← Magyarország

Pf.20390/2007/8 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.390/2007/

  1. szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla a dr. Olt György ügyvéd (7700 Mohács, Szabadság utca 42.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a személyesen eljáró I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű, a dr. Schmidt Gábor ügyvéd (7300 Komló, Kossuth Lajos utca 32.) által képviselt II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű, III.rendű alperes neve (III.rendű alperes címe) III. rendű, a dr. Belányi Ágnes ügyvéd (7621 Pécs, Rákóczi utca 35-37.) által képviselt IV.rendű alperes neve (IV.rendű alperes címe) IV. rendű, a személyesen eljáró V.rendű alperes neve (V. rendű alperes címe) V. rendű, a személyesen eljáró VI.rendű alperes neve (Vi. rendű alperes címe) VI. rendű, a dr. Belányi Ágnes ügyvéd által képviselt VII.rendű alperes neve (VII. rendű alperes címe) VII. rendű, VIII.rendű alperes neve (VIII.rendű alperes címe) VIII. rendű és VIII.rendű alperes neve (ugyanottani lakos) IX. rendű, a dr. Schmidt Gábor ügyvéd által képviselt X.rendű alperes neve (X.rendű alperes címe) X. rendű, XI.rendű alperes neve (XI.rendű alperes címe) XI. rendű és XIII.rendű alperes neve (XII.rendű alperes címe) XIII. rendű alperesek ellen személyhez fűződő jogok megsértésének megállapítása és egyéb iránt indított perében a Baranya Megyei Bíróság
  2. július
  3. napján kelt 9.P.20.404/2006/
  4. számú ítélete ellen a felperes által
  5. sorszámon előterjesztett és
  6. sorszámon indokolt fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - részben megváltoztatja és mellőzi a XIII. rendű alperesnek nyilatkozat adására kötelezését. Az ezen felüli fellebbezett részében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a II-III., X-XI. rendű alpereseknek összesen 30.000 (harmincezer) forint másodfokú perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - az állami adóhatóság felhívására - 316.800 (háromszáztizenhatezer-nyolcszáz) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Kötelezi a XIII. rendű alperest, hogy fizessen meg az államnak - az állami adóhatóság felhívására - 16.800 (tizenhatezer-nyolcszáz) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A felperes pontosított keresetében kérte, hogy a bíróság - a keresetlevélben az egyes alperesek tekintetében részletesen előadott magatartások vonatkozásában állapítsa meg, hogy az alperesek megsértették a felperes becsületét, emberi méltóságát, jó hírnevét, testi épségét és az egyenlő bánásmód követelményét. Kérte, hogy kötelezze a IV., VII-VIII-IX. rendű alpereseket, hogy nyilatkozattal adjanak megfelelő módon elégtételt. Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az I. rendű alperest 700.000, a II. rendű alperest 700.000, a III. rendű alperest 400.000, a IV. rendű alperest 200.000, az V. rendű alperest 300.000, a VI. rendű alperest 100.000, a VII. rendű alperest 300.000, a VIII. és IX. rendű alpereseket személyenként 150.000, a X. és XI. rendű alpereseket személyenként 50.000, míg a XIII. rendű alperest 2.500.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével megállapította, hogy a XIII. rendű alperes azzal, hogy a felperest arcul ütötte és erőszakkal kivezette a sekrestyéből, megsértette a felperes testi épségét, emberi méltóságát és becsületét. Kötelezte a XIII. rendű alperest, hogy 15 napon belül a felpereshez intézett írásbeli nyilatkozattal adjon elégtételt a felperes személyhez fűződő jogai megsértése miatt. Kötelezte továbbá a XIII. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 200.000 forint nem vagyoni kártérítést. Ezt meghaladóan a XIII. rendű alperessel és a többi alperessel szemben a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg a IV., VII., VIII., IX. rendű alperesek részére összesen 40.000 forint, a II-III., XXI., XIII. rendű alperesek részére összesen 210.000 forint elsőfokú perköltséget. Kötelezte a XIII. rendű alperest 12.000 forint, a felperest 324.000 forint le nem rótt elsőfokú eljárási illeték viselésére. Megállapította az elsőfokú eljárásban felperest képviselő pártfogó ügyvéd munkadíját és rendelkezett annak kiutalásáról. Az ítélet ellen a felperes és a XIII. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést. A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását és a kereset teljesítését kérte valamennyi alperessel szemben. Keresetére 7.200 forint fellebbezési illetéket lerótt. A XIII. rendű alperes ugyancsak az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását, a személyiségi jogsértés megtörténte megállapításának és a nyilatkozattétellel való elégtétel adására kötelezésének mellőzését kérte, a terhére megállapított nem vagyoni kártérítés összegét pedig 80.000 forintra kérte leszállítani. Fellebbezésére 7.200 forint fellebbezési illetéket lerótt. Az I., V. és VI. rendű alperesek az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték, a további alperesek fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztettek elő. A felperes fellebbezése alaptalan, a XIII. rendű alperes fellebbezése kisebb részben alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak az egybevetése alapján, a bizonyítékokat a maguk összességében, okszerűen értékelve, helyesen állapította meg. Az így megállapított tényállásból helytálló jogi következtetést levonva állapította meg azt is, hogy az I-XI. rendű alperesek a felperes személyhez fűződő jogait nem sértették meg, ezért a velük szemben érvényesített polgári-jogi igények (Ptk.84.§) alaptalanok. Az I. és az V. rendű alpereseknek a felperes által sérelmezett magatartása - az elsőfokú ítéletben kifejtett helyes indokokra tekintettel - a felperes személyhez fűződő jogait nem sértette, a II-IV. rendű, illetőleg a VI-IX. rendű alperesek kereset tárgyává tett magatartásainak tanúsítását pedig a felperes egyrészt nem bizonyította, másrészt pedig azok személyiségi jogvédelmet még bizonyítottságuk esetén sem alapoznának meg. A Pp.3.§-ának

(4)bekezdésében foglaltakat helyesen alkalmazva mellőzte az elsőfokú bíróság a felperes által felajánlott további bizonyítás elrendelését, további bejelentett tanúk kihallgatását. Ezek olyan tényállításokra vonatkoztak ugyanis, amelyek bizonyításuk esetén sem eredményezhettek volna eltérő döntést, ezért a jogvita elbírálása szempontjából elrendelésük szükségtelen volt. A
  1. március 14-én megtartott tárgyaláson a felperes jogi képviselője úgy nyilatkozott, hogy „a
  2. számú előkészítő iratban írt elégtételadásra kötelező kérelem kizárólag a IV., VII-VIII. és IX. rendű alperesekre vonatkozik, tehát ezt a kérelmét csak az ő irányukba terjesztette elő". Ezt követően a felperes sem jogi képviselője útján, sem személyes nyilatkozattal nem terjesztette ki keresetét a Ptk.84.§-a
(1)bekezdésének c) pontja szerinti polgári-jogi igényre a XIII. rendű alperessel szemben. A Ptk.215.§-a szerint a döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, illetőleg az ellenkérelmen, ezért a másodfokú bíróság az érdemi döntés korlátain túlterjeszkedő rendelkezést - a XIII. rendű alperes nyilatkozattételére kötelezését - mellőzte az elsőfokú ítéletből. Alaptalanul sérelmezi viszont a XIII. rendű alperes annak jogsértéssé minősítését és megtörténtének megállapítását, hogy erőszakkal kivezette a felperest a sekrestyéből (Ptk.84.§-a
(1)bekezdésének a) pontja). A felperes nem önszántából és nem is a felszólításnak engedve hagyta el a sekrestyét, vele szemben a XIII. rendű alperes fizikai erőt, vagyis önhatalmat gyakorolt, amire nem volt jogosult. A tilos önhatalommal személyes szabadságában korlátozta a felperest, amellyel az emberi méltóságát is megsértette, amelynek megtörtént ezért az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg. Annak, hogy a felperes saját felróható magatartásával maga is közrehatott az ellene irányuló személyiségi jogsértés kiváltásában, a nem vagyoni kártérítés mértéke szempontjából van jelentősége. Ezt a mértéket az elsőfokú bíróság az eset összes körülményeit értékelve helyesen határozta meg 200.000 forintban, amelynek ezért sem a felemelése, sem pedig a leszállítása nem indokolt. Ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§-ának
(2)bekezdése alapján fellebbezett részében annyiban változtatta meg, hogy a XIII. rendű alperes elégtételadására kötelezését mellőzte, egyebekben pedig helybenhagyta azt. Az alaptalanul fellebbező felperes perköltséget nem igényelhet és a Pp. 78.§-ának
(1)bekezdése alapján viselni tartozik a másodfokú eljárásban jogi képviselő által képviselt II-III., X. és XI. rendű alperesek másodfokú perköltségét, amelynek mértékét a másodfokú bíróság a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§-ának
(2)és
(5), valamint
(6)bekezdése alapján állapította meg. A nagyobb részben pernyertes XIII. rendű alperes másodfokú perköltséget nem igényelt, így arról a másodfokú bíróság nem rendelkezett. Az alaptalanul fellebbező felperes a Pp. 78.§-ának
(1)bekezdése és a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13.§-ának
(2)bekezdése alapján köteles a per tárgyi illeték-feljegyzési jogos voltára tekintettel le nem rótt fellebbezési eljárási illeték viselésére, amelynek összegébe a másodfokú bíróság beszámította a felperes által ténylegesen lerótt 7.200 forint fellebbezési illetéket. A XIII. rendű alperes pedig a Pp. 81. §-ának
(1)bekezdése alapján köteles - ugyancsak az általa tévesen lerótt fellebbezési illeték beszámításával - a fennmaradó pervesztessége arányában őt terhelő, a per tárgyi illeték-feljegyzési jogos voltára tekintettel le nem rótt fellebbezési eljárási illeték viselésére. P é c s ,2008. március 6. Dr. Veszeley József s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Szentpéteriné Dr. Bán Erzsébet s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.