A határozat elvi tartalma: A tényállás ugyanúgy az indokolás részét képezi, mint a személyi körülményekre vonatkozó tények, a vádlott korábbi büntetéseire vonatkozó adatok, családi körülményei, vagyoni viszonyai, ugyanakkor elkülönülnek a bíróság által megállapított történeti tényállástól, következésképpen nem osztják annak jogi sorsát sem. Az iratellenes megállapítás a bíróság által megállapított tényállást nem érinti. KÚRIA Bfv.III.310/2015/5.szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő május hó
- napján tartott v é g z é s t: A garázdaság bűntette és más bűncselekmények miatt a fk. I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Pest Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szentendrei Járásbíróság 4.Fk.409/2011/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Szentendrei Járásbíróság a
- február
- napján kelt és ugyanakkor jogerőre emelkedett 4.Fk.409/2011/
- számú ítéletével a fk. I. rendű terheltet a
- évi C. törvény (továbbiakban Btk.)
- §
(2)bekezdés a) pontjába ütköző társtettesként elkövetett garázdaság bűntette, a Btk. 370. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(3)bekezdés b) pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett lopás bűntette, és a Btk. 371. §
(3)bekezdés
- b)és
- ba)pontjai szerint minősülő társtettesként elkövetett rongálás bűntette miatt halmazati büntetésül 150 napi tétel, egy napi tétel 1000 forint, összesen tehát 150.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A jogerős ítélet ellen a Pest Megyei Főügyészség az I. rendű terhelt javára a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontjában írtakra figyelemmel nyújtott be felülvizsgálati indítványt, a pénzbüntetés helyett jóvátételi munka elrendelése érdekében. intézkedés és pártfogó felügyelet A Legfőbb Ügyészség az Fk.BF.219/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt módosított tartalommal tartotta fenn, és az ítélet a fk. I. rendű terheltre vonatkozó részének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság e tekintetben új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. A felülvizsgálati indítvány az alábbiak szerint nem alapos. Előre kell bocsátani, hogy az alapügyben eljárt bíróság ítéletét a Be.
- §
(1)bekezdésének alapján rövidített indokolással hozta meg, ugyanakkor ebben utalt a vádra és a terheltek tekintetében a vádlott személyi körülményeire vonatkozóan megállapított tényeket, a vádlott jövedelmi vagyoni viszonyait is rögzítette, a bíróság által megállapított tényállást megelőzően. A Be. 423. §
(1)bekezdése kötelezően (kivételt nem tűrően) előírja, hogy felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó. A jogkövetkeztetések helyessége - így a bűnösség megállapításának, illetve az eljárás megszüntetésének törvényessége - kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) és az azt megelőző 1997. évi LXVI. törvény egyező szövegű 13. §
(1)bekezdése szerint a bíróság határozatát - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - indokolni köteles. A Be. 257. §
(3)bekezdése alapján a határozat - ha a Be. másképpen nem rendelkezik bevezető részből, rendelkező részből, indokolásból és keltezésből áll. A Be. 258. §
(3)bekezdése pedig rendelkezik az indokolás elemeiről. Eszerint az ítélet és az ügydöntő végzés indokolása összefüggően tartalmazza:
- a)a vádra történő utalást, a vádirat szerinti jogi minősítést, szükség esetén a vádirati tényállás lényegének ismertetését,
- b)a vádlott személyi körülményeire vonatkozóan megállapított tényeket, a vádlott korábbi büntetéseire vonatkozó adatokat,
- c)a bíróság által megállapított tényállást,
- d)a bizonyítékok számbavételét és értékelését,
- e)a bíróság által megállapított tényállás szerinti cselekmény jogi minősítését, büntetés kiszabása, intézkedés alkalmazása, illetőleg ezek mellőzése esetén e döntés indokolását, az alkalmazott jogszabályok megjelölésével,
- f)a határozat egyéb rendelkezéseinek és az indítványok elutasításának indokolását, az alkalmazott jogszabályok megjelölésével. A tényállás tehát ugyanúgy az indokolás részét képezi, mint a
- b)pont szerinti személyi körülményekre vonatkozó tények, a vádlott korábbi büntetéseire vonatkozó adatok, családi körülményei, jövedelmi viszonyai ugyanakkor elkülönülnek a
- c)pontban írt, és a Be. 423. §
(1)bekezdése szerinti bíróság által megállapított történeti tényállástól, következésképpen nem osztják annak jogi sorsát sem. Kétségtelen, hogy a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat indokolásában a személyi résznél a fk. I. rendű terhelt esetében azt rögzítette, hogy „rendszeres, önálló jövedelemmel nem rendelkezik, szülei tartják el. Vagyona, tartozása nincs". Ez a megállapítás azonban iratellenes, ugyanis az I. rendű terhelt a
- február 10-én az ítélet meghozatala napján tartott tárgyaláson akként nyilatkozott, hogy alkalmazásban áll és rendszeres, havi 80.000 forintos jövedelemmel rendelkezik. Az iratellenes megállapítás azonban a bíróság által megállapított tényállást nem érinti, ezért lehetővé teszi a pénzbüntetés kiszabása jogi alapjainak felülvizsgálatát is. Ez a tény viszont alapot ad a Btk.
- §
(1)bekezdésben írtaknak, tehát a fiatalkorú elkövetővel szemben kiszabott büntetés is törvényes, attól függetlenül, hogy a bíróság az alkalmazott jogszabályok felsorolásánál csak a Btk. 51-
- §-ait hívta fel. Nem osztotta a Kúria a Legfőbb Ügyészség azon érveit, miszerint a hatályon kívül helyezés és az új elsőfokú eljárás elrendelése azért lenne szükséges, mert a bíróságnak ekként nyílna meg a lehetősége, hogy megvizsgálja, hogy az I. rendű fiatalkorú terhelt az ítélethozatal időpontjában rendelkezett-e önálló keresettel, jövedelemmel, illetve vagyonnal. Az alapügyben eljárt bíróság ugyanis két alkalommal nyilatkoztatta az I. rendű terheltet a vagyoni jövedelmi viszonyairól, nevezetesen a
- május 3-án tartott tárgyaláson, amikor a terhelt havi nettó 50.000 forintos rendszeres jövedelemről tett említést, majd az ítélet meghozatalakor,
- február 10-én, amikor a 80.000 forintos rendszeres jövedelemről nyilatkozott. A bíróság tehát, az ítélet meghozatalát megelőzően feltárta a fiatalkorú terhelt vagyoni-jövedelmi viszonyait, és a büntetést is ennek megfelelően szabta ki. Ilyen körülmények között a Kúria sem az ítélet hatályon kívül helyezését, sem új eljárás elrendelését nem látta indokoltnak, ugyanis a rendelkezésre álló iratok alapján a kiszabott büntetés törvényessége - az iratellenes indokolás ellenére - tisztázható volt, ezért a megtámadott határozatot a Kúria a Be.
- §-a alapján hatályában fenntartotta. A fellebbezés és a felülvizsgálat kizártságára, valamint az indítvány megismétlésének tilalmára vonatkozó figyelmeztetés a Be.
- §-ának
(4)bekezdésén, illetve a Be. 416. §-a
(4)bekezdésének b) pontján, továbbá a 418. §-a
(3)bekezdésén és a 421. §-ának
(2)
(3)bekezdésén alapszik. Budapest,
- május
- Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Akácz József s.k. bíró A kiadmány hiteléül: írnok BÉ