A határozat elvi tartalma: A működő repülőtér átminősítésével kapcsolatban külön kérelemre indítható zajgátló védőövezet kijelölése tárgyában nem az új repülőtér létesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Műrepülések által okozott zajt nem kellett számításba venni. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.633/2014/12.szám A Kúria a dr. G Á által képviselt felperesnek a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központ alperes ellen zajgátló védőövezet kijelölése tárgyú határozat felülvizsgálata iránt indított perében, mely perbe az alperes pernyertessége érdekében beavatkoztak a dr. V J ügyvéd által képviselt Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség mint az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség jogutóda I.r. , a dr. F I ügyvéd által képviselt II.r. és a dr. K T ügyvéd által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve III.r. beavatkozók, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- március 14-én kelt 14.K.28.426/2013/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.28.426/2013/
- számú ítéletét a III.r. alperesi beavatkozó részére megítélt perköltség vonatkozásában hatályon kívül helyezi, ezt meghaladóan hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a III.r. alperesi beavatkozónak 10.000 (tízezer) forint elsőfokú perköltséget. Kötelezi továbbá a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 70.000 (hetvenezer) forint, az I.r. alperesi beavatkozónak 70.000 (hetvenezer) forint, a III.r. alperesi beavatkozónak 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felperes viseli a felülvizsgálati illetéket. lerótt 70.000 (hetvenezer) Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s forint T az 1940-es évek elején létesített repülőtér évtizedeken keresztül bombázó-, illetve vadászgépek fogadására és állomásoztatására is alkalmas katonai repülőtérként működött. A T repülőtér 2500 méter hosszú kifutópályával rendelkezik. A T Repülőtér
- október 23tól a Polgári Légiközlekedési Hatóság engedélyével „nem nyilvános fel- és leszállóhely” minősítéssel rendelkezik. A Repülőtér üzemben tartója, a II.r. beavatkozó
- december 23-án a nem nyilvános fel- és leszállóhely IV. osztályú polgári célú, nem nyilvános repülőtérré történő átminősítése iránt kérelmet nyújtott be. Ezt a kérelmet visszavonta, majd december 31-én ismételten előterjesztette. A II.r. beavatkozó – mivel az az átminősítés jogszabályi feltételei között szerepel –, a repülőtér zajgátló védőövezet kijelöléséhez szükséges zajvédelmi, akusztikai számítások elkészítésével a V Kft.-t (a továbbiakban: V. Kft.) bízta meg. A T Repülőtér zajgátló védőövezetre vonatkozó számítás kiinduló adatait és a számítási eljárást a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala megfelelőnek és alkalmasnak ítélte meg és jóváhagyta a RT/372/1/
- számú nyilatkozatában. A V. Kft. 006/
- témaszámon elkészítette a zajvédelmi dokumentációt, az akusztikai számításokat a Repülőtér zajgátló védőövezetének kijelölése érdekében. A dokumentációban a korábban jóváhagyott forgalmi és repülési pályaadatok alapján vizsgálta a repülési műveletekből származó zajterhelést. A II.r. beavatkozó nevében ezen dokumentáció alapján
- január 27-én a zajgátló védőövezetek kijelölése és engedélyezése iránt kérelmet nyújtott be. A kérelemhez csatolt zajvédelmi dokumentáció szerint a repülőtérhez legközelebb eső lakóterületek: a 14-es pályaküszöbtől T kisvárosias lakóterülete 1119 méterre, H 917 méterre, a 32-es pályaküszöbtől Sz kertvárosias lakóterülete 1281 méterre, Sz kertvárosias lakóterülete 1360 méterre található. É és Sz lakott területeit a 60 dB-es isophon görbe nem érinti. A repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól szóló 18/1997.(X.11.) KHVM-KTM együttes rendelet (a továbbiakban: Min.r.) 2.§ h) pontja alapján, a zajgátló védőövezetet magába foglaló, előzetes szakértői becsléssel meghatározott területen a környezeti zajés rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet (a továbbiakban: Együttes rend.)
- számú melléklet szerinti közlekedéstől származó zajterhelési határérték 65 dB. A repülőtéren 9 tonna lehet a légi járművek megengedett maximális felszálló tömege. A zajtérkép készítésénél a
- évi meghatározó műveletszámokat vették figyelembe. A számításoknál a mértékadó zajterhelés megállapításakor a következő 10 évre vonatkozóan, a legnagyobb zajterhelést okozó 6 hónap prognosztizált forgalmát vették figyelembe. A repülőtéren repülési művelet, felszállás, leszállás, csak a nappali megítélési időben, 06-22 óra időszakban, a légügyi hatóság által jóváhagyott, repülőtérrendben meghatározott repülési eljárások szerint történhet. Hajtóműpróbázás a repülőtéren nem történik. A zajszámítást végző V. Kft. az engedélyezett műveletszámok és géptípusok alapján számította ki az isophon görbéket és azt állapította meg, hogy a számított isophon görbék nem fednek olyan zajtól védendő területet, amelyen a repülőtér üzemeléséből származó, számított zajterhelés meghaladná az Együttes rend.
- mellékletében előírt zajterhelési határértéket. A mérések során regisztrálásra került az összes zajesemény, így az egyedi repülések is, amelyek biztosították, hogy a mérőpontokon kialakuló zajterhelést a repülések nélkül és a repülésekkel együtt is meg lehessen határozni. A meglevő 2500 méter hosszú futópálya mindkét végén bójázással kerül lezárásra, így a légügyi hatóság által ténylegesen engedélyezett, és használt futópálya hossza 799 méter. A számításokat végző cég a másodfokú eljárásban a III.r. beavatkozó szakhatóság felhívására kiegészítette az eredeti zajvédelmi dokumentációt, az É Megyei Jogú Város Közgyűlése 61/2009.(X.16.) számú önkormányzati rendelete 5/A.§-a által létrehozott zajvédelmi szempontból fokozottan védett területre tekintettel. A számítások alapján megállapítást nyert, hogy a fokozottan védett területekre vonatkozó 60 dB-es isophon görbe nem érinti városnál a védeni kívánt területeket. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala - a szakhatóságok bevonásával lefolytatott eljárás és a T
- május 31-én megtartott közmeghallgatás eredményeként - a
- június 24-én kelt LR/RK/NS/B/311/0/
- számú határozatával Repülőtér környezetében kiterjedés nélküli „C” jelű zajgátló védőövezetet jelölt ki, amely a repülőtér felőli és a repülőtéren kívül eső területek határa. A repülőtér használatával és üzemeltetésével kapcsolatosan korlátozásokat és feltételeket írt elő. A határozat ellen a felperes és két, a perben nem szereplő önkormányzat nyújtott be fellebbezést. Az alperes a
- január 4én meghozott EH/MD/NS/B/32/0/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, a T Repülőtéren „C” jelű zajgátló védőövezetet jelölt ki a repülőtér területére vonatkozóan, egyebekben az elsőfokú határozatot változatlan formában hatályban tartotta. Az eljárása során beszerezte a másodfokú szakhatóságok állásfoglalásait. Határozatában kifejtette, hogy a repülőtér polgári repülőtérré történő minősítésének jogszabályi feltétele között szerepel a zajgátló védőövezet kijelölése is. E tárgyban külön kérelem került benyújtásra, e kérelem tárgyában folytatta le az eljárást. Az alperes határozatának felülvizsgálata iránt a felperes keresetet nyújtott be. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét ítéletével elutasította. A bíróság az alkalmazandó jogszabályok körében kifejtette, hogy az eljárás tárgya az átminősítési kérelemtől elkülönült, külön kérelemmel induló eljárás volt a zajgátló védőövezet kijelölése iránt, ezért a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997.(X.11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 6.§
(4)bekezdését - amely az új repülőtér létesítésével kapcsolatos szabályokra vonatkozik -, alkalmazni nem kellett. A zajgátló védőövezet kijelölése iránti kérelem az átminősítési kérelemtől elkülönülten is benyújtható volt, irreleváns volt ezért az, hogy az átminősítési kérelem benyújtására mikor került sor. Hangsúlyozta a bíróság, hogy a zajgátló védőövezet kijelöléséhez készült zajvédelmi dokumentáció szerint a II.r. beavatkozó csak 799 méter hosszú kifutópályát kíván használni. A felperesnek az az aggálya, hogy a repülőtér ettől eltérően, engedély nélkül hosszabb kifutópályát fog használni, külön hatósági eljárásban vizsgálható. Az engedélyezésnél egy feltételezett, engedélytől eltérő üzemeltetés nem vizsgálható. Utalt a bíróság arra is, hogy a felperes nem vitatta, hogy 799 méteres kifutópályahossz esetében nem kell környezetvédelmi engedély, környezeti hatásvizsgálat. A bíróság álláspontja szerint a repülőtér területén, az erre kijelölt légtérben folytatott műrepülő tevékenység nem függ össze a II.r. beavatkozó által üzemeltetett repülőtér működésével, így az azzal kapcsolatos zajterhelés figyelembe nem vehető. A bíróság alaptalannak ítélte a felperesnek a közigazgatási szolgáltatási díj fizetésével kapcsolatos kifogását is, mert az eljárás nem illeték- és díjmentes. A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, kérve elsődlegesen a jogerős ítélet „megváltoztatásával” a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását. A felülvizsgálati kérelem tartalma alapján megállapíthatóan, álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Kr. 6.§
(4)bekezdését, 21.§-át, a Ket. 50.§
(1)bekezdését, 1.§
(1)bekezdését, a 26/2007.(III.1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelet (a továbbiakban: GKM r.) 24.§ 30. pontját, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zajr.) 2.§ j/jb) pontját, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010.(V.6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2.§
(1)bekezdés d) pontját, a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006.(XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) 8/B.§
(5)bekezdés b) pontját, a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet közelebbről meg nem jelölt rendelkezését, továbbá a felülvizsgálati kérelem tartalma szerint a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 164.§
(1)bekezdését, 206.§
(1)bekezdését, 83.§
(1)bekezdését. Állította, hogy az átminősítési kérelemre is az új repülőtér létesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a zajgátló védőövezet kijelölése iránti kérelmet legkésőbb a létesítési engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg kellett volna előterjeszteni. Vitatta ezzel összefüggésben a légi közlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárások díjairól szóló 3/2002.(VI.20.) GKM rendelet (a továbbiakban: Díjrendelet) mellékletének
- és
- pontjainak összevonhatóságát a külön eljárásra tekintettel. Állította, hogy a hatóság és a szakhatóságok a tényállást nem tisztázták, amelyet a bíróság sem orvosolt sem a közmeghallgatás kapcsán, sem a műrepüléssel kapcsolatos lakossági panaszok okán. A szakhatóságok nem foglaltak állást a környezetvédelmi terület érintettségéről, a zajmonitor rendszer létesítésének szükségességéről, ahogy a bíróság sem értékelte az ennek kapcsán előadott érveit. Hangsúlyozta, hogy a zajgátló védőövezet kijelölésénél nem lehet figyelmen kívül hagyni a műrepülőgépek által okozott zajt, sem azt, hogy a 799 m kifutópálya hossz nem elégséges. Nem került vizsgálatra a reptérrend jóváhagyási eljárása. Állította – konkrét jogszabályi hivatkozás nélkül -, hogy a hatóságnak környezetvédelmi hatásvizsgálatot kellett volna előírnia a 2500 m kifutópálya hossz és a környezetvédelmi terület érintettsége okán. Vitatta a III.r. beavatkozó részére megállapított perköltséget is, kérte annak csökkentését. Az alperes felülvizsgálati hatályban tartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet Az I.r. alperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmében szintén a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. A II. alperesi terjesztett elő. beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmet nem A III.r. alperesi beavatkozó a felülvizsgálati tárgyaláson előterjesztett ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte, utalt arra, hogy a részére megítélt perköltség a kifejtett munkával arányban állóan került megállapításra. A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 272.§
(2)bekezdése és a 275.§
(3)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban konkrétan megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül, melynek eredményeként azt állapított meg, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme a III.r. alperesi beavatkozó perköltségét érintően alapos, ezt meghaladóan alaptalan. A Kúria elsőként a felperes felülvizsgálati kérelmében állított eljárási jogsértéseket vizsgálta. A Ket. 50.§
(1)bekezdésének megsértésre a felperes a közmeghallgatás és a szakhatóságok eljárása kapcsán hivatkozott. A felülvizsgálati eljárásban csak olyan jogsértés jelölhető meg, amelyre a fél a peres eljárásban korábban hivatkozott és amelyre a jogerős ítélet rendelkezést tartalmaz. Nem volt az eljárás tárgya a környezetvédelmi terület érintettsége, a zajmonitor rendszer kiépítésének szükségessége, ahogy a reptérrend jóváhagyási eljárása sem, ezért az ezekkel kapcsolatos jogsértéseket a Kúria nem vizsgálta. Az I.r. és a III.r. beavatkozók, mint szakhatóságok a részükre megküldött zajvédelmi dokumentációt és egyéb iratokat vizsgálhatták meg és alakíthatták ki állásfoglalásukat a Korm.r. 8/B.§
(5)bekezdés
- a)és
- b)pontjában foglalt hatáskörükben. Alaptalan a felperesnek az a kifogása, hogy a szakhatóságoknak a közmeghallgatás időpontját megvárva, az ott elhangzottakat és a lakossági panaszokat is értékelve kellett volna szakhatósági állásfoglalást adniuk. A szakhatóságoknak a hatáskörükbe tartozó szakmai kérdések vizsgálatával a megküldött dokumentációról kellett szakhatósági álláspontjukat kifejteniük, ha azt elégtelennek tartották, kiegészítő adatokat, dokumentumokat, információkat kérhettek, amely lehetőséggel éltek is. A felperes által hivatkozott Korm.r. 8/B.§
(5)bekezdése csak azzal kapcsolatban tartalmaz előírást, hogy amennyiben a zajgátló védőövezet kijelölésével kapcsolatos eljárásban szükségessé válik a zajmonitor rendszer kiépítése, ki jár el szakhatóságként, de az nem volt a kereset tárgya, hogy szükség volt-e zajmonitor rendszer kiépítésére, ezért az ezzel kapcsolatosan a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott, új jogsértés érdemben nem vizsgálható. A felperes az elsőfokú eljárásban a környezeti hatásvizsgálatra a műrepüléssel összefüggő zajhatás kapcsán hivatkozott, a felülvizsgálati kérelmében már - konkrét jogsértés megjelölése nélkül – ennek szükségességére hivatkozott. A 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet
- melléklet
- pontja és a
- melléklet
- pontja szerint környezeti hatásvizsgálat a bejelentett és engedélyezni kért kifutópálya hosszra tekintettel nem volt szükséges. A kifutópálya hosszával kapcsolatban helytállóan fejtette ki az elsőfokú bíróság, hogy azt a tényt, hogy a repülőtér 2500 méteres kifutópályával rendelkezik, de azt bójázással lezárja és csak 799 méteres futópálya hosszt használ és erre kér engedélyt, nem lehet jogsértőnek tekinteni csak azon az alapon, hogy a felperes azt feltételezi, hogy bizonyos repülőgéptípusoknak ennél hosszabb kifutópálya szükséges a fel- és leszálláshoz. Egy repülőgéptípusnak több olyan változata is van, amelynek elegendő a 799 méteres kifutópálya hossz, ezért a különböző géptípusok léte önmagában nem jelenti azt, hogy a II.r. beavatkozó nem az engedélyezett és előírt repülőgép típusoknak engedi meg repülőtéren a le- és felszállást. Amennyiben a II.r. beavatkozó a repülőteret az engedélytől eltérően használná, az egy külön eljárásban lenne vizsgálható, feltételezésekre alapított döntés azonban nem hozható. E körben a bíróság a bizonyítékokat helytállóan értékelte. A Kr. 6.§
(4)bekezdése alkalmazásának kizártsága kérdésében az elsőfokú bíróság szintén helytállóan foglalt állást. Nem új repülőtér létesítéséről kellett dönteni, a T Repülőtér eddig is működött, hanem egy átminősítési kérelem benyújtását követően külön kérelemmel kért zajgátló védőövezet kijelöléséről. Mindebből következően a Kr. 6.§
(4)bekezdése nem volt alkalmazható, nem kellett a zajgátló védőövezetre vonatkozó kérelmet az átminősítési kérelemmel együtt, egy eljárásban benyújtani, az külön is benyújtható volt, ezt támasztják alá az R. 19.§
(3)-
(4)bekezdésekben foglalt rendelkezések is. A külön lefolytatható eljárásra tekintettel, mivel az nem illetékés díjmentes, a felperest jogszerűen hívták fel a Díjrendelet 1.§
(1)bekezdése és 2.§
(1)bekezdése szerinti díj fizetésére az e rendelet mellékletének V/
- pontjában meghatározott díjtétel alapul vételével. A műrepülések vonatkozásában a Kúria osztja az alperes, az I.r. alperesi beavatkozó és az elsőfokú bíróság álláspontját a tekintetben, hogy a műrepülő légtér fogalmát a 26/2007.(III.1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelet 24.§
- pontja meghatározza, így a repülőtértől függetlenül, külön jogszabályi előírás alapján kijelölt műrepülő légtérben végrehajtott műrepülési figurák végrehajtásából eredő zaj független a repülőtértől, az ebből eredő zaj számítására vonatkozó előírást a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól szóló 18/1997.(X.11.) KHVM-KTM együttes rendelet (a továbbiakban: Min.r.) nem tartalmaz, így a zajgátló védőövezet kijelöléséhez szükséges zajszámítás elkészítése során ennek figyelembe vételét nem írja elő, csak a műveletszámok meghatározásánál. A Min.r. 3.§
(1)bekezdés f) pontja értelmében a zajgátló védőövezet kiszámításának kiinduló adatai között a repülőteret rendszeresen használó légi járművek zajkarakterisztikáit kell figyelembe venni. Az 5.§
(1)bekezdés szerint a számításokhoz szükséges mértékadó forgalmat a következő 10 év előrebecsült forgalmi adataiból kell megállapítani. A becslés során figyelembe kell venni az e) pont szerint a tervezett gyakorló-, iskola-, sport-, bemutató vagy szolgáltatás jellegű sétarepülések számát. A mértékadó forgalom tekintetében a műveletszámokat és a géptípusokat a Légügyi Hivatal engedélyezte, tehát csak azok vehetők figyelembe a zajszámítás szempontjából, továbbá a 159/2010.(V.6.) Korm. rendelet (R.) 2.§
(1)bekezdés d) pontja meghatározza a IV. osztályú repülőtér fogalmát akként, hogy olyan polgári célú, nem nyilvános repülőtér, amelyről a légijármű szabadidős alkalmazása és a légijárművel folytatott munkavégzés végezhető és amely motor vagy hajtómű nélküli légijárművet mozgásszám korlátozás nélkül, motoros légijárműveket a zajgátló védőövezet kijelöléséről rendelkező határozatban meghatározott maximális műveletszámig jogosult kiszolgálni. A fogalommeghatározásból adódóan a motoros légijárműveknél tekinti figyelembe vehetőnek a műveletszámokat és a zajgátló védőövezetet kijelölő határozatban történő előírásokat. Így a műrepüléssel kapcsolatos zajhatással járó egyéb tevékenységek hatásait nem a zajgátló védőövezet kijelölése tárgyában folytatott eljárásban kell vizsgálni. Erre vonatkozóan kifejezett jogszabályi előírás sincs. A II.r. beavatkozó jóváhagyott számítási módszer alapján készítette el a zajvédelmi dokumentációt és az akusztikai számításokat. Ezért alaptalanul kifogásolta a felperes, hogy a műrepülések zajhatása figyelmen kívül maradt. Mindezekre tekintettel a Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét a fenti kérdésekben alaptalannak találta. Alaposnak találta azonban a felülvizsgálati kérelmet a III.r. beavatkozó részére megítélt perköltség vonatkozásában. A III.r. beavatkozó egyik tárgyaláson sem jelent meg, a per során csak egyetlen beadványt nyújtott be, ezért a részére megítélt 50.000 forint + áfa összegű elsőfokú perköltség nincs arányban a kifejtett munkával, különösen akkor nem, ha figyelembe vesszük, hogy a bíróság ugyanekkora összegű perköltséget állapított meg a másik két beavatkozónak, akik a tárgyalásokon rendszeresen megjelentek, beadványokat adtak be, munkaráfordításuk jóval meghaladta a III.r. beavatkozó által kifejtett munka mértékét. A Kúria ezért a III.r. beavatkozó részére megítélt perköltséget a Pp. 83.§
(1)bekezdésébe ütközőnek ítélte, azt leszállította a kifejtett munkával arányban álló összegre a 3/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(1),
(3),
(6)bekezdéseire figyelemmel. Mindezek alapján a Kúria azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat – a Pp. 83.§
(1)bekezdését kivéve - nem sértette meg, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta, míg a III.r. beavatkozó perköltségére vonatkozó rendelkezést a Pp. 275.§
(4)bekezdése szerint hatályon kívül helyezte a III.r. beavatkozónak járó elsőfokú perköltség megállapítása mellett. A túlnyomórészt pervesztes felperes a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles az alperes, az I. és a III.r. alperesi beavatkozók felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltségének a megfizetésére, amelynek összegét a Kúria a kifejtett munkával arányban állóan állapította meg. A II.r. alperesi beavatkozónak a felülvizsgálati eljárás során felszámítható költsége nem merült fel, ezért arról a Pp. 78.§
(2)bekezdése szerint rendelkezni nem kellett. A felperes a tárgyi illetékfeljegyzési jog ellenére a felülvizsgálati illetéket lerótta, ezért azt pervesztessége folytán megfizetni nem, de viselni köteles [Pp. 78.§
(1)bekezdése]. Budapest,
- január
- Dr. Buzinkay Zoltán sk. a tanács elnöke, Gizella sk. előadó bíró, Dr. Tóth Kincső sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Márton