Pf.20335/2014/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(3)bekezdés c) pontja alapján. A határozat indokolása szerint a felperes „a Jobbik helyi önkormányzati képviselőjeként megszavazta a város külsős alpolgármesterének kinevezését. Az újabb hitelekre szoruló Sz.-n az önkormányzat a hitelintézet neve egyeztetve kért fel egy válságmenedzsert, hogy kilenc hónapra vegye át a város gazdasági irányítását. A Jobbik Országos Elnöksége szerint elfogadhatatlan, hogy Sz.-n a hitelintézet neve delegálja az alpolgármestert, s ez a képviselői döntés drasztikusan szembemegy a Jobbik országos politikájával …" Az alperes hatályos Alapszabálya I. fejezet VI. cím alatt a „Jobbik tagjának kötelessége" fejezetben a 22. §

(1)bekezdés a) pontja szerint azt tartalmazza, hogy „A Jobbik minden tagjának kötelessége, hogy tartózkodjon minden olyan magatartástól, amely sérti a Jobbik Alapszabályát, egyéb szabályzatait, testületeinek határozatait, programját, érdekeit, illetve jó hírét." A III. fejezet III. pontja a „Jobbik Elnöke" címet viseli, s az itt található 108. § az alábbiakat tartalmazza: „A Jobbik elnöke a Jobbik bármely területi vagy helyi szervének működésével kapcsolatban a beavatkozás jogával élhet, ha e szervek a jelen Alapszabályban, vagy a párt más Szabályzataiban, valamint az Országos Választmány, avagy az Országos Elnökség által meghatározott feladataikat nem, vagy nem a megfelelő módon, illetőleg a Jobbik határozatait sértő módon látják el.

(2)A beavatkozás jogánál fogva a Jobbik elnöke:

1. a)az érintett helyi szervezet, alapszervezet elnökétől, elnökségétől tájékoztatást kérhet, amelyet az érintett szervezet elnöke, vagy az alapszervezet elnöksége nyolc napon belül köteles megadni,
2. b)összehívhatja az érintett helyi szervezet, alapszervezet taggyűlését, vagy területi választmány ülését,
3. c)az érintett szervezet teljes tevékenységének ellenőrzése céljára az érintett szervezethez, testülethez megbízottat rendelhet ki.

(3)A beavatkozás eredményeként a Jobbik elnöke:

1. a)etikai-fegyelmi jellegű ügyben az Etikai és Fegyelmi Szabályzat rendelkezései szerint eljárás megindítását kezdeményezheti,
2. b)szervezeti jellegű ügyben a helyi szervezet, vagy alapszervezet működésének felfüggesztését kezdeményezheti az Országos Elnökségnél,
3. c)a párt érdekeit és alapszabályát különösen veszélyeztető, illetve sértő esetben az Országos Elnökségénél kezdeményezheti bármely területi vagy helyi szerv tisztségviselőjének a visszahívását, amely akkor bizonyul sikeresnek, ha az Országos Elnökség tagjainak legalább kétharmada megszavazza a leváltását az adott tisztségviselőnek." A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság semmisítse meg az alperes azon határozatát, mellyel őt a sz-i szervezet elnöki tisztéről visszahívta. Azzal érvelt, hogy a párt érdekeit nem sértette, az általa is megválasztott „külsős" alpolgármestert nem a bank delegálta. Sérelmezte, hogy az alperes az Alapszabályban meghatározott eljárási rendet megsértette, őt határozathozatal előtt nem hallgatta meg. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy az eljárási rendet megtartotta, az Alapszabály nem írja elő azt a kötelezettséget, hogy határozathozatal előtt a tisztségviselőt meg kellene hallgatni. Megítélése szerint a felperes az alpolgármester választás során leadott szavazatával a párt érdekeit sértette, azonban annak meghatározása, hogy mi a párt érdeke, kizárólag a szervezet kompetenciájába tartozik, ennek elbírálására a bíróságnak nincsen hatásköre. Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperes 2012. február 23-án hozott azon határozatát, amely a felperest a sz-i elnöki tisztségéből visszahívta, megsemmisítette. Kötelezte az alperest 36 000 forint perköltség felperes részére történő megfizetésére. A határozata indokolásában kifejtette, hogy nincs nyoma annak, hogy a Jobbik elnöke az Alapszabály 108. §

(1)bekezdésében írt beavatkozási jogával milyen módon élt, s a felperes tevékenysége a beavatkozás megkezdésekor mi módon sértette az Alapszabályt vagy bármely más Szabályzatot. Álláspontja szerint a 108. §

