Kfv.37100/2007/7 – Kúria

Kfv.IV.37.100/2007/7.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Kardos, Pető és Törőcsik Társas Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Törőcsik Tamás ügyvéd által képviselt felperesnek az Országos Rádió és Televízió Testület alperes ellen műsorszolgáltatási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróságon 24.K.31.846/

1. számon indult perben a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.200/2006/
2. számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
3. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem elbírálása folytán az alulírott napon megtartott tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.200/2006/
4. számú ítélet hatályon kívül helyezi, és - a Fővárosi Bíróság 24.K.31.846/2004/
5. számú ítéletét megváltoztatva - az alperes 581/
6. /IV. 22./, 582/
7. /IV. 22./ és 644/
8. /V. 12./ számú határozatait hatályon kívül helyezi. Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 50.000 /ötvenezer/ forint együttes első, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes
9. január, február és március hónapokban rendszeresen sugározta az „L. TV SMS Chat" című műsorszámot. A műsorszám osztott képernyőn került sugárzásra, egyik mezőjében videoklipet, a másik mezőben a nézők által közölni kívánt társkereső hirdetéseket közölt a felperes, és a képernyőn szerepelt az sms megküldésének módjáról szóló tájékoztatás, valamint az az emeltdíjas sms-szám, ahová a nézők üzeneteiket küldhették. Az alperes határozataiban 2.235.992-2.235.992 Ft kötbér megfizetésére kötelezte a felperest, a rádiózásról és televíziózásról szóló
10. évi I. törvény /a továbbiakban: Rtv./
11. § /1/ bekezdése,
12. § /1/ bekezdés a/ és b/ pontjainak megsértésére hivatkozással. Az alperesi határozatok indokolásában az alábbiak olvashatók: „Az L. TV SMS Chat című műsorszám során társkereső hirdetések jelentek meg a képernyőn, emellett a műsorszám egész ideje alatt látható volt egy emeltdíjas telefonszám, amelyre a hirdetni vágyók a párkereső sms-eiket küldhették. A műsorszámban megjelenik egy emeltdíjas telefonszám, amire az üzenetek küldhetők, és ez a műsor egész ideje alatt látható. Emellett a képernyő alsó részében futó królban megjelenő szöveg pontos útmutatást ad az sms-ezni kívánóknak, azaz, hogy milyen módon kell elküldeni az üzeneteket, hogy azok közzétehetők legyenek. Ezen információk - a telefonszám, illetve tájékoztató - egyértelműen reklámként értékelendők, mivel az Rtv.
13. §
14. pontja alapján szolgáltatás igénybevételét segítik elő." A határozatokkal szemben a felperes keresetet nyújtott be, amelyben azok hatályon kívül helyezését kérte; egyrészt az alperes diszkriminatív eljárása miatt, másrészt azért, mert - álláspontja szerint - a műsorszám nem tekinthető reklámnak. A Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletében a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a műsorszám lényegét a nézők által kért zenei kisfilmek közlésén túl a nézők chat-elő és sms-en küldött üzenetei képezték, az adás gyakorlatilag reklámfelületként, elektronikus reklámújság társkereső rovataként működött. A reklámozott szolgáltatás ebben az esetben a társkeresés, illetőleg partnerkeresés, amelyben a felperes közvetített. A felperesi közlés ellenérték fejében nyújtott olyan szolgáltatás, amely lehetőséget kínál annak igénybevételére. A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélet indokolásában kifejtettek szerint osztotta a Fővárosi Bíróság álláspontját a felperesi műsorszám tartalmának megítélését illetően. Utalt arra, hogy a Pp.
15. § /1/ bekezdése értelmében a felperest terhelte volna annak bizonyítása, hogy a műsorszám hirdetési elemeinek együttese nem minősül reklámnak. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, és a kereseti kérelemnek helyt adó döntés meghozatalát kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet tényállása iratellenes, okszerűtlen logikai ellentmondást tartalmaz, illetve sérelmezte, hogy a bíróság az alperes hatáskörét elvonva tett ítéleti megállapításokat. Hangsúlyozta, hogy a vitatott műsorszámban az sms- telefonszám közzététele nem szolgáltatás igénybevételének elősegítését célozta, hanem a műsorba történő bekapcsolódás szükséges eleme. Hivatkozott arra, hogy a műsorszám interaktív televíziózást valósított meg, amelyben a reklám fogalmi elemei ugyan megtalálhatók, de összességében reklámnak nem tekinthető. Kifogásolta, hogy az alperes nem vizsgálta a műsorszám interaktivitást, illetve azt, hogy történt-e a reklám esetében elengedhetetlen ellenszolgáltatás, ellenérték-fizetés. Hivatkozott arra is, hogy az alperesi határozatból nem állapítható meg, mely elemek tekinthetők reklámnak; ez az indokolásbeli hiányosság a bírósági eljárásban sem pótolható. Változatlanul sérelmezte, hogy az alperes más műsorszolgáltatókkal szemben hasonló műsor miatt szankciót nem alkalmazott. A felülvizsgálati kérelem alapos. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló
16. évi IV. törvény /a továbbiakban: Áe./
17. § /1/ bekezdése szerint a közigazgatási szervek eljárásukban következetesen érvényre juttatják a törvényességet, demokratizmust és humanizmust. A felperes az Áe.
