A határozat elvi tartalma: Hamis tény közlése esetén a tartózkodási engedélyt vissza kell vonni. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.033/2015/6.szám A Kúria a dr. Nagy Tibor ügyvéd által képviselt (...) felperesnek a (...) által képviselt Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalalperes ellen idegenrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- október
- napján kelt 9.K.30.828/2014/
- számon hozott ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő ítéletet: A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi 9.K.30.828/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság A Kúria kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A vietnami állampolgárságú felperes érvényes útlevéllel érkezett Magyarországra
- november 6-án, tartózkodási engedély és tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum kiállítása után. Ezt követően kérelmet adott be, melynek alapján tartózkodási engedélyt kapott. Ennek meghosszabbítását 2013-ban kérte a felperes, aki kérelméhez jövedelmét munkaszerződése csatolásával igazolta. E szerint havi 160.000 forint jövedelemmel rendelkezik. Az alperes szerve megkereste a NAV-ot, mely 89.478, illetve 98.000 forint jövedelemről tudott a munkáltató bejelentéséből. Az igazolt jövedelem nettó összege a KSH által kimunkált létminimumot nem érte el. Utóbb a felperes új munkaszerződést csatolt, ami szerint jövedelme már meghaladta a létminimumot. Igazolta a felperes továbbá azt is, hogy mintegy másfél millió forint vagyonnal rendelkezik. A fenti tényállás alapján az alperes a tartózkodási engedély visszavonásával rendelkező elsőfokú döntést a
- november 12-én meghozott 106-T-27565/7/
- számú határozatával helybenhagyta. Határozatában arra hivatkozott, hogy a felperes megélhetése biztosított, de nevezett ugyanakkor korábban a hatósággal tartózkodási engedély megszerzése érdekében valótlan tényt közölt, ezért a tartózkodási engedélyt tőle vissza kellett vonni. A felperes keresetében a jogerős közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a keresetet elutasította. Ítéletének indokolása szerint jogszerű volt az alperes döntése, mert megállapítható volt a felperes részéről a valótlan tényközlés, aminek megvalósítása esetében a tartózkodási engedély visszavonására jogszerűen került sor. A felperes a bizonyítási eljárás során azokra a hónapokra, amelyek vizsgálat tárgyai voltak, szabályos bérjegyzéket bemutatni nem tudott, ezért kétség férhetett az általa benyújtott igazolás valóságtartalmához ez okból is. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet és a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését. Előadta, nem tudott arról, hogy munkáltatója hamis adatot szolgáltatott, így azt terhére nem lehetett volna értékelni. Kifogásolta, hogy a hatóság nem folytatott le jövedelmére vonatkozóan kellő mélységben bizonyítást. Hivatkozott arra is, hogy a munkáltató a NAV-nak küldött bevallását önellenőrzéssel módosította, így orvoslásra került annak az általa becsatolt okirattal ellentétes tartalma, amit nem vettek figyelembe. Hivatkozott arra is, hogy a bíróság nem fogadta el bizonyítékként az összesített bérjegyzéket, jóllehet annak alapján jövedelme megállapítható volt. Jogszabálysértésként a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.)
- §
(1)bekezdésének f) pontját, és 18. §
(1)bekezdésének
- a)és
- b)pontját jelölte meg. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelemben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúriának arról kellett állást foglalni, hogy megfelelő bizonyítási eljárás lefolytatását követően jutott-e az alperes, illetőleg a jogerős ítéletet hozó bíróság arra a következtetésre, hogy a megfelelő jövedelem hiányában a jövedelem valóságtól eltérő közlése miatt az alperes tartózkodási engedélyének visszavonása jogszerű intézkedés volt. A Harmtv. 13. §
(1)bekezdésének f) pontja értelmében a három hónapot meghaladó tartózkodás céljából az a harmadik országbeli állampolgár utazhat be, illetve három hónapot meghaladó időtartamig az a harmadik országbeli állampolgár tartózkodhat Magyarország területén, aki tartózkodása teljes időtartamára rendelkezik a lakhatását és megélhetését, valamint a kiutazás költségeit is biztosító anyagi fedezettel. Ennek a rendelkezésre állásnak a módját a Harmtv. végrehajtásáról szóló 114/2007. (V.24.) 29. §-ának
(5)bekezdése tartalmazza, mely kimondja, hogy a harmadik országbeli állampolgár a három hónapot meghaladó tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezettel akkor rendelkezik, ha ő maga vagy részére családtagja a rendelkezésére álló jogszerűen megszerzett jövedelemből, illetve vagyonból megélhetése, lakhatása, kiutazása, valamint szükség esetén egészségügyi ellátása költségeit biztosítani tudja. Az alperes és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság e rendelkezéseknek megfelelően vizsgálta a felperes jövedelmét, megállapította, hogy az nem elegendő a megélhetéshez. A Harmtv. 18. §
(1)bekezdésének b) pontja szerint a tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását - ha e törvény másként nem rendelkezik - meg kell tagadni, illetve a kiadott tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal a hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy a tartózkodási cél vonatkozásában az eljáró hatóságot megtévesztette. A bíróság és a közigazgatási hatóság is vizsgálta azt a kérdést, hogy a felperes valós, vagy valótlan tényt közölt-e jövedelmét illetően a hatósággal, és megállapította, hogy a tényközlés nem volt valószerű. A bíróság ebben a körben helyesen mutatott rá arra, hogy a tényközlésre a felperes köteles, annak tehát nincs jelentősége, hogy munkáltatója külső hatóságokhoz milyen összegű jövedelemről állított ki igazolást, valamint annak sem, hogy ennek hamis voltáról a felperes tudott-e vagy nem. A perben lefolytatott bizonyítási eljárás adataiból az is megállapítható, hogy a jövedelemmel kapcsolatban bizonytalan körülmények állnak fenn, jóllehet a jövedelem igazolására a felperes volna köteles. Ennek a kötelezettségének a felperes akként tett eleget, hogy a hatóság a jövedelmére vonatkozóan hamis tényt közölt, ezért a tartózkodási engedélyt az alperes jogszerűen vonta vissza. A Kúria a fent kifejtett indokokra tekintettel a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdés alapján fenntartotta. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért annak viseléséről rendelkezni nem kellett. Az illeték fizetésére való felperesi kötelezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdésén alapszik. Budapest,
- április
- Dr. Kárpáti Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró