A határozat elvi tartalma: A hasznosítási kód elírása nem minősül nyilvánvaló hibának. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.35.253/2014/7.szám A Kúria a dr. Pálvölgyi László Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek a Birher Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve(alperes címe) alperes elleni mezőgazdasági támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- december
- napján kelt 7.K.27.579/2013/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Kúria a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi 7.K.27.579/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes
- évre egységes területalapú támogatás (SAPS) iránti kérelmet nyújtott be
- május 7-én, melyben 2,5 hektár szilva, valamint 2,51 hektár cseresznye hasznosítású terület után igényelt támogatást. Kérelmében helytelenül tüntette fel a cseresznye területet, ténylegesen meggy hasznosítású területet művelt. A hasznosítás kódja tévesen került rögzítésre ULT 17 számon, a helyes ULT 16 kód helyett. Az elsőfokú hatóság határozatában a felperes kérelmének helyt adott, és részére 211.287,- forint támogatási összeget állapított meg 2009-re. A felperes a zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges támogatásának igénybevételéhez kapcsoló feltételek megállapításáról szóló 29/
- (III.30.) FVM rendelet (a továbbiakban: Jogcímrendelet) alapján
- április 27-én támogatás iránti kérelmet terjesztett elő, melyben a meggy terület helyett tévesen, ismételten a ULT 17 kódszámú cseresznye terület került feltüntetésre. Az elsőfokú hatóság a
- december 7-én kelt határozatában a felperes támogatási kérelmének részben adott helyt, a 2,5 hektáros szilva terület tekintetében, a gyümölcstámogatási jogosultságot a meggy terület vonatkozásában elutasította, mivel a
- évi egységes területalapú támogatás iránt benyújtott kérelemben a felperes a támogatást egy eltérő hasznosítású kóddal jelölt kultúrára (cseresznye) kérte, mint amit utóbb a szerkezetátalakítási nemzeti programhoz való kapcsolódás iránti nyilatkozatában (meggy) megjelölt. A felperes fellebbezése folytán eljáró alperesi jogelőd (a továbbiakban: alperes) a
- március
- napján kelt 269/0301/8 930/12/
- számú határozatával az elsőfokú határozat indokolási részét a rendelkező rész hatályban tartása mellett megváltoztatta. Érvelése szerint az elsőfokú hatóság által az indokolásban feltüntetett részbeni elutasítási okok nem megfelelőek, így nem a megváltozott kultúra az elutasítás oka. Ebben a körben kiemelt jelentőséggel bír a Jogcímrendelet 1.§ 7.b) pontja. A Jogcímrendelet 1.§
- pontjában foglaltak betartása ellenőrzésére a Mezőgazdasági Szakigazgatás Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) jogosult, amely hatóság
- június
- napján kelt irata szerint a felperes két földterületen termelt a Jogcímrendeletnek megfelelő tőszámú és fajtájú gyümölcskultúrát: 2,5 hektáron szilvát, míg szintén 2,5 hektáron meggyet. Miután a Hivatal által kiállított dokumentummal az ügyfél nem tudta igazolni, hogy az egyébként támogatásra számot tartó 2,5 hektár meggyültetvényét a zöldség, gyümölcs és dohány szerkezetátalakítási nemzeti programba bevonta - tekintve, hogy erre a kultúrára 2009ben SAPS támogatást nem igényelt -, utóbbi területre számára támogatás nem jár. A felperes nem felelt meg a Jogcímrendelet 1.§ 7.b) pontjában foglaltaknak. A felperes keresettel támadta az alperes határozatát, kérve annak bírósági felülvizsgálatát. A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az indokolásban felhívta a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339.§
(1)bekezdését, 336/A.§
(2)bekezdését, a Jogcímrendelet 1.§ 6, 7, 11. pontjait, 3.§
(4),
(5)bekezdését, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 1.§
(1),
(2)bekezdéseit, 50.§
(1),
(6)bekezdéseit, és hivatkozott a Kúria Kfv.I.35.421/2011/
- számú ítéletében foglaltakra. Hangsúlyozta, az alperes helyesen járt el, amikor a Jogcímrendelet 1.§
- pontja alapulvételével a felperes támogatási jogosultságának vizsgálata körében a gyümölcsreferencia terület tekintetében is vizsgálta a jogosultságot, mivel az 1.§ 7.a) pontja tartalmazza a gyümölcstermelő által megadott hasznosítási kódnak a vizsgálatát, mely alapján a támogatás már megállapításra került. Az újonnan belépő termelő vonatkozásában a Jogcímrendelet 3.§
(5)bekezdése pedig a
- december 31-én fennállt állapotnak megfelelő igazolást írt elő. Ezért megalapozatlanul hivatkozott a felperes arra, miszerint az alperesnek a
- évi módosított, kijavított kérelmében foglaltak és az ahhoz kapcsolódó igazolás szerint kellett volna a tényállást megállapítania. A felperes
- évben nem meggy, hanem cseresznye területre igényelt területalapú támogatást, ez által a
- évben a meggy területre igényelt támogatás körében nem rendelkezett jogosultsággal, mivel korábban a meggy referenciaterület után támogatásban nem részesült és azt nem is igényelte meg. A pályázati űrlap hibás kitöltésével kapcsolatban a Kúria hivatkozott eseti döntésében rámutatott, hogy amennyiben a beadott pályázati űrlap kitöltése hibásan történt, az a hatóságot ennek ellenére kötötte. Összességében az alperes határozata helyes ténybeli és jogi alapokon nyugszik, jogszabályszerű és megalapozott volt, annak meghozatala során nem sérültek a Ket. felhívott rendelkezései. A felperes a jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt. Okfejtése szerint több mint tíz éve telepítette a szilva- és meggy ültetvényt, melyek után folyamatosan kérelmezett és kapott egységes terület- alapú támogatást.
- évvel bezárólag a meggy és a cseresznye hasznosítási kódja azonos volt, 2008-tól már különbözött, a cseresznye az ULT 17 míg a meggy a ULT 16 kódszámot kapta. Az adminisztratív tévedések, elírások ellenére a Hivatal több esetben ellenőrizte a területet, és megállapította a kiadott hatósági bizonyítványában, 2,5 hektár területen meggy-ültetvény található. A bíróság ezt az iratot jogszabályellenesen hagyta figyelmen kívül, tekintettel a Jogcímrendelet, a Ket. és a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló
- évi XVII. törvény (a továbbiakban: eljárási törvény) rendelkezéseire. A felperes ezt követően részletesen idézte a Kúria Kfv.IV.35.390/2012/
- számú ítéletében foglaltakat, mely döntés álláspontja szerint jelen perben alkalmazandó. Hangsúlyozta, a hasznosítási kód elírása az eljárási törvény 9.§ m) pontja szerinti nyilvánvaló hibának minősül, mely a hatóság által az eljárási törvény 40.§
(1)bekezdésére figyelemmel bármikor kijavítható. Ezt támasztja alá a 2419/2001/EK. rendelet (a továbbiakban: EKR) preambulumának
(14)és
(16)bekezdése is. A felperes a Kfv/
- számú iratában a felülvizsgálati kérelme indokolásának kiegészítéseként hivatkozott az állampolgári jogok országgyűlési biztosának OBH 2206/
- számú ügyben kiadott jelentésére. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria a felülvizsgálati eljárás során megállapította, hogy jogszabályváltozás folytán az alperes jogutóda a alperes neve. Az egyes törvényeknek a kormányzati szervezetátalakítással összefüggő módosításáról szóló
- évi XXXV. törvény 51.§-a alapján,
- július
- napjától a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központ Szerv alperesi jogelőd helyébe a alperes nevelépett. Ezért jelen perben a Pp. 328.§
(1)bekezdése alapján
- július
- napjától utóbbi hatóság jár el az alperes jogutódaként. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem alapos. A Kúria kötve van a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértésekhez, azokon nem terjeszkedhet túl. A felülvizsgálati bíróság a Pp. 275.§
(1)bekezdésére figyelemmel a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye. Az elsőfokú bíróság vizsgálta a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványait, ily módon a bizonyítékokat a Pp. 206.§
(1)bekezdésére figyelemmel a maguk összességében értékelte és meggyőződése szerint helyesen állapította meg, hogy a kereset nem alapos. E körben jogszabálysértést a rögzített tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen, vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhat meg, ilyen jogsértést azonban a Kúria nem tárt fel. A legfelsőbb bírói fórum mindenben osztja a jogerős ítéletben foglaltakat, a felülvizsgálati kérelemben írtakra figyelemmel az alábbiakat fejti ki. A Jogcímrendelet 1.§ 7.
- a)és
- b)alpontja szerint e rendelet alkalmazásában gyümölcs referenciaterület: az a hektárban megállapított terület,
- a)amelynek alapján a gyümölcstermelő részére az 1. melléklet szerinti hasznosítási kódok szerint megjelölt és minimális hektáronkénti tőszámú gyümölcs ültetvény terület után az R. szerinti támogatás megállapításra került
- b)az
- a)alpont szerint megjelölt egyes ültetvények esetében a gyümölcsfák hektáronkénti tőszáma minden megjelölt parcella esetében 2009. december 31-én elérte vagy meghaladta az 1. melléklet szerinti mértéket. Az 1.§ 8. pontja értelmében gyümölcstermelő: az az ügyfél, aki az Rendelet II. fejezetében foglaltak alapján cseresznye, sárgabarack, meggy, körte, őszibarack, alma, szilva termelésére szolgáló terület után támogatást vett igénybe. A Jogcímrendelet 3.§
(5)bekezdése kimondja, hogy a
(4)bekezdésben foglaltaktól eltérően a
- évben újonnan belépő zöldség-, gyümölcstermelők vonatkozásában az
- mellékletben felsorolt fajtájú gyümölcs ültetvények esetében a referenciaterület megállapításánál a figyelembe vehető minimális hektáronkénti tőszámot, valamint az ültetvény életkorát, a földművelésügyi igazgatóság a Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszerben tárolt adatok, vagy ennek hiányában a kérelem beérkezését követően megtartott helyszíni szemle alapján
- december 31-én fennállt állapotnak megfelelően igazolja, amelyet a
(2)bekezdés szerinti nyilatkozathoz mellékelni kell. A felperesre vonatkozik a Jogcímrendelet 3.§
(5)bekezdése, mivel ebben a körben
- évben újonnan belépő gyümölcstermelőnek tekintendő. A hatóság jogszerűen vizsgálta a Jogcímrendelet 1.§
- pont a) alpontjára figyelemmel a megjelölt hasznosítási kódokat, és miután a 3.§
(5)bekezdése a
- december 31-én fennállt állapotnak megfelelő igazolást határoz meg, ezért az erre az évre vonatkozó egységes területalapú támogatási kérelmet kellett figyelembe venni. Ebben a felperes cseresznye terület után kérte a támogatást, így helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, miszerint
- évben a meggyültetvényre igényelt támogatás körében nem rendelkezett jogosultsággal. Önmagában az a tény, hogy a Hivatal több alkalommal ellenőrizte a perbeli területet és hatósági bizonyítványt állított ki a felperes által művelésben tartott szilva-és meggyültetvényről nem alapozza meg a fenti jogértelmezéssel szemben a felperes Jogcímrendelet szerinti támogatásra jogosultságát. Az eljárási törvény 40.§
(1)bekezdése szerint a mezőgazdasági- és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelem elbírálása során a nyilvánvaló hibát az eljárás során bármikor kijavíthatja. A 9.§ m) pontja értelmében nyilvánvaló hiba: az ügyfél által benyújtott kérelemben, pályázatban feltüntetett adatok olyan egyértelmű hiányossága vagy hibája, amely a kérelem, vagy a pályázat más adataiból vagy más, a végrehajtási feladatokat ellátó szervezet által közvetlenül elérhető nyilvántartásból származó adatok alapján hiánypótlásra felszólítás nélkül, saját hatáskörben pótolható vagy javítható, kivéve a kérelem hitelességét befolyásoló hiányosság (aláírás, bélyegző lenyomat stb.). A Kúria a Kfv.V.35.312/2011/
- és Kfv.IV.35.126/2013/
- számú ítéleteiben elvi éllel állapította meg, hogy a hasznosítási kód elírása nem tekinthető olyan nyilvánvaló hibának, amit a hatóságnak hivatalból módosítania kellene. A Kúria jelen ügyben eljáró tanácsa osztja a Kúria másik tanácsai által a fent hivatkozott ítéletekben elfoglalt jogi álláspontot, attól eltérni nem kíván. A felperes által csatolt OBH 2206/
- számú ügyben készült országgyűlési biztosi jelentés a per jogi megítélése körében nem releváns. A Kúria a fentiekre tekintettel a Pp. 275.§
(3)bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, mert az nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő, így részére felülvizsgálati perköltség nem jár. A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a pervesztes felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50.§
(1)bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986 (VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapulvételével köteles megfizetni. Budapest,
- április
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Huber Gábor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő