Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.613/2014/
- A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Tamásfy Eszter jogtanácsos (..........) által képviselt ........ (..........) felperesnek a Kaszai Ügyvédi Iroda (............., ügyintéző dr. Kaszainé dr. Szendi Mónikaügyvéd) által képviselt ......... (..........) alperes elleni törzstőke megfizetése iránti perében a Fővárosi Törvényszék
- június 30-án kelt 11.G.41.123/2013/
- számú végzésével kijavított,
- november 13-án kelt 11.G.41.123/2013/
- számú ítéletével szemben az alperes fellebbezése folytán nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 4.760 hétszázhatvan) forint másodfokú perköltséget. (négyezer- Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Felperesi jogelőd 3.000.000 forint jegyzett tőkéjű ..........
- október 24-én 1.500.000 - 1.500.000 forint pénzbeli betétből álló törzsbetéttel az alperes és a perben nem álló .......... alapította, utóbbi személy a társaság ügyvezetője is volt
- szeptember 25-ig. Az alapító tagok a törzsbetéteiknek csak az egyik felét, 750.000 - 750.000 forintot bocsátották a társaság rendelkezésére, a másik 750.000 - 750.000 forintot nem fizették meg. A felperesi jogelőd cégjegyzékbe bejegyzésére
- november 16-án sor került. Az alperes a
- november 17-én kelt üzletrész adásvételi szerződés szerint az 1.500.000 forint névértékű üzletrésze 900.000 forint névértékű részét ..........ra, 600.000 forint névértékű részét ......... átruházta. A
- pontban alperes elismerte a vételár hiánytalan átvételét, az
- pontban pedig hozzájárult a vevő üzletrészének cégnyilvántartásban és tagjegyzékben átvezetéséhez. A tagváltozás a cégjegyzéken nem került átvezetésre. Felperesi jogelőd
- szeptember 25-én felszámolás alá került, a felszámoló részére átadott
- augusztus 10-i keltezésű egyszerűsített éves beszámoló (-) 1.500.000 jegyzett, de még be nem fizetett tőkét tüntetett fel. A felperesi jogelőd a
- január 7-én a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon fizetési meghagyással indult, ellentmondás folytán perré alakult eljárásban előterjesztett keresetében az alperest az
- évi XLIX. törvény (Cstv.)
- §
(1)és
(2)bekezdése, valamint a
- évi IV. törvény (Gt.)
- §-a alapján 750.000 forint, valamint ennek
- november 12-től a megfizetéséig járó késedelmi kamatai és perköltség megfizetésére kérte kötelezni. Előadta, hogy a tevékenységzáró mérlegben is feltüntetésre került az 1.500.000 forint jegyzett, de be nem fizetett tőke. .......... a fizetési kötelezettség elmulasztását elismerte, alperes a felszámoló felszólítását követően sem tett eleget törzsbetét befizetési kötelezettségének, annak ellenére, hogy mint a társaság alapító tagjának kötelessége volt a törzstőkét befizetni. Az üzletrész értékesítést aggályosnak találta, mivel egyrészt a Gt.
- §
(2)bekezdése értelmében az üzletrész kívülálló személyre csak akkor lett volna átruházható, ha tag a törzsbetét teljes összegét befizette, másrészt, mivel annak cégjegyzéken átvezetése sem történt meg. Az alperes elsődlegesen hatásköri kifogást terjesztett elő arra hivatkozással, hogy a per társasági jogvita, melynek elbírálása a megyei bíróság határkörébe tartozik, másodsorban a kereset elutasítását kérte. Ez utóbbi körben arra hivatkozott, hogy .......... ügyvezető a fizetési határidő elteltét követően 30 napos határidővel felhívta, hogy tegyen eleget fizetési kötelezettségének, ennek elmulasztása folytán a tagsági jogviszonya a Gt.
- §-a szerint
- év elejétől a törvény erejénél fogva megszűnt. Arra is hivatkozott, hogy tagsági jogviszonya az üzletrész átruházás folytán is megszűnt, 2006 novembere óta a céghez nincs köze. Utalt arra, hogy a Gt. csak az üzletrész kívülálló történő átruházása esetére követelte meg a törzsbetét teljes befizetését, ugyanakkor az üzletrésze 30 %-os részét ..........ra, a társaság másik tagjára ruházta át. Állította, hogy a felperest a Gt.
- §-a és a Cstv.
- §-a alapján érvényesített jog nem illeti meg. A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság
- június 22-én kelt és
- július 14-én jogerőre emelkedett 9.P.III.21.353/2010/
- számú végzésével megállapította hatáskörének hiányát, a pert megszüntette és a keresetlevelet áttenni rendelte az elsőfokú bíróságra. Felperesi jogelőd a keresetét fenntartotta. Hangsúlyozta, hogy a tag a törzstőke befizetési kötelezettsége alól a tagsági jogviszonya megszűnésére hivatkozással sem mentesülhet, de alperest a közhiteles cégnyilvántartás ez idő szerint is bejegyzett tagként tartja nyilván. Alperes korábbi nyilatkozatait fenntartva továbbra is a kereset elutasítását, a felperes perköltségben marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy a tagsági jogviszonyának megszűnése folytán a felperesi jogelődnek a Gt.
- §
(2)bekezdése alapján le kellett volna szállítani a törzstőkéjét az általa be nem fizetett törzsbetéttel, vagy át kellett volna más társasági formává alakulnia. Tanúbizonyítást indítványozott, és kérte a felszámoló megkeresését a tőkemegfelelőség vonatkozásában. Az elsőfokú bíróság tanúként meghallgatta a felperesi jogelőddel korábban munkaviszonyban ügyintézői feladatokat ellátó ............, valamint a felperesi jogelőd másik tagját, korábbi ügyvezetőjét ..........t. ........ arra nézve, hogy az alapítók a cég vagyonát befizették-e, az alperes befizette-e, az ügyvezető az alperest felszólította-e a befizetésre, nyilatkozni nem tudott. .......... előadta, hogy az alapításkor mindegyikük befizette a törzsbetéte felét, a felszámolás kezdetekor tudta meg, hogy a másik felének a befizetése elmaradt. Szerinte egyikük sem fizette be a törzsbetét második felét. Pénzügyekhez nem ért, nem észlelte és nem tudta, hogy a törzsbetét második részét nem fizették be, aki a könyvelést végezte, sem jelezte. Nem is hívta fel .........t, hogy fizesse be a hiányzó részt. A taggyűlési meghívót, 2006. november 17-re, aminek napirendje volt ......... üzletrészének az eladása, ő írta alá. Az alperes kapott 1.500.000 forintot tőle és a másik vevőtől, de ezt követően nem írta alá a többi, ahhoz szükséges papírt, hogy a tulajdonosos változást az általa megbízott ügyvédi iroda át tudja vezettetni a cégbíróságon. A per tartama alatt a felperesi jogelőd a felszámolási eljárás befejezése folytán megszűnt, cégjegyzékből 2012. június 27-én törölve lett. A per tárgyát képező követelés a hitelezők között felosztásra került, a felperes a követelés 190.444 forint része vonatkozásában a felperesi jogelőd jogutódja. Felperes a módosított keresetében az alperest a 2006. évi IV. törvény (Gt.) 50. §
(1)és
(2)bekezdése, a 68. §
(1)-
(2)-
(3)bekezdése alapján 190.444 forint tőke, valamint ennek
- június 27-től a megfizetéséig járó Ptk.
- §
(1)bekezdése szerinti késedelmi kamata, továbbá perköltség megfizetésére kérte kötelezni. Előadta, hogy a becsatolt okiratokból megállapíthatóan az alapításkor a tagok a pénzbeli betéteiknek csak a felét fizették meg, így az alperes további 750.000 forint megfizetésére volt köteles a jogelőd adós társasággal szemben. Az
- évi CXLIV törvény (régi Gt.) 127.§-a értelmében a társaság cégbejegyzésétől számított egy éven belül valamennyi pénzbetétet be kell fizetni. A régi Gt.
- §-a szerint a tagok nem mentesíthetők a befizetés alól. A régi Gt.
- §
(2)bekezdése értelmében az üzletrész kívülálló személyre csak akkor ruházható át, ha a tag a törzsbetétet teljes mértékben befizette. A tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt, ebben a sorrendben, az adásvételi szerződés útján átruházni kívánt üzletrészre elővásárlási jog illeti meg. Állította, hogy ezek a törvényi feltételek az üzletrész átruházásakor nem álltak fenn, az üzletrész értékesítése a cégbíróságnál nem lett bejelentve. Alperes a módosított keresetre nem nyilatkozott, a tárgyaláson nem jelent meg. Az elsőfokú bíróság
- június 30-án kelt
- sorszámú végzésével kijavított
- november 13án kelt 11.G.41.123/2013/
- számú ítéletével kötelezte az alperest 190.444 forint, ennek
- június 27-től a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamata, valamint 9.500 forint perköltség felperesnek, 45.000 forint eljárási illeték államnak megfizetésére. Az ítélet indokolásában rögzítette, hogy a perben releváns tényeket a felek lényegében egyezően adták elő. Alperes nem vitatta, hogy az
- évi CXLIV. törvény (régi Gt.)
- § kógens rendelkezése szerint nem fizette be törzsbetétének második felét, 750.000 forintot. A régi Gt. ugyancsak kógens
- §-a kifejezetten kiemeli, hogy a társasági tagok nem mentesíthetők a befizetés alól és a társasággal szemben nincs helye beszámításnak. Az alperesnek tehát, mint a társaság tagjának törzsbetétjét teljes mértékben be kell fizetni, ez alól nem mentesíthető semmilyen okból. Rámutatott, hogy a régi Gt.-nek az ezt meghaladó egyéb rendelkezései, melyek a fizetési kötelezettségen felül további törvényi szankciókat írnak elő, nem mentesítenek a befizetési kötelezettség alól, hanem ezt meghaladó további jogkövetkezményeket írnak elő. A régi Gt. 134.§
(2)bekezdésének rendelkezése sem jelenti azt, hogy az üzletrész társaság másik tagjára való átruházása esetén mentesülne a tag a törzsbetét befizetési kötelezettsége alól, mivel a törzstőke és a törzsbetét szolgáltatása nem elsősorban a társaság tagjainak az érdekeit, hanem a társaság hitelezőinek az érdekeit védi. Megjegyezte, hogy az alperes az üzletrészének csak egy részét kívánta a társaság másik tagjára átruházni, míg a másik részét egy kívülálló személyre. Kitért arra is, hogy a Cstv. 34. §
(2), a 35. §
(1)és a 48. §
(1)bekezdéseinek rendelkezéséből egyértelműen megállapítható, hogy az alperesnek a felszámolás alá került társasággal szemben fennálló törzsbetét fizetési kötelezettségének az érvényesítésére a felszámoló jogosult volt, amely igényérvényesítés anyagi jogi alapját a régi Gt. fent hivatkozott rendelkezései adták meg. A felperes a csatolt okiratokkal hitelt érdemlően bizonyította az anyagi jogi jogutódlás tényét és jogszerűségét, követelésének az összegét, esedékességének napját. Mindezek alapján az alperes kötelezésének volt helye a felperesi jogelőd gazdálkodó szervezettel szemben fennálló, összesen 750.000 forint tartozásából a felperesre jutó 190.444 forint tőke és késedelmi kamata vonatkozásában. Az ítélettel szemben az alperes fellebbezett. Fellebbezését
- április 1-jén kiegészítette. Elsődlegesen súlyos eljárási szabálysértésre hivatkozva az ítélet hatályon kívül helyezését, az ügy hatáskörrel rendelkező bírósághoz áttételét, a felperes első- és másodfokú perköltsége megfizetésére kötelezését, másodsorban annak tartalma szerint az ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság lényeges eljárási szabályt sértett, mivel hatáskör hiányában járt el. A kereset elbírálására a felszámolást elrendelő bíróságnak lett volna hatásköre. A másodlagos fellebbezési kérelme tekintetében arra hivatkozott, hogy az üzletrészét még a kereseti kérelem előtt átruházta, erre tekintettel a társaság alapításakor meg nem fizetett összegű pénzbeli betét megfizetésére az üzletrész megszerzője kötelezhető, nem maga. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között bírálta felül, és a fellebbezést az alábbiakra tekintettel megalapozatlannak találta. A
- június 30-ig hatályban volt, de jelen ügyben még alkalmazandó a gazdasági társaságokról szóló
- évi CXLIV. törvény (régi Gt.)
- §
(1)bekezdése értelmében a gazdasági társaság alapításához valamennyi tag vagyoni hozzájárulása szükséges volt. A 111. §
(1)bekezdése szerint a korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A 124. §
(1)és
(2)bekezdése értelmében a korlátolt felelősségű társaság törzstőkéje az egyes tagok vagyoni hozzájárulásából, a pénzbeli, illetve a nem pénzbeli betétből álló törzsbetétek összességéből állt. A
- § kimondta, ha a pénzbetétek teljes összegét a társaság alapításakor nem fizették be, a fennmaradó összegek befizetésének módját és esedékességét a társasági szerződében kell meghatározni. A társaság cégbejegyzésétől számított egy éven belül valamennyi pénzbetétet be kell fizetni. A
- § pedig úgy rendelkezett, hogy a társaság tagjai kötelesek a pénzbetéteket befizetni és a nem pénzbeli betéteket rendelkezésre bocsátani. A társasági tagok nem mentesíthetők a befizetés alól, és a társasággal szemben beszámításnak sincs helye. A
- §
(1)bekezdése értelmében a társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. A 134. §
(1)bekezdése szerint az üzletrész a társaság tagjaira főszabályként szabadon átruházható volt, a
(2)bekezdés értelmében azonban az üzletrészt kívülállóra személyre csak akkor lehetett átruházni, ha a tag a törzsbetét teljes mértékben befizette. A 9. §
(2)bekezdése szerint a gazdasági társaságoknak és tagjaiknak a Gt-ben nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira alkalmazni rendelt Polgári Törvénykönyv (A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény) 200. §
(2)bekezdése értelmében a jogszabályba ütköző szerződés semmis. A gazdasági társaságokra
- július 1-jétől a
- március 14-ig hatályban volt, a gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. törvény (Gt.) tartalmazott szabályozást. A
- §
(2)bekezdése értelmében a törvény hatálybalépése előtt a cégjegyzékbe már bejegyzett cégek a Gt. hatálybalépését követő első legfőbb szervi ülésükön, de legkésőbb 2007. szeptember 1jéig kötelesek voltak a társasági szerződésüket a Gt. rendelkezéseihez igazítva módosítani, ennek hiányában a
(3)bekezdés értelmében
- szeptember 1-jétől a Gt. rendelkezéseit kellett alkalmazniuk. A Gt.
- §
(1)bekezdése a régi Gt.
- §-ában foglaltakkal azonosan rendelkezett a tagok pénzbeli hozzájárulás befizetési kötelezettségéről, és azzal egyezően mondta ki, hogy a társasági tagok nem mentesíthetők a befizetés alól. Az idézett rendelkezésekből, így a korlátolt felelősségű társaság törvényi definíciójából is következően, a tőkeegyesítő korlátolt felelősségű társaság tagjának elengedhetetlen kötelezettsége a társasági szerződésben megjelölt mértékű pénzbeli betétből álló törzsbetéte teljes egészének befizetése, ezen kötelezettsége alól nem mentesíthető. A törzsbetét befizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztásához a Gt. szigorú jogkövetkezményeket fűz, így kizárja az olyan üzletrész kívülállóra történő átruházását, amely tekintetében a törzsbetét teljes mértékben nem került befizetésre. Amennyiben a tag a törzsbetétét teljes mértékben nem fizette be, üzletrészét kívülállóra érvényesen nem ruházhatta át. Az ily módon jogszabályba ütköző üzletrész-átruházási szerződés semmis, ahhoz a tagsági jogviszony megszűnése sem fűződhetett. A Pp.
- §
(1)bekezdés ed) pontja szerint a cégek és tagjaik (volt tagjaik) közötti perek a törvényszékek hatáskörébe tartoznak. A Pp. 28. §
(1)bekezdése szerint a bíróság a hatáskörében hiányát hivatalból veszi figyelembe. Az alperes a fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletét két okból vitatta, egyrészt az elsőfokú bíróság hatáskörének hiányát, másrészt a tagsági jogviszonyának megszűnésére hivatkozva a törzsbetét megfizetésére kötelezhetőségének hiányát állította. Az elsőfokú bíróság eljárási szabálysértés nélkül folytatta le az eljárást, a kereset elbírálására a jogutód felperesre is kiterjedően a Pp. idézett 23. §
(1)bekezdés ed) pontja alapján hatáskörrel rendelkezett, így a Pp. 28. §
(1)bekezdésében írtak sem terhelték. Egyébiránt pedig éppen az alperes Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon előterjesztett hatásköri kifogása eredményeként, már a felperesi jogelőd felszámolási eljárásának folyamatban léte alatt került sor a keresetlevél elsőfokú bíróságra áttételére, megalapozatlanul hivatkozik ezért az alperes a fellebbezésében a hatáskör hiányára. A Fővárosi Ítélőtábla megítélése szerint az elsőfokú bíróság a helyesen feltárt tényállásból helytálló jogi következtetésre jutott. Így helytálló álláspontra helyezkedett a tekintetben is, hogy az alperes tagsági jogviszonyát az üzletrész átruházással nem tekintette megszűntnek. A perben nem volt vitás, hogy az alperes az 1.500.000 forint összegű pénzbeli törzsbetétének felét, 750.000 forint pénzbeli betétet nem fizette meg a felperesi jogelőd részére. Ez a körülmény pedig kizárttá tette az üzletrésze kívülállóra történő átruházását. A csatolt üzletrész adásvételi szerződés szerint az alperes az 1.500.000 forint névértékű üzletrészének csupán 900.000 forint névértékű részét ruházta át a társaság másik tagjára, ..........ra, míg a 600.000 forint névértékű részét a kívülálló ......... kívánta átruházni. A fent kifejtettek szerint a kívülálló ......... történő üzletrész átruházás semmis, ahhoz joghatás nem fűződhetett. Ebből következően pedig az alperest a 600.000 forint névértékű üzletrész vonatkozásában a 2006. november 17-i üzletrész adásvételi szerződést követően is a felperesi jogelőd tagjának kell tekinteni, és mint tag nem mentesülhet a befizetni elmulasztott törzsbetét megfizetése alól, amint arra az elsőfokú bíróság is helytállóan rámutatott. Figyelemmel arra, hogy a felperes a felperesi jogelőd követelésének 190.444 forint részében jogutód, ezért az elsőfokú bíróság helytállóan marasztalta a törzsbetétének fele összegét - 750.000 forintot - befizetni elmulasztó alperest a módosított kereset szerinti összegben. A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az eredménytelenül fellebbező alperest a felperes 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja és
(5)bekezdése alkalmazásával megállapított jogtanácsosi munkadíjból álló másodfokú perköltsége megfizetésére. Budapest,
- június
- . Gál Judit s.k. a tanács elnöke Dr. Rutkai Éva s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Oláhné Sárközi Veronika bírósági ügyintéző . Molnár József s.k. bíró