Bf.118/2014/17 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző, de a

(3)bekezdés szerint minősülő és büntetendő jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében való kimondását, hosszabb tartamú szabadságvesztés és ehhez igazodó közügyektől eltiltás büntetés kiszabását. Az ítélőtábla a fellebbezésre tekintettel a Be. 348. §-ának

(1)bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. A Be. 361. §-ának

(1)bekezdése értelmében nyilvános ülést tűzött, azonban eljárási szabálysértést észlelve a Be. 363. §-a

(2)bekezdésének b/ pontját alkalmazva tárgyalásra tért át. A törvényszék eljárási szabályszegése abban nyilvánult meg, hogy a

1. október
2. napján tartott tárgyaláson dr. Kovács Ildikó igazságügyi elmeorvosszakértőt egyedül hallgatta meg, és nem volt jelen a szakértő társa, dr. Horváth György igazságügyi orvosszakértő, akivel együtt készítette az elmeorvosszakértői véleményét. A Be.
3. §-ának

(2)bekezdése értelmében a halál oka és körülményei, valamint az elmeállapot vizsgálatánál két szakértőt kell alkalmazni. Ez értelemszerűen ki kell, hogy terjedjen a tárgyaláson történő meghallgatásra is, és a szakvéleményt szóban előadó, esetleg kiegészítő szakértői álláspontra a szakértő társnak is nyilatkoznia kell. Az elsőfokú bíróság ez utóbbit elmulasztotta, ezért az ítélőtábla a kérdéses tárgyalási jegyzőkönyv fénymásolatát megküldte dr. Horváth György szakértőnek, aki írásban közölte, hogy az elhangzott igazságügyi elmeorvosszakértői megállapításokkal egyetért, azokat kiegészíteni nem kívánja. A szakértő e nyilatkozata a másodfokú tárgyaláson ismertetésre került. A tárgyaláson idézés nélkül megjelent T, akinek a tanúkénti kihallgatására a vádlott indítványt tett. Az ítélőtábla ennek helyt adva tanúként kihallgatta T-t, aki mintegy 10 éve ismeri a vádlottat. Véleménye szerint az utóbbi hét hónapban a vádlott személyisége jelentős pozitív változáson esett át, egészen más ember lett belőle. A kertészet vezetésével bízták meg, ahol kiváló munkát végzett a bio-zöldségek termesztése terén. Az ítélőtábla a másodfokú tárgyaláson felvett bizonyítás és az iratok tartalma alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a Be. 352. §-a

(1)bekezdésének a/ pontjára figyelemmel a következők szerint helyesbíti és egészíti ki: Az előéleti adatokban rögzített ... Bíróság ítélet ügyszáma helyesen .... és ezen ítéletben a vádlottat 4 évre eltiltották a közúti járművezetéstől. A vádlott

1. január
2. napján kötött házasságot, felesége ..., akinek a korábbi házasságából származó két gyermekét közösen nevelik. A vádlott tehát négy gyermek eltartásáról gondoskodik. Az ítélet
3. oldal
4. bekezdésében a Kft. neve helyesen ... A vádlott által vezetett ... típusú jármű forgalmi rendszáma helyesen .... Az így pontosított tényállás mindenben megalapozott, a Be.
5. §-ának

(2)bekezdése alapján a másodfokú eljárásban irányadó. A törvényszék a másodfokú eljárásban szükségessé vált részbizonyításon túl a releváns bizonyítékokat az eljárási szabályok betartásával szerezte be. Valamennyi rendelkezésére álló bizonyítékot a mérlegelési körébe vonta, azokat egyenként és összességében értékelte. Ezen tevékenységéről indokolási kötelezettségének eleget téve számot adott. Az irányadó tényállásból okszerűen következtetett a vádlott büntetőjogi felelősségére, és törvényes az általa megvalósított közegészségügyi bűncselekmény jogi minősítése is. Az első fokú bíróság a bizonyítékok mérlegelésével azt állapította meg a vádirati tényállás állításával szemben („értékesítette"), hogy a minimálisan 85 tő indiai kender korábbi szüreteléséből származó, pontosan meg nem határozható ágvégződést és törmeléket a „…vádlott ismeretlen körülmények között értékesíthette.". A tényállás ilyen megfogalmazása mellett a vádlott terhére kizárólag a termesztés, mint elkövetési magatartás róható. Nem lehet eltérő jogi következtetésre jutni a tényállás azon részéből sem, hogy a vádlott

1. szeptember
2. napján a termesztett növényekből szüretelt marihuánát „…gépkocsival ismeretlen helyre kívánta szállítani". Tény ugyanis, hogy a vádlott nem ott lakott, ahol a bérleményben az indiai kender növényeket termesztette. Ezen túlmenően a tényállás - a váddal egyezően - azt tartalmazza, hogy a vádlott a lefoglalt 232 növényegyeddel „folytatta a kábítószer kereskedelmi célra történő termesztését". A tényállásban megállapított e magatartás terjesztői típusú bűncselekmény előkészületének minősül. Az első fokú bíróság által is hivatkozott 1/
3. számú büntető jogegységi határozat III/
4. pontja értelmében bármely fogyasztói típusú elkövetői magatartás befejezett alakzatának megállapítása - jelen esetben a kábítószer termesztése - kizárja bármely terjesztői típusú elkövetési magatartással megvalósuló bűncselekmény - enyhébb megítélésű előkészületének megállapítását. Mindezen okokból az ítélőtábla az elsőfokú bíróság jogi minősítésével egyetértett, ahogy helyes a
5. évi C. törvény alkalmazása, mivel az enyhébb elbírálást tesz lehetővé a vádlott esetében, figyelemmel a Btk.
6. §-ában írtakra. A törvényszék feltárta a büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket. Ez csupán azzal helyesbítendő, és további enyhítő körülményként kell figyelembe venni, hogy a vádlott házasságkötésére figyelemmel 4 gyermek eltartásáról gondoskodik. A vádlott-tal szemben a törvényi minimumban kiszabott szabadságvesztés a közügyektől eltiltással együtt igazodik a vádlott személyi társadalomra veszélyességéhez, az elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához ezért összhatásában szükséges, de elegendő is a Btk.
7. §-ában írt büntetési cél eléréséhez, ezért annak súlyosítására, de enyhítésére sem látott törvényes lehetőséget a másodfokú bíróság. A vádlott életvezetésében kétségtelenül bekövetkezett pozitív irányú változás indokolja a büntetés kiszabás során irányadó középmértéktől való eltérést, és azt, hogy a vádlott a büntetés fele részének kitöltése után feltételes szabadságra bocsátható legyen. E rendelkezés helyes törvényhelye a Btk.
8. §-ának

(3)bekezdése (első fokú ítélet

1. oldal). A kifejtettek következtében az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a Be.
2. §-ának

(1)bekezdése alapján helybenhagyta azzal, hogy a bűnjelekről a Be.

1. §-a értelmében különleges eljárás keretében döntsön. Az elsőfokú bíróság az ítéletében határozott ugyan a bűnjelek egy részéről, de követhetetlen, beazonosíthatatlan módon, figyelemmel arra, hogy több bűnjeljegyzék is található az iratok között, valamint egy tételszám alatt olykor több bűnjeltárgy is bevételezésre került. Végezetül megjegyzi az ítélőtábla, hogy az elsőfokú ítélet bevezető részében nem került feltüntetésre a
2. szeptember
3. napján tartott érdemi tárgyalás. Debrecen,
4. évi október hó
5. napján Dr. Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Diószegi Attila sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Szabó József sk. a tanács tagja Záradék: A Fővárosi Törvényszék 14.B.780/2013/
6. számú ítélete a bűnjelekről szóló rendelkezés kivételével a másodfokú végzésben írtak szerint jogerőre emelkedett és végrehajtható. Debrecen,
7. évi október hó
8. napján . Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: - kiadó -