← Magyarország

Kfv.37919/2014/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az adóhatósági adatokkal ellentétes kérelmezői előadás önmagában nem elegendő bizonyíték annak eldöntésére, hogy a kérelmező hamis adatot szolgáltatott, avagy a munkáltató szolgáltatott valótlan adatot az adóhatóságnak. A munkáltató által eszközölt önellenőrzés ténye a munkáltatói eredeti NAV-nak tett adatszolgáltatás valótlanságát támasztja alá. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.919/2014/7.szám A Kúria a Dr. Izsó István ügyvéd által képviselt felperesnek a (...) által képviselt Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal alperes ellen idegenrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

  1. július
  2. napján kelt 26.K.31.460/2014/
  3. számon hozott ítélete ellen a felperes részéről
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő ítéletet A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.K.31.460/2014/
  5. számú ítéletét és az alperes 106-T35756/11/
  6. számú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 40.000 (negyvenezer) forint együttes felülvizsgálati és perköltséget. A 30.000 (harmincezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A vietnami állampolgár felperes 2011-ben érkezett Magyarországra, ahol tartózkodási engedélyt kapott. Legutóbbi engedélye meghosszabbítását kereső tevékenység folytatása céljából
  7. augusztus 30-án kérte. Kérelméhez csatolta munkavállalási engedélyét és a munkaszerződését. A felperes munkaideje és munkabére munkaviszonya alatt változó, és egyúttal ellentétes volt az adóhatóság által szolgáltatott adatokkal. Az ellentétre a felperes azt a magyarázatot adta, hogy nincs rálátása munkáltatójának az adóhatóságnál történő bejelentéseire. A munkáltató utóbb bevallását önbevallással kijavította. Az elsőfokú hatóság az ideiglenes tartózkodásra vonatkozó igazolást visszavonta és a felperest az Európai Unió területéről Vietnam területére kiutasította. A másodfokú hatóság
  8. február 10-én hozott 206-T-35756/11/
  9. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Annak indokolását csak az elsőfokú határozat meghozatalát követő jövedelmi adatokkal egészítette ki. Megállapította ugyanakkor, hogy a felperes megélhetése biztosított, azonban nevezettet valótlan tényközlése miatt kellett kiutasítania [harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
  10. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.)
  11. §

(1)bekezdésének b) pontja]. A jogerős határozattal szemben a felperes nyújtott be keresetet, kérve annak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését. Keresetében az eljárás alatt előadott érveket ismételte meg, kiemelve, hogy azokról a körülményekről, melyekről ténylegesen tudott, valósan nyilatkozott, megtörtént továbbá a munkáltatója részéről az önellenőrzés is. Hivatkozott arra is, hogy jóhiszeműen járt el. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint a munkáltató által tett bejelentés hibája mellett a kérelem meghosszabbításakor a felperes maga állított valótlan tényt, így e közlésére tekintettel volt szükséges a kiutasítása. Az adóhatóság igazolásával szemben továbbá a felperes bizonyítást nem kért, nem folytatott le. Az önellenőrzésnek azért nincs jelentősége, mert ennek megtörténte utólagos volt, és éppen a felperes téves bejelentését igazolta. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet és az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és a hatóság új eljárásra kötelezését. Előadta, hogy nem volt ráhatása munkáltatója bejelentéseire. Az adóhivatal felé is munkáltatója tette a bejelentést, tartalmáért a munkáltató, nem pedig a felperes felel. Az alperes a másodfokú határozatban egyébként is Magyarországon megélhetését biztosítottnak tartotta. Jogszabálysértésként a Pp. 339. §-ának
(1)bekezdésére, 339/B. §ára, a Ket. 1. §
(1), 2. §
(3), 50. §
(1)-
(3), 102. §
(2)105. §
(1)és
(2)bekezdésére, az adózás rendjéről szóló
  1. évi XCII. törvény
  2. §-ának
(1)bekezdésére, valamint a Harmtv. 13. §
(1)bekezdésének f), 18. §-a
(1)bekezdésének a) és b), 20. §-a
(1)bekezdésének a) pontjára, valamint 29. §-ának
(2),
(5)és
(6)bekezdésére hivatkozott. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak miatt alapos. A Kúriának arról kellett dönteni, hogy alátámasztotta-e az alperes határozatát. A Hamtv. 18. §-a
(1)bekezdésének b) bizonyítékokkal pontja kellően értelmében a tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását - ha e törvény másként nem rendelkezik - meg kell tagadni, illetve a kiadott tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy a tartózkodási cél vonatkozásában az eljáró hatóságot megtévesztette. Az alperes határozatát arra alapította, hogy a tartózkodási engedély kérelemhez szolgáltatott adat, a munkabér összege, a foglalkoztatás heti óraszáma és a NAV tájékoztatásában szereplő adat egymástól eltér. Utalás történt a Legfelsőbb Bíróság egy döntésére is, mely kimondja, hogy a kérelmezői adatszolgáltatás tartalmáért a kérelmező tartozik felelősséggel. Mindezek ellenére az alperes határozata azért nem megalapozott, mert az ügyben önrevízió történt a felperes munkáltatója részéről, melynek eredményét az alperes is elfogadta, amikor megállapította, hogy az alperes megélhetése Magyarországon biztosított. Ezzel az elfogadással ellentétes az alperesnek a hamis adatközlésére vonatkozó érvelése. A Harmtv. 18. §-ának
(1)bekezdéséből kitűnik, hogy a harmadik országbeli állampolgárnak kell a hatósággal hamis adatot közölnie. A felperes azonban az önrevízióban foglaltakra tekintettel nem szándékosan közölt az alperessel hamis adatot, illetve nem volt megállapítható a hamis adatközlés, mivel az önellenőrzés igazolta, hogy a munkáltató által az adóhatóságnak szolgáltatott adat volt valótlan, és nem az, amit felperes az idegenrendészeti hatóságnak bejelentett. A kifejtett indokokra tekintettel a Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletét és az alperes határozatát a Pp. 275. §-ának
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új határozat hozatalára kötelezte. Az alperes a Pp.
  1. §-a alapján köteles a felperes Pp.
  2. §-a szerint felszámítható együttes költségeinek megfizetésére. A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az illetékekről szóló
  3. évi XCIII. törvény alapján az állam viseli. Budapest,
  4. február
  5. Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Króneisz Gábor s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.