Szegedi Ítélőtábla Bf.III.251/2015/
- A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Szegeden,
- június
- napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő ÍTÉLETET: A kábítószer birtoklásának bűntette miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék
- január
- napján kihirdetett 4.B.1475/2014/
- számú ítéletét m e g v á l t o z t atja: A szabadságvesztést börtönben rendeli végrehajtani. Egyebekben az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a vádlott által elkövetett bűncselekmény jogszabályi megjelölése helyesen: Btk.
- §
(1)bekezdés 5. fordulat és
(2)bekezdés c) pont. A vádlott által
- január
- napjától
- június
- napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt a szabadságvesztésbe beszámítja. Az első fokú eljárás során felmerült és az állam terhén maradó bűnügyi költség összege helyesen: 385.131.- (háromszáznyolcvanötezer-százharmincegy) forint. A másodfokú eljárás során felmerült bűnügyi költségből kötelezi a vádlottat 13.175.(tizenháromezer-százhetvenöt) forint megfizetésére az államnak, a Szegedi Törvényszék Gazdasági Hivatalának felhívása szerint. A fennmaradó 261.707.- (kettőszázhatvanegyezer-hétszázhét) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS : A törvényszék a vádlott bűnösségét kábítószer birtoklása bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- c)pont] mondta ki. Ezért 7 év fegyházban végrehajtani rendelt szabadságvesztésre és 7 év kiutasításra ítélte. A szabadságvesztésbe beszámította a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt. Kötelezte - a tolmácsolással és fordítással felmerült bűnügyi költség kivételével - a bűnügyi költség viselésére. A törvényszék ítélete ellen ellenérdekű fellebbezések bejelentésére került sor: Fellebbezést jelentett be az ügyész, a vádlott terhére, a szabadságvesztés és a kiutasítás tartamának enyhe volta miatt, azok súlyosítása érdekében, míg a vádlott és a védője elsődlegesen a vádlott felmentése, másodsorban a büntetés enyhítése érdekében fellebbeztek. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a Bf.13/2015/13/II. számú átiratában és az ügyész a fellebbezési nyilvános ülésen a vádlott terhére bejelentett fellebbezést azzal a pontosítással tartotta fenn, hogy álláspontja szerint a vádlott által elkövetett bűncselekmény jogi minősülésénél meg kell állapítani az elkövetési magatartásnak megfelelő fordulatot is, figyelemmel a 61. számú BK véleményre. Ennek megfelelően az 5. fordulatba ütközik a vádlott által kimerített magatartás, ezért annak felhívására tett indítványt. Egyebekben, a vádlott terhére bejelentett fellebbezését fenntartotta, és a védelmi fellebbezések teljesítését ellenezte. Kizárólag az ügyész minősítés kiegészítését célzó fellebbezése az alapos, egyebekben a fellebbezéseket az ítélőtábla alaptalannak ítélte. A törvényszék a kellő mélységben lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen megalapozott tényállást állapított meg, amit a másodfokú bíróság irányadónak fogadott el a felülbírálat alapjául. Kizárólag a jogi indokolásból mellőzte a 66/2012.(IV.2.) Korm. rendeletre történő hivatkozást, tekintve, hogy a bűncselekmény elbírálása tekintetében kizárólag a Btk. 459. § 18. pontja
- a)pontja az irányadó, azaz az ún. New York-i Egyezmény, amely kihirdetést nyert az ott írtak szerint, miután pedig a Btk. magasabb rendű jogszabály mint a kormányrendelet, így ez az értelmező rendelkezés a hivatkozási jogcím. Egyebekben tehát az elsőfokú bíróság a lehetséges és szükséges körben lefolytatott bizonyítás eredményeképpen megállapított tényállását a másodfokú bíróság irányadónak fogadta el, így a kizárólag a bizonyítékok mérlegelését támadó védelmi fellebbezéseket alaptalanoknak ítélte. Megalapozott első fokú tényállás esetén, nincs törvényes lehetőség a bizonyítékok eltérő értékelésére a felülbírálat során . Ebből következik, hogy a bizonyítékok mérlegelésének támadásán keresztül felmentést célzó védelmi fellebbezések értelemszerűen nem vezethettek eredményre. A bűnösségi körülményeket illetően a másodfokú bíróság egyetértett a törvényszék álláspontjával, azonban további enyhítőként értékelte, hogy a vádlottnak a szabadságvesztést hazájától távol, idegen nyelvű környezetben kell kiállnia, családi kapcsolatainak nélkülözése mellett, ami olyan egyéb ok, ami a büntetés elviselését nehezebbé teszi számára, mint honos állampolgár esetén (Kúria BKv. 56.). Az első fokú ítéletet a tartam tekintetében helyesnek ítélte, azonban a fenti enyhítő körülményre figyelemmel a végrehajtási fokozatot illetően a Be. 372. §
(1)bekezdése alapján megváltoztatta és a Btk. 35. §
(2)bekezdése alapján a szabadságvesztést eggyel enyhébb - börtön - fokozatban rendelte végrehajtani. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a kifejtettekre figyelemmel a Be. 371. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta azzal, hogy pontosan megjelölte a vádlott által megvalósított bűncselekmény jogszabályi minősülését, miután az több törvényi fordulatot is kimeríthet, és megállapítható, hogy a vádlott esetében ez az 5. fordulat. A Btk. 92. §
(1)és
(2)bekezdése alapján beszámította a vádlott által további, előzetes fogvatartásban töltött időt. Az elsőfokú bíróság eljárása során felmerült és az állam terhén maradó bűnügyi költség tekintetében számítási hibát észlelt a másodfokú bíróság, ezért azt a rendelkező rész szerint kijavította, és a Be. 338. §
(1)bekezdése alapján kötelezte, illetve a 339. §
(1)bekezdése alapján az államra terhelte a bűnügyi költség viselését. Az ítélőtábla ítéletével szemben a Be. 386. §
(1)bekezdése szerint nincs helye fellebbezésnek. Szeged,
- június
- Dr. Harangozó Attila s. k. a tanács elnöke Dr. Katona Tibor s. k. a tanács tagja, előadó Dr. Benedek Tibor s. k. a tanács tagja A Szegedi Ítélőtábla Bf.III.251/2015/
- számú ítélete és a Szegedi Törvényszék 4.B.1475/2014/
- számú ítéletének a jelen ítélettel meg nem változtatott része a mai napon jogerős és végrehajtható. Szeged,
- június
- Dr. Harangozó Attila s. k. a tanács elnöke