A határozat elvi tartalma: Nem lehet bejegyezni azon személy tulajdonjogát, aki azért nem tud bejegyzésre alkalmas okiratot csatolni, mert az adásvételi szerződést nem a bejegyzett tulajdonossal kötötte meg. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.008/2015/8.szám A Kúria a Nemzeti Fejlesztési Miniszter által képviselt Magyar ÁllamI.r., a dr. Gordos Csaba ügyvéd által képviselt Bükki Nemzeti Park Igazgatóság II.r. felpereseknek a (...) jogtanácsos által képviselt Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Kormányhivatalalperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe a felperes pernyertességének előmozdítása érdekében (...)beavatkozott, a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- április
- napján kelt 17.K.27.164/2013/
- számon hozott ítélete ellen a II.r. felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő ítéletet: A Kúria a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi 17.K.27.164/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a Kúria a II.r. felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A (...) külterület (...) hrsz-ú 45 ha 9910 m2 területű szántó, legelő művelési ágú ingatlan az ingatlan-nyilvántartás szerint a (...) termelőszövetkezeti használatában áll. Az ingatlannak nincs ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa. A fent körülírt terület védett természeti területnek minősül. A II.r. felperes
- augusztus 27-én kérte ezért a I.rendű felperes nevetulajdonjogának és saját vagyonkezelői jogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését. Kérelméhez csatolta azt az adásvételinek nevezett kisajátítást pótló szerződést, mely szerint az ingatlanon AK igénnyel rendelkező jogosulttal a kártalanításra megállapodást kötött. A kérelmet az elsőfokú hatóság elutasította. A felperes fellebbezésében utalt a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) 12/A. §-ának
(2)bekezdésére. Az alperes
- március 4-i 3031/6/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolásában a bejegyzésre alkalmas okiratokra vonatkozó ingatlan-nyilvántartási törvényben rögzített szabályra és a kérelemhez csatolt adásvételi szerződés hiányosságaira hivatkozott. A felperesek keresetükben helyezését kérték. a jogerős határozat hatályon kívül A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint az alperes helyesen hivatkozott arra, hogy a bejegyzésre alkalmas okirat nem állt a rendelkezésére, mert adásvételi szerződést nem a bejegyzett tulajdonossal kötötték. Az ítélet hivatkozott az ingatlan-nyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.)
- §-ának
(2)bekezdésére, ami szerint az okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot, továbbá a szerződésen alapuló vagyonkezelői jogot, földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és a használat jogát, a telki szolgalmi jogot, a jelzálogjogot (önálló zálogjogot). Felhívta az Inytv. 49. §-ának
(1)bekezdését, aminek értelmében az ingatlan-nyilvántartásba jog és tény csak azzal szemben jegyezhető be, aki ott jogosultként már szerepel, vagy akit egyidejűleg jogosultként bejegyeznek. Végül a Ptk. 117. §-ának
(1)bekezdésében foglalt azt a szabályt idézte, ami szerint ha törvény kivételt nem tesz, csak a dolog tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megszerezni. A törvény erejénél fogva történő tulajdonszerzésnek is meg kell a fentieknek felelnie. Jelenleg nincs olyan jogcím, aminek alapján a kérelem teljesíthető lenne. Az eljárási szabálysértéseket a bíróság nem vizsgálta, mert a határozat egyebekben a jogszabályoknak érdemben megfelelt, és ez független volt az eljárási szabályok megsértésétől, mely sérelme esetén egyébként sem lett volna olyan súlyos, ami az ügy érdemére kihatott volna. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet, egyben a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését, illetőleg az Alkotmánybíróság eljárására vonatkozó kérelemnek helyt adást. Jogszabálysértésként az Fkbt. 12/C. §-ára hivatkozott. Előadta, hogy a tulajdonjogot és a kezelői jogot az állam javára be kellett volna jegyezni. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúriának arról kellett dönteni, hogy bejegyezhető-e kisajátítás, illetve kisajátítás pótló adásvételi szerződés alapján a I.rendű felperes nevetulajdonjoga és az illetékes szerv vagyonkezelői joga egy olyan ingatlanra, melynek eladója a földkiadási eljárás várományosa, bejegyzett tulajdonosa az ingatlan-nyilvántartásban nincs, ott egy termelőszövetkezeti földhasználati jog van csak feltüntetve. A Kúria az ügy megítélésénél a felülvizsgálati kérelemben az ügy érdemére vonatkozóan felhozott Fkbt. 12/A. és 12/C. §-át alkalmazta. Az Fkbt. 12/A. §-a értelmében a részarány-tulajdonú földek kiadásának lezárását követően a szövetkezet használatában levő, önálló helyrajzi számon nyilvántartott árok, csatorna, töltés és azok műtárgyai - ha azok nincsenek a szövetkezet vagy más üzemeltető tulajdonában - az illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat tulajdonába vagy - a fővárosi önkormányzat nyilatkozata alapján - a kerületi önkormányzat tulajdonába kerülnek a
(2)bekezdésben meghatározott ingatlanok kivételével. A fővárosi önkormányzat nyilatkozatát a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és az ehhez kapcsolódó jogszabályok alapján adja meg. E szakasz
(2)bekezdése szerint az
(1)bekezdésben meghatározott ingatlanok közül a védett vagy védelemre tervezett természeti területhez tartozók a I.rendű felperes nevetulajdonába és a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv vagyonkezelésébe kerülnek. Az Fkbt. 12/C. §
(1)bekezdése értelmében a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 2. §
(1)bekezdésében meghatározott azon földrészlet vonatkozásában, amelynek részarány-földalapba történő kijelöltsége megszűnt, a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja azoknak a személyeknek a körét és - a ki nem elégített AK-igénynek megfelelő - jogosultságuk mértékét, akik a terület kisajátításakor a kártalanításra jogosultak. A jogosultak nevét és jogosultságuk mértékét a mezőgazdasági igazgatási szerv közli az ingatlanügyi hatósággal és a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervvel is. E szakasz
(2)bekezdése szerint az
(1)bekezdésben meghatározott védett és védelemre tervezett, és emiatt magántulajdonba nem adható földrészletre vonatkozó tulajdonosi jogosítványokat az elidegenítés kivételével - az igazgatóság a földrészlet állami tulajdonba kerüléséig gyakorolja. E szakasz
(5)bekezdése szerint a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 1. §-a
(1)bekezdésének b) pontja szerinti kijelöléssel nem érintett azon védett vagy védelemre tervezett természeti területek tekintetében, amelyeket - természetvédelmi oltalom hiányában - a szövetkezetnek az Ámt.
- §-a alapján a vagyonnevesítés szabályai szerint ki kellene adnia - ha az magántulajdonban nem áll vagy magántulajdonba nem került -, a kisajátítási eljárást a szövetkezettel szemben kell lefolytatni. A kisajátítási kártalanítás összegét a szövetkezet haladéktalanul köteles a szövetkezet vagyonnevesítéssel érintett tagjai között a vagyonnevesítés szabályai szerint felosztani. Jelen ügyben az a szövetkezet, amelynek termelőszövetkezeti földhasználati joga az ingatlanra fel volt jegyezve, időközben jogutód nélkül megszűnt. Ismertek ugyanakkor azok a személyek, akik a megszűnt termelőszövetkezeti földhasználattal érintett területére adott esetben jogosultságot fognak szerezni. A tényállásban a Kúria rögzítette azt is, hogy a perbeli területre vonatkozóan kisajátítási eljárás nem indult, mert II.r. felperes az előbb említett jogosultakkal kötött adásvételi szerződés alapján kérte a I.rendű felperes nevetulajdonjoga és maga a vagyonkezelő jogainak ingatlan-nyilvántartási bejegyzését. Az Inytv. ugyanakkor, mint az eljárt közigazgatási és munkaügyi bíróság azt helyesen idézte, bejegyzést csak akkor eszközölhet a kérelemhez csatolt okirat alapján, ha az okiratban szereplő eladó az ingatlannak az ingatlannyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa is egyben. Jelen esetben azonban jóllehet ismert az, hogy kik lettek volna a perbeli ingatlan tulajdonosai, nevezett az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként feltüntetésre nem került. Ugyancsak nincs feltüntetve tulajdonosként a termelőszövetkezet sem, melynek csak termelőszövetkezeti földhasználati joga áll fenn az ingatlanon. Az idézett ingatlan-nyilvántartási szabályokra tekintettel helyesen állapította meg a közigazgatási és munkaügyi bíróság, hogy jogszerű határozatot hozott az alperes, amikor a felperesi kérelmet a felsorolt törvényi feltételek fennálltának hiánya miatt elutasította. Ezért a Kúria a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A II.r. felperes a Pp.
- §-a alapján köteles az alperes Pp.
- §-a szerint felszámítható felülvizsgálati költségeit megfizetni. Az illetéket az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
- április
- Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró