Kfv.35569/2014/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Áfa levonás csatornaépítés és iratőrzés után. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.569/2014/4.szám A Kúria a Dr. Dobos József ügyvéd által képviselt felperesnek a Nemzeti Adóés Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen adó ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

1. április
2. napján kelt 15.K.27.279/2013/
3. számú ítélete ellen a felperes által
4. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán, alulírott napon – tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi 15.K.27.279/2013/8.számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra – 1.600.000 (egymillió-hatszázezer) felülvizsgálati eljárási illetéket. - külön forint Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felszámolás alatt álló felperes B és T községek külterületein lévő vízgyűjtő területek belvízelvezető csatornáinak rekonstrukciója kapcsán 19.175.250 forint áfa tartalmú számlákat fogadott be a korábbi nyertes közbeszerzési eljárásban vele konzorciumi kapcsolatban álló C Kft-től (a továbbiakban: C.Kft.). Ezen bizonylatok, valamint a VKft. (a továbbiakban: V.Kft.) által iratőrzésről kiállított, 167.000 és 970.000 forint áfa tartalmú számlák alapján a felperes levonási jogot kívánt gyakorolni. Az elsőfokú adóhatóság a felszámolás alatti időszakra vonatkozó bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott felperesnél a 2009.09.03.-2010.12.
5. közötti időszakra. Ellenőrizték a C.Kft. alvállalkozóit, megállapították, hogy közülük az L-R Invest Bau Kft. (a továbbiakban: L. Kft.) teljesítése nem igazolt, ennek következtében a továbbszámlázásra sem kerülhetett volna sor, a C.Kft. számlái nem hiteles bizonylatok. A revízió megállapítása szerint a felperes iratai
6. október 12- én nem kerülhettek a V.Kft. őrzésébe,
7. november
8. és
9. március
10. között pedig nem határozható meg az irattározás helye. Az ellenőrzés adatai alapján az elsőfokú adóhatóság
11. december és
12. I., II., IV. n.évekre 20.312.000 forint áfa adókülönbözetet állapított meg, az adóhiánynak minősülő hányad után adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel. Az alperes a 3114471474 számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú döntést. Hivatkozott arra, hogy a számlakibocsátók nem nyújtották a számlákban feltüntetett szolgáltatásokat a felperes részére. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével elutasította a felperes keresetét. Indokolása szerint a belvízvezető csatornák rekonstrukciós munkálatait nem a C. Kft. végezte el és erről a felperes tudott, vagy kellő körültekintés mellett tudnia kellett volna. A perbeli szerződéseket nem a felszámoló kötötte, azonban a felszámolás elrendelésekor azokat felülvizsgálhatta, a munkák folytatását engedélyezte. Ezt követően azonban nem tartotta a kapcsolatot a beruházókkal, holott minimálisan elvárható lett volna, hogy ellenőrizze, kik végzik ténylegesen a munkát. T J műszaki ellenőr is úgy nyilatkozott, hogy az elvégzett munkát a felperestől vette át. Nagyobb körültekintést indokolt volna az a tény is, hogy az alvállalkozó bevonása ellenére a beépített anyagok vevője a felperes volt. Az elsőfokú bíróság a V. Kft. tekintetében megállapította, hogy
13. december és
14. január hónapokban a felperes részére nem végzett iratőrzést. Egyrészt azért, mert az iratokat korábban őrző cég
15. október
16. napján még nem adta át az iratokat a felperesnek, másrészt azért, mert a V. Kft. csak
17. március
18. napjától használhatta az őrzésre szolgáló ingatlant. A felperes felülvizsgálati kérelemmel támadta a jogerős ítéletet és annak hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen a kereseti kérelemnek megfelelő határozat meghozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet azzal sérti az adózási és a peres eljárásra irányadó jogszabályokat, hogy a megalapozatlan és jogszabálysértő közigazgatási határozatot változatlan tartalommal hatályában fenntartotta. Az alperesi határozatban foglaltakkal szemben a C. Kft. által folytatott beruházások teljes mértékben megvalósultak. A felperes nem tudott és nem is kerülhetett soha olyan helyzetbe, hogy tudomása legyen a C. Kft. által a munkákba esetlegesen bevont további alvállalkozókról. A V.Kft. esetében az ügyvezető nyilatkozatának szándékos félreértelmezéséről volt szó. Az Európai Unió Bírósága által megkövetelt objektív tények vizsgálatának nincs nyoma. Az adóhatóság feladata lett volna objektív tényekkel igazolni, hogy kik vettek részt az adókijátszásban és kik tudtak erről. Az alperes ellenkérelmében a kérte, mert az jogszerű volt. jogerős ítélet hatályban tartását A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. A felülvizsgálati eljárásban – annak rendkívüli jogorvoslati jellege miatt - nincs helye bizonyítás felvételének, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésnek, a Kúria a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben a rendelkezésére álló iratok alapján dönthet (Polgári perrendtartásról szóló
19. évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) 275.§, BH2002.29.). A rendelkezésre álló adatok alapján a Kúria azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság jogerős ítéletének meghozatala során mind a Pp. 206.§