A határozat elvi tartalma: A felnőtt korú, saját jogon folyósított emelt összegű családi pótlék további folyósításának feltétele a kérelmező ügyfél komplex minősítése, amely orvosi vizsgálat nem igényli minden körülmények között a kérelmező ügyfél személyes megjelenését. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.IV.35.422/2014/6.szám A Kúria a dr. Magyari Ákos ügyvéd által képviselt felperesnek a Lakatosné dr. Zsupin Erika jogi referens által képviselt alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- február
- napján kelt 10.K.27.223/2013/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.223/2013/
- számú ítéletét és az alperes Cs-1127/
- számú határozatát - az elsőfokú közigazgatási határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 30.000 /harmincezer/ forint elsőfokú- és 30.000 /harmincezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget. A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes
- március hónapig rendelkezett saját jogon folyósított magasabb összegű családi pótlékkal. Az alperes elsőfokú hatósága
- december 14-én kelt határozatával a felperes juttatásának folyósítását
- március hóval bezárólag megszüntette tekintettel arra, hogy a felperes távolmaradása miatt a megkeresett szakhatóság szakbizottsága nem tudta elvégezni a felperes személyes vizsgálatát. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
- március 19-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolásában hivatkozott a családok támogatásáról szóló
- évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.)
- § f) pont és fb) alpontjára, valamint a
- §
(2)bekezdésére. Kifejtette, hogy az elsőfokú hatóság helyesen állapította meg azt, hogy a felperes komplex és személyes vizsgálaton alapuló minősítésének hiányában a Cst. rendelkezései szerinti egészségkárosodás mértékének megállapításához szükséges orvosszakmai kérdés nem volt eldönthető, így az alperes nem tudott hatósági döntést hozni. A felperes keresete folytán eljárt Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: Bíróság) 2014. február 5-én kelt 10.K.27.223/2013/5. számú határozatában a felperes keresetét elutasította. Az indokolását a Cst. 4. § f) pont fb) alpontjára, 7. §
(2)bekezdésére és a 11. §
(3)bekezdésére alapította. Ezen túlmenően felhívta a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a szakmai irányítás alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 95/2012. (V. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 13. §
(2)bekezdés f) pontjában, valamint
(4)bekezdésben foglaltakat. Utalt arra is, hogy az R. 19. §
(1)bekezdése mely esetekben rendeli a juttatással érintett személy személyes vizsgálatát elvégezni. Hivatkozott továbbá a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet (a továbbiakban: NEFMI rendelet) 1. §
(3)bekezdésére, valamint
- §-ában foglaltakra is. Összességében arra a következtetésre jutott, hogy a felperesnek személyesen kellett volna megjelennie
- márciusig a felülvizsgálaton. A felülvizsgálat alkalmával komplex minősítésre vonatkozó vizsgálatot kellett volna elvégezni ahhoz, hogy a hatóság a saját jogon folyósított, emelt összegű családi pótlékot a felperes részére a továbbiakban folyósítani tudja. A jogerős ítélettel szemben a felperes felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, amelyben elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását és kereseti kérelmének megfelelő döntést, másodlagosan pedig az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és új eljárásra utasítását indítványozta. Költségigénye is volt pernyertesség esetére. A felperes felülvizsgálati kérelmét arra alapította, hogy az alperes az ügyben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
- §
(1)bekezdés c) pontjába ütközően, szakhatósági állásfoglalás nélkül hozta meg határozatait. A felperes álláspontja szerint a perbeli esetben nem kellett volna komplex vizsgálatot elvégeznie a szakhatóságnak. A családi pótlék ellátással kapcsolatosan az R. 19. §
(1)bekezdés a) pontja nem lett volna alkalmazható jogszabály, a családi pótlék folyósítására vonatkozó döntés nem igényelte volna a felperes komplex jellegű és főként személyes jelenlétet igénylő minősítését. Ebből kifolyólag a Bíróság nem csak az R. 19. §
(1)bekezdését, de a NEFMI rendeletet is szükségtelenül és jogsértően alkalmazta. A felperes utalt arra is, hogy az alperesi hatóságok a Ket.-be ütközően nem keresték meg az elsőfokú, illetve a másodfokú szakhatóságot és a szakhatósági állásfoglalás hiányában hozták meg jogsértő döntésüket. A felperes végül kifejtette, hogy az alperesi hatóság felhívásainak azért nem tudott eleget tenni, mert szakorvosi kezelés alatt állt. A szakorvosi ellátásról a peres eljárás során a Bíróság részére igazolást is csatolt, amelyből a Bíróság egyértelműen meggyőződhetett arról, hogy a felperes mentális állapotára tekintettel nem tudott megjelenni az orvosi bizottság előtt. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását indítványozta és költségigénye is volt pernyertesség esetére. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott. A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy jogszerű volt-e a Bíróság azon következtetése, amely szerint a perbeli szociális ellátás további folyósításának feltételét a felperes komplex és személyes részvételt igénylő minősítése képezte. A Bíróság helyesen hívta fel a Cst. 4. § f) pont, fb) alpontját, valamint 7. §
(2)bekezdése mellett a 11. §
(3)bekezdését a perbeli juttatás meghatározására. Az utóbbi rendelkezésből következőleg a perbeli, magasabb összegű, saját jogú családi pótlék szociális jellegű juttatás, amelynek jogosultsági feltételeinek fennálltát időszakonkénti, rendszeres felülvizsgálattal lehet igazolni. A felperes esetében tehát a juttatás további folyósításának feltétele az volt, hogy igazolható legyen a jogosultsági feltételek további fennállta. A Cst.-ben meghatározott jogosultsági feltételeket az R. rendelkezései szerint kell igazolni. Az R.
- §-a a rehabilitációs szakigazgatási szerv feladat- és hatáskörévé tette meghatározott közigazgatási hatósági eljárásokban a szakhatóságként való részvételt. E feladatkörében a rehabilitációs szakigazgatási szerv szakhatósági állásfoglalást nyújt - egyebek mellett - a magasabb összegű családi pótlék folyósítása tárgykörben folyamatban lévő hatósági eljárásokban is [
- §
(2)bekezdés, f) pont]. A rehabilitációs szakigazgatási szerv ezen jogkörében komplex minősítést is végezhet [13. §
(4)bekezdés]. Komplex minősítést akkor köteles végezni, amennyiben azt jogszabály írja elő a számára. A NEFMI rendelet 1. §
(3)bekezdése értelmében „[a]z
- mellékletet kell alkalmazni a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 95/
- (V. 15.) Korm. rendelet
- §
(2)bekezdés a)-
- c)és e-
- i)pontja, továbbá 13. §
(3)bekezdés
- b)és f)-
- i)pontjai szerinti estekben is.” A hivatkozott jogszabályi rendelkezések értelmében a perbeli esetben ahhoz, hogy a felperes 2012. márciusa után is hozzájusson a saját jogú, magasabb összegű családi pótlékhoz, a felperesnek az R. szerinti rehabilitációs szakigazgatási szerv által elvégzett komplex minősítésnek kell magát alávetnie. A felperes helytelenül, a vonatkozó jogszabályok téves értelmezésével jutott más következtetésre: a rehabilitációs szakigazgatási szerv elsődleges feladata és hatásköre valóban a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival összefüggő törvényi szabályok végrehajtásával függ össze. Ám az R. e szerv hatáskörébe ad más, szociális jellegű ellátások folyósításával, így a perbeli ellátással összefüggő végrehajtási jellegű hatásköröket is. Ezen túlmenően a vonatkozó jogszabályok egyértelműek abban a tekintetben is, hogy a felperes esetében a rehabilitációs szakigazgatási szerv a NEFMI rendelet hatálya alatt, annak 1. melléklete alkalmazásával, normatív jelleggel köteles komplex minősítést végezni. A felülvizsgálati kérelem a továbbiakban arra hivatkozott, hogy a felperes esetében nem merülhetett volna fel a felperes személyes orvosi vizsgálata. Ebben a tekintetben a Kúria az alábbiakban kifejtettek szerint osztotta a felperes jogi álláspontját. Az R. 18. §
(1)bekezdése értelmében „[a] 13. §
(2)bekezdése szerinti szakhatósági eljárás esetén a megkereső hatóság a rehabilitációs szakigazgatási szerv rendelkezésére bocsátja a minősítés elvégzéséhez szükséges”,
- a)-
- d)pontokban részletezett iratokat. Ezen túlmenően a rehabilitációs szakigazgatási szerv a komplex minősítés során - az R. 18. §
(2)bekezdése értelmében egyéb információkat szerezhet be. Személyes vizsgálatra az R.
- §-a értelmében három esetben kerülhet sor: - ha azt jogszabály kötelezővé teszi, - a rendelkezésre álló orvosi dokumentációs vagy egyéb irat alapján megalapozottan nem ítélhető meg az érintett személy állapota, vagy - a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, egyéb irat alapján jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az ellátásra való jogosultságnak a szakértői bizottság által vizsgált feltételei nem állnak fenn. A komplex minősítés elvégzésének kötelezettsége a hivatkozott rendelkezés értelmében nem jelenti a minősítéssel érintett személy személyes vizsgálatának automatikus kötelezettségét. Arra csak egyértelmű jogszabályi előírás, avagy a rendelkezésre álló orvosi dokumentumok elégtelen tartalma adhat alapot. A perbeli esetben az alperes a komplex minősítés érdekében megkereste a rehabilitációs szakigazgatási szervet szakhatósági állásfoglalás megküldése iránt. (Megjegyzendő, hogy a megkeresés ténye kizárja annak a felperesi hivatkozásnak az elfogadhatóságát, amely szerint az alperes a szakhatóság megkeresése nélkül hozta volna meg határozatait, és ezért e határozatok semmisek lettek volna.) Az alperes határozatának alapjául szolgáló szakhatósági válaszból azonban nem derült ki sem az, hogy a rehabilitációs szakigazgatási szerv mire alapította a felperes személyes vizsgálatának kötelezettségét, sem pedig az, hogy a szakhatóság rendelkezésére bocsátott, felperesre vonatkozó orvosi dokumentáció, egyéb iratanyag miért nem volt a szakhatóság számára elegendő a felperes egészségügyi, mentális állapotának felülvizsgálatához. A Kúria a kifejtettek és a felperes felülvizsgálati kérelmében foglaltak alapján megállapította, hogy a Bíróság ítélete a felperes komplex minősítéséhez szükséges személyes megjelenéssel összefüggésben a Pp.
- §-a szerinti helytelen jogértelmezéssel született meg. Ezért az az R.
- és
- §-ába ütközően jogsértő volt. A Kúria a Pp.
- §
(4)bekezdése alapján a Bíróság ítéletét, valamint az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A megállapított jogsértés kiküszöbölése bizonyítás felvételét, jelesül a felperes egészségügyi, mentális állapotára vonatkozó orvosi dokumentációjának, a rendelkezésre álló egyéb iratanyagának a rehabilitációs szakigazgatási szerv általi ismételt átvizsgálását teszi szükségessé. A felperes személyes, akár tartózkodási helyén történő vizsgálatára a szakigazgatási szerv erre irányuló külön, részletes indokolása mellett kerülhet csak sor. A bizonyításra a megismételt eljárás keretei között kell sort keríteni. A Kúria a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint a felperes pernyertessége alapján állapította meg a felperest elsőfokú és felülvizsgálati eljárásban megillető perköltségét, amelynek megfizetésére az alperest kötelezte. Az elsőfokú és a felülvizsgálati eljárási illeték az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §-a alapján az alperest megillető személyes illetékmentesség miatt, figyelemmel a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §-ára is, az állam terhén marad. Budapest,
- április
- Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt sk. bíró