(2)bekezdése csupán hatásköröket telepít a Jobbik elnökéhez, de nem szab meg semmilyen eljárási rendet. Ilyen szabályozás híján nem kötelessége a szervezetnek az érintett tisztségviselő meghallgatása, ennek elmaradása nem teszi a határozatot jogszabályellenessé, alapszabály-ellenessé. A

(3)bekezdés c) pontja értelmében azonban a beavatkozás alapjául szolgáló esetnek mind a párt érdekeit, mind az Alapszabályt sértenie kell, e feltételek konjunktívak. Az adott esetben nem állapítható meg, hogy a felperes mi módon sértette az Alapszabályt, tevékenysége annak melyik pontjába ütközött. A visszahívás okául a határozat csupán a párt érdekeinek sérelmét jelölte meg, alapszabálysértésre nem hivatkozott, ezért az törvénysértő, amelyet a Ptk. 62. §

(6)bekezdése alapján megsemmisített. A Pp. 78. §

(1)bekezdése értelmében kötelezte a pervesztes alperest a felperes által lerótt kereseti illetékből álló perköltség megfizetésére. Az ítélettel szemben az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint helytállóan fejtette ki a törvényszék, hogy mivel az alapszabály nem részletezi az adott esetben követendő eljárás rendjét, így annak sérelme sem valósulhatott meg. Rámutatott, hogy a felperes magatartásával az Alapszabály 22. §

(1)bekezdés a) pontját sértette, így a határozat érdemben is helytálló. Megismételte korábban kifejtett álláspontját, hogy a párt érdeksérelmének meghatározása a párt belügye, ennek mibenlétét a bíróság nem vizsgálhatja. A felperes csatlakozó fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítélete indokolásának megváltoztatását kérte. Érvei szerint az Alapszabály 108. §-ának

(1),

(2)és

(3)bekezdése egymásra épül, közöttük logikai sorrend van, s ha a párt elnöke él a beavatkozás jogával, az e szakaszban írt eljárási rendet be kell tartania, az ő esetében azonban ez nem történt meg. Ezt meghaladóan álláspontja szerint anyagi jogilag sem helytálló az általa sérelmezett határozat, mert ha nem is vizsgálhatja a bíróság, hogy mi a párt érdeke, arra kiterjed jogosultsága, hogy megítélje, hogy a határozat valós tényeken alapul-e. E körben hangsúlyozta, hogy a megválasztott alpolgármester nem a bank delegáltja, annak ilyen jogosítványa egyébként sincsen. Hivatkozott a sz-i címzetes főjegyző e tárgyban részére adott tájékoztató levelére. Az ítélőtábla a fellebbezést helytálló érvei ellenére érdemben alaptalannak, a csatlakozó fellebbezést részben alaposnak találta. A törvényszék a tényállást helyesen állapította meg, azt az ítélőtábla az elsőfokú eljárásban a felperes által becsatolt iratok alapján azzal egészíti ki, hogy Sz. Város Önkormányzata Képviselő-testülete "urat az I. M. R. Kft. javaslatára több jelölt közül választotta ki. Az önkormányzat döntésével a rendelkezésre álló információk alapján a hitelintézet neve is egyetértett. P. S. úr ismereteink szerint a banki szektorban nem dolgozott". Az ítélőtábla mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy a párt autonóm szervezet, olyan egyesület, amelynek nyilvántartott tagsága van, s amely a nyilvántartást vezető bíróság előtt kinyilvánítja, hogy a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el. A szervezet maga határozza meg működésének szabályait, tevékenységének irányát. Erről létesítő okiratában, s egyéb szabályzataiban meghatározott módon az alapszabályban nevesített szervei dönthetnek. A bíróság a párt jogszabályba ütköző tevékenysége esetén avatkozhat be annak működésébe. A Ptv. 2012. februárjában hatályos 2. §

(4)bekezdése szerint a párt tagja a párt szervei által hozott határozat ellen csak az egyesülési jogról szóló törvény és a Polgári Törvénykönyv egyesületekre vonatkozó rendelkezései vagy e törvény megsértése esetén indíthat pert. A 2. §

(5)bekezdése értelmében „a párt törvénysértése esetén az ügyész keresetet indít a párt ellen". A Polgári Törvénykönyvről szóló 2012. februárjában hatályos 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 62. §

(6)bekezdése úgy szólt, hogy az egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag - a határozat tudomására jutásától számított 30 napos jogvesztő határidőben - pert indíthat. A bíróság tehát csak ezen törvénysértő határozatok felülvizsgálata iránt indított per során, a jogszabályokban meghatározott okokból volt jogosult beavatkozni a párt belső ügyeibe. Az állandó és következetes bírói gyakorlat szerint törvénysértésként értékelendő az is, ha a keresettel támadott határozat a szervezet alapszabályát vagy belső szabályzatát lényegesen sérti. A felperes keresetében hangsúlyozta, hogy az alperes elnöke az alapszabályba foglalt eljárási rendet is megsértette, amikor a létesítő okirat 108. §-a előírásait figyelmen kívül hagyta. Az elsőfokú bíróság helytállóan hangsúlyozta, hogy a létesítő okirat a 108. §

