A határozat elvi tartalma: A vételi ajánlatból ki kell tűnnie annak, hogy az ajánlattevő melyik jogcímen jogosult elővásárlásra. Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.696/2014/
- A Kúria a dr.Kajtár György ügyvéd Által képviselt felperes nevefelperesnek a jogtanácsos által képviselt Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatala (alperes címe) alperes elleni ingatlannyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében melybe az alperes pernyertességének előmozdítására Alperesi beavatkozó(fél címe 1) beavatkozó beavatkozott - a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- március
- napján kelt 3.K.27.317/2013/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi Í T É L E T E T : A Kúria a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi 3.K.27.317/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000,- (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felhívásra illetéket. felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön 70.000,(hetvenezer) forint felülvizsgálati Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I N D O K O L Á S : A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint az alperesi beavatkozó (a továbbiakban: beavatkozó)
- március 20-án „Szerződéskötés előtti vételi ajánlatot” adott a ... ... hrsz.-ú szántó művelési ágú ingatlan tulajdonosainak, melyben többek között szerepelt, hogy vevőként a termőföldről szóló
- évi LV. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 10.§
(1)bekezdés c) pontja szerint elővásárlásra jogosult. A vételi ajánlat a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) felé azzal a különbséggel került megküldésre, hogy a vevő a Tftv. 10.§
(1)bekezdés d) pontja szerint jogosult elővásárlásra. A vételi ajánlatban eredetileg a Tftv. 10.§
(1)bekezdés d) pontjára történt hivatkozás, azt az eladók és a beavatkozó közös akarattal javította ki a 10.§
(1)bekezdés c) pontjára még a kifüggesztésre megküldés előtt. A ... Közös Önkormányzati Hivatalnál a kijavított vételi ajánlat került kifüggesztésre. A felperes a 2013. május 18-án kelt iratában a Tftv.10.§
(1)bekezdés d) pontja alapján, figyelemmel a 10.§
(2)bekezdés a) pontjára, mint helyben lakó, családi gazdálkodó elővásárlási jogával élt, a kifüggesztett ajánlatot elfogadta. A beavatkozó az elsőfokú hatóság felé
- augusztus 8-án nyújtott be kérelmet a perbeli ingatlanra vonatkozó tulajdonjogának bejegyzése iránt. Az elsőfokú földhivatal beszerezte a kifüggesztett és záradékolt vételi ajánlatot, és a ... jegyző nyilatkozatát. Az eladók és a beavatkozó a
- szeptember 3-án kelt iratban nyilatkoztak a vételi ajánlat javításának körülményeiről. Az elsőfokú hatóság egyszerűsített határozatával a ... ... hrsz.-ú ingatlanra a beavatkozó tulajdonjogát bejegyezte. A felperesi fellebbezés folytán eljáró alperes a
- szeptember 20-án kelt alperes leánykori neveszámú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az indokolásban megállapította, hogy az elsőfokú hatóság a tényállás tisztázása során nem járt el teljes körűen, ezért az alperes vizsgálta, hogy a vételi ajánlatot tevő beavatkozó megfelel-e a Tftv. 10.§
(1)bekezdés c) pontjában foglalt feltételeknek. Az ingatlan-nyilvántartás és a lakcímnyilvántartás adatainak felhasználásával megállapította, hogy az alperes helyben lakó szomszédnak minősül, így a Tftv. 10.§
(1)bekezdés c) pontja szerint jogosult elővásárlásra. Helyesen járt el az elsőfokú földhivatal, amikor a beavatkozó tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. Az NFA úgy nyilatkozott, hogy elővásárlási jogával nem kíván élni, ezért az ügy érdemi elbírálása szempontjából nem releváns a kifüggesztett és az NFA részére megküldött vételi ajánlat különbözősége. Annak sincs ügydöntő jelentősége, hogy vételi ajánlat nem egyidejűleg került megküldésre a jegyző és az NFA részére, valamint a beavatkozó az NFA felé megküldött vételi ajánlatot csak később csatolta az iratokhoz. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az indokolásban felhívta a Tftv.10.§
(1),
(2),
(6)bekezdését, a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002. (II.18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1.§
(1),
(3), 2.§
(1),
(1a), 3.§
(1),
(5)bekezdését és 5.§-át, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50.§
