← Magyarország

Kfv.37689/2014/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős ítélet jogszerűségét vizsgálja, ezért nincs mód arra, hogy a felperesek felülvizsgálati kérelmüket a keresetükhöz képest új jogszabályi alapokra helyezzék. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.IV.37.689/2014/6.szám A Kúria a dr. Gyebnár László ügyvéd által képviselt I.r., és II.r. felpereseknek a Márton & Társa Ügyvédi Iroda által képviselt Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat alperes ellen egészségügyi igazgatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

  1. április
  2. napján kelt 17.K.32.266/2013/
  3. számú jogerős ítélete ellen a felperesek által
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi 17.K.32.266/2013/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A., K. és N. önkormányzatai a kapacitásfelosztás módosítása iránti kérelemmel fordultak az alperesi hatósághoz
  6. április 2-án, annak érdekében, hogy a települések lakosai szakellátási terület szempontjából a V. Kft. és a Dr. Cs. Kft. helyett a Gy-n található Pándy Kálmán Kórház járóbeteg-szakellátási területéhez tartozzanak. Az alperes a lefolytatott közigazgatási eljárásban megkereste az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Finanszírozási Osztályát (a továbbiakban: OEP) a
  7. év betegforgalmi adatainak megküldése végett, valamint vizsgálta a megjelölt kórház és a kérelmező települések közötti közlekedési viszonyokat. A
  8. május 13-án kelt határozatában N.települési önkormányzat kérelmének helyt adott, a felperesek esetében a kérelmet elutasította. Határozatát az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló
  9. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 5/B. §

(1)és
(2)bekezdésére, valamint a 4/A. §
(5)bekezdésében foglaltakra alapította. A bizonyítékok mérlegelésével megállapította, hogy a felperesek lakosai tömegközlekedés igénybe vételével a gy-i Pándy Kálmán Kórház járóbeteg-szakellátását 30 percnél hosszabb idő alatt érik el, ezért esetükben nem teljesültek a kapacitásfelosztás módosításának jogszabályi kritériumai. Ezt a döntést igazolták egyébként az alperes által az OEP-től beszerzett betegforgalmi adatok is. A felperesek keresete folytán eljárt Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: Bíróság) a
  1. április 2-án kelt 17.K.32.266/2013/
  2. számú ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Indokolásában jogszerűnek ítélte az alperes határozatát az elvi megközelítés lehetőségének értékelése kapcsán. Hivatkozott arra, hogy a felperesek a perben - az OEP adataival szemben - nem bizonyították, hogy több beteg venné igénybe a gy-i mint a m-i egészségügyi szolgáltatásokat. A Bíróság jogi álláspontja értelmében az alperes okszerű és megalapozott, az Eftv. rendelkezéseinek helyes értelmezésével és alkalmazásával, valamint a Pp. 339/B. §-ában foglalt mérlegelés körében meghozott határozatra vonatkozó törvényi előírások figyelembevételével hozta meg határozatát. A felperesek felülvizsgálati kérelemmel fordultak a Kúriához, amelyben a jogerős ítélet és az alperes határozatának hatályon kívül helyezése mellett az alperes új eljárásra, új határozat hozatalára kötelezését kérték. Költségigényük is volt pernyertesség esetére. Felülvizsgálati kérelmüket arra alapították, hogy a jogerős ítélet sérti az Eftv. 4/A. § i) és f) (helyesen j) pont) pontjában foglaltakat. Álláspontjuk szerint a kapacitás módosítás során figyelembe kellett volna venni a külön jogszabály szerinti járó beteg-szakellátásban szakterületenként az egy órában átlagosan előforduló ellátható, esetszámokat, a hivatkozott jogszabályi rendelkezés j) pontja alapján pedig az egészségügyi szolgáltató progresszivitásban betöltött szerepét. A két hivatkozott szempont mérlegelése a felperesek esetében a gyulai intézmény kijelölését indokolták volna. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében az ítélet hatályában történő fenntartását indítványozta, költségigényének megállapítása mellett. A felperesek felülvizsgálati kérelme nem megalapozott. Az Eftv. 4/A. §
(3)bekezdés
  1. i)és
  2. j)pontjai a kapacitásmódosítás tizenegy szempontjából kettőt jelentenek, amelyek az ágykihasználási mutatók (
  3. f)pont), az elérhetőség szempontjából a helyi közúti (tömegközlekedési) közlekedési viszonyok (
  4. k)pont) mellett, a járóbeteg-szakellátásban szakterületenként az egy órában átlagosan ellátható esetszámra (
  5. i)pont), valamint a progresszivitásban betöltött szerepre (
  6. j)pont) utalnak. Szemben a kereseti kérelem alapján vizsgálódó Bíróság által alkalmazott jogszabályhelyekkel, a Eftv. 4/A. §
(3)bekezdés
  1. i)és
  2. j)pontjai végrehajtására az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §
(3)-
(4)bekezdései, illetve
(6)bekezdés
  1. i)és
  2. j)pontjai adják meg a vizsgálati szempontokat. A felperesek felülvizsgálati kérelmükben foglaltakkal szemben keresetükben arra alapították a közigazgatási határozat jogszerűtlenségét, hogy az alperes okszerűtlenül, a tényekkel ellentétesen ítélte meg a felperesi települések és a gy-i egészségügyi szolgáltató közötti elvi megközelíthetőség lehetőségét. Ezen túlmenően arra hivatkoztak, hogy a két település lakóssága - ideértve a háziorvosoktól származó adatokat is - a gy-i Pándy Kálmán Kórház szolgáltatásait szeretné igénybe venni a rendelkezésre állásában bizonytalannak ítélt szakorvosi ellátás helyett. A Bíróság ítéletét - a felperesi keresetnek megfelelően - az Eftv. 4/A. §
(3)-
(5)és
(6)bekezdéseiben foglaltakra, az R. 4. §
(6)bekezdés k) pontjára, valamint a Pp. 339/B. §-ára alapítva hozta meg. A Bíróság értékelte a felperesek által a lakosság szokásaira, a háziorvosok által szolgáltatott információkra alapozott nyilatkozatait is. Azonban azokat - lévén, hogy a szolgáltatók rendelési ideje, a járóbeteg-ellátás elválása a sürgősségi és a fekvőbeteg-ellátástól nem tűnnek ki sem az Eftv., sem az R. kritériumrendszerében - az OEP és a GYEMSZI által rendelkezésre bocsátott egzakt adatokhoz képest nem minősítette bizonyító erejűnek. Olyannak, amelyek a közigazgatási határozat jogszerűségét megingathatták volna. Az R. 4. §
(3)bekezdése az Eftv. 4/A.
(3)bekezdés
  1. c)-
  2. i)pontjainak alkalmazása során a tárgyévet megelőző finanszírozási évnek az OEP-nél rendelkezésre álló adatait rendelte figyelembe venni. Ebben a körben a Kúria a Bíróság ítéletét a megállapított tényállás, az alkalmazott jogszabályok meghatározása és értelmezése, a levont következtetések alapján jogszerűnek, logikusnak és okszerűnek ítélte. A kúriai eljárásban nincs mód a jogerős ítéletben foglalt bírói mérlegelés felülmérlegelésére, ugyanakkor a kialakult kúriai gyakorlat értelmében a jogszerűen, okszerűen elvégzett bírói mérlegelés nem vonhatja maga után a jogerő feltörése mellett a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését sem. Mindemellett utalni kell arra is, hogy a felperesek olyan új jogalapra helyezték felülvizsgálati kérelmüket, amelyet keresetükben nem hivatkoztak és amelyek elbírálására nem csupán a tiltott keresetváltoztatás Pp. 335/A. §-ában szabályozottak miatt, de azon okból sincs eljárási jogi lehetőség, mert ezen kérdésekben a Bíróság - előterjesztés hiányában - nem tudott állást foglalni. A Kúria a Pp. 270. §
(2)bekezdése alapján a jogerős ítéletet vizsgálja felül. Kereseti kérelem hiányában el nem bírált kérelmek vonatkozásában a jogerős ítélet jogszerűtlenségének megállapítására nem kerülhet sor. A felperesek pervesztességére tekintettel és figyelemmel a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó 78. §
(1)bekezdésére, a Kúria a felpereseket - egyetemlegesen kötelezte az alperes 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet
  2. §-a alapján - mérlegeléssel megállapított összegű, a felülvizsgálati eljárásban keletkezett költségeinek megfizetésére. A felpereseknek az illetékekről szóló
  3. évi XCIII. törvény
  4. §-án alapuló személyes illetékmentessége miatt a felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/
  5. (VI. 26.) IM rendelet alapján az állam viseli. Budapest,
  6. április
  7. Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.