A határozat elvi tartalma: A KATA adóalanyiság megszűnik, ha a kisadózó vállalkozás, állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100.

alperesnek 15 napon belül 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg

államnak külön felhívásra még további 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen

ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felperes

1. január
2. napjával jelentkezett be a kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) hatálya alá.

elsőfokú adóhatóság, a

1. szeptember határozatában, a felperes KATA adóalanyiságát napjával megszüntette.
2. napján kelt
3. június 30.

alperes, a

1. november
2. napján kelt határozatában,

elsőfokú határozatot helybenhagyta. Érdemi döntését a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 2.§ 5. és 10. pontjaira, 4. §

adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 37.§

állami adóhatóságnál nyilvántartott végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladta a jogszabályban előírt 100.000 Ft-ot, 139.405 Ft volt, ami, a törvény erejénél fogva, a KATA alanyiság megszűnését eredményezi.

adóalanyiság megszüntetése szempontjából

adóhatóságnak nincs mérlegelési lehetősége, nem vizsgálhatja, hogy a végrehajtható adótartozás miért áll fenn és nem veheti figyelembe

t sem, hogy ezt

adózó utólag rendezte. A felperes keresetében

adóhatósági határozatok megváltoztatását, KATA adóalanyiságának megszüntetésére vonatkozó érdemi döntés mellőzését kérte.

elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Jogi álláspontja a következő volt: A Katv. alperesi határozatban nevesített rendelkezései kogens szabályok, ezektől csak akkor lehet eltérni, ha ezt a törvény kifejezetten megengedi, de a jogvita eldöntésére irányadó szabályozás ilyen rendelkezést nem tartalmaz.

alperes ezért

adóalanyiság megszűnése szempontjából nem értékelhette és nem mérlegelhette, hogy a 100.000 Ft-ot meghaladó végrehajtható adótartozás mely okból állt fenn a negyedév utolsó napján, és

t sem vehette figyelembe, hogy a felperes ezt

adótartozást utólag rendezte. Tekintettel arra, hogy a felperes KATA adóalanyiságának választásakor saját magát, mint magánszemélyt jelentette be kisadózóként, nem lehet elkülöníteni a kisadózó vállalkozás adótartozását a magánszemély adótartozásától, ezért

alperes határozata eljárási jogszabálysértés nélkül meghozott törvényes döntés. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát. Érvelése szerint a jogerős ítélet nem felel meg a Katv. 5. §

adóhatóság már a bejelentkezését sem fogadhatta volna el. Tekintettel arra, hogy illetéktartozása nem képezte törvényi akadályát a bejelentkezésének, nyilvántartásba vételének, nem lehet indoka KATA adóalanyisága megszüntetésének sem. Ez utóbbi csak olyan kisadózói magatartást szankcionálhat, amely 100.000 Ft-ot meghaladó végrehajtható adótartozás halmoz fel, de ez esetében nem állapítható meg.

alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria, a Polgári perrendtartásról szóló

1. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §-a alapján eljárva, a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben, a rendelkezésére álló iratok alapján a következőket állapította meg: A felperesi érveléssel ellentétben a Katv.
3. §

adóhatóságnak figyelembe kell vennie a Katv. 4. §

Art. 143. §

akkor hatályos jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel.

elsőfokú bíróság helytálló jogértelmezéssel állapította meg

t is, hogy a Katv. szabályai kogensek,

az kötelezően alkalmazandók, és nem adnak lehetőséget a jogalkalmazó számára mérlegelésre, a törvényi rendelkezésektől való eltérésre, diszkrecionális jogkörben hozandó döntésre.

elsőfokú bíróság ezért nem vehette figyelembe, hogy a felperes 2013. június 30-át követően befizetést teljesített, majd adótartozását a későbbiekben teljesen megszüntette. E körben helytállóan hivatkozott

Art. 37. §

adóhatóság nem korrigálhatja. A Katv. 1. §

adózó a kisadózó vállalkozások tételes adójával összefüggő adókötelezettségeit a Katv. és

Art. rendelkezései szerint köteles teljesíteni, ami

t jelenti, hogy

adóalanyiság megszűnését eredményező feltételek teljesülésének vizsgálata során

adóhatóságnak

Art. szabályait is figyelembe kell vennie.

Art. 43. §

adózó adókötelezettségét, befizetéseit, kiutalásait

adóhatóság

adózó adószámláján tartja nyilván.

adóhatóság egy adószámlán a magánszemélyek adóazonosító jelén tartja nyilván a magánszemélyek adókötelezettségét. A folyószámla szempontjából irreleváns, hogy a magánszemély tevékenységével összefüggő adókötelezettségének teljesítésére milyen adózási módot választott. Nincs lehetőség arra, hogy

adóhatóság egy magánszeméllyel összefüggésben két külön folyószámlát vezessen. Más a helyzet a társaságok (pl.:Kkt. Bt.) esetében, hiszen ezek a társas vállalkozások eltérő adójogi szabályozással rendelkeznek, elkülönült jogalanyként folytatják adóköteles tevékenységüket.

Art. 178. § 4.

pontja szerint

adótartozást nettó módon kell számítani. A kérdés tehát

, hogy a nettó módon történő számolás

t jelenti-e, hogy nemcsak a KATA tartozást, hanem egyéb adótartozást is figyelembe kell venni. A Kúria rámutat e körben arra, hogy

adótartozás nettó módon történő számítására más adónemekben is van konkrét példa.

egyszerűsített vállalkozói adóról szóló

1. évi XLIII. törvény
2. §

Art. is szabályozza

t a helyzetet, amikor ugyanazon adózónak van túlfizetése és adótartozása is.

Art. 150/A. §

adóhatóság

adózót terhelő adótartozás, illetve

adók módjára behajtandó köztartozás és eljárási költségek mellett túlfizetést is nyilvántart, végrehajtási cselekményként a túlfizetés összegét

előzőekben említett általa nyilvántartott tartozásokra elszámolhatja. Hasonlóképpen rendelkezik a késedelmi pótlék elszámolása körében

Art. 167. §

ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott,

esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével (nettó pótlékszámítás). A végrehajtás keretében történő átvezetés és a nettó pótlékszámítás lényegében beszámítja

adózó túlfizetéseit a tartozásba. A ” nettósítás” Art. szerinti általános feltétele, hogy

adózónak egy időben és ugyanannál

adóhatóságnál legyen nyilvántartott túlfizetése, illetve tartozása.

adótartozás nettó módon történő számítása tehát

adónemek közötti átjárhatóság” lehetőségét jelenti, amely konkrét ügyben

t feltételezi, hogy a KATA tartozás rendezhető más adónemben jelentkező túlfizetés terhére, de a más adónemben fennálló tartozás is érintheti a KATA alanyiságot. A jogalkotó döntésétől függően tehát

egyes adónemekkel kapcsolatos jogi tények kihathatnak más adónemekre is, ebbe a körbe tartozik a Katv. 5. §

érvelése is, mely szerint nem követett olyan magatartást, amely a határozatok meghozatalára alapot adott volna. A Katv. 5. §

t állapította meg, hogy a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben a jogerős ítélet nem sért eljárási jogszabályt, összhangban áll a jogvita eldöntésére irányadó anyagi jogi jogszabályi rendelkezésekkel és ezek helyes értelmezésén és alkalmazásán alapul, ezért a Pp. 275. §

illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39.§

összegszerűség megállapításánál a Kúria figyelemmel volt arra is, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmén illetékbélyegben 50.000 Ft-ot már lerótt. Budapest,

1. május
2. Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró, Dr. Kurucz Krisztina sk.bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő