álló A... Kft., mint kölcsönvevő
- június 2-án kötött kölcsönszerződést a felperesi pénzintézettel, amely 82 millió forint szabad felhasználású kölcsönt folyósított részére. A kölcsön lejáratának szerződésben meghatározott időpontja:
- június
- napja. A szerződést az alperesi magánszemély, valamint a B... Kft. készfizető kezességvállalása biztosította. Alperes a szerződéskötéskor, kezességvállalása idején a kölcsönvevő adós egyik ügyvezetője volt. A szerződő felek a kölcsön további fedezeteként az adós tulajdonát képező település neve, 0257/
- helyrajzi számú ingatlanra jelzálogjogot alapítottak, valamint a szerződésben pontosan körülírt ingóságokra (gépekre, ipari berendezésekre) is zálogjogot telepítettek. A szerződés 19/b. pontja szerint a felek megállapodtak abban, hogy egymás közti kapcsolattartásuk során valamennyi értesítést és nyilatkozatot írásban közölnek egymással, ennek módjaként kikötötték az ajánlott vagy tértivevényes postai küldemény megküldését azzal, hogyha az adós címváltozás-bejelentési kötelezettségének elmulasztása miatt postai úton nem kézbesíthetők a szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok, úgy azok ez esetben közöltnek tekintendők, a küldemény feladását követő
- napon. Közöltnek kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha szabályos címzés mellett a posta a kézbesítés eredménytelen megkísérlését követően „nem kereste” jelzéssel küldi vissza a nyilatkozatot tartalmazó küldeményt a hitelezőnek. A felek a kölcsönösszeg utáni ügyleti kamat mértékét akként határozták meg, hogy az a mindenkori jegybanki alapkamat + 5 % évi kamat, a késedelmi kamat mértéke pedig az ügyleti kamaton felül további 6 %. Az adós
- október 5-ig 3.587.748,- Ft erejéig tett eleget kölcsöntörlesztési kötelezettségének, ezt követően további befizetés felperes részére nem történt. A felperes ellen
- október 12-i kezdő időponttal felszámolást rendeltek el, a felperesi felszámolóbiztos
- január 24-én írásban szólította fel a hátralékos törlesztő részletek megfizetésére az egyenes adóst. Ennek eredménytelensége nyomán
- március 19-én írásban azonnali hatályú felmondást adott ki, melyet az adós szabályszerű címzés ellenére nem vett át, a posta a felmondást tartalmazó küldeményt „címzett nem kereste” jelzéssel küldte vissza a feladóhoz. Az alperesi készfizető kezest a felmondásról ugyancsak
- március 19-én kelt felszólító levélben tájékoztatta a felszámolót, és az összesített, 105.383.532,- Ft összegű teljes követelés kiegyenlítésére is felhívta a felszólító levél kézhezvételétől számított 15 napos határidőszabás mellett. Az alperes részére szabályszerű címzéssel kiadott fizetési felszólítást tartalmazó postai küldeményt a posta „címzett értesítés ellenére a postán nem vette át” jelzéssel küldte vissza feladóhoz. A perben nem álló B... Kft. - másik készfizető kezes -
- október 1-től végelszámolás alá került, itt felperes hitelezőként nem jelentkezett be. A főadós A... Kft. ellen
- október 1-jétől van folyamatban végelszámolás, ahol felperes hitelezői igényt jelentett be, melyet a végelszámoló
- szeptember 30-i írásbeli visszaigazolásával 121.692.001,- Ft vonatkozásában elismert és nyilvántartásba vett. A főadóssal szemben
- szeptember 9-i keltezésű 6.Fpk.01-13-005404/
- számú végzésével a Fővárosi Törvényszék megállapította a fizetésképtelenséget és elrendelte a felszámolás lefolytatását. A felperes keresetében kérte az alperes, mint készfizető kezes kötelezését 82 millió forint kölcsöntőke, a felmondásig lejárt és meg nem fizetett 22.507.650,- Ft ügyleti kamat, 819.922,- Ft késedelmi kamat, és 55.960,- Ft felmerült költség megfizetésére, valamint a tőkeösszeg után a felmondás napját követő naptól,
- március 20-tól a kifizetés napjáig terjedő időre a szerződés szerinti mértékű évi ügyleti és késedelmi kamat megfizetésére. Keresetének indokaként előadta, hogy az egyenes adóstól megtérülés nem történt, a szerződés felmondása nyomán a teljes vissza nem fizetett kölcsönösszeg és az ahhoz kapcsolódó kamatok és költségek egy összegben esedékessé váltak, melyet az alperes készfizető kezesként, helytállási kötelezettsége folytán köteles megfizetni. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Elsődlegesen vitatta a szerződés felmondásának és az irányában történt fizetési felszólítás hatályos közlését. Álláspontja szerint a felmondás hatályosulásának időpontja nem meghatározó, így a kereset idő előtti. Sérelmezte, hogy a B... Kft., másik kezes ellen a követelés behajtása iránt nem intézkedett a felperes, ezzel lemondott a követelést biztosító olyan jogról, amelynek alapján teljesítése esetén a rá átszálló követelésre kielégítést kaphatott volna. Álláspontja szerint a felperes, mint jogosult hibájából, mulasztásából vált a követelés az adóssal szemben behajthatatlanná, mivel
- őszén már közhiteles adatokból megállapítható volt, hogy adóvégrehajtás volt folyamatban a főkötelezettel szemben, ehhez képest azonban csak két év elteltével, 2013-ban mondta fel a szerződést a felperes. Vitatta a keresetben levezetett késedelmi kamatszámítást is. Állította, hogy a felmondási nyilatkozat közlését követő 15 napos fizetési határidő eredménytelen elteltét követő naptól következett be a fizetési késedelem, késedelmi kamat csak ezen későbbi időponttól érvényesíthető. Az elsőfokú bíróság ítéletével a kereseti kérelem szerint marasztalta felperes javára alperest. A kereset jogalapját vizsgálva megállapította, hogy a főadós a szerződés
- pontja szerinti súlyos szerződésszegést valósított meg a kölcsöntörlesztés beszüntetésével, ezzel megnyílt felperes számára az azonnali hatályú felmondás lehetősége. Ennek közlése a szerződés
- pontjában rögzített szabályokra figyelemmel hatályosnak tekintendő, annak ellenére, hogy a főadós, illetve az alperesi kezes a felszólítást nem vette át. E körben utalt a bíróság azon bírói gyakorlatra is, mely szerint a felmondás akkor is közöltnek tekinthető, ha azért nem jut az érdekelt fél tudomására, mert az azt tartalmazó irat átvétele az érdekelt hibájából hiúsul meg. A hatályosan közölt felmondás kiváltotta a szerződés megszűnésének jogkövetkezményét, ezáltal a felperes a főadóssal valamint a két készfizető kezessel szemben választása szerint érvényesíthette a teljes egy összegben esedékessé vált követelését. A bíróság álláspontja szerint a perbevont alperes készfizető kezesi, helytállási kötelezettségét nem érintette az, hogy a másik készfizető kezessel szemben indult végelszámolási eljárásban a felperes követelést nem érvényesített. A tényállásból kiemelte ugyanakkor, hogy a felperes a főadóssal szemben folyó felszámolási eljárásban hitelezői igénybejelentéssel élt és azt vissza is igazolták, így jogvesztés nem áll fenn, a követelés a választása szerinti készfizető kezessel szemben érvényesíthető. A készfizető kezes perlésekor a követelés joga fennállt, a főkötelezettel szemben utóbb bekövetkező jogvesztésnek pedig már nem lehet kihatása a készfizető kezes teljesítési kötelezettségére. Megjegyezte a bíróság, hogy a készfizető kezes a Ptk.
- §
(2)bekezdésére tekintettel egyébként sem kérheti, hogy a hitelező a tartozás behajtását előbb a főadóstól kísérelje meg. A Kúria 1/
- (VII. 30.) Polgári Jogegységi határozatára utalva kitért még arra, hogy a felszámolási eljárásban bekövetkező jogvesztés az ellene ezt megelőzően indított perben a készfizető kezest a teljesítés alól nem mentesíti, mert a jogvesztést a saját szerződésszerű magatartásával, a jogosult követelésének teljesítésével egyébként elháríthatta volna. A késedelmi kamatszámítást sérelmező alperesi ellenkérelemhez kapcsolódóan megállapította, hogy a keresetben megjelölt kezdő időpont helyes, a felmondásban szereplő 15 napos fizetési határidőnek a késedelembe esés időpontjára nézve nincs jelentősége, a hitelező felperes a 15 napos határidő eredménytelen eltelte esetén intézkedhetett a követelés behajtása iránt. A késedelembe esés azonban már a felszólítással bekövetkezett. Megállapította továbbá, hogy a felperes hatályos fizetési felszólítása miatt az alperesi kezes a perköltségekért és az egyéb igényérvényesítési költségekért is felel, a Ptk.