18. § /1/ bekezdése alapján más műsorszolgáltatókkal szembeni hátrányos megkülönböztetését sérelmezte (Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/A. § /1/ bekezdése); hivatkozással arra, hogy az alperes más műsorszolgáltatót hasonló műsorszáma miatt nem marasztalt el. A Legfelsőbb Bíróság e körben osztotta a Fővárosi Bíróság és a Fővárosi Ítélőtábla ítéletében kifejtetteket, kiemelve, hogy hátrányos megkülönböztetés csak abban az esetben valósulhatna meg, ha más műsorszolgáltató is ugyanolyan műsorszámot sugározna, mint amelyért a felperest érte szankció (a felperes jogorvoslati kérelmeiben maga is csak más műsorszolgáltató hasonló műsoraira hivatkozott). Az Rtv.
19. §
20. pontja értelmében reklám: ellenérték, vagy ellenszolgáltatás fejében közzétett műsorszám, amely megnevezett, vagy ábrázolt áru (beleértve az ingatlant is) szolgáltatás, jog és kötelezettség értékesítését, vagy más módon történő igénybevételét, illetve a reklámozó vállalkozás, vagy a műsorszolgáltató által kívánt más hatás elérését segíti elő. Reklám, az önreklámozás céljára felhasznált műsoridő, a 28/A. pontban meghatározott műsorelőzetes kivételével. A felperes felülvizsgálati kérelmében helyesen mutatott rá arra, hogy az alperes határozatainak indokolásában elmulasztotta pontos tényállás megállapítását atekintetben, hogy a felperes által sugárzott műsorszám mely elemei feleltethetők meg az Rtv.
21. §
22. pontja fogalom-meghatározásának. Az alperesi határozati indokolás megfogalmazása - miszerint a telefonszám, illetve a tájékoztató szolgáltatás igénybevételét segíti elő, ezért reklámnak minősül - nem felel meg az Áe.
23. § /1/ bekezdés c/ pontjában előírt tényállás-megállapítási kötelezettségnek, illetve az alkalmazott jogszabállyal történő elemző összevetés hiányában nem állapítható meg, hogy az alperes a felperes által sugárzott műsorszámot miért tekintette reklámnak. A Legfelsőbb Bíróság osztotta a felperesi álláspontot atekintetben, hogy a bíróság a Pp.
24. § /1/ bekezdésében foglaltakra figyelemmel a tényállás megállapításának feladatát nem veheti át az alperestől, és nem nyújthat magyarázatot az alperesi minősítésre az indokolás pótlásaként. A Fővárosi Bíróság túlterjeszkedett a Pp.
25. § /1/ bekezdése szerinti felülvizsgálati hatáskörén, amikor az alperesi megállapítást úgy interpretálta, hogy a reklámozott szolgáltatás a társkeresés, illetőleg partnerkeresés, amelyet a felperes közvetített. A Legfelsőbb Bíróság szükségesnek tartja kiemelni, hogy az Rtv.
26. §
27. pontjának meghatározása reklám alatt meghatározott műsorszámot ért, amely valamely, attól elkülönülő szolgáltatás igénybevételét segíti elő. Maga a műsorszám tehát nem lehet az a szolgáltatás, amely a reklám fogalmi eleme. Az alperes határozata ezzel ellentétes módon épp arra utal, hogy maga a műsorszám eleme (a telefonszám, illetve a tájékoztató) értékelendő reklámként, holott az - amint arra a felperes helyesen rámutatott a műsorszám része. A Legfelsőbb Bíróság szükségtelennek találta megismételt eljárás elrendelését, miután az alperesi indokolás az Rtv.
28. §
29. pontjával össze nem egyeztethető értelmezést tartalmaz, és ezért a megismételt eljárástól nem várható jogszerű határozat meghozatala. A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
30. § /4/ bekezdése alapján oly módon helyezte hatályon kívül, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva az alperes határozatait hatályon kívül helyezte (Pp.
31. § /1/ bekezdése). A Legfelsőbb Bíróság a pervesztes alperest a Pp.
32. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
33. § /1/ bekezdése alapján kötelezte a felperes perköltségének megfizetésére. A le nem rótt illetéket az állam viseli (6/
34. /VI. 26./ IM rendelet). Budapest,
35. január
36. Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Darák Péter sk. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő