Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.574/2014/6/II. A Fővárosi Ítélőtábla az Őszy Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Őszy Tamás ügyvéd) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I. rendű, II.rendű felperes neve (II.rendű felperes címe) II.rendű, III.rendű felperes neve (III.rendű felperes címe) III. rendű felpereseknek a Dr. Németh L. Zsolt Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Németh L. Zsolt ügyvéd) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű, II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen sajtó-helyreigazítás iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék
- szeptember
- napján kelt 33.P.22.251/2014/
- számú ítélete ellen az I., II., III. rendű felperesek részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Egyetemlegesen kötelezi az I., II. és III. rendű felpereseket, hogy tizenöt napon belül fizessenek meg a II. rendű alperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint + áfa fellebbezési költséget. A le nem rótt 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság a felpereseknek a ... internetes portálon ... megjelent „..." című írásában közöltek miatt előterjesztett sajtó-helyreigazítás iránti keresetét elutasította. Kötelezte az I., II. és III. rendű felpereseket, hogy fizessenek meg az alpereseknek egyetemlegesen 15 napon belül bruttó 30.000 forint perköltséget. Megállapította, hogy a felperesek személyes illetékmentessége folytán felmerült 36.000 forint illetéket az állam viseli. Határozatának indokolásában idézte a Pp.
- §
(1)-
(2)bekezdésében, a 343. §
(1)bekezdésében; az Alaptörvény IX. cikkének
(1),
(2),
(3)bekezdésében; az Smtv. 4. §
(1),
(2),
(3)bekezdésében,
- §-ában,
- §
(1)-
(2)bekezdésében foglalt szabályokat; a PK 12, 13, 14,
- számú állásfoglalásában; valamint az Alkotmánybíróság 30/
- (V. 26.) AB számú és a 36/
- (VI. 24.) AB számú határozatának indokolásában írtakat. A kereset tárgyává tett cikk tartalmát összességében értékelve megállapította, hogy az írás egy folyamatban lévő büntetőeljárásról számol be, mégpedig a való tényeknek megfelelően és azokat nem tünteti fel hamis színben sem. Kiemelte azt a felek által sem vitatott tényt, hogy az írás kifejezetten utalt arra, hogy az ügyben a nyomozás 2010-ben indult. Ebből az átlagolvasó számára egyértelmű az, hogy a nyomozás tárgyát csak az ezen időpontot megelőzően elkövetett cselekmények képezhetik. A cikk nem tartalmaz egyéb olyan megjegyzést, célzást sem, amely ezzel ellentétes megállapításra adna okot. Az eljárásról tárgyilagosan számol be, az utalás szintjén sem tartalmazza azt, hogy a büntetőeljárás alapjául szolgáló cselekmények a felperesek korábbi vagy jelenlegi vezetéséhez köthetők, a közlemény a vezetőség szerepét nem érintette. Önmagában az a tény, hogy egyes olvasók kommentjei alapján a felperesek arra a következtetésre jutottak, miszerint nem minden olvasó számára vált világossá, hogy a
- év előtti eseményekkel kapcsolatos a büntetőeljárás, még nem jelenti azt, hogy a megfogalmazásból az átlagolvasó is erre a következtetésre jutna. Utalt továbbá arra, hogy a sajtó-helyreigazítási eljárásban a bíróság a megjelent közleményeket egyéb szempontból nem vizsgálja, így nem képezte a per tárgyát annak értékelése, hogy a sajtótörvényben rögzített egyéb követelmények, úgy mint a kiegyensúlyozottság, időszerűség betartásra kerültek-e, ezért a felek erre vonatkozó előadását figyelmen kívül hagyta. A perköltségviselés tárgyában a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján határozott, figyelemmel a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet, az Itv.
- §
(3)bekezdés b) pontjának, a 42. §
(1)bekezdésének és a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §-ának rendelkezéseire. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az I., II., III. rendű felperesek terjesztettek elő fellebbezést, amelyben az első fokú határozat megváltoztatását, a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát kérték. Jogorvoslati kérelmükben hangsúlyozták, hogy az elsőfokú bíróság a feltárt tényekből helytelenül állapította meg, hogy az alperesi cikk a folyamatban lévő büntetőeljárásról a való tényeknek megfelelően számolt be, azokat nem tünteti fel hamis színben, ugyanis az írás nem tárta fel teljes körűen azt a lényegi kérdést, hogy az eljárás az új vezetés önrevíziója miatt indult és még a korábbi vezetésnek tulajdoníthatóak a büntetőeljárás alapjául szolgáló cselekmények. A III. rendű felperes, mint a ... képviselője
- év elején tett feljelentést a 2010.őszét megelőző időszakban megkötött műsorkészítési szerződések vonatkozásában, miután feltárta az érintett szerződések tekintetében az esetleges jogsértéseket. Az átlagolvasó számára a cikkből egyáltalán nem derül ki az a fontos információ, hogy nem a jelenlegi vezetés követte el ezeket a visszaéléseket. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem értékelte azon érvelésüket, hogy a cikk alatt olvasható kommentekből is az az egyértelmű következtetés volt levonható az olvasók számára, hogy az írás a jelenlegi vezetőség ellen indult büntetőeljárásról tájékoztat. Ezzel a hamis látszatkeltéssel a felperesek jóhírneve sérült, hiszen nem jelentéktelen szempont a közmédia és vezetőinek megítélése. Az I-II. rendű alperesek fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztettek elő. Az I., II., III. rendű felperesek fellebbezése nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemben helyes döntésével egyetértett, annak jogi indokait osztotta, ezért az elsőfokú bíróság határozatát a Pp.
- §-ának
(2)bekezdése és a Pp. 254. §
(3)bekezdése szerint helybenhagyta. A jogvitában alkalmazandó jogszabályokat az első fokú határozat indokolása teljes körűen ismertette, így azokra a másodfokú bíróság csupán visszautal. A felperesek keresetükben arra hivatkoztak, hogy az I. rendű alperes által szerkesztett honlapon ... napján megjelent „..." című cikk címe és annak tartalma olyan hamis látszatot kelt, mintha az ott leírtak a közmédia jelenlegi állapotát tükröznék, az írásban említett NAV nyomozás a közelmúlt történései miatt indult volna. Ezzel szemben a valóság az, hogy a közmédia integrációját megelőző időszakban megkötött szerződések vonatkozásában indult a nyomozás, éppen a III. rendű felperes volt az, aki feltárta az észlelt jogsértéseket és tette meg a feljelentést. A kereset tárgyává tett írásban foglaltakat értelmezve a másodfokú bíróság megítélése szerint még elhallgatással sem valósult meg a felperes által sérelmezett tartalom. A mindössze öt mondatból álló közlemény utolsó sora tartalmazza azt, hogy a nyomozás már 2010-óta tart, ebből egyértelműen következik az átlagolvasó számára is az, hogy annak alapját az ezen időszakot megelőzően történtek képezik. A cikk mindössze arról számol be, hogy a NAV hűtlen kezelés és pénzmosás miatt folytatja az eljárást, a leírtakból az átlagolvasó nem juthat arra az álláspontra, hogy a visszaéléseket a jelenlegi vezetés követte el és az írás nem kelti azt a hamis látszatot sem, hogy az ötszázmilliós pénzmosási ügy miatti nyomozás a közmédia jelenlegi állapotát tükrözi. A felperesek fellebbezése eredményre nem vezetett, ezért a Pp. 239. §-án keresztül alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelesek viselni a jogi képviselettel felmerült alperesi perköltséget, melynek mértéke a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdésének,
(5)bekezdésének, 4/A. §-ának rendelkezésein alapul.A személyes illetékmentesség kedvezményében részesülő felperesek a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán előlegezett fellebbezési illeték viselésére nem kötelezhetők, azt a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése,
- §-a alapján az állam viseli. ,
- május
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke Dr. Hercsik Zita s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kisbán Tamás s.k. bíró