← Magyarország

2.2015.BKMPJE – Kúria

A határozat elvi tartalma: A jogegységi tanács

  1. az 1/
  2. KPJE határozatot, az 1/
  3. KPJE határozatot, az 1/
  4. KPJE határozatot és a 2/
  5. KPJE határozatot hatályon kívül helyezi;
  6. az 1/
  7. (IV. 22.) PK-KK közös véleményt, az 1/
  8. (II. 17.) PK (helyesen: PK-KK közös) véleményt, a 3/
  9. (XI. 14.) PK-KK közös vélemény
  10. pontját, továbbá az 1/
  11. (VI. 24.) PK-KK közös vélemény 2-
  12. pontját nem tartja fenn;
  13. a BKT-PKT-GKT 1/
  14. számú közös állásfoglalást és a BKT-PKT-GKT 1/
  15. számú közös állásfoglalást elvi iránymutatásként nem tartja fenn. KÚRIA 2/
  16. BKMPJE A Kúria Büntető, Közigazgatási-Munkaügyi és Polgári Kollégiumának együttes ülése a Polgári Kollégium vezetőjének indítványa folytán, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
  17. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.)
  18. §

(4)bekezdés a) pontja, valamint 195. §
(3)bekezdése alapján jogegységi tanácsként eljárva meghozta a következő jogegységi határozatot: A jogegységi tanács
  1. az 1/
  2. KPJE határozatot, az 1/
  3. KPJE határozatot, az 1/
  4. KPJE határozatot és a 2/
  5. KPJE határozatot hatályon kívül helyezi;
  6. az 1/
  7. (IV. 22.) PK-KK közös véleményt, az 1/
  8. (II. 17.) PK (helyesen: PK-KK közös) véleményt, a 3/
  9. (XI. 14.) PK-KK közös vélemény
  10. pontját, továbbá az 1/
  11. (VI. 24.) PKKK közös vélemény 2-
  12. pontját nem tartja fenn;
  13. a BKT-PKT-GKT 1/
  14. számú közös állásfoglalást és a BKT-PKT-GKT 1/
  15. számú közös állásfoglalást elvi iránymutatásként nem tartja fenn. Indokolás I. A Kúria Polgári Kollégiuma mint jogegységi tanács a
  16. május 3-án meghozott 1/
  17. PJE határozatával - a Polgári Törvénykönyvről szóló
  18. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
  19. március 15-ei hatályba lépése kapcsán - felülvizsgálta a Ptk. által szabályozott jogterületekre vonatkozó elvi iránymutatásait. Mivel azonban ez a felülvizsgálat nem volt teljes körű, mert egyrészt csak az anyagi jogi tárgyú iránymutatásokat érintette, másrészt nem terjedt ki a társkollégiumokkal közösen megalkotott elvi iránymutatásokra, továbbá tekintettel arra is, hogy azt megelőzően legutóbb a 2/
  20. (V. 22.) PK véleménnyel került sor átfogó felülvizsgálatra szükségessé vált az 1/
  21. PJE határozattal nem érintett elvi iránymutatások felülvizsgálata. A Kúria Polgári Kollégiumának vezetője - mindhárom kollégiumot érintő egyeztetést követően
  22. június 18-án a Bszi.
  23. §
(1)bekezdés a) pontja, illetve a Bszi. 195. §
(3)bekezdése alapján indítványozta, hogy - a Kúria Büntető Kollégiumának, Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának és Polgári Kollégiumának tagjaiból álló jogegységi tanács a közösen megalkotott iránymutatások tekintetében, míg - a Polgári Kollégium mint jogegységi tanács a kizárólag a Polgári Kollégium, illetve az egykori Gazdasági Kollégium által megalkotott, az 1/2014. PJE határozattal nem érintett elvi iránymutatások tekintetében folytasson le jogegységi eljárást, amelynek során vizsgálja felül az érintett elvi iránymutatásokat abból a szempontból, hogy
  1. a)melyek azok, amelyek már nem tartandók fenn;
  2. b)melyek azok, amelyek indokolása nem tartható már fenn; és
  3. c)melyek azok, amelyek továbbra is alkalmazhatóak és így hatályukban fenntarthatóak. II. A Legfőbb Ügyész észrevételében kifejtette, hogy a jogegységi indítvánnyal érintett elvi iránymutatások közül csak a jogegységi határozat tekintetében van legfőbb ügyészi hatáskör, míg a további eszközök kúriai, szakmai testületi állásfoglalások, ezért a Legfőbb Ügyész csak a jogegységi határozatokra korlátozottan tett észrevételt. A közösen meghozott jogegységi határozatok tekintetében a Legfőbb Ügyész egyetértett a jogegységi indítvány mellékleteként megküldött előkészítő anyagban foglaltakkal. III. A Bszi. 34. §
(4)bekezdés a) pontja kimondja, hogy a Kúria teljes kollégiuma jogegységi tanácsként dönt akkor is, ha a jogegységi eljárás célja korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése. A Bszi. 195.§
(3)bekezdése értelmében a Kúria elnökének vagy kollégiumvezetőjének indítványára a Kúria teljes kollégiuma jogegységi tanácsként eljárva, jogegységi eljárás keretében a törvény hatályba lépését megelőzően hozott irányelvek, elvi döntések és kollégiumi állásfoglalások irányelvként, elvi döntésként, kollégiumi állásfoglalásként való fenntartását megszüntetheti abban az esetben is, ha egyébként a jogegységi eljárás kezdeményezésének feltételei [Bszi. 32. §
(1)bek.] nem állnak fenn. Ennek hiányában az elvi iránymutatások a Bszi. 195. §
(2)bekezdése szerint az eltérő iránymutatást tartalmazó jogegységi határozat meghozataláig alkalmazhatók. Több kollégium által hozott elvi iránymutatások felülvizsgálata értelemszerűen csak valamennyi érintett kollégium tagjaiból álló jogegységi tanács által meghozott határozattal történhet. IV. A jogegységi tanács - a kollégiumok közötti egyeztetés és a jogegységi tanács ülésén történt megvitatás után, a Legfőbb Ügyész észrevételeire is tekintettel - a rendelkező rész szerinti döntését az alábbi indokok alapján hozta meg:
  1. Az 1/
  2. KPJE határozat a közigazgatási szervezetrendszer időközben bekövetkezett változására tekintettel meghaladottá vált. Az 1/
  3. KPJE határozat az idő múlására tekintettel tárgyát vesztette. Az 1/
  4. KPJE határozat fenntartása - a közigazgatási perjog folyamatban lévő kodifikációjára tekintettel - nem indokolt. A 2/
  5. KPJE határozat az alapul vett jogszabályok tartalmilag jelentős változása miatt meghaladottá vált.
  6. Az 1/
  7. (IV. 22.) PK-KK közös vélemény és az 1/
  8. (II. 17.) PK (helyesen: PK-KK közös) vélemény a felülvizsgálatra vonatkozó Pp. szabályok megváltozása folytán mára meghaladottá vált. A 3/
  9. (XI. 14.) PK-KK közös vélemény
  10. pontja az Alkotmánybíróság hatáskörére és eljárására vonatkozó szabályok változása miatt vált meghaladottá. Az 1/
  11. (VI. 24.) PK-KK vélemény 2-
  12. pontja a Pp. 155/A. §
(3)bekezdésének módosítására, valamint a Pp. 249/A. §-ának és 340. §
(3)bekezdésének hatályon kívül helyezésére tekintettel elvesztette jogszabályi alapját, ezért nem tartandó fenn.
  1. A BKT-PKT-GKT 1/
  2. számú közös állásfoglalás a Be. és a Pp. szakértőkre vonatkozó szabályainak megváltozása folytán - figyelemmel a Kúria tárgybeli joggyakorlat-elemző csoportjának összefoglaló véleményére is - meghaladottá vált. A BKT-PKT-GKT 1/
  3. számú közös állásfoglalás részben a büntetőjogi szabályozás megváltozása folytán, részben a Ptk. részletesebb szabályozására [Ptk. 5:
  4. §] tekintettel meghaladottá, illetve szükségtelenné vált. V. A jogegységi tanács a többi felülvizsgált közös elvi iránymutatást fenntartandónak ítélte.
  5. A jogegységi tanács az alapul vett jogi szabályozás szövegszerű vagy tartalmi változatlanságára tekintettel tartotta fenn: - a jogegységi határozatok közül: az 1/
  6. BKPJE, 1/
  7. BKPJE, 1/
  8. KPJE, 1/
  9. BPJE, 1/
  10. KPJE, 1/
  11. KPJE, 3/
  12. KPJE, 1/
  13. BKPJE, 1/
  14. KPJE, 1/
  15. KMPJE és 2/
  16. KMPJE határozatokat; - a kollégiumi vélemények közül: a 3/
  17. (XI. 14.) PK-KK vélemény
  18. pontját, az 1/
  19. (VI. 24.) PK-KK vélemény
  20. pontját és az 1/
  21. (XII. 10.) KMK-PK véleményt; - a kollégiumi állásfoglalások közül: a BK-PK
  22. számú állásfoglalást, amelyet a Ptk. alkalmazása körében is megfelelően irányadónak tekint.
  23. Tekintettel arra, hogy a jelen felülvizsgálat az elvi iránymutatások újraszövegezését nem tűzte ki célul, ezért az azokban szereplő jogszabályi hivatkozások és az azokban használt kifejezések (terminológia) módosítására sem került sor. Ebből következően a fenntartandónak ítélt, az elvi tartalmát tekintve továbbra is irányadó elvi iránymutatásokban foglalt jogszabályokra történő hivatkozások és jogi kifejezések alatt természetszerűen a tartalmilag azonos más jogszabályi rendelkezést, újraszámozás folytán megváltozott jogszabályhelyet, illetőleg az elnevezésében megváltozott jogintézményt, kifejezést kell érteni.
  24. Az 1/
  25. BKPJE határozatban foglalt iránymutatás beépült az
  26. évi XIX. törvény
  27. §ába, ezért a jogegységi határozat fenntartása a büntető szakág vonatkozásában szükségtelen.
  28. A jogegységi tanács fenntartandónak ítélte azokat a jogegységi határozatokat, amelyek kizárólag korábban meghozott jogegységi határozatok hatályon kívül helyezésére vonatkozó rendelkezést tartalmaznak, nevezetesen a 2/
  29. KPJE, 1/
  30. KPJE és az 1/
  31. BKMPJE határozatokat. VI. A kifejtett indokok alapján a Kúria Büntető, Közigazgatási-Munkaügyi és Polgári Kollégiumának együttes ülése mint jogegységi tanács a Bszi.
  32. §
(1)és
(2)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A jogegységi határozatot a Bszi. 42. §
(1)bekezdése alapján a Magyar Közlönyben, a központi honlapon és a Kúria honlapján közzéteszi. Budapest,
  1. július
  2. Dr. Darák Péter s.k. a jogegységi tanács elnöke Dr. Orosz Árpád s.k. előadó bíró Dr. Akácz József s.k. bíró Dr. Baka András s.k. bíró Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró Dr. Baloginé dr. Faiszt Judit s.k. bíró Dr. Bartal Géza s.k. bíró Dr. Belegi József s.k. bíró Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró Dr. Csák Zsolt s.k. bíró Dr. Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes s.k. bíró Dr. Csere Katalin s.k. bíró Dr. Csiki Péter s.k. bíró Dr. Csőke Andrea s.k. bíró Dr. Farkas Attila s.k. bíró Dr. Farkas Katalin Éva s.k. bíró Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró Dr. Feleky István s.k. bíró Dr. Ficsór Gabriella s.k. bíró Dr. Hajdu Edit s.k. bíró Dr. Hajnal Péter s.k. bíró Dr. Harter Mária s.k. bíró Dr. Havasi Péter s.k. bíró Dr. Heinemann Csilla s.k. bíró Huszárné dr. Oláh Éva s.k. bíró Dr Kalas Tibor s.k. bíró Dr. Kárpáti Magdolna s.k. bíró Dr. Kárpáti Zoltán s.k. bíró Dr. Katona Sándor s.k. bíró Dr. Kemenes István s.k. bíró Dr. Kiss Gábor s.k. bíró Dr. Kiss Sándor s.k. bíró Dr. Kollár Márta s.k. bíró Dr. Kovács András s.k. bíró Dr. Kovács Ákos s.k. bíró Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró Dr. Kozma György s.k. bíró Dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna s.k. bíró Dr. Krecsik Eldoróda s.k. bíró Dr. Krémer László s.k. bíró Dr. Kurucz Krisztina s.k. bíró Dr. Lomnici Zoltán s.k. bíró Dr. Madarász Anna s.k. bíró Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró Dr. Márki Zoltán s.k. bíró Dr. Márton Gizella s.k. bíró Dr. Mészár Róza s.k. bíró Dr. Mészáros Mátyás s.k. bíró Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró Dr. Molnár Ambrus s.k. bíró Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. bíró Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. bíró Dr. Osztovits András s.k. bíró Dr. Pataki Árpád s.k. bíró Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes s.k. bíró Dr. Puskás Péter s.k. bíró Dr. Rothermel Erika s.k. bíró Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. bíró Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. bíró Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró Dr. Soós László s.k. bíró Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró Dr. Stark Marianna s.k. bíró Dr. Suba Ildikó s.k. bíró Dr. Sugár Tamás s.k. bíró Dr. Szabó Klára s.k. bíró Dr. Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet s.k. bíró Dr. Székely Ákos s.k. bíró Dr. Széplaki László s.k. bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró Dr. Szűcs József s.k. bíró Dr. Tallián Blanka s.k. bíró Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. bíró Tamáné dr. Nagy Erzsébet s.k. bíró Dr. Török Judit s.k. bíró Dr. Varga Edit s.k. bíró Dr. Vaskuti András s.k. bíró Dr. Wellmann György s.k. bíró A kiadmány hiteléül: (Safranyikné Nyáregyházi Klára) bírósági ügyintéző Dr. Tóth Kincső s.k. bíró Dr. Udvary Katalin s.k. bíró Dr. Varga Zoltán s.k. bíró Dr. Vezekényi Ursula s.k. bíró Dr. Zámbó Tamás s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.