← Magyarország

Pf.20112/2014/9 – Győri Ítélőtábla

A Győri Ítélőtábla a dr. Tóka Tamás ügyvéd által képviselt felperesnek a Tulokné dr. Vizi Anna Ügyvédi Iroda által képviselt I.r., a dr. Simon Zoltán ügyvéd által képviselt II.r., a dr. Szekeres Csaba ügyvéd által képviselt III.r., IV.r., a dr. Szováti Szabolcs ügyvéd által képviselt V.r., VI.r., VII.r., VIII.r., IX.r., X.r., XI.r., a dr. Szekeres Csaba ügyvéd által képviselt XII.r. és XIII.r., XIV.r., XV.r., XVI.r., a személyesen eljáró XVII.r., a dr. Szováti Szabolcs ügyvéd által képviselt XVIII.r., XIX.r.,XX.r. alperesek ellen - mely perbe az alperesek pernyertességének előmozdítása érdekében a Alperesi beavatkozó beavatkozott - 456.278,34 EUR és járulékai megfizetése iránt indított perében a Győri Törvényszék

  1. január
  2. napján kelt 11.P.20.052/2012/
  3. számú ítélete ellen a VII.r. alperes által
  4. és
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Köteles a VII.r. alperes megfizetni a felperesnek 15 napon belül 50.000 (Ötvenezer) Ft másodfokú perköltséget. A VII.r. alperes pártfogó ügyvédjének díját a VII.r. alperes viseli. A feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A Győri Törvényszék a fellebbezéssel támadott ítéletében kötelezte az I.r. és II.r. alperest, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 445.553,40 EUR-t, továbbá ezen összegből 439.510,16 EUR tőke után
  6. március
  7. napjától a kifizetés napjáig járó évi 9 % mértékű késedelmi kamatot. Kötelezte a bíróság a III.r. alperest annak tűrésére, hogy a "Település"1 ...1 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlannak a tulajdonát képező ¼ közös tulajdoni hányadrészéből; IV.r. alperest annak tűrésére, hogy a "Település"1 ...1 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlannak a tulajdonát képező ¼ közös tulajdoni részéből; V.r. és VI.r. alpereseket annak tűrésére, hogy a "Település"1 ...2 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanból; VII.r. alperest annak tűrésére, hogy a "Település"1 ...3 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanból; VIII.r. alperest annak tűrésére, hogy a "Település"1 ...4 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanból; IX.r. és X.r. alpereseket annak tűrésére, hogy a "Település"1 ...5 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanból; XI.r. alperest annak tűrésére, hogy a "Település"1 ...9 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanból; XII.r. alperest annak tűrésére, hogy a "Település"1 ...7 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlannak a tulajdonát képező ½ közös tulajdoni hányadrészéből; XIII.r. alperest annak tűrésére, hogy a "Település"1 ...7 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlannak a tulajdonát képező ½ közös tulajdoni hányadrészéből; XIV.r. alperest annak tűrésére, hogy a "Település"1 ...8 helyrajzi számú ingatlannak a tulajdonát képező 3/5 közös tulajdoni hányadrészéből; XV.r. alperest annak tűrésére, hogy a "Település"1 ...8 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlannak a tulajdonát képező 1/5 közös tulajdoni hányadrészéből; XVI.r. alperest annak tűrésére, hogy a "Település"1 ...8 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlannak a tulajdonát képező 1/5 közös tulajdoni hányadrészéből; XVII.r. alperest annak tűrésére, hogy a kizárólagos tulajdonát képező "Település"1 ...11 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanból; XVIII.r. és XIX.r. alpereseket annak tűrésére, hogy a "Település"1 ...9 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanból; XX.r. alperest annak tűrésére, hogy a "Település"1 ...10 helyrajzi számú ingatlannak a tulajdonát képező 2/6 közös tulajdoni hányadrészéből a zálogjogra tekintettel a felperes a követelését 445.553,4 EUR, valamint ezen összegből 439.510,16 EUR tőke után
  8. március
  9. napjától a kifizetés napjáig járó évi 9 % mértékű késedelmi kamata tekintetében kielégíthesse. Kötelezte a bíróság az I.r., II.r. alperest, hogy 15 napon belül fizessenek meg egyetemlegesen a felperesnek 2.081.440 Ft perköltséget. Kötelezte a bíróság a III.r., IV.r., V.r., VI.r., VII.r., VIII.r., IX.r., X.r., XI.r., XII.r., XIII.r., XIV.r., XV.r., XVI.r., XVII.r., XVIII.r., XIX.r. és XX.r. alpereseket, hogy fizessenek meg a felperesnek 15 napon belül személyenként 41.750 Ft perköltséget. Az ítélet jogerőre emelkedése után a törvényszék megkereste a "Település"1 Járási Földhivatalt, hogy a Győri Törvényszék 11.P.20.052/2012/
