... Ítélőtábla Gf.IV.40.008/2015/
- szám A ... Ítélőtábla a
- számú Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a dr. Papp Tamás Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen - integrációs szerződésből eredő igény megfizetése iránt indított perében a ... Törvényszék
- január
- napján kelt .../
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a felperesnek 100.000 (százezer) forint másodfokú perköltséget. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 2.500.000 (kettőmillió-ötszázezer) forint feljegyzett fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest 64.885.357 forint tőke, ennek késedelmi kamata és perköltség megfizetésére, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felek
- április 8-án integrációs szerződést kötöttek, a felperes vállalta, hogy mezőgazdasági termeléshez szükséges input anyagokat biztosít - megrendelés szerint - az alperesnek, akinek ebből 68.296.180 forint tartozása halmozódott fel. A felperes ezt a követelését
- február 15-én kötött visszterhes engedményezési szerződéssel a K. Kft.-re engedményezte, az engedményezésről az alperest a felperes értesítette. Az alperes ezt követően a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben lévő engedményes részére nem teljesített, ezért a felperes
- március 14-én a K. Kft. engedményes részére átutalta a 68.296.180 forint engedményezett összeget. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes a visszterhes engedményezés folytán fennálló kezesi felelőssége alapján az alperes helyett teljesített, így mint az
- évi IV. törvény (Ptk.)
- § szerinti törvényi engedményes a követelés jogosultja lett, és jogosult a saját nevében a maga javára a követelést érvényesíteni. Az alperesi engedményezés folytán befolyt összeget elszámolva az alperes javára kötelezte az alperest a 68.296.180 forint és a 3.410.823 forint különbözeteként 64.885.357 forint megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a kereset elutasítását, felperes perköltségben marasztalását. Változatlanul arra hivatkozott, hogy nincs egyértelmű, aggálytalan bizonyíték arra, hogy a kezesi helytállás a felperes részéről valóban megtörtént. A K. Kft. e körben nyilatkozatot nem tett, a meghallgatott B. tanúvallomása nem alkalmas arra, hogy a felperes anyagi jogi jogosultságát megalapozza. A felperes a fellebbezésre ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés alaptalan. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a másodfokú eljárásban csatolt okirat alapján az alábbiakkal egészíti ki: A K. Kft. jogi képviselője Z. ügyvéd a
- május 2-án kelt levélben tájékoztatta a felperest, hogy miután a G. Kft. 68.296.180 forint összeget a részére megfizetett, a
- február
- napján kötött engedményezési szerződést ezen összeg erejéig teljesítettnek tekinti, a K. Kft. az alperessel szemben igényérvényesítésre nem jogosult, e jogosítvány a jövőben a felperest illeti meg. Az így kiegészített tényállás alapján is helyes érdemben az elsőfokú bíróság döntése, és annak jogi indoka, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alperes fellebbezésével összefüggésben a másodfokú bíróság az alábbiakat emeli ki: A Ptk. 330. §
(1)bekezdése szerint az engedményező az engedményessel szemben a kötelezett szolgáltatásáért az engedményezés fejében kapott ellenérték erejéig kezesként felel. A Ptk. 276. §
(1)bekezdése úgy rendelkezik, amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt reá száll. A felperes az alperes terhére fennálló követelését ellenérték fejében engedményezte a K. Kft.-re, azonban értesítés és felszólítás ellenére az alperes a tartozását nem fizette meg, ezért a felperes a K. Kft. fizetésképtelenséggel fenyegető gazdasági helyzete miatt azt helyette - mint kezes - megfizette. E tényt kétséget kizáróan bizonyítja a felperes által átutalt összegről kiállított bizonylat, illetve a K. Kft. jogi képviselőjének levele. Ezzel, ahogy azt az elsőfokú bíróság is helyesen rögzítette, törvényi engedményessé vált, így saját nevében, saját javára jogosult ismét a perbeli követelést az alperessel szemben érvényesíteni. A felperes által csatolt levelet a K. Kft. jogi képviselője írta meghatalmazottként, a meghatalmazó nevében, az a tény, hogy a levélhez nem csatolta ügyvédi meghatalmazását, nem teszi azt hatálytalanná. A Ptk.
- § szerint más személy (képviselő) útján is lehet jognyilatkozatot tenni, kivéve, ha a jogszabály szerint a jognyilatkozat csak személyesen tehető. A Ptk.
- § szerint képviseleti jogot a törvényen, a hatósági rendelkezésen és az alapszabályon alapuló képviseleten felül a képviselőhöz, a másik félhez vagy az érdekelt hatósághoz intézet nyilatkozattal ( meghatalmazás) lehet létesíteni. A képviselő a képviselt nevében tehet nyilatkozatot akkor is, ha a képviseleti jogosultságát igazoló meghatalmazást az írásbeli nyilatkozathoz nem mellékeli (BDT2013.2918., BH2000.115., ... Ítélőtábla ....). Természetesen a címzett kétségbe vonhatja az ügyvéd képviseleti jogosultságát, a jelen eljárásban azonban a felperes, mint címzett csatolta a hozzá intézett nyilatkozatot, a képviseleti jogosultságot tehát nem kérdőjelezte meg, és nem merült fel olyan peradat sem, ami a nyilatkozat valódiságát megkérdőjelezné. Az alperes fellebbezése sikertelen volt, ezért a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján köteles a másodfokú eljárás során felmerült költségek viselésére, mely áll a felperest képviselő ügyvéd munkadíjából, ennek mértékét a másodfokú bíróság a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontja, valamint az
(5)bekezdés alapulvételével határozta meg, és azt a
(6)bekezdés alapján mérsékelte, miután a felperes a fellebbezésre írásban érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő, a tárgyalásokon sem jelent meg, csupán a másodfokú bíróság felhívására terjesztett elő egy előkészítő iratot. Az illetékfeljegyzési jog kedvezményében részesült pervesztes alperes az Itv. 74. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése szerint köteles a feljegyzett másodfokú eljárási illeték megfizetésére. Pécs,
- május
- . Kovács Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Berki Csilla s.k. előadó bíró, Dr. Gyöngyösiné dr. Antók Éva s.k. bíró