← Magyarország

Pf.20296/2014/6 – Balassagyarmati Törvényszék

A... ... (...) ügyvéd által képviselt ... (....) I. rendű és ... (..) II. rendű felpereseknek - ... (...) ügyvéd által képviselt ... (....) I. rendű és ... (...) II. rendű alperesek ellen kölcsöntartozás megfizetése iránt indított perében a ...

  1. február
  2. napján meghozott ….. számú ítéletével szemben a felperesek részéről 37,
  3. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A törvényszék a járásbíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az alperesek részére együttesen 70.485.- (hetvenezer négyszáznyolcvanöt) forint fellebbezési perköltséget. Az ítélet ellen további fellebbezésnek helye nincs. Indokolás: Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperesek keresetét elutasította. Kötelezte a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessen meg az alperesek részére egyenlő arányban összesen 140.970.forint perköltséget. Megállapította, hogy a perben felmerült 12.880 Ft.- tanúdíjat a felperesek egyetemlegesen kötelesek viselni, továbbá a felperesek által teljesített egyéb perköltség is az ő terhükön marad. Az ítélet indokolása szerint a felderített körülmények értékelése során megállapíthatóvá vált az, hogy az alperesek a terhükön lévő bizonyítási kötelezettségnek eleget tettek annyiban, amennyiben megfelelő módon bizonyították, hogy a per tárgyát képező 10000 eurót az I. rendű felperes kezéhez
  4. júliusában visszaadták. Az ítélettel szemben a felperesek nyújtottak be fellebbezést, kérve az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperesek kereseti kérelmének történő helyt adást. Kifogásolták, hogy a bíróság a felperesek terhére vette figyelembe a jelentős időmúlást, illetve életszerűtlennek ítélte azt azt a körülményt, hogy hosszú időn keresztül nem intéztek fizetési felszólítást az alperesek felé. Ugyanakkor nem várta el az alperesektől azt, hogy az írásban megkötött kölcsönszerződés kapcsán a visszafizetésről írásbeli dokumentumot követeljenek tőlük. Előadták, hogy az elsőfokú bíróság aggály nélkül elfogadta az I. rendű alperes közeli hozzátartozójának nyilatkozatát, hogy a kölcsön visszafizetéséhez szükséges fedezetet ő biztosította testvére, az I. rendű alperes számára. ... tanú meghallgatásakor azonban elmaradt a nyilatkoztatása arról, hogy közeli hozzátartozói minőségére is figyelemmel elfogult-e. Ezért a tanú vallomása bizonyítékként nem vehető figyelembe. Sérelmezték azt is, hogy a felperesek indítványára nem vizsgálta a bíróság, hogy egyáltalán rendelkezésére állt-e a kölcsön visszafizetésének időpontjában az összeg az alpereseknek, és bár mérlegelési jogkörben hozta meg döntését az elsőfokú bíróság, ezen mérlegelési jogkör sem parttalan, az annak alapjául szolgáló bizonyítékok koherens egésszé kell, hogy összeálljanak és ez az elsőfokú bíróság döntéséből nem vezethető le. Az alperesek az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérték. Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítást kellő mértékben lefolytatta, az arra alapított döntése helytálló volt. Hangsúlyozták, hogy az ítélet indokolása az életszerűtlenség tekintetében megalapozott, utalva arra, hogy közel nyolc év telt el jelen eljárás megindításáig, ugyanakkor a felperesi fellebbezés olyan tényt nem hozott fel a fellebbezés körében, amely ne fedné a valóságot, illetőleg olyan eljárási hiba lenne, amely az ítélet megváltoztatását, vagy hatályon kívül helyezését indokolná. A fellebbezés nem alapos. Az ügyben eljárt elsőfokú bíróság a döntésének meghozatalához szükséges tényállást kellő mértékben felderítette, a szükséges bizonyítást lefolytatta és a beszerzett bizonyítékokat okszerűen mérlegelve hozta meg érdemben helyes döntését. A törvényszék a mérlegeléssel megállapított elsőfokú döntés felülmérlegelésére nem látott lehetőséget. Miután a törvényszék elfogadta az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában felhozott tényeket, illetőleg azok megállapításához szükséges bizonyítást, az elsőfokú bíróság ítéletét lényegében helyes indokai alapján a Pp.
  5. §

(2)bekezdésére figyelemmel hagyta helyben. A felperesi fellebbezés körében a törvényszék az alábbiakat kívánja kiemelni. Az elsőfokú bíróság döntésének alapját a széles körben lefolytatott tanúbizonyítás képezte, így nem volt különösebben jelentősége azon ténymegállapításnak, amelyet a felperesek fellebbezésükben kifogásoltak, miszerint a felperesek terhére mintegy negatív, azaz rosszhiszemű magatartásként vette figyelembe az elsőfokú bíróság azt, hogy jelentősen késedelmeskedtek az igényük érvényesítésével az alperesekkel szemben. Kifogásolták a felperesek az I. rendű alperes testvére, ... tanúvallomásának a jogszerűségét is. Ezzel kapcsolatosan a törvényszék megállapította, hogy az eljárási szabályoknak megfelelően került sor a tanú meghallgatására, így a mentességről történt figyelmeztetés is a jogszabályban előírtaknak megfelelően megtörtént, bár kétségtelen tény, hogy az elsőfokú bíróság nem rögzítette a jegyzőkönyvben azt, hogy elfogulatlanul tud-e nyilatkozni a vallomása során, ugyanakkor a közeli hozzátartozói viszony egyértelműen kiderül a jegyzőkönyvből, melyet az elsőfokú bíróság a tanú nyilatkozatának értékelése során figyelembe vett, hiszen nem csupán ezen egy tanú vallomására alapította ténymegállapításait, hanem ... és ... érdektelen személyek tanúvallomása is alapjául szolgált a döntés meghozatalának, akik... egybehangzóan nyilatkoztak a
  1. júliusában történt pénzátadás lényeges körülményeiről. A felperesek kifogása, miszerint az elsőfokú bíróság nem vizsgálta azon tényt, hogy ...rendelkezésre állt-e a kölcsön visszafizetéséhez szükséges pénzösszeg az alperesek által állított visszafizetés időpontjában, nem foghat helyt, hiszen az elsőfokú bíróságnak nem azt kellett vizsgálnia, hogy a tanúnak rendelkezésre állt-e ezen összeg, hanem ténylegesen a pénzátadás megtörtént-e az alperesek részéről a felperesek felé. Ezt pedig a meghallgatott tanúk nyilatkozatai egyértelműen alátámasztották. A felperesek fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a fellebbezéssel kapcsolatosan felmerült költségeiket maguk viselik, így az eljárási illetéket, valamint a jogi képviselő díjazását, ugyanakkor kötelesek megfizetni az alpereseknek a fellebbezéssel kapcsolatosan felmerült perköltségét, amely az általuk igénybe vett jogi képviselő díjazásában állapítható meg. Az alperesek jogi képviselője e körben előadta, hogy közöttük létrejött megállapodás szerint kéri a díjának megállapítását, azonban ezen ügyvédi megbízási szerződés a másodfokú eljárás díjazását nem tartalmazza, így a törvényszék megállapodás hiányában a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
  2. (VIII.22.) IM. számú rendelet
  3. §
(5)bekezdésére figyelemmel határozta meg az alperesek részére járó perköltség összegét, a rendelkező részben írtak szerint. ...,
  1. június
  2. ... sk. a tanács elnöke ... sk. előadó bíró ... sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.