Kf.27264/2007/6 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés f/ pontjára tekintettel a Kbt. 81.§-ának

(3)bekezdését, és erre tekintettel a 91.§-ának

(1)bekezdését, továbbá az 1.§-ának

(1)és

(2)bekezdését, a 83.§-ának

(2)bekezdését, valamint a 96.§-ának

(5)bekezdését, ezért a

1. részajánlati körben az ajánlatkérő eljárást lezáró döntéseit megsemmisítette, és a felperest 500.000 Ft bírsággal sújtotta. A határozat indokolása szerint a felperes a
2. részajánlati körben a jogsértést azáltal követte el, hogy az eljárást lezáró döntésében érvénytelen ajánlatot hirdetett ki az eljárás nyertesének (a továbbiakban: nyertes), ugyanis a fizikai bemutató készletre vonatkozó megajánlása nem felelt meg az ajánlati felhívás valamennyi feltételének. A beavatkozót kérdései annak ellenére, hogy hiánypótlásnak már nem volt helye, azt elfogadta és ismét ugyanazt az ajánlattevőt hirdette ki nyertesnek. A felperes az eredményhirdetés utáni cselekménysort úgy folytatta le, hogy azokról a többi ajánlattevő nem értesült. Az összes körülményt mérlegelve, a jogsértések súlyára tekintettel a bírság kiszabását indokoltnak tartotta, ugyanakkor figyelemmel volt a beszerzés alacsony értékére és arra a körülményre, hogy a felperes a közbeszerzési eljárást lezáró szerződést nem kötötte meg, így a jogsértés reparálására mód volt. A felperes a határozat felülvizsgálatára irányuló keresetében a jogszabálysértés elkövetését vitatta, a határozat megváltoztatását, a megállapított jogszabálysértés és kiszabott bírság mellőzését, vagy a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését, avagy a bírság mérséklését kérte. Az alperes fenntartotta határozatában kifejtett álláspontját. A közigazgatási eljárást kezdeményező ellenérdekű fél az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a perbe avatkozott, és a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes határozata jogszabályt nem sértett, osztotta az alperesi álláspontot, ezért a felperes keresetét elutasította. Az érvénytelen ajánlattevő nyertesként való kihirdetését követő eljárás kapcsán kifejtette hogy az eredményhirdetéssel az ajánlatok elbírálásának a szakasza lezárul, így azt követően az ajánlat tartamát érintő eljárási cselekményre nem kerülhet sor. A Kbt. 96.§-ának

(5)bekezdése lehetőséget ad ugyan az összegezés módosítására és ezzel összefüggésben a korrigált eredmény kihirdetésére, azonban az „észlel" kifejezés alkalmazásával kizárja annak lehetőségét, hogy az eredményhirdetést követően bármiféle elmaradt jogcselekményt, akár az ajánlatkérő, akár az ajánlattevő pótoljon, így hiánypótlásra nem kerülhet sor. Nem biztosít korlátlan módosítási lehetőséget az ajánlatkérő számára, aki csak abban az esetben jogosult azt megtenni, ha az eredményhirdetést követően észleli, hogy a kihirdetett eredmény törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az ajánlatkérő a már benyújtott ajánlatok, illetve hiánypótlás, felvilágosítás, stb. keretében benyújtott további iratok alapján bírálja el az ajánlatokat, a Kbt. 96.§-ának

(5)bekezdése szerinti módosításra is kizárólag ezen iratok alapján kerülhet sor. Az a körülmény, hogy a felperes tájékoztatta az ajánlattevőket arról, hogy az összegezést módosítani fogja, és módosított eredményt fog kihirdetni, még nem jelenti azt, hogy ismét megnyílna, feléledne az ajánlatok elbírálásának a szakasza. A Kbt. 1.§-ának

(1)bekezdésében megfogalmazott általános jogelvnek a megsértésével kapcsolatban az elsőfokú bíróság releváns döntésnek minősítette azt, hogy a felperes az eredményhirdetést követően érvényes ajánlatot minősített érvénytelennek, illetve, hogy az eredményhirdetést követően befogadott újabb hiánypótlást, továbbá, hogy az összegezés módosítása és módosított eredményhirdetés mellőzésével módosított eljárást lezáró döntést ismételten módosította, és mindezekről az ajánlattevőket nem értesítette, így azok nem ismerhették meg az ajánlatkérő eredményhirdetéssel kapcsolatos eljárásának minden mozzanatát, jogorvoslatért nem fordulhattak. Jogszerűnek ítélte a jogsértések miatt kiszabott bírságot. Az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésében a felperes az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérte annak megállapítása mellett, hogy a közbeszerzési eljárás lefolytatása során a nyertes ajánlatának értékelése és minősítése kapcsán mindenben a kiírásnak, valamint a Kbt.-ben foglaltaknak megfelelően járt el. Előadta, hogy az ajánlatok elbírálását követően ismerte fel, hogy a nyertesnek kihirdetett ajánlat fizikai bemutatókészletre vonatkozó megajánlásai, azok műszaki tartalmi bemutatása szempontjából nem felelnek meg a kiírás feltételeinek, de a hiányosságot az ajánlatevő magától pótolta, így a Kbt. 83.§-ának

(4)bekezdésének értelmezésében érvényessé tehette az egyébként érvénytelennek minősülő ajánlatát. Álláspontja szerint a kihirdetett összegezés módosításával az eljárást lezáró eredményhirdetés időpontja is módosult, így a hiánypótlás befogadásakor az eljárás a módosított eredményhirdetés miatt még nem zárult le, ezért jogellenesen állapította meg az alperes, hogy egy lezárt eljárásban fogadta el az ajánlattevő pontosítását, és ebből kifolyólag helytelen az elsőfokú bíróság jogszabályi értelmezése. Ezzel szemben az ő értelmezésében a Kbt. 96.§-ának

(5)bekezdése szerinti összegezés módosításával lehetősége van az ajánlatkérőnek az esetleges beérkező hiánypótlások, ajánlattal kapcsolatos pontosítások figyelembevételére az eljárásnak a második eredményhirdetéssel történő lezárása előtt. A Kbt. 1.§-ának

(1)és

(2)bekezdésében foglalt alapelvek megsértését is vitatta, az ajánlattevők értesítése a hivatkozott eredményhirdetés utáni cselekménysorról nem szükségszerű, ezt alátámasztja a Kbt. 97.§-ának a rendelkezése is, miszerint a nyertes ajánlatról való tájékoztatást az ajánlatkérőnek csak a kérdést feltevő, érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevő számára kell megadnia, és ezt ő megtette. A Kbt. 83.§-a az ajánlattevőt csak arra kötelezi, hogy a hiánypótlási felhívásról egyidejűleg az összes ajánlattevőt értesítse, nem terheli az a tájékoztatási kötelezettség, hogy miként teljesítette a hiánypótlási kötelezettségét az ajánlattevő, vagy hogy a felhívásban elő nem írt hiányt is pótolta-e. Az elsőfokú ítélet indokolása nem egyértelmű a nyilvánosságra vonatkozó alapelvi követelmények megsértésével kapcsolatosan és a Kbt. kógenciájával nem összeegyeztethető. Arra az esetre, ha a másodfokú bíróság a jogi érveléseinek nem adna helyt, úgy a kiszabott bírság mérséklését arra hivatkozással kérte, hogy a döntőbizottság nem értékelte megfelelően a felperes eljárást segítő magatartását, és azt, hogy mindent elkövetett annak érdekében, hogy egy esetleges elmarasztalást tartalmazó határozat esetén reparációra sor kerülhessen, ezért a szerződéskötést elhalasztotta. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Előadta, hogy a felperes bár közölte a beavatkozóval, hogy a kihirdetett összegezés a Kbt. 96.§-a

(5)bekezdésének megfelelően módosításra került, ezt a módosított összegezést a közbeszerzési iratok nem tartalmazták, de tényként megállapítható, hogy a felperes elismerte hogy a nyertesnek kihirdetett ajánlata a fizikai bemutatókészlet hiányossága miatt érvénytelen és a nyertes ajánlattevő nem erre, hanem két másik tételre tett műszaki adatokat tartalmazó nyilatkozatot, ezért az ajánlata még utólag sem felelhetett meg a követelménynek, míg a felperes pontosításnak nevezett jogintézményt a Kbt. nem ismeri, és nem tartalmaz olyan előírásokat, melyekből a felperesi következtetés levonható lenne az általa feltett fajsúlyú kérdésekkel kapcsolatosan. A Kbt. 96.§-ának

(5)bekezdéséből a felperesi álláspontot levezetni nem lehet, a törvény megfogalmazása az alperesi határozat az elsőfokú bíróság jogi álláspontját támasztja alá, mi szerint az eljárási cselekményt az eljáró úgy jogosult megtenni, hogy eredeti eredmény-hirdetéskori rendelkezésére álló iratokból észleli a törvénysértést, az összegezést igen szűk körben lehet csak az eredményhirdetést követően módosítani. A Kbt. 1.§-ának

(2)bekezdésében foglaltak megsértésével kapcsolatosan felvetett kérdésre pedig az alperesi álláspont szerint a Kbt. 83.§-ának előírásaiból, valamint a 96.§

(5)bekezdés előírásaiból csak az a következtetés vonható le, hogy az eredményhirdetés után hiánypótlás nem lehetséges még akkor sem, ha az ajánlatkérő vagy maga az ajánlattevő egy pótolható hiány pótlásáról nem gondoskodik. A bírság mértékével kapcsolatosan pedig semmilyen új tényt a felperes nem hozott fel, e tekintetben az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása úgy a bírság, mint az igazgatás és szolgáltatási díj tekintetében jogszerű. Az alperesi beavatkozó fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet mind a rendelkező részét, mind pedig az indokolását tekintve helytálló. A felperes egy lényeges körülményt figyelmen kívül hagyott, nevezetesen azt, hogy a nyertes ajánlata abban az esetben is érvénytelen, amennyiben az eredményhirdetést követő „hiánypótlás" megengedett lenne, ugyanis ezen utólagos hiánypótlás nem küszöbölte ki a nyertes ajánlatának érvénytelenségét mivel a hiánypótlásnak nincs köze az érvénytelenséget kiváltó fizikai bemutatókészlet hiányosságaihoz. A felperes fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást a szükséges mértékben feltárta, részletesen ismertette a bírság kiszabására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, a perben vizsgálandó valamennyi releváns szempontot. Döntése helytálló, kifejtett indokait a másodfokú bíróság mindenben osztja, azt megismételni nem kívánja. A fellebbezés kapcsán a következőket emeli ki: A Kbt. 70.§

(1)bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (Kbt. 81.§

(1)bekezdés). Meg kell győződnie az ajánlattevők szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról. Az ajánlatkérő a Kbt. 81.§-ának

(3)bekezdése értelmében köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A tárgyi esetben nem volt vitatott kérdés a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége, azt a felperes is elismerte, de abban tévedett, hogy az eljárás lezárását követően az érvénytelenség hiánypótlás keretében az ajánlat tartalmát módosító vagy kiegészítő dokumentummal kiküszöbölhető a Kbt. 96.§ának

(5)bekezdése szerinti eljárásban, ugyanis lezárt ellenőrzés eredményeként az ajánlat tartalma nem módosítható, csupán az eljárás befejezésekor készített összegezés (pl. számítási hiba, stb.), ez pedig az eljárást nem nyitja meg. A Kbt. 98.§

(4)bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás az eredményről, vagy eredménytelenségről közzétett hirdetmény közzétételével, illetve, - ha a szerződéskötés később történik - a szerződéskötéssel zárul le. A Kbt. 83.§-a hiánypótlás során alkalmazandó feladatokat rögzíti, különösen a

(8)bekezdéseiben, és az is levezethető, hogy a hiánypótlásnak mikor lehet helye. A Kbt. 85.§-a közbeszerzési eljárás eredményességének elősegítése érdekében biztosít lehetőséget az ajánlatkérőnek arra, hogy felvilágosítást kérjen az ajánlattevőktől az ajánlat nem egyértelmű részeinek tisztázása érdekében. E lehetőség kizárólag a nem egyértelmű kijelentések, igazolások, nyilatkozatok tartalmának tisztázására irányulhat. Az ajánlattevő értelmező, pontosító válasza azonban nem sértheti az ajánlattevők esélyegyenlőségének elvét. Ezért is írja elő a törvény, hogy a felvilágosítás kérésről egyidejűleg tájékoztatni kell a többi ajánlatevőt is. Ez az eljárás azonban nem eredményezheti az ajánlat módosítását. Az elsőfokú bíróság e tekintetben kifejtette, hogy milyen releváns cselekményekkel kapcsolatosan maradt el az ajánlatkérők értesítése, ezáltal megsértve az általános jogelveket. A felperes által felfedett kérdésekben a másodfokú bíróság osztotta az alperes fellebbezési ellenkérelmében kifejtett álláspontját, hogy a Kbt. nem tartalmaz olyan előírásokat, melyekből a felperesi következtetés levonható lenne az általa feltett fajsúlyú kérdésekkel kapcsolatosan. A fellebbezésben a bírság megállapítására vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazása, és a mérlegelési jogkör terjedelme kérdéseivel összefüggésben a másodfokú bíróság szükségesnek tartja kiemelni, hogy a bírság jogalapja a Kbt. 340.§

(3)bekezdése e) pontja, megállapításának szükségessége és összegszerűsége a Kbt. 341.§

(3)és

(4)bekezdésén alapul. A Pp. 339/B.§-a értelmében a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor tekintendő jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik. Mindezek a szempontok az alperesi határozatból kitűntek. A mérlegelés jogszabályi lehetősége az alpereshez telepített jogkört, és azt a bíróság nem veheti át, az alperesi határozat e körben történő megváltoztatása és a bírság mellőzése vagy leszállítása a fent említett körülmények hiányában nem indokolt. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező felperest a Pp. 78.§

(1), és

(2)bekezdése értelmében kötelezte az alperes és a beavatkozó másodfokú perköltségének megfizetésére, míg a feljegyzett fellebbezési illetéket a felperes személyes illetékmentességére tekintettel a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/

1. (VI.26.) IM rendelet 14.§-a értelmében az állam viseli. Budapest,
2. év október hó
3. napján Dr. Rothermel Erika tanácselnök Huszárné dr. Oláh Éva bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Losonczy Erzsébet előadó bíró