← Magyarország

Fkf.16/2015/5 – Pécsi Ítélőtábla

A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Fkf.III.16/2015/

  1. szám A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
  2. évi június hó
  3. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta az alábbi ítéletet: A másodfokú bíróság az életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt I.r.vádlott és társa ellen indult büntetőügyben a Pécsi Törvényszék 7.Fk.279/2014/
  4. számú ítéletének I.r. vádlottra vonatkozó részét akként változtatja meg, hogy a szabadságvesztés-büntetését 1(egy) év 8(nyolc) hónapra, a közügyektől eltiltást 2(kettő) évre enyhíti. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a kiszabott szabadságvesztés tartamába beszámítja a
  5. évi november hó
  6. napjától a
  7. évi december hó
  8. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt. Kötelez I.r. vádlottat a másodfokú eljárásban felmerült 5.000 (ötezer) forint bűnügyi költség viselésére. Indokolás A Pécsi Törvényszék a
  9. évi december hó
  10. napján kelt 7.Fk.279/2014/
  11. számú ítéletével I.r. vádlottat testi sértés bűntettének kísérlete és zaklatás vétsége miatt 3 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte, annak megállapítása mellett, hogy a büntetés kétharmad részének a kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Ezen ítélet ellen enyhébb jogkövetkezmények alkalmazása érdekében I.r. vádlott és védője jelentett be fellebbezést. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség az átiratában az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását indítványozta. A másodfokú bíróság a jogorvoslatokkal megtámadott határozatot a Be.348.§

(1)bekezdése alapján - a Be.349.§
(1)bekezdésében írt korlátok között, a fellebbezéssel érintett I.r. vádlottra vonatkozó részében - az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást - figyelemmel a Be.352.§
(1)bekezdés a) pontjában és a Be.361.§
(2)bekezdés b) pontjában foglaltakra - az iratok tartalma, illetve a büntetéskiszabási körülmények tisztázása érdekében foganatosított meghallgatás alapján az alábbiak szerint egészítette ki, illetve helyesbítette: - sértett1 a sérelmére elkövetett zaklatás vétsége miatt a magánindítványát
  1. november 25-én terjesztette elő (nyomozati iratok 141-
  2. oldal). - I.r. vádlott az ún.Start-program keretében közhasznú munkásként foglalkoztatott, jövedelme havi 51.000 forint (
  3. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv
  4. oldal). Az ekként kiegészített, illetve helyesbített tényállás mentes a Be.351.§
(2)bekezdésében írt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól: az teljeskörű, illetőleg kellően felderített, iratellenes megállapítást vagy téves ténybeli következtetést nem tartalmaz. Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok megtartásával folytatta le, olyan részletességgel, hogy a felmerülő ténybeli és jogi kérdésekben megnyugtatóan állást lehetett foglalni. Sajátossága volt az ügynek, hogy a releváns utcai történéseket többen figyelemmel kísérték, végső soron azok, akik a közeli buszmegállóban a menetrendszerinti járat érkezésére vártak. E személyeket a nyomozó hatóság a helyszínen végzett adatgyűjtést követően részletesen kihallgatta, vallomásaikat rögzítette. Ellentmondástól mentes, egybehangzó adatok támasztották alá a buszmegálló előtt kibontakozó szóváltás tényét, majd azt, hogy I.r. vádlott - fenyegető kijelentések mellett - késsel a kezében indult sértett2 felé. Mindezt a kívülállók azonos módon, egyformán élték át, olyképpen, hogy I.r. vádlott agresszív magatartásától igyekeztek elhatárolódni, az bennük visszatetszést és ellenszenvet keltett. Tanú1 elfogulatlan, kellően távolságtartó vallomása mindenben a sértett előadását igazolta. Ilyen adatok birtokában helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor I.r. vádlott védekezését a bizonyítékok okszerű mérlegelésével elvetette. A jogorvoslattal egyébként sem támadott tényállás tehát helytálló, így az - a magánindítvány előterjesztésének az időpontjára, valamint I.r. vádlott foglalkoztatására vonatkozó kiegészítés után - a Be.352.§
(2)bekezdése értelmében irányadó volt a másodfokú eljárásban is. ------------------------E tényállásból az elsőfokú bíróság helyesen következtetett I.r. vádlott büntetőjogi felelősségére. Sértett2 bántalmazását nézeteltérés, szóváltás előzte meg, mely hamarosan kölcsönös dulakodáshoz vezetett. Ezt azonban mindvégig I.r. vádlott kezdeményező magatartása jellemezte, az a fellépés, mely elől a sértett folyamatos hátrálással, illetve védekező mozdulatokkal megpróbált kitérni, gyakorlatilag anélkül, hogy támadó jellegű magatartást tanúsított volna. Ez okból I.r. vádlott tekintetében a jogos védelmi helyzet ténybeli alapjai teljes mértékben hiányoztak. A cselekmények minősítése is megfelel a büntető anyagi jogszabályoknak. I.r. vádlott a 13 centiméter pengehosszúságú kését nagy erővel, szinte markolatig hatolóan szúrta sértett2 hátába, a csípőlapát felső széle fölötti magasságban, veséjének tájékán. A mély hátizomzatot átszakító szúrás ugyan a hashártyát és a hasüreget nem érte el, de ezt kizárólag a sértett védekező mozdulatára lehetett visszavezetni, így arra, hogy a támadás közben hátráló mozdulatot tett és kissé elfordult. I.r. vádlott azonban a szúrás erejével és irányával nyilvánvalóan tisztában volt, ezért azt is fel kellett ismernie, hogy az életfontosságú szerveket védő régió mély sebzése - különösen a hashártya sérülésével vagy a hasüreg megnyílásával akár életveszélyes eredményt is okozhat, melynek tekintetében közömbösnek mutatkozott. Ez okból helyes a súlyosabb cselekményének életveszélyt okozó testi sértés bűntetteként történő értékelése. A büntetőjogi jogkövetkezményeket meghatározó tényezőket az elsőfokú bíróság nagyobb részt helyesen tárta fel. A súlyos egészségromlás vagy maradandó fogyatékosság nélkül hozzávetőlegesen 10-14 nap alatt gyógyuló sérülés tekintetében azonban indokolt a cselekmény kísérleti jellegének lényegesen nagyobb nyomatékot tulajdonítani. Ugyanakkor további enyhítő körülmény I.r. vádlott fiatal felnőtt életkora, valamint az, hogy a tettlegességet kölcsönös szóváltás, egymás provokálása előzte meg. Ilyen körülmények között - a másodfokú bíróság megítélése szerint - az életvezetését rendező, közhasznú munkásként foglalkoztatott I.r. vádlottal szemben a Btk.79.§-ában írt célok rövidebb tartamú büntetéssel is elérhetőek. Ezért a szabadságvesztés tartamát a Btk.82.§
(2)bekezdés c) pontjában írt rendelkezés alkalmazásával 1 év 8 hóra, míg a közügyektől eltiltás mértékét - ahhoz igazodóan - 2 évre enyhítette. Következésképpen az ezt célzó fellebbezések megalapozottnak bizonyultak. E körben tehát a másodfokú bíróság - a Be.372.§
(1)bekezdésében írtak szerint az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. Az egyéb rendelkezések törvényesek voltak, ezért azokat a másodfokú bíróság a Be.371.§
(1)bekezdése alapján helybenhagyta, mégis azzal, hogy az előzetes fogvatartás beszámításánál feltüntette annak befejező időpontját is. A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi rendelkezés a Be.381.§
(1)bekezdésén alapul. költség viselésére vonatkozó P é c s,
  1. június
  2. Dr.Tóth Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr.Túri Tamás s.k. előadó bíró, Dr.Bencze Beáta s.k. bíró A Pécsi Törvényszék 7.Fk.279/2014/
  3. számú ítéletének I.r. vádlottra vonatkozó része a Pécsi Ítélőtábla Fkf.III.16/2015/
  4. számú ítélete folytán - az abban írt változtatásokkal - a
  5. évi június hó
  6. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. .Tóth Sándor s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.