Pfv.20524/2015/5 – Kúria

(2),

1. III. Tv.
2. §

(1),

1. III. Tv.
2. §

(1),

1. CLXXII. Tv.
2. §

(5)Pfv.IV.20.524/2015/5.szám A Kúria a dr. Dobránszky Tamás ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Rákosfalvy Zoltán ügyvéd által képviselt alperes ellen közgyűlési határozat megsemmisítése iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 18.P.21.267/

1. számon megindult és a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.746/2013/
2. sorszám alatt befejezett perében az alperes által
3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati, illetve a felperes által Pfv.
4. sorszám alatt előterjesztett csatlakozó felülvizsgálati kérelmek folytán, tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A peres felek felülvizsgálati eljárási költségüket maguk viselik. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint az alperest a Fővárosi Bíróság
5. március 25-én köztestületként vette nyilvántartásba. A
6. évi CLXXII. törvény módosította a sportról szóló
7. évi I. törvényt. Ebben megváltoztatták az egész magyar sportirányítás intézményi rendszerét és ennek keretében az alperest, mint köztestületet felhatalmazták az egész magyar sport irányítására, működtetésére, pénzügyi finanszírozására. A módosítás
8. január 1-jén lépett hatályba. A módosított törvény kötelezte az alperest, hogy a törvény hatályba lépését követő 60 napon belül köteles közgyűlést tartani, amelyen döntenie kell tagságáról, meg kell állapítania a megfelelően módosított alapszabályát, elnökségét, felügyelő bizottságát és tisztviselőket kell választania, valamint létre kell hoznia szakmai tagozatait. Ezt követően az alperes közgyűlésének összehívására
9. január 31-én került sor, az összehívást a főtitkár végezte. A közgyűlés kitűzött időpontja
10. február 26-a volt. A
11. február 26-án megtartott közgyűlésen megvitatott és elfogadott új alapszabály tervezetét a .. elnöksége
12. február 17-i ülésén fogadta el. A
13. február 26-ai közgyűlésen megválasztották a .. elnökét, alelnökeit, elnökségi tagjait, felügyelő bizottságának elnökét, felügyelő bizottságának tagjait. A közgyűlés az alapszabály-tervezet egyes fejezeteit külön-külön tárgyalta, a fejezetekről, a módosító indítványokról a közgyűlés külön-külön szavazott és együttesen is szavazott az egységes szerkezetbe foglalt alapszabály egészének elfogadásáról. Az alperes
14. április 16-án újabb közgyűlés összehívására vonatkozó meghívót adott ki, az újabb közgyűlés időpontja
15. április
16. volt. Az ekkor megtartott közgyűlésen az alperes különböző határozatokat hozott. Az alperes
17. június 17-én ismételten közgyűlést tartott, ahol sor került a londoni olimpiára utazó csapat kijelölésére és a kijelölés jóváhagyására. A ..
18. május 30-án tartott elnökségi ülésén a felperest a .. tagságából visszahívta. Ezen időpontig a felperes a .. rendes tagja volt. Ezt követően a felperes, mint a .. olimpiai érdemrendjének kitüntetettje, az alperes különleges jogállású tagja maradt. A felperes többször módosított keresetében kérte, hogy a bíróság az alperes
19. február 26-án,
20. április 22-én, illetve
21. június 17-én tartott közgyűlésein hozott valamennyi határozatot semmisítse meg. A
22. február 26-i közgyűlés tekintetében előadta, hogy annak összehívása szabálytalanul történt, az ott elfogadott új alapszabály több helyen törvénysértő, illetve törvénysértő az új alapszabály alapján megtartott választás is. Ezen közgyűlés kapcsán a felperes másodlagosan előadta, hogy az új alapszabály
23. és
24. fejezetei annak 42.§.-ától az
25. §-áig bezárólag önmagukban és egymással összefüggésben is sértik a sporttörvény, a civil törvény és a Ptk. rendelkezéseit, ezért, ha az elsődleges kérelemnek a bíróság nem ad helyt, akkor ezen szakaszok rendelkezéseit kell hatályon kívül helyezni. Ezen közgyűlés vonatkozásában harmadlagosan kérte a felperes azt, hogy a bíróság állapítsa meg: a tisztségviselők jelölése és megválasztása alapszabályba ütköző módon történt, így kérte a tisztségviselők törlését a társadalmi szervezetek nyilvántartásából. A
26. április 22-ei közgyűlés vonatkozásában kereseti kérelme indokolásaként előadta, hogy miután a
27. február 26-i közgyűlés lebonyolítása súlyosan törvénysértő volt és ezzel kapcsolatos kereseti kérelme megáll, úgy az automatikusan maga után vonja a
28. április 22-én tartott közgyűlés határozatainak érvénytelenségét. A
29. június 17-i közgyűlés vonatkozásában előadta, hogy ezen közgyűlés vonatkozásában is fennáll a határozatok érvénytelensége a
30. február 26-i közgyűlésen hozott határozatok érvénytelenségéből következően. Az alperes elsődlegesen az eljárás megszüntetését kérte, mert álláspontja szerint a felperes perbeli legitimációja hiányzik, tekintettel arra, hogy az .. visszahívta a felperest a klubtagságából és a felperes álláspontja szerint a perbeli legitimációnak a per egész tartama alatt fenn kell állnia. Az alperes másodlagosan az eljárás félbeszakadásának megállapítását kérte arra az esetre, ha a törvényszék úgy döntene, hogy az .. által jelölt új tag a jelen perben a felperes jogutódjának minősülhetne. Érdemben az alperes a kereset teljes elutasítását kérte. Álláspontja szerint a közgyűlések összehívására és lebonyolítására törvényes módon került sor, a vitatott közgyűlési határozatokat a .. tagsága szinte egyhangúlag fogadta el. A meghozott határozatok összhangban állnak a módosított sporttörvénnyel és a tagság döntő többségének akaratával. Az elsőfokú bíróság az alperes
31. február 26-án és
32. április 22-én tartott közgyűléseinek valamennyi határozatát megsemmisítette, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította, továbbá az alperest részperköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása a keresettel egyezően megállapította, hogy a
33. február 26-ai közgyűlés összehívása szabálytalanul történt. A közgyűlés időpontját a .. elnöksége nem egy hónappal korábban állapította meg és nem is az elnökség hívta a közgyűlést össze. A
34. április 22-én tartott közgyűlés tekintetében megállapította, hogy az lényeges pontokban hozott határozatot, az alperes pénzügyeire, gazdálkodására vonatkozóan. Az elsőfokú bíróság indokolása megállapította, hogy a
35. február 26-ai közgyűlés érvénytelensége kihat a
36. április 22-ai közgyűlés határozatainak érvénytelenségére, mivel a
37. februári választások eredményeként nem az alapszabálynak megfelelően, az alapszabályban feljogosított személyek által történt a
38. április 22-i közgyűlés összehívása. A
39. június 17-i közgyűlés vonatkozásában az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ebben a tekintetben megállapította, hogy a felperes
40. május
41. napjától nem volt a .. rendes tagja, ezért kereshetőségi joga hiányzik, tiszteletbeli (különleges) tagként ugyanis csak személyes érintettsége esetén indíthat pert a határozat megsemmisítése iránt, ez pedig a jelen esetben hiányzott. A felperes és az alperes fellebbezései folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint miután a felperes a
42. február 26-i és a
43. április 22-ei közgyűlés időpontjában a .. rendes tagja volt, a perindítási jogosultság e két közgyűlésen hozott határozatok vonatkozásában őt kétséget kizáróan megilleti. A tagi minőségben utóbb bekövetkezett változás a perindítási jogosultságot, a felperes perbeli legitimációját nem érinthette, visszamenőlegesen azt annulálni nem lehet. A jogerős ítélet indokolása az első fokú ítélettel egyezően arra az álláspontra helyezkedett ugyanakkor, hogy a
44. június 17-ei közgyűlés vonatkozásában már nem áll fenn a felperes perindítási jogosultsága, mert a felperes, mint különleges jogállású tag csak érintettsége esetén indíthatott volna keresetet. Különleges jogállású tagot az ítélet indokolása szerint abban az esetben illeti meg a perindítási jog, ha az ő személyes tagi jogosultságait, illetőleg kötelezettségeit érintő, konkrét jogosultságainak, illetőleg kötelezettségeinek sérelme következik be. Az érintettséghez nem elegendő egy általános, minden tagot terhelő, absztraktan megfogalmazott kötelezettség, illetve jogosultság. A
45. június 17-én született közgyűlési határozatok a tiszteletbeli tagok jogait, kötelezettségeit konkrét módon nem sértette meg, így a felperes személyes érintettsége valóban hiányzott, ezért a jogerős ítélet ezen kereseti kérelem elutasítását jogszerűnek találta. A másodfokú ítélet az alperesnek a jogutódlás bekövetkezésére alapozott félbeszakadás iránti igényét nem találta megalapozottnak, tekintettel arra, hogy a jogutódlás bekövetkezésére vonatkozó indítványt a másodfokú bíróság már korábban elutasította és ezen döntését a Kúria is helybenhagyta. A jogerős ítélet részletesen elemezte azt, hogy a
46. február 26án megtartott közgyűlés nem volt rendkívüli közgyűlésnek, de a az alapszabály szerinti rendes közgyűlésnek sem tekinthető, ugyanis annak megtartását külön jogszabály rendelte el. Ezzel együtt a közgyűlés összehívására az eljárási rendre vonatkozó alapszabályi rendelkezések változatlanul fennmaradtak [alapszabály
47. §

(2)bekezdése], rendelkezéseit azonban az alperesnél nem tartották meg, ott ezt a közgyűlést nem az alperes elnöksége, hanem a főtitkár hívta össze. A meghívó utalást sem tartalmazott a közgyűlést összehívó elnökségi határozatra. A

1. február
2. napjára összehívott közgyűlést tehát nem az arra jogosult elnökség hívta össze és ez olyan lényeges eljárási szabálysértés, amely a közgyűlésen hozott határozatok jogsértő jellegének a megállapítására alapot ad. Külön kiemelte a jogerős ítélet azt, hogy önmagában az a körülmény, hogy külön törvényi rendelkezés kötelezte az alperest a közgyűlés összehívására, megtartására, nem mentesítette az alperest a szervei működésére irányadó egyéb szabályok betartása alól, így különösen az alapszabálynak a közgyűlés összehívására és megtartására vonatkozó szabályok betartása alól. A jogszabály kizárólag közgyűlés tartására kötelezte az alperest azzal, hogy annak kötelező napirendi pontjait meghatározta. A jogerős ítélet helytállónak találta az elsőfokú bíróság általa
3. április 22-ei közgyűlés határozatairól hozott döntését is. A jogerős ítélet is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a
4. február 26-án tartott közgyűlés eredményeként alapvető kérdésekben születtek áprilisban határozatok. A korábbi közgyűlésen hozott határozatok megsemmisítése kihat a
5. áprilisi közgyűlésre, az azon hozott határozatok jogszerűségére. A felperesnek a perköltség tárgyában előterjesztett fellebbezésére figyelemmel a jogerős ítélet reflektált arra, hogy fellebbezési eljárásban a felperest jogi képviselő, ügyvéd képviselte, így az ügyvédi képviselettel felmerült munkadíjat jogszerűen érvényesíti. Az elsőfokú eljárásban a felperes személyesen járt el, azonban, mint ügyvéd saját ügyében eljárhatott, így a következetes bírói gyakorlat szerint az ügyvédi költség őt ezért megillette. A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, a felperes pedig csatlakozó felülvizsgálati kérelemmel élt. Az alperes elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset teljes elutasítását tartalmazó új ítélet meghozatalát kérte. Másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett kérte a másodfokú, harmadlagosan pedig az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítani. Fenntartotta azon álláspontját, hogy hiányzik a felperes perbeli legitimációja, mert elvesztette rendes tagságát, ez pedig megszünteti a megtámadásra irányuló jogi érdeket. Az alperes jogi álláspontja szerint a gazdasági törvény rendelkezéseinek analógiájára a keresetindítási jogosultságnak a per egész tartalmára fenn kell állnia. Az alperes hivatkozott arra is, hogy a bírói gyakorlat szerint a közgyűlési határozatok megsemmisítése csak a jövőre nézve (ex nunc) hatállyal történhet, ha az érintett határozatok végrehajtásának felfüggesztéséről nem történik rendelkezés. Miután pedig a megsemmisített határozat a bírósági döntés jogerőre emelkedéséig „joghatályos", a
6. február 26-i közgyűlés határozatainak megsemmisítése nem sugárzik át a
7. április 22-i közgyűlésre. A felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet részleges hatályon kívül helyezését kérte azzal, hogy a Kúria a teljes keresetének adjon helyt, vagyis a
8. június 17-ei közgyűlés határozatait is semmisítse meg, tekintettel arra, hogy a
9. február 26-i közgyűlés határozatainak érvénytelensége ezen közgyűlésre is kihatással bír. Fenntartotta a felperes azon álláspontját, hogy különleges tagként is jogosult volt a
10. június 17-i közgyűlés határozatainak megtámadására. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében az alperes által támadott részben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A Pp.
11. §

(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A

(2)bekezdés szerint a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. Mindezen szabályokból következik, hogy a Kúria a felülvizsgálat elbírálása során nem foglalkozhatott a felperes azon új előadásával, amely szerint érdemben nem szűnt meg

1. május 30-án a rendes tagsága, mert az .. nem szabályosan döntött a felperes delegálásának megszüntetéséről. Az előadás valósága esetén a
2. június 17-i közgyűlési határozatok megtámadhatósága tekintetében eshetőlegesen perújítási okként szolgálhat, de a jelen eljárásban már nem volt elbírálható, illetve figyelembe vehető. A felülvizsgálati eljárásban érvényesül az állandó bírói gyakorlat értelmében a felülmérlegelés tilalma. Ez azt jelenti, hogy a felülvizsgálati eljárásban nincs helye a bizonyítékok ismételt egybevetésének és értékelésének. Jogszabálysértést a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhat meg (BH 1999.44 jogeset, BH 2013.119 jogeset). A
3. évi I. törvényt módosító
4. évi CLXXII. törvény
5. január 1-jén lépett hatályba. Ezen törvény
6. §

(5)bekezdése úgy rendelkezett, hogy a .. e törvény hatályba lépését követő 60 napon belül köteles közgyűlést tartani, amelyen döntenie kell tagságáról, meg kell állapítani az e törvényben foglaltaknak megfelelően módosított alapszabályát, elnökségét, felügyelő bizottságot és tisztviselőket kell választania, létre kell hoznia a szakmai tagozatait. A megtartandó közgyűlésre egyebekben az alperes alapszabálya volt az irányadó. Az alapszabály 13. §

(2)bekezdése szerint a közgyűlés időpontját az elnökségnek legalább egy hónappal korábban meg kell állapítania és értesítenie kell a tagokat a napirendről és a javaslatokról is. Helyesen állapította meg a jogerős ítélet azt, hogy a törvényi 60 napon belül az egy hónapos időtartam betartására megfelelő idő volt. Az alperes maga sem vitatta, hogy az egy hónapos alapszabályi időtartamot nem tartotta be, ahhoz négy napos hiány mutatkozik. Mindezen túlmenően a közgyűlés időpontját az elnökségnek kellett volna megállapítania, ez az alapszabály

1. §-a szerint az elnökség hatásköre, miként a közgyűlés összehívása és a témák kidolgozása is. Azt is helyesen állapította meg a jogerős ítélet, hogy ezzel szemben a
2. február 26-ai közgyűlést gyakorlatilag a főtitkár hívta össze, a meghívó kizárólag az ő aláírását tartalmazta és a meghívó még csak utalást sem tartalmaz a közgyűlést összehívó elnökségi határozatra. Megalapozott volt annak megállapítása is mindezek alapján, hogy a
3. február 26-án megtartott közgyűlést nem az arra jogosult elnökség hívta össze. A
4. február 26-i közgyűlés határozatainak jogellenességét az összehívás szabálytalansága önmagában megalapozza, tehát nem csupán arról van szó, hogy a 30 napból mindösszesen 4 nap hiányzott volna az alapszabály szerinti határidő teljesítéséhez. Az alperes változatlanul vitatta a felperes keresetindítási jogosultságát a
5. február 26-i és a
6. április 22-ei közgyűlés vonatkozásában. A jogerős ítélet a következetes és állandó bírói gyakorlattal egyezően állapította meg, hogy a felperes keresetindítási jogosultsága ebben az időszakban kétséget kizáróan fennállt, hiszen az itt született határozatok meghozatalakor, illetve az erre vonatkozó kereseti kérelem előterjesztésekor a felperes nem vitatottan az alperes rendes tagja volt. Az alperes által felhozott analógiák az adott esetben nem voltak alkalmazhatók, hiszen itt nem gazdasági társaság határozatairól van szó, hanem civil szervezet törvényes működéséről vagy annak hiányáról. A felperes keresetindítási jogosultsága tehát a két közgyűlés vonatkozásában mindenképpen fennállt a Kúria szerint is. A korábbiak szerint a felperes keresete a
7. február 26-ai közgyűlés határozatainak megsemmisítése körében érdemben is megalapozott volt. A
8. április 22-ei közgyűlés vonatkozásában az alperes felülvizsgálati kérelmében alapvetően arra hivatkozott, hogy miután a határozatok megsemmisítése ex nunc hatállyal történik, a bíróság a
9. február 26-i közgyűlés határozatainak végrehajtását
10. április 22-éig nem függesztette fel, ezért
11. február 26-ai közgyűlés határozatainak megsemmisítése nem jelenti a
12. április 22-ei közgyűlés határozatainak automatikus érvénytelenségét. Ezt a jogi álláspontot a Kúria nem találta elfogadhatónak. A
13. február 26-ai közgyűlés határozatainak megsemmisítése ugyanis visszaható (ex tunc) hatállyal történt, az akkor alkotott alapszabály a határozatok érvénytelensége folytán nem lépett hatályba, miként az új tagok és tisztségviselők választása sem. Ebből automatikusan következik az, hogy a
14. április 22-ei közgyűlés összehívása sem történhetett meg a hatályát visszanyerő, korábbi alapszabály rendelkezései szerint. Ha pedig a
15. április 22-ei közgyűlést sem az arra jogosult szervek, illetve személyek hívták össze, akkor az ott hozott határozatok is érvénytelenek. Mindezek alapján a Kúria szerint a jogerős ítélet helytállóan rendelkezett a
16. április 22-ei közgyűlés határozatainak megsemmisítéséről is. Helytállóan döntött a Kúria szerint a jogerős ítélet a
17. június 17-ei közgyűlés határozatainak megsemmisítése tekintetében előterjesztett felperesi kereseti igény elutasításáról is, a felperes keresetindítási jogosultságának hiánya miatt. A döntés meghozatalakor rendelkezésre álló adatok szerint ebben az időpontban a felperes már tiszteletbeli tagja volt az alperesnek, vagyis különleges jogállású tag. A Ptk.
18. §

(2)bekezdése szerint az egyesület alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését. A

(6)bekezdés szerint az egyesület szervei által hozott jogvagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag - a különleges jogállású tag csak érintettsége esetén - a határozat tudomására jutásától számított 30 napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben - a tag kérelmére - a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik. Ezen rendelkezésből helytállóan vonta le azt a következtetést a jogerős ítélet, hogy a felperes csupán személyes, közvetlen érintettsége esetén lett volna jogosult a

1. június 17-én született határozatok megtámadására. Nem lehet olyan módon kiterjesztően értelmezni a különleges jogállású tagnak abból az általános kötelezettségéből, hogy az alperes működésének törvényességét illetően köteles a szabályok betartására és betartatására, hogy ezáltal a különleges jogállású tagnak olyan jogosítványa lenne, hogy a törvény rendelkezésével szemben korlátozás nélkül az alperes valamennyi döntését bíróság előtt megtámadhatná. Ilyen felhatalmazást a jogszabály nem ad és a törvény kifejezett rendelkezésével ellentétes lenne az ilyen értelmezés. Miután
2. június 17-én az alperes alapvetően a londoni olimpiára utazó olimpiai csapat összetételéről hozott döntést, megnyugtatóan megállapítható volt a Kúria szerint, hogy ezen döntések a felperese személyét, státuszát az alperesen belül sem közvetlenül, sem közvetve nem érintették, vagyis keresetindítási jogosultsága az ekkor hozott határozatok tekintetében ténylegesen hiányzott, ezért ezen kereseti kérelmét a jogerős ítélet megalapozottan utasította el. Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
3. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati kérelem vonatkozásában, illetve a csatlakozó felülvizsgálati kérelem vonatkozásában a felperes, illetve az alperes egyaránt pervesztes lett, ezért a bíróság a Pp. 78. §

(1)bekezdése és a 81. §

(1)bekezdése alapján úgy határozott, hogy a peres felek a felülvizsgálati eljárással kapcsolatban felmerült költségeiket maguk viselik. Mind a felperes, mind pedig az alperes a felülvizsgálati eljárási illetéket lerótta, ezért ennek viseléséről külön rendelkezni nem kellett. Budapest, 2015. június 24. Dr. Mészáros Mátyás s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő