← Magyarország

Gf.40127/2015/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.127/2015/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla az Ügyész (eljáró ügyészi szerv .........; ...........) felperesnek az .......... (...........) alperes elleni változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perében a Balassagyarmati Törvényszék
  2. november 5-én kelt 22.G.20.616/2014/
  3. számú ítéletével szemben az Ügyész (eljáró ügyészi szerv: .........) - a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség (1055 Budapest, Markó u. 27.) által fenntartott - fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett, az ítélet
  4. (hetedik) oldalának második bekezdés utolsó mondatában megfogalmazott indokolását akként változtatja meg, hogy az a körülmény is megalapozza a cégbíróság végzésének az alperes közhasznú jogállását bejegyző adata hatályon kívül helyezését, hogy az alapító okiratban nem valamennyi közhasznúként végzett tevékenység tekintetében kerültek megjelölésre a Civil tv.
  5. §

(1)bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek. Kötelezi az alperest, hogy az államnak külön felhívásra fizessen meg 8.000 (nyolcezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Az alperest a Balassagyarmati Törvényszék Cégbírósága (továbbiakban cégbíróság) tartja nyilván a cégjegyzékben. A cégnyilvántartás adatai szerint az alperes alapítására 2011. március 30-án került sor közhasznú nonprofit korlátolt felelősségű társaságként. Mivel a 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) 75. §
(5)bekezdése alapján
  1. május 31-ig nem kérte a Civil tv. szerinti közhasznúkénti nyilvántartásba vételét, a cégbíróság
  2. június 10-én kelt Cg. 12-09-007219/
  3. számú végzésével hivatalból törölte a közhasznú jogállására vonatkozó bejegyzést. Az alperes alapítója
  4. június 23-án döntött arról, hogy az alperes továbbra is közhasznú jogállásúként kíván működni, ezért a
  5. június 30-án benyújtott változásbejegyzési kérelmében többek között kérte közhasznú jogállásának bejegyzését. Kérelméhez csatolta a
  6. és
  7. évekre vonatkozó egyszerűsített éves beszámolóit és azok közhasznúsági mellékletét, valamint vezető tisztségviselője írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele kapcsán kijelenti, hogy a Civil tv-ben foglalt követelmények teljesítése a letétbe helyezett beszámolókból megállapítható, és a társaság létesítő okirata tartalmazza a Civil tv-ben előírt rendelkezéseket, továbbá a vezető tisztségviselő nem tartozik a Civil tv-ben meghatározott kizáró ok alá, valamint, hogy a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételéhez szükséges, a Civil tv. szerinti közhasznúsági feltételeket az alperesi társaság teljesíti. Mellékelte továbbá az alperes által ......... Község Önkormányzatával
  8. január 21-én megkötött közszolgáltatási szerződést is. A cégbíróság a
  9. július 29-én kelt Cg. .......... számú végzésével,
  10. június 23-i hatállyal bejegyezte az egyéb változások között az alperes közhasznúsági fokozatát is. Az alperes közhasznú nyilvántartásba vétele bejegyzésének közzétételére a Cégközlönyben
  11. július 31-én került sor. A felperes a
  12. szeptember 1-jén előterjesztett keresetében a változásbejegyző végzésben szereplő egyéb adattól elkülöníthető 48/
  13. rovatban szereplő közhasznúságra vonatkozó adat hatályon kívül helyezését és a cégbíróság felhívását kérte az ezzel kapcsolatos intézkedés megtételére, előadva, hogy a jogszabálysértés a beszámolók hiányosságai miatt nem küszöbölhető ki. A jogszabálysértést egyrészt abban jelölte meg, hogy a Civil tv.
  14. §
(1)bekezdésében foglaltak ellenére a
  1. június 23-án kelt alapító okirat 4.
  2. és 4.
  3. pontjában meghatározott közhasznú tevékenységek tekintetében az alapító okiratban nem került tevékenységenként maradéktalanul megjelölésre a kapcsolódó közfeladat és az annak teljesítését előíró jogszabályhely, az alapító okirat 4.
  4. pontja értelmében ugyanis az alperes a közhasznú tevékenységet a kulturális szolgáltatásokhoz, különösen az előadó-művészeti szervezet támogatásához, a helyi közművelődési tevékenység támogatásához, a szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokhoz és ellátásokhoz, valamint a sport és ifjúsági ügyekhez kapcsolódóan fejti ki, melyek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
  5. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.)
  6. §
(1)bekezdés 8.,
  1. és
  2. pontjaiban meghatározott közfeladatok, azonban a 4.
  3. pontban közhasznúként feltüntetett tevékenységek egy része (pl. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, környezetvédelem, természetvédelem, állatvédelem) tekintetében ennek megjelölése elmaradt. A jogszabálysértést másrészt a közhasznú jogállás bejegyzéséhez a Civil tv.
  4. §
(5)bekezdése szerint szükséges megfelelő társadalmi támogatottság kimutathatóságának hiányában jelölte meg. Állította, hogy a cégbíróságnak a vezető tisztségviselő írásbeli nyilatkozata ellenére jogszabályi előírás folytán érdemben kell vizsgálnia, hogy a változásbejegyzési kérelem kötelező mellékleteként benyújtott korábbi két év beszámolója alapján fennállnak-e a közhasznú jogállás bejegyzésének feltételei. A keresetlevélhez mellékelt
  1. július 15-én kelt alapító okirat 4.
  2. pontja szerint Közhasznú tevékenységek: Alkotóművészet (főtevékenység), Kulturális tevékenység, Kulturális örökség megóvása, Műemlékvédelem. A 4.
  3. pont kimondja, hogy a Társaság célja az alkotóművészeti tevékenység népszerűsítése, támogatása, a tehetséggondozás és a tehetségkutatás. A Társaság ezen cél érdekében gyakorolja a 4.
  4. és 4.
  5. pontban foglalt közhasznú tevékenységeit. A 4.
  6. pont úgy rendelkezik, hogy a Társaság tevékenységét a Civil tv. rendelkezéseinek megfelelően közhasznú jogállású szervezetként gyakorolja, amelynek keretében közhasznú - a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló - tevékenységet végez. Közhasznú szolgáltatásait megkeresés és igény esetén bárki részére lehetővé teszi. A Társaság közhasznú tevékenységét a kulturális szolgáltatásokhoz, különösen előadó-művészeti szervezet támogatásához, a helyi közművelődési tevékenység támogatásához, a szociális, gyermekjóléti szolgáltatásokhoz és ellátásokhoz, valamint a sport és ifjúsági ügyekhez kapcsolódóan fejti ki, amelyek Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
  7. évi CLXXXIX. törvény
  8. §
(1)bekezdés 7.,
  1. és
  2. pontjai értelmében helyi önkormányzat által ellátandó közfeladatok. A 4.
  3. pont szerint a Társaság az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi: nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; kulturális tevékenység; Kulturális örökség megóvása; műemlékvédelem; természetvédelem, állatvédelem; környezetvédelem; gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet; magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység; munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése - ideértve a munkaerőkölcsönzést is - és a kapcsolódó szolgáltatások. Az alperes a tárgyalásokon nem jelent meg. Írásbeli beadványában úgy nyilatkozott, hogy a felperes keresetében foglaltakat teljes egészében elismeri, a bíróság által meghozandó ítéletben foglaltakat az abban meghatározottak szerint teljesíti. Erre figyelemmel mérsékelt eljárási illeték megállapítását kérte. Az elsőfokú bíróság
  4. november 5-én kelt 22.G.20.616/2014/
  5. számú ítéletével a Balassagyarmati Törvényszék Cégbírósága Cg. .......... számú változásbejegyző végzésében szereplő, a 48/
  6. rovatot érintő, közhasznúság bejegyzésére vonatkozó adatot hatályon kívül helyezte, és felhívta a Balassagyarmati Törvényszék Cégbíróságát, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból törölje a közhasznúság bejegyzésére vonatkozó adatot. Rendelkezett az ítélet jogerőre emelkedését követően a cégbíróság megkereséséről a per befejeződésének és cégjegyzékbe történő bejegyzése iránt, továbbá a felmerült illeték állam általi viseléséről. Az ítélet indokolásában a Ctv.
  7. §
(1)-
(2), a 66. §
(1)-
(3), a
  1. §, a Civil tv.
  2. §
(1)és
(5)bekezdése, 34. §
(1)bekezdés a) pontja és
(2)bekezdése, 75. §-a, a Ctv. 9/F. §
(4)-
(5)bekezdése, a Ctv.
  1. számú mellékletének I/10., valamint I/
  2. pontja idézését követően arra az álláspontra helyezkedett, hogy a változásbejegyzési kérelemhez csatolt
  3. és
  4. évi beszámolókból, azok közhasznúsági mellékleteiből megállapíthatóan a vezető tisztségviselő nyilatkozatával szemben hiányoztak a megfelelő társadalmi támogatottság Civil tv-ben írt feltételei, ezt a cégbíróság nem észlelte, ezért az alperes közhasznú jogállásának bejegyzése nem felelt meg a jogszabályi rendelkezéseknek, ebből következően pedig a közhasznúsági fokozat bejegyzésére vonatkozó adat hatályon kívül helyezésének volt helye. Rámutatott, hogy az érdemi döntéshozatalt nem befolyásolta a felperes keresetlevelében hivatkozott másik kifogása, miszerint a Civil tv.
  5. §
(1)bekezdésének a) pontjában írt feltétel sem teljesült. E tekintetben arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperes alapító okiratának 4.
  1. pontja tartalmazza az alperes fő közhasznú tevékenységét, mely az alkotóművészet. A 4.
  2. pont szerint tevékenységét a kulturális szolgáltatásokhoz kapcsolódóan fejti ki, majd példálózva felsorolja, hogy különösen mely kulturális szolgáltatások tartoznak a tevékenységi körében, megjelölve, hogy ezek a Mötv. mely rendelkezései szerint minősülnek a helyi önkormányzat által ellátandó közfeladatnak. A 4.
  3. pontban pedig felsorolja az összes tevékenységet, melyeket közhasznú tevékenységként végez. Ezek vonatkozásában egyesével valóban nem jelöli meg, hogy ezeket mely közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi és ezen közfeladatok teljesítését mely jogszabályhelyek írják elő és a felperessel egyező álláspontja szerint is e felsorolásban szerepelnek olyan tevékenységek is, melyek nem sorolhatók be az alperes által alapító okiratában megjelölt Mötv.
  4. §
(1)bekezdésének 7.,
  1. és
  2. pontjaiban felsorolt tevékenységi körökbe. Az ítélet
  3. oldalának második bekezdés utolsó mondatában rámutatott, hogy „Azonban a törvényszék megítélése szerint ezek olyan csekély jelentőségű és - mivel az általa közhasznúként végzendő tevékenységek nagy része tekintetében a jogszabályi alap az alperes által az alapító okiratában megjelölésre került - cégjegyzékadatot nem érintő hiányosságok, melyek megállapítása esetén is a Ctv.
  4. §-a alapján a bejegyző végzés további intézkedés elrendelése nélküli hatályban tartásának lett volna helye.". Az ítélet alapító okiratban közhasznúként megjelölt tevékenységekkel összefüggő jogsértés megítélésére vonatkozó indokolásával szemben a felperes (eljáró ügyészi szerv: .........) fellebbezett, az ügyész (eljáró ügyészi szerv: Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség) a fellebbezést fenntartotta. Az ügyész a fenntartott fellebbezés szerint az ítélet indokolásának akkénti megváltoztatását kérte, hogy önmagában az alperes alapító okiratának általa sérelmezett hiányossága miatt a Ctv.
  5. §-a alapján nem lett volna helye a bejegyző végzés további intézkedés nélküli hatályban tartásának, hanem a Ctv.
  6. §
(1)-
(2)bekezdéseinek alkalmazása lett volna indokolt. A fellebbezésben előadottak szerint a Civil tv. 34. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja értelmében a közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet milyen közhasznú tevékenység(ek)et folytat, e közhasznú tevékenység(ek)et mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá, hogy e közhasznú tevékenység(ek)et mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá, hogy e közfeladat(
  2. ok)teljesítését mely jogszabályhely(
  3. ek)írja (írják) elő. Az alperes az alapító okiratának 4.4. pontjában felsorolt tevékenységek az általa végzett közhasznú tevékenységekként szerepelnek, a kapcsolódó közfeladatok és jogszabályhelyek megjelölése nélkül (a gyermek- és ifjúságvédelem kivételével, mely az alapító okirat 4.3. pontjában hivatkozott, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §
(1)bekezdés
  1. és
  2. pontjaihoz kapcsolható). Az alapító okirat 4.
  3. pontjában szereplő tevékenységek egyike (az oktatás) a változásbejegyzési kérelem benyújtásakor a cégjegyzékben (a cégkivonat 9/
  4. rovatában) is szerepelt. Az elsőfokú bíróság az alapító okiratának ezen hiányosságát csekély jelentőségűnek értékelte. A Civil tv.
  5. §
(1)bekezdés a) pontjának megfogalmazása - mely a közhasznúsági nyilvántartásba vételhez írja elő a létesítő okirat meghatározott tartalmát - arra utal, hogy ha az ott írt (a közhasznúsági nyilvántartásba vételhez szükséges) tartalmi követelmények nem teljesülnek, a szervezet nem vehető közhasznúsági nyilvántartásba. Ebből következőnek az a jogszabálysértés, hogy - az alperes erre irányuló változásbejegyzési kérelme alapján - a Balassagyarmati Törvényszék Cégbírósága 2014. július 29-én kelt Cg. .......... számú végzésében a Civil tv. 34. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott tartalmi követelmények maradéktalan teljesülése hiányában jegyezte be a nyilvántartásba a kft. közhasznú jogállását, önmagában sem csekély jelentőségű, hiszen így az ügy érdemében hozott döntés jogszabálysértő. Tehát önmagában az alperes alapító okiratának említett hiányossága miatt a Ctv. 67. §-a alapján nem lett volna helye a bejegyző végzés további intézkedés nélküli hatályban tartásának, hanem a Ctv. 66. §
(1)-
(2)bekezdésének alkalmazása lett volna indokolt, vagyis a bejegyző végzés további intézkedés függvényében - az alperes cégbíróság általi, a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére való felhívásának eredményessége esetén - lett volna hatályban tartható. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet indokolásának helybenhagyását kérte érdemben helyes voltára figyelemmel. Az elsőfokú bíróság részletesen kifejtette, hogy miért tartja csekély jelentőségűnek a felperes által kifogásolt jogszabálysértést, helyesen utalt arra is, hogy az alapító okirat kifogásolt rendelkezései a cégjegyzék adatait nem érintik. A Fővárosi Ítélőtábla a kizárólag az ítélet indokolásával szemben előterjesztett fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés d) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el, és azt az alábbiak szerint megalapozottnak találta. A közhasznú jogállás megszerzésének feltételeit, a civil szervezetek működését a
  1. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) szabályozza. A
  2. §
  3. pontja értelmében közhasznú tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. A
  4. §
(1)bekezdése szerint közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely: a) civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy b) olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi. A 34. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja szerint a közhasznú nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet milyen közhasznú tevékenységek(ek)et folytat, e közhasznú tevékenység(ek)et mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá, hogy e közfeladat(
  2. ok)teljesítését mely jogszabályhely(
  3. ek)írják elő, valamint - ha tagsággal rendelkezik nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 4. §
(4a), valamint az
(5)bekezdése és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 9/F. §
(4)bekezdése értelmében nonprofit gazdasági társaság közhasznú jogállású is lehetett (lehet), a közhasznú szervezeti minőséget a cégbíróság állapította meg, illetőleg állapítja meg jelenleg is. A gazdasági társaságok, így a nonprofit jellegű korlátolt felelősségű társaságok bejegyzési, változásbejegyzési eljárására a Ctv. tartalmaz rendelkezéseket. Az 50. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó 46. §
(1)bekezdése értelmében változásbejegyzési eljárásban a cégbíróság azt vizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a törvény előírja (24-
  1. § és 27-
  2. §), illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, az 1-
  3. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A
  4. §
(1)bekezdés o) pontja értelmében közhasznú minősítéssel rendelkező cég esetében bejegyzendő cégjegyzéki adat a közhasznú jogállás megszerzésének és törlésének időpontja. A Ctv.
  1. számú melléklete sorolja fel azon okiratok körét, amelyeknek hiánya esetén a cégbejegyzési, illetve a változásbejegyzési kérelem hiánypótlási eljárás nélküli elutasítására kerül sor. A Ctv.
  2. §
(1)bekezdése a kérelemnek helyt adó bejegyző (változásbejegyző) végzés elleni fellebbezést kizárja, ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy a végzés, vagy annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indítson a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt. A
(2)bekezdés a perindításra a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidőt biztosít. A
(3)bekezdés továbbá azt is kimondja, a keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. A 66. §
(1)bekezdése szerint ha a változásbejegyzést elrendelő végzés vagy a meghozatala alapjául szolgáló irat jogszabálysértő, a bíróság megfelelő határidő tűzésével felhívja a céget a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére. A
(2)és a
(3)bekezdés attól függően határozza meg a jogszabálysértő állapot jogkövetkezményét, hogy a bíróság felhívása eredményre vezet-e, a jogszabálysértés kiküszöbölhető-e. A
  1. § úgy rendelkezik, ha a változásbejegyzést elrendelő végzés jogszabálysértő, azonban a jogszabálysértés csekély jelentőségű és cégjegyzékadatot nem érint, a bíróság a végzést a jogszabálysértés megállapítása mellett - további intézkedés elrendelése nélkül - hatályában fenntartja. Az idézett rendelkezésekből leszűrhető, hogy a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per tárgyát a cégbíróság végzése képezi. A perbíróság vizsgálódásának kereteit a cégeljárás szabályai határozzák meg, a vizsgálat csakis arra terjedhet ki, hogy a Ctv. mellékleteiben felsorolt és az adott változásbejegyzési eljárásban benyújtott okiratok alapján helye volt-e a bejegyzésnek. Ezt irányadónak kell tekinteni a közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele iránti kérelemre nézve is. Ez azt jelenti, hogy a cégbíróságnak a nonprofit korlátolt felelősségű társaság közhasznúként történő nyilvántartásba vételére irányuló kérelme esetén vizsgálnia szükséges a Ctv.
  2. számú mellékletének 2.b) és 2.c) pontja által kötelezően benyújtani előírt változás alapjául szolgáló határozatot és a létesítő okirat változásokkal egybefoglalt hatályosított szövegét abból a szempontból, hogy a közhasznú tevékenységként megjelölt tevékenységek megfelelnek-e a jogszabályok, így a Civil törvény rendelkezéseinek. E körben pedig, figyelemmel arra, hogy a Civil tv.
  3. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja a közhasznúsági nyilvántartásba vétel feltételeként a létesítő okirat kötelező tartalmi elemként határozza meg annak megjelölését, hogy a társaság a közhasznú tevékenységeket mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá, hogy a közfeladat(
  2. ok)teljesítését mely jogszabályhely(
  3. ek)írják elő, nem mellőzhető ezen feltételek teljesülésének vizsgálata. Mindebből pedig az is következik, hogy a Civil tv. 34. §
(1)bekezdés a) pontjában írt feltételek cégjegyzéki adatot, mégpedig a közhasznú jogállásra vonatkozó adatot érintő feltételek. Ezen feltételek hiánya a közhasznú jogállásra vonatkozó cégjegyzéki adatot jogsértővé teszik, mely körülmény a Ctv. 66. §
(1)bekezdésében írt felhívást alapozza meg, kizárja azonban a Ctv.
  1. §-ának alkalmazhatóságát. Az adott ügyben a felperes az alperes közhasznú jogállásának bejegyzésére vonatkozó cégjegyéki adat jogsértő voltát azon okból is állította, hogy az alapító okirat nem tartalmazza a Civil tv.
  2. §
(1)bekezdés a) pontjában írtakat. A fent kifejtettekre figyelemmel tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az ítélet
  1. oldalának második bekezdés utolsó mondatában úgy foglalt állást, hogy a közhasznúként jelölt tevékenységek tekintetében a hiányosságok csekély jelentőségűek és cégjegyzéki adatot nem érintőek, ezen okból a végzés hatályban tartásának lett volna helye. Tekintve azonban, hogy a társadalmi támogatottság kimutathatóságának hiányából a keresettel támadott cégjegyzéki adatot ki nem küszöbölhetően jogsértőnek találta, ezért még akkor sem lett volna szükséges az alperest a közhasznú tevékenységek tekintetében a jogszabálysértő alapító okirat módosítására felhívnia, ha a fenti helyes álláspontot foglalta volna el. A társadalmi támogatottság hiányában ugyanis az alapító okirat jogsértő voltának kiküszöbölése sem eredményezhette volna a végzés hatályában fenntartását. A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítélet
  2. oldalának második bekezdés utolsó mondatában megfogalmazott, fellebbezett indokolását a Pp.
  3. §
(2)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta. A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78. §
(1)bekezdése és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján az alperest kötelezte az eredményesen fellebbező felperes személyes illetékmentessége folytán le nem rótt fellebbezési illeték államnak megfizetésére. Budapest,
  1. július
  2. . Gál Judit s.k. a tanács elnöke Dr. Rutkai Éva s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Oláhné Sárközi Veronika bírósági ügyintéző . Molnár József s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.