- §
(2)bekezdése jelen esetben nem alkalmazható. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, kérve annak megváltoztatását és a kereset elutasítását. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem folytatta le teljes körűen a bizonyítási eljárást, indokolatlanul utasított el több felperesi bizonyítási indítványt. Érdemben azt sérelmezte, hogy a felperes a B... Kft-vel szemben igényt nem érvényesített, ezzel fontos fedezetről, biztosítékról mondott le, mely alperes számára hátrányos helyzetet teremtett. A másik készfizető kezesi társaság úgy szűnhet meg, hogy az igény vele szembeni érvényesítésének lehetősége alperes számára is elvész. A követelés felperes hibájából vált behajthatatlanná. Külön sérelmezte azt is, hogy a felperes több év alatt mindössze egy fizetési felszólítást küldött, a főadóssal szemben pedig határozott, érdemi igényérvényesítésre nem került sor, és a hosszabb idő eltelte miatt ez lényegében már esélytelenné vált. Kifogásolta, az elsőfokú bíróság nem vizsgálta azt sem, hogy milyen egyéb biztosítékokról mondott le a felperes és hogy hibájából részben vagy egészben ezáltal behajthatatlanná vált a követelés. Továbbra is fenntartotta, hogy a késedelmi kamatfizetés kezdő napja a felmondás hatályosulásának napja, ami pontosan nem meghatározható, ezt felperesnek kellett volna bizonyítania. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. Vitatta, hogy lemondott volna a másik kezessel szembeni igényérvényesítés jogáról, e körben hiányolta az alperesi állítások bizonyítékokkal való alátámasztását. A főadóssal szemben már a végelszámolási eljárásban hitelezői igényt jelentett be, ezzel kapcsolatos iratokat a per során becsatolta. A késedelmi kamatfizetés kezdő időpontját illetően fenntartotta az elsőfokú eljárás során kifejtett álláspontját. Előadta továbbá észrevételében, a jogi képviselővel rendelkező alperes nem hivatkozhat arra, hogy a bizonyítási teherről történő tájékoztatást a bíróság elmulasztotta irányában. Az elsőfokú bíróság sem anyagi jogi sem eljárásjogi szabályt nem sértett, a tényállást a bizonyításhoz szükséges mértékig feltárta. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság az irányadó bírói gyakorlatnak megfelelően foglalt állás az egyenes adóssal szemben közölt felperesi felmondás tárgyában, az a szerződés 19. pontjában rögzített kikötésre tekintettel hatályosan közöltnek tekintendő, alkalmas volt a szerződés megszüntetésének kiváltására (Ptk. 321. §
(1)bekezdés). A felperes ezáltal az egyenes adós, valamint a kezesek irányában a kölcsön teljes egyösszegű, járulékokkal együtt történő visszakövetelésére jogosulttá vált, követelése
- március 19-től kezdődően esedékes. Az egyenes adós és az alperes, mint készfizető kezes az irányában szintén hatályosan közölt fizetési felszólításra tekintettel ezen időponttól kezdődően estek késedelembe (Ptk.
- § b) pont), így alperes fellebbezésében alaptalanul hivatkozik arra, hogy a kamatfizetés kezdő napja nem bizonyított. Az ítélőtábla nem találta elfogadhatónak azt, hogy a másik kezessel szemben folyó végelszámolás során a hitelezői igénybejelentés elmaradása joglemondásként lenne értelmezhető. A főkötelezett ellen megindult felszámolási eljárásban a hitelezővel szemben bekövetkezett jogvesztés, a készfizető kezessel szemben ezt megelőzően indított perben a készfizető kezest nem mentesíti a teljesítés alól, mert a jogvesztést a saját szerződésszerű magatartásával – a jogosult követelésének teljesítésével – ő maga már elháríthatta volna (Legfelsőbb Bíróság (Kúria) EBH 2010/
- szám alatt közzétett elvi határozat). Egyébként is csak olyan jogról való lemondás vezethet a kezes Ptk.
- §
(2)bekezdése szerinti szabadulásához, amely a kezes teljesítése esetén a követelés kielégítését ténylegesen lehetővé tette volna. Az a körülmény, hogy a felperes a másik kezessel szembeni végelszámolási eljárásban nem jelentkezett be hitelezőként, joglemondásként nem értékelhető, felperes jogosultként szabadon választhatott, hogy melyik készfizető kezessel szemben kíván igényt érvényesíteni, figyelemmel azok kötelezettségének egyetemlegességére (Ptk. 335. §
(1)bekezdés). A helytállást követően illeti meg a kezest az egyenes adóssal, vagy másik kezessel szemben megtérítési igény, melytől az alperes nem vált elzárttá azáltal, hogy a felperes a végelszámolásban nem jelentett be hitelezői igényt. A Legfelsőbb Bíróság (Kúria) BH 1998/
- szám alatt közzétett eseti döntése a fellebbezésben hivatkozottakon túl kiterjed arra is, hogy nem minősül a biztosíték alapjául szolgáló jogról való lemondásnak az, hogy ezt a jogot adott esetben a jogosult nem gyakorolta. A jogérvényesítés lehetősége fennmaradt, a készfizető kezes alperes az ellene indított perben mentesülése érdekében nem hivatkozhat sikerrel arra, hogy a követelés utóbb esetlegesen behajthatatlanná válik, ha a jogosult igényének kielégítésével a követelést már hamarabb megszerezhette és behajthatta volna (Legfelsőbb Bíróság (Kúria) BH 2011/
- szám alatt közzétett eseti döntése). A főadóssal szembeni igényérvényesítés elhúzódása jelen esetben azért irreleváns, mert a készfizető kezes írásbeli megintése, fizetési felszólítása a szerződési szabályok szerint hatályosan megtörtént, még a felmondással egy időben (BDT 2015/5/
- szám alatt közzétett eseti döntés). Az érdemben helytálló döntésen alapuló ítélet rendelkező része azonban korrigálásra szorult. Az ítélőtábla a keresetben több tételben felsorolt marasztalási összegeket egyesítve tüntette fel az újraszövegezett ítéletben, melyből a tőkeösszeg után állapított meg ügyleti és késedelmi kamatot is tartalmazó, vegyes kamatfizetési kötelezettséget (Ptk.
- §
(3)bekezdés). A késedelmi kamatfizetési kötelezettség időtartamát tekintve lényeges tényállási körülmény, hogy az egyenes adós felszámolás alá került. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában erre helyesen tért ki, mivel figyelembe kell venni a Cstv. 35. §
(2)bekezdés b) pontjában rögzített rendelkezést, mely szerint az adóssal szembeni pénztartozások után az eredeti lejárati időtől a kiegyenlítésig, vagy legfeljebb a felszámolási zárómérleg elkészítésének időpontjáig van lehetőség érvényesíteni késedelmi kamatot. E korlát kimondása a járulékos kötelezett kezes marasztalása esetén is szükséges. Az elsőfokú ítélet rendelkező részében a tőkeösszeg utáni késedelmi kamat fizetésre kötelezésben feltüntetésre került a „kifizetésig járó” kifejezés, mely nem állt így összhangban az azt követő bekezdéssel, mely a felszámolási zárómérleg benyújtásáig terjedően rögzítette a kamatfizetési kötelezettség időtartamát. Az ítélőtábla ezt is szükségesnek találta kiigazítani a rendelkező rész újraszövegezésével, míg egyebekben az ítéletet helybenhagyta (Pp. 253. §
(2)bekezdés). Az alaptalanul fellebbező alperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a jogi képviselővel eljárt és fellebbezési ellenkérelmet előterjesztő felperes másodfokú eljárási költségeinek megtérítésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket ugyancsak az alaptalanul fellebbező alperes köteles utólagos külön felhívása az állam részére megfizetni (Pp.78. §
(1)bekezdés, 6/1986.(VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdés, 15. §
(1)és
(3)bekezdés). S z e g e d,
- június
- napján Dr. Kemenes István sk. a tanács elnöke . Dobler László sk. előadó bíró . Béri András sk. táblabíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő