A határozat elvi tartalma: Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tesz meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetőleg szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, szükséges lehet az ajánlott termék egyenértékűségének vizsgálata. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.798/2014/6.szám A Kúria a Dr. Horváth Ákos Milán ügyvéd által képviselt (...) felperesnek a (...) jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a (...) jogtanácsos által képviselt (...) I.r., a (...) ügyvéd által képviselt (...) II.r. beavatkozóként beavatkozott, a Szombathelyi Törvényszék
- április
- napján kelt 4.Kf.20.001/2014/
- számon hozott ítélete ellen a II.r. alperesi beavatkozó részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő ítéletet A Kúria a Szombathelyi Törvényszék ítéletét hatályában fenntartja. 4.Kf.20.001/2014/
- számú Kötelezi a II.r. alperesi beavatkozót és az alperest, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek a II.r. alperesi beavatkozó részéről 30.000.- (harmincezer) forint, az alperes részéről 10.000.- (tízezer) forint felülvizsgálati költséget. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Az I.r. alperesi beavatkozó, mint ajánlatkérő az Európai Unió hivatalos lapjában,
- december 30-án megjelent részvételi felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított. A felhívás négy részajánlatra vonatkozott, melyek közül a I. ipari kéztisztítószer 100 g-os kiszerelésben 112.500 db/18 hónap és ipari kéztisztítószer 200 g-os 405.000 db/18 hónap termékre vonatkozott. Az ajánlati dokumentáció
- oldalán a
- pontban az alperesi beavatkozó a termék elvárt minőségével kapcsolatosan tájékoztatásul megjelölte az általa addig beszerzett (..1.) terméket, melyet a felperes gyártott. A módosított
- április 3-i határidőre a felperes és a II.r. beavatkozó nyújtott be ajánlatot. A felperes a dokumentációban nevesített, míg a II.r. alperes a (..2.) termékkel adott ajánlatot. A II.r. beavatkozó ajánlatának
- oldalán csatolta a referenciákról szóló mellékletet, a 39-47.oldal tartalmazta a referenciaigazolásokat, a 97-102.oldalon található a dokumentáció az egyenértékű igazolásra. A II.r. felperes felhívásra csatolta az OÉTI
- április 2-i nyilvántartásba vételi értesítőjét. Az I.r. beavatkozó elvégezte a termékek tesztelését, melynek eredményeként a II.r. beavatkozó termékével kapcsolatban kifogást állapított meg. Az alperes eljárása a felperes jogorvoslati kérelme alapján indult, melyben nevezett a jogsértés tényének megállapítása mellett kérte a II.r. beavatkozó I. számú részajánlatához kapcsolódóan a pályázat érvénytelenné nyilvánítását. A felperes utóbb kifogásolta az ügyben az árlejtés alkalmazását is. Az alperes
- szeptember 26-i D.491/15/
- számú határozatával a kérelmet elutasította. Megállapította, hogy a piacon szereplő összes ipari kéztisztító szerrel lehetett ajánlatot tenni, így a felperesi kéztisztítóval is. Az alperes nem tulajdonított jelentőséget az OÉTI engedély keltének és késői becsatolásának. A felperes keresetében a határozat megváltoztatását és az érvénytelenség megállapítását kérte. Álláspontja szerint az alperes megsértette a Ket. és a közbeszerzésekről szóló
- évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktv.) szabályait, az I.r. beavatkozó továbbá a Ket.
- §-át, amikor előbbi nem vizsgálta az ajánlat megfelelőségét, utóbbi nem az ajánlat tárgyáról csatolt referenciát. A Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az alperes határozatát megváltoztatta, és megállapította, hogy a II.r. alperesi beavatkozó ajánlata érvénytelen volt. A másodfokon eljárt Szombathelyi Törvényszék ítéletében a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletét helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság ítéletének az egyenértékűségre vonatkozó megállapítását a törvényszék osztotta, így ez okból a II.r. beavatkozó ajánlatát érvénytelennek tekintette. A referenciákat ugyanakkor a törvényszék megfelelőnek tartotta. A jogerős ítélet felülvizsgálatát a II.r. beavatkozó kérte, ami a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és a kereset elutasítására, illetve az eljárt bíróság új eljárásra és új határozat hozatalra utasításra irányult. Előadta, hogy az alperesi eljárás tárgya nem az egyenértékűség és a minőség vizsgálata volt, hanem az, hogy az I.r. beavatkozó eljárása a saját maga által meghatározott módszereknek megfelelt-e. Ezért a bíróságok által a termék minőségére lefolytatott bizonyítási eljárása indokolatlan volt. A termék az ajánlati felhívásban foglaltaknak megfelelő volt, a minimum követelményeknek megfelelt, így a II.r. beavatkozó ajánlatának érvénytelenségét nem lehetett volna kimondani. Szükségtelen volt továbbá az ügyben ebben a körben szakértő kirendelése is, mert nem kellett olyan tényt feltárni, amely a per eldöntéséhez kellett. Az ügyben az alperes határozatának jogszerűségét kellett csak vizsgálni. Megjegyezte a felülvizsgálati kérelem azt is, hogy a szakértő véleményéből is kitűnik, hogy a termék alkalmas volt a kéztisztításra. Felülvizsgálati kérelmének kiegészítésében támadta a perköltség fizetésre való egyetemleges kötelezését. Jogszabálysértésként a Pp.
- §-át,
- §-ának
(1), 170. §-ának
(1), 190. §-ának
(2), 206. §-ának
(1)bekezdését, valamint 83. §-ának
(1)bekezdését és a Kbt. 58. §
(7)bekezdését, 88. §-a
(1)bekezdésének f) pontját jelölte meg. A felperes a felülvizsgálati ellenkérelemben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A II.r. beavatkozó felülvizsgálati kérelmében jogkérdésként a Kbt. 58. §-ának
(7)bekezdését és 88. §-a
(1)bekezdésének f) pontját jelölte meg. A Kbt. 58. §-ának
(7)bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes ajánlattevőket, illetőleg árukat az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlanul hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tesz meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetőleg szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és a megnevezés mellett, vagy az azzal egyenértékű kifejezést kell szerepeltetni. A Kbt. 88. §
(1)bekezdésének f) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, kivéve a 70/A. §
(1)bekezdés a-d) pontjainak, vagy a 70/A. §
(2)bekezdés a)-b) pontjainak, illetve az ajánlat csomagolásával kapcsolatban a 79. §
(1)bekezdésének való meg nem felelést, illetve az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban mindezekkel kapcsolatban előírtaknak való meg nem felelést. A Kúria álláspontja szerint jogszerű volt az ajánlatkérő által előírt minőség melynek objektív paramétereit a műszaki dokumentáció tartalmazta - vizsgálata, mert annak az I.r. beavatkozó által eddig használt termékkel egyenértékűnek kellett lennie. Az egyenértékűség megállapításához a felmerülő vita miatt szükség volt szakértő kirendelésére és a szakértői véleményből egyértelműen megállapítható, hogy a II.r. beavatkozó által ajánlott termék tisztító hatása rosszabb volt, mint a felperes által addig használt terméké. Erre utalnak az I.r. beavatkozó által lefolytatott vizsgálat adatai is. Megjegyzi továbbá a Kúria, hogy az ügyben ténykérdésnek és nem jogkérdésnek minősül annak a vizsgálata a felülvizsgálati eljárás során, hogy a felperes termékével egyenértékű volt-e a II.r. beavatkozó által ajánlott termék. Minthogy az egyenértékűség igényének a II.r. beavatkozó terméke nem felelt meg, e tényt jogszerűen állapította meg a bíróság elsőfokú és másodfokú eljárásában is. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Megfelelt a perköltség megállapítása is a vonatkozó jogszabályoknak, mert a perköltségre vonatkozó elsőfokú bíróság rendelkezését a II.r. beavatkozó fellebbezéssel nem támadta, így ezzel a Kúria sem foglalkozhatott, a másodfokú perköltség megállapítása során pedig arra volt figyelemmel a másodfokú bíróság, hogy a II.r. alperesi beavatkozó eljárása többletköltséget okozott. A felülvizsgálati eljárásban a Pp.
- §-a szerint felszámítható költségek viselése felől a Kúria a Pp.
- §-a alapján döntött, figyelemmel arra, hogy kifejezetten II.r. alperesi beavatkozó felülvizsgálati kérelme folytán került sor az eljárásra. Az alperes az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény értelmében illetékmentes, ezért a le nem rótt illetéket az állam viseli. Budapest,
- december
- Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Kárpáti Zoltán s.k. bíró