A határozat elvi tartalma: Nem sérül a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jog, ha a jog egy bejegyzéssel nem keletkezhetett, mert a bejegyzés deklaratív hatályú volt. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.229/2015/6.szám A Kúria a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda által képviselt (..)felperesnek a (...) osztályvezető által képviselt Csongrád Megyei Kormányhivatal alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- november
- napján kelt 10.K.27.686/2013/
- számon hozott ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő ítéletet: A Kúria a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi 10.K.27.686/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság A Kúria kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Az (...) külterület (...) hrsz-ú 24 ha 7906 m2 területű szántó művelésű ágú ingatlan egy perben nem álló személy tulajdonában van. A felperes, amely állattartó telepet üzemeltet, és jogi személyiségéről a cégbíróság
- április 27-én rendelkezett, az állattartó telep üzemeltetéséhez termőföldekre haszonbérleti szerződéseket kötött. Majd ezek közül az előhaszonbérleti jogával élve a perbeli ingatlanokra
- május 17-én kérte földhasználati joga nyilvántartásba vételét. Az elsőfokú hatóság a kérelemnek 200.340/
- számú határozatával eleget tett. Ez a határozat első fokon jogerőre emelkedett. A földhasználati nyilvántartásba vételről szóló határozatot a másodfokú hatóság felügyeleti eljárásban megsemmisítette, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasította. A többször megismételt új eljárás eredményeként határozatot hozó alperesi elsőfokú szerv földnyilvántartásba vételt elutasító döntését az alperes a
- április 19-i 700044-2/
- számú határozatával helybenhagyta. Álláspontja szerint a felperes kérelme azért nem teljesíthető, mert tényleges földhasználata a kérelem beadásakor a bejegyzés teljesítéséhez megkívánt egy évet nem haladta meg, így nem volt előhaszonbérleti joga sem az ingatlanra. Ehhez képest a benyújtott szerződés jogszabályt sértett. A kérelemhez hiánypótlásra való felhívás ellenére sem csatolták a nyilvántartásba vételhez szükséges iratokat. A határozat ellen a felperes nyújtott be keresetet, kérve annak hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését. Kifogásolta, hogy a megsemmisítő határozat előírásai kötelezőek voltak az elsőfokú hatóságra nézve. A felügyeleti intézkedés során hozott határozat meghozatalát jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogának sérelme akadályozta. Nem vitatta ugyanakkor keresetében az előhaszonbérleti jogra vonatkozó szabályok megsértését. A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint a felperes valójában a felügyeleti jogkörben hozott határozatot támadta, melynek jelen perben nem volt helye. Kimondta a bíróság azt is, hogy a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt joga sem sérült a felperesnek, mert a földhasználati jog nyilvántartásba vételének nem konstitutív, hanem deklaratív hatálya van, tehát a felperes nem e bejegyzéstől kezdődően szerzi jogát. A jogerős ítélet ellen felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet, egyben a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését, illetőleg a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Előadta, hogy az ítélettel sérült jóhiszeműen szerzett és gyakorolt joga, mert a bejegyzéssel joga keletkezett a mezőgazdasági támogatás kérésére. Kifogásolta, a bíróság nem vizsgálta, hogy a másodfokú határozat a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt joggal érdemben nem foglalkozott. Ténylegesen is jóhiszeműnek kellett volna őt tekinteni, mert rosszhiszeműségét a hatóság nem bizonyította. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelemben hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Kúriának arról kellett dönteni, hogy sértette-e a felperes jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát az alperes felügyeleti eljárásban hozott olyan határozata, amelynek folytán földhasználati jogát egy ingatlanról törölni kellett. A Kúria az ügyben a következő jogszabályokat alkalmazta: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
- §-ának
(4)bekezdésének c) pontja egyebek mellett kimondja, hogy a hatóság döntése nem változtatható meg és nem semmisíthető meg, ha semmisségi ok hiányában az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené. Helytállóan utalt a közigazgatási és munkaügyi bíróság arra, hogy a felperes a földhasználati joga bejegyzésével nem szerzett és gyakorolt jóhiszeműen jogokat, mert földhasználati joga nem ezzel a határozattal keletkezett. Téves emiatt a felperesnek a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogra való hivatkozása. Az ezzel kapcsolatos felperesi igényről a közigazgatási és munkaügyi bíróság megfelelőképpen döntött, jogi álláspontját osztja a Kúria. Ami a felperes rosszhiszeműségét és annak bizonyítási kötelezettségét illeti, ennek az ügyben azért nincs jelentősége, mert nem a felperes rosszhiszeműsége került az ügyben megállapításra, hanem csak az, hogy nem sérült jóhiszeműen szerzett és gyakorolt joga. Nemcsak a jóhiszeműség szükséges ugyanis az alperes felügyeleti jogkörben hozott határozatának meghozatalához, hanem hogy így egy jogot is szerezzen a felperes. A felperes joga azonban nem a bejegyzésből származott, mint arra már a közigazgatási és munkaügyi bíróság és a Kúria is utalt. Annak a körülménynek szintén nincs jelentősége, hogy a felperes részesült-e támogatásban vagy nem, mert jelen pernek nem a támogatás volt a tárgya. A kifejtett indokok alapján ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése értelmében hatályában fenntartotta. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárás során költsége nem merült fel, ezért a felülvizsgálati költségek viseléséről a Kúriának rendelkezni nem kellett. A felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni az államnak a felülvizsgálati eljárásban illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt illetéket. Budapest,
- május
- Dr. Kárpáti Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró