Pf.21557/2014/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésében,

1. §-ában,
2. §

(1),

(2)bekezdésében foglalt szabályokat. A cikk illusztrációjaként közölt, a felperesről készült fényképet a hozzá kapcsolt szöveggel együtt értékelte, és vizsgálta a szövegkörnyezetet is. Figyelemmel arra, hogy a tárgybeli írás a ... Rendőrségi Hírek rovatában jelent meg, valamint a cikk címére és arra a tényre is tekintettel, hogy a felperes neve és arca éveken át összeforrt az ... pártszervezettel, arra a meggyőződésre jutott, hogy a fotó láttán a cikk olvasójában felmerül az a gondolat, hogy a felperes bűncselekményt követett el, illetve ellene is folyik a nyomozás. Azt a köztudomású tényt, hogy valóban nyomozást rendeltek el a volt ... ellen különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének gyanúja miatt, az alperes abban a hamis színben tüntette fel, mintha az a felperes ellen is folyamatban lenne. Vizsgálta azt, hogy valótlan tényállításnak, vagy híresztelésének minősül-e az a felperes által sérelmezett kijelentés, mely szerint egymilliárdos tartozást hagyott maga után, amit azóta sem rendezett, valamint hogy az ... milliárdos adóssága a felperes elnöksége idején keletkezett. Köztudomású tényként értékelte, hogy

1. február 13-án nyomozást rendeltek el, melynek tárgya a Magyar Fejlesztési Banktól felvett és vissza nem fizetett hitel volt. A hitelszerződés megkötésére
2. január 16-án került sor, a felperes ekkor már évek óta nem volt az ... elnöke, mivel elnöki tisztségét
3. március
4. napjáig töltötte be. Nem fogadta el azt az alperesi érvelést, miszerint azt kell feltárni a jogvitában, hogy az ...-nek 2010 év végén mennyi tartozása volt, illetve a felperes lemondásáig milyen összegű tartozása halmozódott fel, mert a cikknek nem ez a tárgya, így e körben az indítványozott bizonyítást sem rendelte el. Arra a meggyőződésre jutott, hogy az alperes kétséget kizáróan nem tudta bizonyítani a felperes által sérelmezett állítások valóságtartalmát, ezért a Ptk.
5. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a jogsértést a kereset szerint megállapította. Figyelembe vette azt a körülményt is, hogy a közszereplők esetében fontos társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy közmegbecsülést, közbizalmat élvezzenek. A választást megelőző hetekben pedig egyáltalán nem volt közömbös az, hogy a választópolgárok a jelöltekről milyen információkhoz jutnak. Az alperes eltiltására a további jogsértéstől a Ptk. 84. §

(1)bekezdés b) pontja alapján, míg az elégtétel nyújtására a Ptk. 84. §

(1)bekezdés c) pontja értelmében került sor. A nem vagyoni kárigény körében hivatkozott a sajtó valósághű tájékoztatási kötelezettségére. Értékelte azt, hogy a ... című havilap a ... számú választókörzet központjában, ... jelent meg, ahhoz életszerűen a választókörzethez tartozó többi településen is hozzájutottak a választópolgárok. Kiemelt jelentőséget tulajdonított a megjelenés időpontjának is, amely a választási kampányidőszakra esett. Ekként a jogsértéseket kifejezetten alkalmasnak találta a felperesről kialakított értékítélet befolyásolására, hátrányos megváltoztatására, a cikkben írtak miatt a választópolgárok előtt a felperes magyarázkodásra kényszerült. Ezért a felperes által kért kárösszeget az okozott sérelmek kompenzálására indokoltnak és alkalmasnak találta, figyelemmel a Ptk. 84. §

(1)bekezdés e) pontjának szabályozására. A perköltségviselés tárgyában a Pp. 78. §

(1)bekezdés szerint határozott. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen az elsőfokú határozat megváltoztatását és a kereset elutasítását, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. Hivatkozott arra, hogy az eljárás során igyekezett alátámasztani azon állítását, hogy a felperes magatartása hozzájárult az egykori ... adósságának felhalmozódásához. Megítélése szerint az elsőfokú bíróság nem vizsgálta kellőképpen azt, hogy a felperest milyen mértékben terhelte az ... eladósodottsága, így nem is juthatott helyes következtetésekre. Mindezt egy megismételt eljárás során lehet feltárni, csak ezen információk birtokában hozható megalapozott döntés. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú határozat helybenhagyását kérte, lényegében annak helyes indokai alapján. A Fővárosi Ítélőtábla az alperes fellebbezését döntő részben nem találta alaposnak. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének felülvizsgálata során az elsőfokú bíróság által megállapított tényállással, az annak alapján meghozott érdemben helyes döntésével és annak jogi indokaival túlnyomó részt egyetértett. A kereset tárgyává tett cikk értelmezése és az olvasók számára hordozott jelentéstartalma alapján úgy ítélte meg, hogy helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság abban a kérdésben, hogy a Rendőrségi Hírek rovatban megjelent cikket a felperes fényképfelvételével illusztrálva az alperes hamis látszatot keltett. Az alperesi sajtóközlemény a politikai kampány során általában megengedett megnyilvánulásokon túlmenően tett olyan, a felperest érintő valótlan tényállításokat, amelyek már személyiségi jogsértést valósítottak meg. Az alperesi sajtóközlemény a felperes elnökségének idejét hozta összefüggésbe a pártszervezet nagy összegű tartozásával, mely adósság keletkezését eredményező banki hitel felvételére bizonyítottan a felperes elnökségének megszűnését követően került sor. Nem vitásan a felperes a politikai életben elnöksége után is kapcsolódott az ... pártszervezethez. Ettől függetlenül azonban annak tényként történő állítása, hogy a felperes közel egymilliárdos tartozást hagyott maga után, továbbá annak közlése, miszerint úgy vesz részt a közéletben, hogy a korábbi tartozásait nem rendezte, valamint az ... közel egymilliárd forintos adósságtömege a felperes elnöksége idején halmozódott fel, olyan valótlan tényállítások, melyeket a felperes még a politikai kampányidőszakban sem köteles eltűrni. Ilyen jellegű tényállításokra a közszereplő fokozott tűrési kötelezettsége már nem terjedhet ki. Ezért az elsőfokú bíróság által hivatkozott jogszabályhelyi rendelkezések értelmében helytállóan került sor a felperes jóhírneve és becsülete megsértésének megállapítására. Nem értett egyet ugyanakkor a másodfokú bíróság az emberi méltóság megsértésének megállapításával, tekintettel arra, hogy a perbeli időszakban hatályos Ptk. rendelkezései szerint az emberi méltóság megsértése külön, a Ptk. 76. §-ában szabályozott törvényi tényállás volt. Sem a sérelmezett képi tartalom, sem a kereset tárgyává tett szövegbeli közlések nem valósították meg az emberi méltóság megsértését, miután az ábrázolásmód és az alkalmazott kifejezések használata a felperest emberi mivoltában nem alázta meg. A nem vagyoni kártérítés tárgyában meghozott elsőfokú bírósági döntéssel a másodfokú bíróság ugyancsak egyetértett, annak módosítására, az összegszerűség leszállítására nem látott lehetőséget. A nem vagyoni kártérítés összegszerűségének megállapításakor nem az országgyűlési választások eredményét volt szükséges értékelni, miután az nem állapítható meg, hogy ki milyen okból veszíti el a választásokat. Az viszont nem lehet kétséges és a Pp. 163. §

(3)bekezdése alapján köztudomású tényként fogadható el, hogy az érintettnek a pártszervezet felelőtlen gazdálkodásával, adósságállomány felhalmozásával való összefüggésbe hozatala a személy negatív megítélését eredményezi. Ennek tényére, a jogsértő közléseknek nem csupán papír alapon, hanem az internetes oldalakon történő megjelentetésre is figyelemmel, értékelve a jogsértés tárgyi súlyát, az elsőfokú bíróság által megítélt összeg eltúlzottnak nem tekinthető, az a hasonló ügyekben kialakított bírói gyakorlatnak is megfelel. Az alperes fellebbezési érvelésével szemben a Fővárosi Ítélőtábla arra is utal, hogy nem mentesíti az alperest a jogsértés következményei alól annak ténye, hogy az újság szerkesztője okkal hihette azt, hogy az általa közöltek megfelelnek a valóságnak, miután már máshol is megjelent hírt adott tovább, mivel a jogsértés a valótlan tény híresztelésével is megvalósul. Arra pedig helyesen utalt ellenkérelmében a felperes, hogy képmásának a büntetőeljárásról szóló tudósítás illusztrációjaként történő közzététele tekintetében az alperes érdemi védekezést nem is terjesztett elő. Nem volt vitás a perben, hogy az a tartozás, mely miatt nyomozás indult, 2009. évben halmozódott fel, azaz két évvel a felperes elnökségének megszűnése után, ezért szükségtelen annak vizsgálata, hogy a felperest az ... eladósodottsága milyen mértékben terhelte. A fentiekre figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatására a Pp. 253. §

(2)bekezdése szerint került sor, míg egyebekben az elsőfokú bíróság határozatát a másodfokú bíróság helybenhagyta. Az alperes fellebbezése eredményre nem vezetett, ezért a Pp. 239. §-án keresztül érvényesülő Pp. 78. §

(1)bekezdése szerint köteles viselni a felperes fellebbezési költségét, melynek összegszerű meghatározására a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(2)bekezdés a) pontja,

(5)bekezdése 4/A. § szerint került sor. Budapest,

1. július
2. Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke Dr. Hercsik Zita s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kisbán Tamás s.k. bíró