(1)bekezdését. Okfejtése szerint a beavatkozó bejegyzési kérelme teljesítésének nincs ingatlan-nyilvántartási rendelkezés szerinti akadálya, márpedig így a kérelem nem volt elutasítható. A benyújtott okiratok megfeleltek az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 29.§-ában foglalt rendelkezéseknek. A hatóság a felek közötti polgári jogviszonyt, az elővásárlási jog fennállását, annak sorrendiség nem döntötte el. Az ingatlanügyi hatóságok a kérelem teljesítésének elbírálásához szükséges mértékben a vonatkozó adatokat vizsgálhatták, azokat leellenőrizhették. A hatóságok hatáskörüket nem lépték túl, bizonyítási eljárást nem folytattak le. Nem vitás, hogy a vételi ajánlatban javítást eszközöltek, ugyanakkor kifüggesztésre már a javított példány került. Az NFA nyilatkozatára is figyelemmel nincs ügydöntő jelentősége annak, hogy az NFA részére megküldött ajánlat tévedésből nem a javított szöveget tartalmazta. A felperes nem volt elzárva attól, hogy az elővásárlási joga tárgyában polgári pert kezdeményezzen, mely alapot adhatott volna az eljárás felfüggesztésére. Erre azonban perindítás hiányában nem kerülhetett sor. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, elsődlegesen annak hatályon kívül helyezése és keresetnek való helyt adás, másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt. Érvelése szerint sérült a Rendelet 1.§
(2)bekezdése és a Tftv. 10.§
(1)bekezdése. A rendelkezésre álló két vételi ajánlatból nem derül ki, hogy az ajánlattevő a Tftv.-ben meghatározott melyik jogcímen jogosult elővásárlásra, azokban különböző jogcímek kerültek megjelölésre. Az elsőfokú ítélet tökéletesen és nyilvánvalóan iratellenes megállapításokat is tartalmaz, azokból a bíróság okszerűtlen következtetéseket vont le. Nincs jelentősége annak, hogy a felperes indított-e polgári peres eljárást vagy sem. Téves az a bírósági megállapítás, hogy az alperes nem döntötte el a polgári jogvitát az ügyben, hiszen a támadott határozat
- oldal ötödik bekezdése ezzel ellentétes megállapítást tartalmaz. Az alperes határozatában vizsgálta a beavatkozó és a felperes Tftv. szerinti státuszát, melyhez nem volt joga. Az NFA lemondó nyilatkozata nem releváns, mert azt a beavatkozó nem az első, hanem a másodfokú eljárásban csatolta, márpedig hiánypótlásnak nincs helye a másodfokú eljárás során. A vételi ajánlatból ki kellett volna derülni az elővásárlási jog sorrendjében elfoglalt pozícióknak, ez azonban nem történt meg, az alperes hatáskörébe nem tartozó tényállás tisztázása eredményeként döntött ebben a kérdésben. Összefoglalva az elsőfokú hatóságnak a jogvitával érintett körben kizárólag azt kellett volna vizsgálnia, hogy a rendelkezésre álló vételi ajánlatok megfelelőek-e avagy nem, ezt azonban nem tette meg. Az alperes és a beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmükben jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozták. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. a A Kúria kötve van a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértésekhez, azokon nem terjeszkedhet túl. A felülvizsgálati bíróság a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275.§
(1)bekezdésére figyelemmel a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye. Az elsőfokú bíróság vizsgálta a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek és a beavatkozó perbeli nyilatkozatait, beadványait, ily módon a bizonyítékokat a Pp. 206.§
(1)bekezdésére figyelemmel a maguk összességében értékelte és meggyőződése szerint helyesen állapította meg, hogy a kereset nem alapos. Jogszabálysértést a rögzített tényállást iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen, vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhat meg, ilyen jogsértést azonban a Kúria nem tárt fel. A jogerős ítélet kiterjedt a felperes által megjelölt valamennyi jogszabálysértésre, a közigazgatási és munkaügyi bíróság indokolási kötelezettségének eleget tett. A Kúria az ügy érdemében az alábbiakat emeli ki. A Rendelet 1.§
(1)bekezdés szerint a Tftv. valamint a Ptk. alapján fennálló elővásárlási jog esetén a termőföld vagy tanya tulajdonosa (a továbbiakban: eladó) az ingatlanra vonatkozó vételi ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosultakkal közölni, kivéve, ha az ajánlat az első helyen álló elővásárlási jogosulttól érkezett. Ez a kötelezettség csak az elfogadott ajánlatra terjed ki. Az 1.§
(2)bekezdése értelmében az ajánlatot teljes terjedelmében kell közölni. A közlésből ki kell tűnnie annak is, hogy az ajánlattevő elővásárlásra jogosult-e és ha igen, a Tftv.-ben illetve a Ptk.-ban meghatározott melyik jogcímen. Az 1.§
(3)bekezdése értelmében az ajánlat közlése - a 2.§ (1a.) bekezdése szerinti eltéréssel - az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatala, illetve a körjegyzőség székhelyén a körjegyzőség hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel, a körjegyzőséghez tartozó többi településen pedig a helyben szokásos módon történik. A 2.§ (1a.) bekezdése szerint az eladó az ajánlat egy eredeti példányát az ajánlatnak a jegyző részére történő megküldésével, illetve átadásával egyidejűleg köteles a Magyar Állam nevében elővásárlási jogot gyakorló NFA részére postai úton tértivevénnyel megküldeni, vagy személyesen átadni. A 2.§
(2)bekezdése szerint a jegyző az ajánlatot a beérkezéstől, illetve az átvételtől számított 8 napon belül a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára 60 napra kifüggeszti. Az 5.§ b) pontja kimondja, hogy a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelemhez - a bejegyzés alapjául szolgáló okiraton kívül - mellékelni kell az NFA részére kézbesített ajánlatot (másolatban) valamint az tartalmazó postai küldemény átvételét igazoló dokumentumot. azt A vételi ajánlat közlése a Tftv. 1.§
(2)bekezdése szerinti tartalommal az 1.§
(3)bekezdésének megfelelően a települési önkormányzat hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel megtörtént. Bizonyított, hogy a hirdetőtáblára a javított vételi ajánlat került ki, melyben a beavatkozó Tftv. 10.§
(1)bekezdés c.) pontja szerinti elővásárlási joga szerepelt. A felperes felé hatályos vételi ajánlat nem az NFA-nak megküldött, hanem a hirdetőtáblára kifüggesztett okirat volt. A felperes jogainak gyakorlását nem érinti az NFA felé megküldött vételi ajánlat tartalma, erre alappal nem hivatkozhat. A felperes álláspontjával szemben nem sérült a Rendelet 1.§
(2)bekezdése, mivel az ajánlat teljes terjedelmében közlésre került, abból kitűnt az, hogy a beavatkozó melyik jogcímen jogosult elővásárlásra. Nem releváns, hogy az NFA mikor és milyen módon mondott le az elővásárlási jogról, jelentőséggel csak az bírt volna, ha az ajánlatot elfogadó jognyilatkozatot tesz. A közigazgatási és munkaügyi bíróság helyesen hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.37.902/2009/
- számú ítéletében megtestesülő, irányadó bírói gyakorlatra, mely szerint a földhivatal ingatlan-nyilvántartási hatáskörben vitás elővásárlási jogot nem dönthet el, a különböző jogszabályokban biztosított elővásárlási jogok sorrendjéről sem foglalhat állást. Ugyanakkor téves az az elsőfokú bírósági álláspont, mely szerint az alperes nem foglalt állást az elővásárlási jog fennállásáról illetve annak sorrendiségéről. A másodfokú határozat
- és
- oldalán rögzítést nyert, hogy egyrészt a beavatkozó a Tftv. 10.§
(1)bekezdés c) pontja alapulvételével jogosult elővásárlásra, másrészt erre figyelemmel a vételi ajánlat újbóli közlése esetén a beavatkozó megelőzné a felperest az elővásárlásra jogosultak sorrendjében. Az alperes fenti megállapításaival túlterjeszkedett a hatáskörén, azonban ez nem befolyásolja határozata érdemi jogszerűségét. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban érvényesül az okirati elv, vagyis oda jogot, jogilag jelentős tényt feljegyezni, vagy adatot átvezetni csak az Inytv.-ben meghatározott okirat vagy jogerős hatósági, illetve bírósági határozat alapján lehet. A Kúria egyetért a jogerős ítélet azon megállapításával, hogy az ingatlanügyi hatóságok az okirati elvet sértő bizonyítást nem folytattattak le. A kifüggesztett vételi ajánlat tartalmára vonatkozó megkeresés ügydöntő jelentőséggel bírt, hiszen amennyiben a kifüggesztett okiratban a beavatkozó elővásárlási jogosultsága alapjaként a Tftv. 10.§
(1)d) pontja került volna feltüntetésre, úgy ez a tény jelentősen befolyásolta volna a földhivatal döntését. Ezért a megkeresés nem jelentette az Inytv. 8.§-ában szabályozott okirati elv megsértését. A jogerős ítélet a polgári peres eljárás kezdeményezésére abban az összefüggésben utalt, hogy annak folyamatba tétele hiányában az ingatlanügyi hatóság eljárását nem függeszthette fel. A jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, ezért azt a Kúria a Pp. 275.§
(3)bekezdésének alkalmazásával hatályában fenntartotta. A Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján a pernyertes alperes képviselettel felmerült költségének viselésére a felperes köteles. A beavatkozó személyesen járt el, ezért képviseleti költség megtérítésére nem jogosult. A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles megfizetni az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50.§
(1)bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdésének alapulvételével az állam javára külön felhívásra. Budapest,
- október
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő