A határozat elvi tartalma: A rezsicsökkentés folytán elért megtakarítás bruttó vagy nettó összegben való közlésére a jogszabály előírást nem tartalmazott, ezért a nettó összegben való közlés nem jogsértő. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.38.094/2014/7.szám A Kúria a dr. E A ügyvéd által képviselt felperesnek a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság alperes ellen fogyasztóvédelmi ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- június
- napján kelt 10.K.27.188/2014/
- számú jogerős ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi ítéletet: A Kúria a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi 10.K.27.188/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 40.000 (negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felperes távhőszolgáltatást végez M közigazgatási területén. A felperes a
- június és július havi számláiban - összesen 799799 számlán - a rezsicsökkentés folytán keletkezett megtakarítás összegét nettó értékben tüntette fel.
- július 15-én keltezett tájékoztató elnevezésű levélben tájékoztatta a felperes a fogyasztóit arról, hogy a júniusi, júliusi hónapokban kibocsátott számlákban a rezsicsökkentéssel elért megtakarítás összege nettó értékben került feltüntetésre. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőség
- augusztus 13-án hivatalból eljárást indított a felperesi szolgáltató ellen a rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló
- évi LIV. törvény (a továbbiakban: Rezsitv.) 3.§
(2)-
(3)bekezdésében foglalt előírások teljesítésének vizsgálatára. Az elsőfokú hatóság
- augusztus 29-én kelt - és az alperes
- november
- napján meghozott HAJ-02945-2/
- számú határozatával helybenhagyott CSO/001/01053-5/
- számú határozatával kötelezte a felperest, hogy a lakossági díjfizetők és felhasználók részére kiküldött számláin mindenkor nyújtson egyértelmű, írásbeli tájékoztatást a Rezsitv. 3.§
(1)bekezdésében foglaltak teljesüléséről, valamint a számláin a rezsicsökkentés eredményeként jelentkező tényleges megtakarításról adjon tájékoztatást. Kötelezte továbbá felperest arra is, hogy a Rezsitv. 7.§
(2)bekezdése alapján fizessen meg minden olyan lakossági fogyasztó részére számlánként 10.000 forint kötbért, akinek
- május
- napját követően olyan számlát bocsátott ki, amely a Rezsitv. 3.§
(2)bekezdésének megfelelő, illetve a fogyasztóknál jelentkező megtakarításról szóló tájékoztatást nem tartalmazta. A jogerős határozatban foglaltak szerint a felperes által kibocsátott számlák nem felelnek meg a Rezsitv. 3.§
(1)és
(2)bekezdéseiben előírt egyértelmű, írásbeli tájékoztatás követelményének, illetve a tájékoztatás nem felel meg a Rezsitv. 3.§
(3)bekezdésének, mert a megtakarítás valós, bruttó összege nem került feltüntetésre. A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, amelyben a jogsértés hiányára, az ügyintézési határidő túllépésére, az indokolási hiányosságokra hivatkozott. Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. A bíróság a felperes eljárási jogsértésekre alapított kereseti kérelmét alaptalannak ítélte, mert az alperes az ügyintézési határidőt megtartotta, a határozatát megfelelően indokolta. A bíróság a felperes keresetét az anyagi jogsértés hiánya okán megalapozottnak találta. Kifejtette, hogy a 2013. júniusi, júliusi havi számlákban foglalt tájékoztatás megfelelősége kérdésében a Rezsitv.-nek az adott időszakban hatályos 3.§
(1)-
(2), illetve a
(3)bekezdésben foglalt rendelkezéseit kellett értelmezni. A felperesnek a távhőszolgáltatás vonatkozásában május 11-től június 30-ig arról kellett egyértelmű tájékoztatást adnia, hogy a Rezsitv. 3.§
(1)bekezdésében foglaltak teljesültek, azaz a rezsicsökkentést végrehajtotta. A június havi számlában a felperes közölte a megtakarítás összegét, a tájékoztatóból a fogyasztó értesült arról, hogy a díjaknak mennyi a nettó összege és milyen mértékű az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) összege. A Rezsitv. 3.§
(2)bekezdése nem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy a megtakarítás bruttó összegéről kell tájékoztatni a fogyasztókat. Olyan többletteljesülés nem várható el a felperesi szolgáltatótól – a bíróság megítélése szerint -, amelyet a jogszabály nem, csak az alperes honlapján közzétett tájékoztató szövege tartalmaz. A bíróság a
- július 1-től hatályos Rezsitv. 3.§-a alapján azt állapította meg, hogy a felperesnek az előbbi kötelezettségén túlmenően a megtakarítás összegét jól láthatóan, színes mezőben kiemelve kellett feltüntetnie a számláin. A felperes ennek eleget tett. A megtakarítás bruttó összegben való feltüntetésének kötelezettsége a módosított jogszabályi rendelkezések alapján
- júliusában sem állt fenn. A fogyasztók a július 15-i keltezésű tájékoztatót megkapták, a fogyasztók tájékoztatáshoz fűződő joga nem sérült. A megtakarításról való tájékoztatás a bíróság megítélése szerint megfelelő volt, mert a megtakarítás bruttó összegben való feltüntetése esetén sem lett volna a megtakarítás összege alkalmas a fizetendő összeggel való összehasonlításra, mert a megtakarítás nem a fizetendő összeghez igazodik, hanem a
- november 1-jén alkalmazott díjtételekhez. A hatóság által elvárt tájékoztatás esetén sem tudta volna a fogyasztó pontosan, számszakilag levezetve ellenőrizni a feltüntetett megtakarítás helyességét. A bíróság kifejtette, hogy a fogyasztóvédelemről szóló
- évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 14.§
(5)bekezdése nem alkalmazható, mert a megtakarítás nem minősül a termék eladási, vagy szolgáltatási díjának, ez a rendelkezés a számla ellenértékére vonatkozik, amely előírásnak a számlák megfeleltek, a fizetendő számlaösszeg bruttó összegben került feltüntetésre. Mindezekből következően a bíróság szerint az alperes jogsértően kötelezte a felperest kötbér megfizetésére, és a Rezsitv. 3.§
(1)bekezdésében foglalt tájékoztatás nyújtására. A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben annak hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206.§
(1)bekezdését, a 339.§
(1)bekezdését, a 339/B. §-ban foglaltakat, az Fgytv. 47.§
(1)bekezdés b) pontját és
(5)bekezdését. A hatóság az eset összes körülményét helyesen mérlegelve, a vonatkozó anyagi jogszabályokat betartva hozott döntést, jogsértést nem követett el a marasztaló határozata meghozatalakor, a Rezsitv. 3.§
(2)-
(3)bekezdésének értelmezésekor és alkalmazásakor. Utalt emellett a jogalkotónak a Rezsitv. preambulumában és általános indokolásában írt szándékára. Állította, hogy a számlán a tájékoztatás akkor egyértelmű, ha a fogyasztó külön számítás nélkül megbizonyosodhat a rezsicsökkentés eredményéről. Ennek az felel meg, ha a megtakarítás is bruttó összegben kerül feltüntetésre. Nem várható el a fogyasztótól, hogy a megtakarítás összegének a számlán feltüntetett nettó értékét bruttó értékre átszámítsa, és az így kapott érték összehasonlításával próbálja ellenőrizni a rezsicsökkentésnek a törvény által előírt mértékben való megvalósulását. A mérlegelési jogkörben hozott határozat meghozatalakor a szabályokat betartotta. Az Fgytv. 47.§
(1)és
(5)bekezdését nem sértette meg, az alperesi határozat részletesen tartalmazza a mérlegelés során figyelembe vett szempontokat. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 272.§
(2)bekezdése és a Pp. 275.§
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül. A bíróság nem mérlegelési jogkörben hozott határozatot vizsgált felül a Pp. 339/B.§-a alapján, mert az alperes a bizonyítékok értékelésével meghozott határozata nem mérlegelési jogkörben hozott határozat, mert amennyiben a bizonyítékok jogsértés elkövetését támasztják alá, a hatóság nem dönthetett másképp, mint a jogsértés megállapítása mellett a szankció kiszabásáról. Az alperes ennek a jogszabálynak a megsértésére tévesen hivatkozott. Az alperes által hivatkozott jogszabályok - így a Pp. 339.§
(1)bekezdése, 206.§
(1)bekezdése, az Fgytv. 47.§
(1)bekezdés b) pontja és
(5)bekezdése -, eljárási szabályokat tartalmaznak, amelyeket a bíróság csak abban az esetben sérthetett meg, ha az anyagi jogi, a Rezsitv. 3.§
(2)-
(3)bekezdésében írt rendelkezéseket, azok téves értelmezése miatt, megsértette. A Kúria ezért elsődlegesen a Rezsitv. idézett rendelkezéseinek megsértésével kapcsolatos alperesi állítást vizsgálta. A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a Rezsitv. 3.§
(1),
(2)és
(3)bekezdését helytállóan értelmezte és alkalmazta. Ezek a rendelkezések nem írják elő a megtakarítás feltüntetésének számszaki módját (bruttó vagy nettó), ezért a nettó összegű megtakarítás feltüntetése nem róható jogsértésként a felperesre. A számlával küldött tájékoztatásból a fogyasztó értesült a
- január 1-jétől alkalmazott díj nettó mértékéről, az áfa összegéről. A
- július 15-i tájékoztató tartalmazta azt is, hogy a megtakarítás a júniusi, júliusi számlákban nettó összegben került feltüntetésre. A kellően tájékoztatott fogyasztó a rezsicsökkentés teljesüléséről ezekből az adatokból meggyőződhetett, a megtakarítás bruttó összegben való feltüntetése ezen a tényen nem változtatott volna. Mindebből következően a számlán szereplő megtakarítás, a
- július 15-i tájékoztatás konkrét, ellenőrizhető, egyértelmű volt, nem sértette a Rezsitv. 3.§-ában foglalt rendelkezéseket. Az elsőfokú bíróság nem sértette meg a Pp. 206.§
(1)bekezdésében írtakat, a bizonyítékokat okszerűen és helytállóan értékelve hozott döntést a Pp. 339.§
(1)bekezdésében írt jogkövetkezményt alkalmazva. A Kúria ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes alperes a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles a felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltsége megfizetésére, amelynek mértékénél a Kúria figyelembe vette a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3),
(5)és
(6)bekezdéseiben foglaltakat. Az alperes személyes illetékmentessége folytán a tárgyi illetékfeljegyzési jog okán le nem rótt felülvizsgálati illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. Budapest,
- május
- Dr. Buzinkay Zoltán sk. a tanács elnöke, Gizella sk. előadó bíró, Dr. Tóth Kincső sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Márton