  10. számú végzésével a "Település"1 belterületi ...12 helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlan II.r. alperes (II.rendű alperes nevet. II.rendű alperes címe, Cg....., korábbi elnevezése "A" Kft.) nevén álló 90342/100000 tulajdoni hányadára; a "Település"1 belterületi ...3 helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlan II.r. alperes (II.rendű alperes nevet. II.rendű alperes címe, Cg....., korábbi elnevezése "A" Kft.) nevén álló 90342/100000 tulajdoni hányadára; a "Település"1 belterületi ...3/A/1 helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlanra; a "Település"1 ...1 helyrajzi szám alatt nyilvántartott és a III.r. alperes (III.rendű alperes neve ..."Település"1, ....) nevén álló ¼, valamint IV.r. alperes (III.rendű alperes nevené ...., an. ..."Település"1, ....) nevén álló ¼ tulajdoni hányadára, továbbá a II.r. alperes (II.rendű alperes nevet. II.rendű alperes címe, Cg....., korábbi elnevezése "A" Kft.) ½ arányban nevén álló tulajdoni hányadára; a "Település"1 belterületi ...2 helyrajzi számú ingatlanra; a "Település"1 belterületi ...3 helyrajzi számú ingatlanra; a "Település"1 belterületi ...4 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanra; a "Település"1 belterületi ...5 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanra; a "Település"1 belterületi ...3/A/8 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanra; a "Település"1 belterületi ...9 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanra; a "Település"1 belterületi ...7 helyrajzi számon nyilvántartott a XII.r. alperes (XII.rendű alperes neve ... "Település"1, ....) ½ tulajdoni hányadára, valamint a XIII.r. alperes (XIII.rendű alperes neve ... "Település"1, ... nevén álló ½ tulajdoni hányadára; a "Település"1 belterületi ...8 helyrajzi számú XIV.r. alperes (XIV.rendű alperes neve ...) nevén álló 3/5, a XV.r. alperes (XV.rendű alperes neve született ....) 1/5 arányban nevén álló, továbbá XVI.r. alperes (....) 1/5 tulajdoni hányadára; a "Település"1 belterületi ...11 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanra; a "Település"1 belterületi ...9 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanra; valamint a "Település"1 belterületi ...10 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlannak a XX.r. alperes (XX.rendű alperes neve ...) 2/6 tulajdoni hányadára elrendelt per megindítása tényének feljegyzését törölje. Az irányadó tényállás szerint a IIr.. alperes és a perben nem álló "B" tulajdonában álló "Település"1 ...12 és ...3 helyrajzi számú ingatlanon a II.r. alperes gazdasági társaság és beruházásában társasház épült. annak ügyvezetője, az I.r. alperes A beruházás finanszírozására a felperes jogelődje és az I.r. alperes között
  11. május
  12. napján 910-120-866/
  13. szám alatt 480.000,-- EUR tárgyában kölcsönszerződés jött létre, amelynek lejárati határideje
  14. május
  15. napja volt. A hitelszerződés biztosítékaként a II.r. alperes készfizető kezességet vállalt. A felperes követelésének biztosítására az ingatlan akkori tulajdonosa és a felperes
  16. május
  17. napján kelt megállapodással jelzálogjogot alapítottak a "Település"1 ...3 helyrajzi számú ingatlan zálogkötelezett tulajdonában álló 90.342/10.000 tulajdoni hányadára, valamint a "Település"1 ...12 helyrajzi számú ingatlan 90.342/10.000 tulajdoni hányadára. A jelzálogjog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. A hitelszerződés
  18. pontja értelmében az esetleges jogvitára az osztrák jog alkalmazandó azzal, hogy a magyar jog szubszidiárius. A jelzálogszerződésben a felek rögzítették, hogy az ott nem szabályozott kérdésekben a magyar Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
  19. április
  20. napján "B" és a II.r. alperes a beruházással és a társasház alapítással érintett ingatlanok "B" tulajdonában álló részérére ráépítési és földhasználati jogot alapító megállapodást kötöttek, amelynek következtében a "Település"1 ...3/A és a "Település"1 ...3/B helyrajzi számú ingatlanok alakultak ki, melyek kizárólagos tulajdonosa a II.r. alperes volt. A társasházi alapító okirat kelte
  21. április
  22. napja. Az albetétek mindegyikét terhelte a felperes javára 480.000,-- EUR és járulékai erejéig bejegyzett jelzálogjog. Az I.r. alperes a felperes felé fennálló hiteltartozását csak részben teljesítette, így fennálló tartozása 445.553,40 EUR. A törvényszék a felperes kereseti kérelmében foglaltaknak helyt adva a felperes és az I.r. alperes közt létrejött hitelszerződés, valamint a felperes és a II.r. alperes közt létrejött kezességvállalási szerződés alapján - tekintettel az Osztrák Általános Polgári Törvénykönyv 1357.§, 891.§. és 1333.§. /1/ bekezdésére - az I.r.-II.r. alpereseket egyetemlegesen marasztalta a hitelszerződésből még fennálló és a könyvszakértői vélemény alapján megállapított összegű hiteltartozás megfizetésére figyelemmel arra is, hogy I.r., II.r. alperesek a kereseti kérelem jogalapját nem vitatták. Az elsőfokú bíróság leszögezte, hogy a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/
  23. EK rendelet
  24. Cikk /1/ bekezdés, valamint a nemzetközi magánjogról szóló
  25. évi
  26. tvr.