(3)bekezdés c) pontja alkalmazásakor semmiféle eljárási szabályt nem tartalmaz, a felperes meghallgatásának elmaradása nem teszi jogszabálysértővé a határozatot. Az

(1)bekezdés a párt valamelyik területi vagy helyi szervének működésével kapcsolatban ad lehetőséget a pártelnöknek a beavatkozásra, s a

(2)bekezdés azt szabályozza, hogy e szerv működésébe való beavatkozás esetén mik az elnök jogosítványai. A

(3)bekezdés ugyan a beavatkozás eredményeként tehető lépéseket sorolja fel, de nem írja elő, hogy ezek megtétele előtt az elnöknek mindenképpen élnie kellene a

(2)bekezdésben írt lehetőségekkel és csak azok után kerülhet sor a

(3)bekezdés alapján foganatosítható intézkedésekre. Arra tehát, hogy az elnök milyen módon, milyen eljárási rendben élhet a beavatkozás jogával, az Alapszabályban nem található norma, ebből következően az alperes határozata eljárásjogi szempontból nem kifogásolható. A létesítő okirat 108. §

(3)bekezdés c) pontja értelmezése körében az ítélőtábla egyetért az alperes álláspontjával. A párt érdekeit sértő magatartás az alapszabály 22. §

(1)bekezdés a) pontja alapján egyben az alapszabály sérelmét is jelenti. Azzal tehát, ha a párt tisztségviselője a párt érdekeit sértő magatartást tanúsít, egyben alapszabálysértő tevékenységet is kifejt. Annak elbírálása azonban, hogy a beavatkozást indokoló eset a párt érdekeit veszélyeztetie, sérti-e, nem tartozik a bíróság hatáskörébe, ezzel kapcsolatban nem foglalhat állást, nem dönthet az arra feljogosított pártszerv helyett, mert ez esetben a párt autonómiája sérülne. Osztja viszont az ítélőtábla a felperes csatlakozó fellebbezésében kifejtett álláspontot, mely szerint a keresettel támadott határozat indokolásának valóságtartalmát a bíróság vizsgálhatja és vizsgálnia is kell. Az egyesület, és így a párt alapszabálya rendelkezésének megsértésére alapozott határozat csak akkor törvényes, ha a szankció alapjául szolgáló pártérdeket, illetve alapszabályt sértő magatartást az érintett tisztségviselő valóban kifejtette. Az adott esetben az alperes a felperes tisztségből való visszahívásának indokát abban jelölte meg, hogy egy bank által delegált személyt támogatott, s az ő szavazatával is vált e személy Sz. város alpolgármesterévé. A város címzetes főjegyzője által jegyzett, a fentiekben idézett nyilatkozatból azonban megállapítható, hogy ez nem felel meg a valóságnak, az alpolgármesterré választott személyt nem a bank delegálta. Ebből következően a felperessel szemben az alperes elnöksége által 2012. február 23-án hozott határozat valótlan tényen alapul, törvénysértő. Az azt megsemmisítő ítéletet ezért az ítélőtábla a Pp. 253. §

(2)bekezdése alapján az indokolás kiegészítésével, helyesbítésével helybenhagyta. Észlelte az ítélőtábla, hogy a felperes csatlakozó fellebbezésére illetéket nem rótt le. E hiány pótlására 8 napos határidővel - leletezés terhével - kötelezte. A lerovandó illeték összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 46. §

(4)bekezdése alapján állapította meg. Az alperes fellebbezése eredménytelennek, a felperes csatlakozó fellebbezése részben eredményesnek bizonyult. Ezért az ítélőtábla a Pp. 81. §

(1)bekezdése alapján kötelezte az alperest a felperes részére fellebbezési eljárási költség megfizetésére. E címen a felperes által lerovandó csatlakozó fellebbezési illetéket, illetve jogi képviselőjének a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §

(3)és

(5)bekezdése, illetve 4/A. §

(1)bekezdése alapján megállapított munkadíját számolta el. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §

(1)bekezdés f) pontja alapján bírálta el tárgyaláson kívül. D e b r e c e n,

1. október
2. Dr. Csiki Péter s.k. a tanács elnöke, Dr. Veszprémy Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Kocsis Ottília s.k. bíró A kiadmány hiteléül: - kiadó -