← Magyarország

Pfv.21163/2014/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Egy szerződés felmondásának érvényességét a felmondás megtételekor hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni. Az 1994. évi LV. tv. 18/A.§

(2)bekezdése az
(1)bekezdéshez képest kiegészíti a haszonbérleti szerződés rendes felmondással történő megszüntetésének esetkörét. 1994. LV. Tv. 18/A. §
(1), 1994. LV. Tv. 18/A. §
(2),
  1. III. Tv.
  2. §
(1)A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Pfv.V.21.163/2014/4.szám A Kúria a Tóth Ügyvédi Iroda által képviselt (eljáró ügyvéd: dr. Halász Attila) I. rendű és II. rendű felpereseknek, dr. Nyírán Gergely ügyvéd által képviselt alperes ellen felmondás érvényességének megállapítása iránt, a Székesfehérvári Járásbíróság előtt 5.P.22.635/2013 szám alatt folyamatban volt perében a Székesfehérvári Törvényszék 2.Pf.20.467/2014/
  1. számú jogerős ítélete ellen az alperes által
  2. június
  3. napján
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem és a felperesek
  5. szeptember
  6. napján Pfv.
  7. sorszámon benyújtott felülvizsgálati ellenkérelme folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő Ítéletet A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg együttesen a felpereseknek 10.000,- (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperesek jogelődje és az alperes a nyilvántartott szántó ingatlanokra
  8. december
  9. napján haszonbérleti szerződést kötött. A szerződés
  10. november
  11. napjáig, határozott időre szólt. A felek a haszonbérleti szerződést
  12. november
  13. napján módosították, azt
  14. november
  15. napjáig meghosszabbították. Halálával a perbeli ingatlanokat... örökölték, akik a felperesekkel
  16. szeptember
  17. napján ajándékozási szerződést kötöttek. Így az ingatlan 1/1 arányú tulajdonosa a II. rendű alperes lett, míg az ingatlan 1/8 tulajdoni illetőségét a II. rendű, a 7/8 tulajdoni illetőséget az I. rendű alperes szerezte meg. A tulajdonos változást
  18. szeptember
  19. napján ajándékozási szerződés alapján jegyezte be a földhivatal az ingatlan tulajdoni lapjára. A felperesek a
  20. október
  21. napján kelt, az alperesnek címzett levelükben a haszonbérleti szerződést a termőföldről szóló
  22. évi LV. törvény (Tft.) 18/A. §
(2)bekezdésére alapítva, a gazdasági év végére felmondták. A felmondásban kötelezettséget vállaltak arra, hogy a tulajdonukba került ingatlanokat 5 éven belül nem idegenítik el, és azokat saját maguk használják. Hivatkoztak a jogszabályi rendelkezésből eredő elszámolási kötelezettségre, ami a szerződés megszűnésekor esedékes. Az alperes
  1. október
  2. napján kelt levelében a felmondást nem fogadta el. Álláspontja szerint a felperesek által hivatkozott jogszabály nem az örökösök és a haszonbérlő közötti jogviszonyt rendezi. A felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy a haszonbérleti szerződést
  3. október
  4. napján kelt felmondással érvényesen megszüntették és az a gazdasági év végére
  5. december
  6. napján megszűnt. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperesek által megjelölt jogszabály az osztatlan közös tulajdonban álló termőföldek esetén kisebbségben maradó tulajdonostársak számára teszi lehetővé a felmondás gyakorlását, azonban a perbeli ingatlan nem osztatlan közös tulajdonú. A gazdasági év vége minden év november
  7. napja, így a felmondás napja és a gazdasági év vége között nem telt el 60 nap, ezért a felmondás érvénytelen. 2014.január
  8. napjától földhasználó csak az lehet, aki megfelelő szakképzettséggel rendelkezik, ezt a képzettséget a felperesek nem igazolták; a felmondás ez okból is érvénytelen. Az elsőfokú bíróság
  9. december
  10. napján kelt ítéletével megállapította, hogy a felperesek jogelődje és az alperes között
  11. december
  12. napján kelt és
  13. november
  14. napján módosított ingatlanokra vonatkozó haszonbérleti szerződés
  15. december
  16. napján megszűnt, a felperesek
  17. október
  18. napján kelt felmondása folytán. Ítéletének indokolásában kifejtette: a termőföldről szóló törvény hivatkozott rendelkezésének a célja a hozzá fűzött indokolás értelmében, hogy az öröklésen kívül egyéb úton földtulajdont szerző új tulajdonos a fennálló haszonbérleti szerződést jogszerűen felmondhassa. Az alperes által előadott jogalkotói célt ugyanezen törvény 18/A. §
(1)bekezdése kifejezetten is tartalmazza. A felmondás érvényességét a keltének időpontjában hatályos jogszabályok alapján kell megítélni. A
  1. október
  2. napján kelt felmondás időpontjában nem volt olyan hatályos jogszabály, mely előírta volna a haszonbérleti szerződést felmondó új tulajdonosok tekintetében a föld használatához kapcsolódó szakképzettség fennállását. A gazdasági év végét fogalmát a haszonbérleti szerződés tartalma alapján
  3. december
  4. napjában jelölte meg. Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását. kérte. Azzal érvelt, hogy a
  5. január
  6. napján hatályba lépett
  7. évi CXXII. törvény
  8. § -a, amely a kötelező szakképzettséget írja elő, a felperesekre is vonatkozik, mivel egy ítéletnek a jogérvényesítés érdekében a jövőbeli helyzetet kell rendeznie, ezért figyelemmel kell lenni a jövőben hatályba lépő jogszabályokban foglaltakra is. Továbbá a Tft. 18/A. §-a a közös tulajdonban álló termőföld használatának szabályai című alfejezet része, ezért az
(1)és a
(2)bekezdés is együttesen értelmezendő, és azt az esetkört öleli fel, amikor az ingatlan a haszonbérleti szerződés megkötésekor közös tulajdonban állt. Ez a feltétel azonban perbeli esetben nem valósult meg. Harmadrészt mivel a felperesek elszámolási ajánlatot nem terjesztettek elő, ezért a törvényi előírás szerinti elszámolási kötelezettség nem valósulhatott meg, úgy a felmondás ez okból is érvénytelen. A felperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Ítéletét a következőkkel indokolta: A visszaható hatály tilalmát is magába foglaló jogbiztonság elvét figyelembe véve, helyesen állapította meg az első fokú bíróság, hogy a szerződés felmondásának érvényességét a felmondás közlésekor hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni. Teljes mértékben osztotta azt az álláspontot, hogy a Tft. 18/A. §ának
(1)és
(2)bekezdése eltérő esetköröket szabályoz, ezért a
(2)bekezdésben foglalt felmondási jognak nem feltétele a haszonbérleti szerződés megkötésekor fennálló osztatlan közös tulajdon. Ezt erősíti a
  1. évi XXXV. törvény 6-
  2. §-hoz fűzött indokolás is. Mivel az alperes az elszámolási kötelezettség megsértésére, mint érvénytelenségi okra az elsőfokú eljárás során nem hivatkozott, ezért a Polgári perrendtatásról szóló
  3. évi III. törvény (Pp.)
  4. §
(1)bekezdése értelmében a fellebbezésében alappal erre már nem hivatkozhatott. A jogerős ítélettel szemben az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, a jogerős ítélet hatályon kívüöl helyezését, az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperesek nem feleltek meg a mező- és erdőgazdasági földek fogalmáról szóló
  1. évi CXXII. törvényben meghatározott földműves fogalma kritériumainak, így a bejelentett saját használat sem valósulhatott meg. Egy ítéletnek a jövőbeni helyzetet kell rendeznie, mivel abban a környezetben kell hatást kifejtenie, amelyben már hatályossá válik. A perbeli ingatlanok nem voltak osztatlan közös tulajdonban a haszonbérleti szerződés megkötésének időpontjában, így nem alkalmazható a Tft. 18/A. §-a. A felperesek semmilyen elszámolási ajánlatot nem terjesztettek elő, ezért elszámolási kötelezettség sem keletkezett, a felmondás ez okból is érvénytelen. A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben hatályában történő fenntartását kérték. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. a jogerős ítélet A Pp.
  2. §-ának
(2)bekezdése a jogerős ítélet felülvizsgálatát csak jogszabálysértés esetén teszi lehetővé. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a Pp. 275. §-ának
(1)és
(2)bekezdése értelmében a jogerős ítéletet az abban megállapított tényállás alapján a felülvizsgálati kérelem korlátai között vizsgálhatja felül. Az eljárt bíróságok helyesen állapították meg, hogy a felperesek által
  1. október
  2. napján kelt felmondás érvényes és hatályos, így a felek közötti haszonbérleti szerződés a
  3. december
  4. napján megszűnt. A Kúria egyetért a másodfokú bíróság azon álláspontjával, hogy a Tft. 18/A. §
(1)és
(2)bekezdése eltérő esetkört szabályoz. A jogerős ítélet indokolás helyesen utalt a kérdéses jogszabályhelyhez fűzött miniszteri indokolásra, amely egyértelműen rögzíti az a jogalkotói szándékot, hogy a
(2)bekezdés az
(1)bekezdésben foglaltakhoz képest kiegészíti a haszonbérleti szerződés rendes felmondással történő megszüntetésének esetkörét. Ezért a felperesek a Tft. 18/A. §
(2)bekezdése alapján jogosultak voltak a haszonbérleti szerződést felmondani, annak ellenére, hogy perbeli ingatlanok valóban nem álltak osztatlan közös tulajdonban. Ugyancsak helytálló a jogerős ítéletnek az az indoka is, miszerint a jogbiztonság elvének érvényesülése érdekében a szerződés felmondásának érvényességét a felmondás megtételekor hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni. Ezért a
  1. évi CXXII. törvény
  2. január
  3. napján hatályba lépő rendelkezései a
  4. október
  5. napján kelt felmondás vonatkozásában nem vizsgálhatók. Az elszámolási kötelezettség vonatkozásában is helyes álláspontot foglalt el a másodfokú bíróság. Mivel a Pp.
  6. §
(1)bekezdése értelmében az alperes az elszámolás hiányára, mint a felmondás érvénytelenségét eredményező okra az alperes a fellebbezésében már nem hivatkozhatott, ezért erre a felülvizsgálati eljárásban sem volt lehetőség. Mindezekre figyelemmel a Kúria a másodfokú bíróság ítéletét helyes indokai alapján a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 270. §-ának
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése alapján köteles a felperesek felülvizsgálati perköltségét megtéríteni. Budapest,
  1. július
  2. Dr. Molnár Ambrus s.k. a tanács elnöke Dr. Szűcs József s.k. előadó bíró Dr. Madarász Anna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.