  27. § /1/ bekezdése értelmében az ügy elbírálására a magyar bíróság joghatósága fennáll, és az eljárásra a Győri Törvényszék a Pp.
  28. § /1/ bekezdés a./ pontja és a Pp.
  29. § /1/ bekezdése értelmében hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. A törvényszék az alkalmazandó jogról, annak figyelembevételével döntött, hogy a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló egyezményt tartalmazó
  30. évi XXVIII. törvény
  31. §-a, az Egyezmény
  32. Cikkének /1/ bekezdésével egyezően tartalmazza, hogy a szerződésre a felek által választott jog az irányadó. A felek a
  33. május
  34. napján kelt hitelszerződésben és készfizető kezességvállalási szerződésben az osztrák jog, míg a jelzálogjogot alapító szerződésben a magyar jog alkalmazását kötötték ki. A törvényszék mellőzte a minisztérium megkeresését abban kérdésben, hogy az osztrák jog tiltja-e az egyik szerződésre osztrák, míg a másik szerződésre más állam joga kikötését, mivel a magyar bíróságot ezen tiltó szabály nem köti, ugyanis a magyar bíróságnak az Egyezmény rendelkezéseiből kellene kiindulni. A fentiek mellett az is megállapítható, hogy amennyiben a jelzálogszerződésben a magyar jog kikötése jogszabályba ütközne, az nem az egész szerződés semmisségét, hanem a szerződésben kikötött jog alkalmazásának mellőzését eredményezné, ez esetben pedig az Egyezmény
  35. Cikk /2/ - /3/ bekezdései alapján a jelzálogszerződésre a magyar jog volna irányadó. A törvényszék az eljárt igazságügyi könyvszakértő nyilatkozatának beszerzését követően az alperesek szakvélemény kiegészítésére irányuló indítványát elutasította. A szakértő ugyanis a rendelkezésére bocsátott adatok alapján is aggálytalanul meghatározta a fennálló tartozás összegét. Nyilatkozata szerint a könyvelési iratanyag hiánya csak az egyes lakók (III.r.XX.r. alperesek) II.r. alperes felé teljesített vételár befizetéseinek pontos elszámolását, nyomon követését akadályozta. Azon kérdés azonban, hogy III.r.-XX.r. alperesek kifizették-e és milyen mértékben a lakásaik vételárát az eladónak, a jelen perben relevanciával nem bír. Az alperesek zálogkötelezettkénti helytállási kötelezettsége nem annak függvénye, hogy az ingatlanaik vételárát az eladó felé milyen mértékben rendezték. A kereseti kérelem megalapozottsága annak vizsgálatával dönthető el, hogy a felperes által folyósított kölcsönből mennyi a nem teljesített tartozás összege. A törvényszék kifejtette, hogy a zálogszerződés az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került, ettől kezdően a zálogjog, mint dologi hatályú jog mindenkivel szemben hatályos. Nincs jelentősége annak, hogy II.r. alperes eladó, és a III.r.-XX.r. alperesek, mint vevők között létrejött adásvételi szerződés utal-e arra, hogy a vétel tárgyát képező ingatlant zálogjog terheli. A III.r.-XX.r. alperesek a Ptk.
  36. § /1/ bekezdése értelmében kötelesek tűrni, hogy a felperes a követelését az egyenesadós nem teljesítése esetén az alperesek tulajdonában álló ingatlanokból kielégítse. Az alperesek védekezésében foglaltakra tekintettel a törvényszék rámutatott, hogy III.r.-XX.r. alperesek alappal nem kifogásolhatják, hogy a felperes miért és milyen feltételekkel nyújtott hitelt az I.r. alperesnek, és azt sem, hogy a hitel folyósítását a kamatok nem teljesítése esetén miért nem szüntette meg. Nem képezi jelen eljárás tárgyát az sem, hogy a kölcsönfelvevőt a hitel visszafizetésének elmaradásában milyen felelősség terheli. Nem róható felperes terhére az sem, hogy felajánlotta az albetét tulajdonosoknak, hogy a tartozás arányos részének megfizetése esetén ingatlanrészüket a jelzálog alól mentesíti. A VII.r. alperes fellebbezésében az ítélet megváltoztatását és a felperes azon kereseti kérelmének elutasítását kérte, amelyben a felperes őt arra kérte kötelezni, hogy a "Település"1 ...3 helyrajzi számú ingatlanából a felperes követelésének kielégítését tűrje. A felperes azon kereseti kérelmének elutasítását kérte, amelyben őt a ...3 helyrajzi számú ingatlan tekintetében tűrésre kérte kötelezni. Arra hivatkozott, hogy a vételárat részben kifizette, fennmaradó összeg II.r. alperes részére történő átutalására azért nem került sor, mivel „a nevezett saját magánbankszámláját adta meg". Állította, hogy az eladóval első ízben kötött adásvételi szerződés a jelzálogjogra való utalást nem tartalmazta, az eladó és a szerződést készítő ügyvéd a jelzálog tekintetében őt megtévesztette. Az ingatlan tehermentesítésének folyamatáról tájékoztatást nem kapott. Előadta, hogy Down-syndromában szenved, rokkantsági járadékban részesül. A beavatkozó a VII.r. felperes fellebbezésének teljesítését nem ellenezte. Rámutatott, hogy a II.r. alperes és a VII.r. alperes közt első ízben kötött adásvételi szerződés időpontjában, azaz
  37. május 15-én a hitelfelvételre és a jelzálogszerződés megkötésére még nem került sor, ezért a megállapodás erre való utalást nyilvánvalóan nem tartalmaz. A
  38. május 15-én kelt szerződés azonban felbontásra került. Hangsúlyozta, hogy a VII.r. alperes, a testvére és az édesanyja is rendelkezett a felépült társasházban ingatlantulajdonnal, az édesapja közreműködésével eljáró VII.r. alperes a szerződéskötési feltételekkel tisztában volt, sem tévedésre, sem megtévesztésre alappal nem hivatkozhat. Előadta, hogy a támadott szerződéseket ügyvédként ellentételezés nélkül, szívességből készítette. A fellebbezés nem megalapozott. Az ítéletet a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között felülvizsgálva (Pp.
  39. § /3/ bekezdés) az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a szükséges a körben lefolytatta, a bizonyítékokat a Pp.
  40. §-ban foglaltaknak megfelelően, okszerűen és együttesen értékelve helyes tényállást állapított meg, amelyből levont jogi következtetéseivel és azok indokaival is a másodfokú bíróság egyetért. A törvényszék helytállóan állapította meg az alkalmazandó jogot, és annak felhívott rendelkezései értelmében megalapozottan marasztalta az I.r.-II.r. alpereseket - a kölcsönszerződésben és a készfizető kezességvállalásban foglaltakra tekintettel - a fennálló 445.553,4 EUR összegű tartozás és az utána járó kamatok visszafizetésére. Nem volt vitatott a felek között, hogy a megvásárolt albetéteket terhelő jelzálogjog az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetésre került, ezért a III.r.-XX.r. alperesek ingatlanaikat nem tehermentesen vásárolták meg. A felperes követelésének ingatlanaikból történő kielégítését tehát - a kötelezettek nem teljesítésének esetén - a Ptk.
  41. § /1/ bekezdése alapján akkor is tűrni kötelesek, ha a vételárat az eladó részére korábban már megfizették. Az ítélőtábla rámutat, hogy a VII.r. alperes a fellebbezésében - a petitumon túl - nem hivatkozott olyan tényre, körülményre, indokra, amelyet az elsőfokú bíróság nem vizsgált, vagy nem indokolt, és amely az érdemi döntést megváltoztatására alapot adna. A fentiekre tekintettel az ítélőtábla a törvényszék megalapozott döntését annak helyes indokaira tekintettel - a Pp.
  42. § /3/ bekezdése alapján helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező VII.r. alperes a Pp.
  43. § /1/ bekezdése alapján köteles a felperes részére a 32/
  44. (VIII.22.) IM rendelet
  45. § /2/, /5/ bekezdései alapján megállapított mértékű másodfokú perköltség megfizetésére. ügyvédi munkadíjból álló A feljegyzett 680.000 Ft összegű fellebbezési illeték a VII.r. alperes személyes költségmentességére tekintettel a 6/
  46. (VI.26.) IM rendelet
  47. §,
  48. §-ai alapján az állam terhén marad. A másodfokú bíróság a Pp.
  49. § alapján rendelkezett a VII.r. alperest képviselő pártfogó ügyvéd díjának viseléséről. Győr,
  50. évi május hó
  51. napján Dr. Lezsák József sk. a tanács elnöke Dr. Sarmon Hedvig sk. Dr. Bajnok István sk. előadó bíró bíró Kiadmány hiteléül: Kiadó

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.